Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-11 / 109. szám
6 GAZDASÁG 2013. MÁJUS 11., SZOMBAT HIRSAV Újabb kedvezmények a Széchenyi-programban A kormány a korábbi 2 százalékról 5 százalékra emelte május 1-jétől a Széchenyi Beruházási Hitel, az uniós pályázatokhoz igényelhető Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel konstrukciókhoz biztosított kamattámogatást az ügylet futamidejének első három évére - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a KAVOSZ Zrt. ■ MTI Támogatás az ingázóknak? a kormány növelheti a szabad vállalkozási övezetek számát - számolt be a kabinet döntéséről Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár. Most 903 település tartozik a 47 zónába; ez a szám a több mint 100 településsel bővül a közeljövőben. Elmondta azt is: dolgoznak azon a törvénymódosításon, amely lehetővé tenné a távoli munkahelyre járók közlekedési támogatását. ■ MTI Uniós források az egyes megyéknek is önálló terület- és településfejlesztési operatív programban különítenek el a megyéknek és a megyei jogú városoknak is meghatározott összegű európai uniós forrásokat, amelyeket saját gazdaságfejlesztési elképzeléseikre költhetnek - mondta a nemzetgazdasági államtitkár Nagykanizsán. Cséfalvay Zoltán hozzátette: a 2014-2020-as ciklusban érkező 6775 milliárd forintból a helyi, területi szintekre is fejlettségtől függően meghatározott összegeket különítenek el a helyi gazdaságfejlesztési elképzelések végrehajtására. ■ MTI Lepesenkent jön a Varga-csomag kiigazítás Zárolás és stadionépítés elhalasztása is szerepel az intézkedések között Három lépcsőből álló intézkedéscsomagot jelentett be Varga Mihály. A nemzet- gazdasági miniszter szerint a lépések szükségtelenek, de meghozzák azokat, hogy kikerüljünk a túlzottdeflcit-el- járás alól. Hornyák lózsef A kormány 92,9 milliárd forintos költségvetési zárolásról határozott - jelentette be pénteken Varga Mihály. A nemzet- gazdasági miniszter kiemelte, a zárolások olyan tételeket érintenek elsősorban, amelyek elsősorban nem a hatnak a növekedésre. A minisztériumok, a bíróságok, az Országgyűlés is kevesebb pénzből gazdálkodhat, és az elkülönített állami alapokat is (például munkaerő-piaci vagy kulturális alap) érint a lépés. Ha ez nem győzi meg az Európai Bizottságot, akkor jöhet a második lépés. Ennek keretében egyszeri beruházások finanszírozását idén és jövőre felfüggeszti a kormány. Ilyenek a stadionépítések vagy a Parlament és környékének felújítása. Az NGM lapunkkal közölte, hogy a már megkezdett beruházásokat nem függesztik fel. Ha ez a kettő lépés sem lenne elég, a harmadik bankokat érintené. Mint Varga fogalmazott: az utolsó csomag a pénzügyi tranzakciós illeték emelését és a bankok adóztatásának „újragondolását” tartalmazza. Ugyanakkor az energiaszektort is érintheti a harmadik pillér. A CIB Bank közgazdászai úgy látják, ezeknek az intézkedéseknek negatív növekedési hatásai lehetnek. A lépéseket az teszi szükségessé, hogy az Európai Bizottság csak újabb költségvetési A csomag hatása (milliárd forint) Intézkedések 2013 2014 Zárolás (költségvetési szervek) 68,9 68,9 Zárolás (állami vagyon) 3,0 3,0 Elkülönített alapok 14,5 14,5 Befizetés előírása a PSZÁF-nak 1,5 1,5 Független költségvetési szervek, médiaszolgáltatás 5,0 5,0 Pénzbeli ellátások nominális befagyasztása 20 Állami beruházások, felújítások ütemtervének módosítása60 Egyenlegjavulás összesen 92,9 172,9 Varga Mihály hangsúlyozta: az intézkedéseket azért vezetik be, hogy meggyőzzék az Európai Bizottságot intézkedésekkel látja reálisnak az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartását. Noha Gi- ró-Szász András kormányszóvivő sajtótájékoztatón méltánytalannak, szükségtelennek, és igazságtalannak értékelte a brüsszeli elvárást, mégis újabb kiigazításokról döntött a kabinet. A nemzetgazdasági miniszter is azt emelte ki: az Európai Bizottság az elmúlt években mindig tévedett a magyar költségvetési hiány előrejelzése kapcsán. Tavaly az EU által várt 2,6 helyett 1,9 százalék lett a GDP-arányos deficit, vagyis 200 milliárdot tévedett a bizottság. Varga szerint a bizottság idei előrejelzése sem stimmel, mivel nem vette figyelembe egyes nominális ellátások szinten tartását (például a közszférában a bérek befagyasztását), illetve a hatékony adóintézkedésekkel szem számolnak. A kormány 2013-ra az irányítása alá tartozó költség- vetési fejezetek folyó kiadásainál a GDP 0,3 százalékának megfelelő zárolást rendel el, aminek a bizottság számításai szerint is 0,3 százalékponttal kell csökkentenie az eddigi hiányprognózist - közölte az NGM. A gazdasági tárca kiemelte: a kormány 1,9 százalékra, az Európai Bizottság 1,4 százalékra várja a GDP növekedésének mértékét 2014-re. Ha a makrogazdasági körülmények alakulása azt szükségessé teszi, akkor az idén meghozott zárolások beépülnek a jövő évi költségvetés tervezési bázisába - írta az NGM. Több verzió is forgott a szaktárca honlapján pénteken délután egy rövid időre lecserélte akiigazításokat bemutató táblázatot internetes oldalán a nemzet- gazdasági tárca. Az idei 92,9 milliárdos kiigazítás helyett 95.9 szerepelt, a jövő évi teljes hatás pedig a bejelentett 172.9 milliárd helyett 132,9 volt. Később az eredeti táblázatot tették vissza a weboldalra. Az idei eltérést a „Helyi önkormányzatok támogatásának csökkentése” sor okozta, ez 3 milliárdot tett ki. a 2014-es eltérés pedig abból adódott, hogy az állami beruházások visszafogása 20 milliárdos tétellel szerepelt az új táblázatban az első változatban leírt 60 helyett. Összességében úgy látszik, hogy a csomagban nem szerepelnek strukturális intézkedések, amelyek a gazdasági növekedés és a befektetői bizalom helyreállását szolgálnák. Ennek ellenére a forint érdemben nem reagált a bejelentésre, az euró 293 forint körüli szinten mozgott. „A csomag alapvetően a kiadási oldalt érinti” - értékelte Varga bejelentését a Világgazdaságnak Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza szerint „fűnyírószerű vágást” hajtanak végre. Samu János, a Concorde makrogazdasági szekértője lapunknak azt mondta, a zárolásra és a beruházások elhalasztására szükség lehet ahhoz, hogy jövőre is 3 százalék alatti hiányt jelezzen előre az Európai Bizottság, de a bankszektort érintő lépések már nem kellenek majd. Megjegyezte, minisztériumi intézményi körökben tíz éve folyamatosak a zárolások. A hitelrészlet alig számít a számlák kiegyenlítésénél tartozás Inkább a munkanélküliség miatt nem fizetnek rezsit - Első helyen a távközlési csekkekkel csúsznak meg A fizetésképtelenség oka (2013.1. negyedév, százalék) Munkanélküliség Letiltás 50 ____ 11 Já radékból él 10 Rövid távú probléma Alacsony jövedelem Megnövekedett törlesztőrészlet FORRÁS: 1NTRUM JUSTITIA VG-GRAFIKA A legtöbb lakossági ügyfél azért nem tudja fizetni a számláit, mert nincs munkája. Jelentős ok emellett az alacsony jövedelem vagy a járadékból való megélhetés is. A megnövekedett törlesztőrészletre kevesen hivatkoznak. Mivel az Intrum Justitia makrogazdasági szinten is jelentős, reprezentatív adatbázissal rendelkezik, úgy döntöttek a követeléskezelő cégnél, hogy feltérképezik, milyen okai vannak a lakosság eladósodottságának - ismertette a társaság minapi sajtóbeszélgetésén Felfalusi Péter ügyvezető igazgató. A céghez kétféle módon kerülnek a lakossággal szembeni követelések, egyrészt más cégektől követeléskezelésre kapnak ilyen ügyeket, ezek átlagos kora 9 hónap, az összege pedig 230 ezer forint körül van. Másrészt vásárolnak is követeléseket, amelyeket már saját hatáskörben kezelnek, ezek korossága átlagosan 20 hónap, az összegük pedig 320 ezer forint. A felmérésben részt vett több mint 400 ezer adósnál a fizetés- képtelenség hatféle jellemző A kezelésre megkapott és a megvásárolt követelések között volt némi különbség a nemfizetés okai között. Előbbi csoportban az idei első negyedévben nagyobb volt azok aránya, akik a munkanélküliségre vagy rövid távú problémára hivatkoztak, míg az utóbbiban az alacsony jövedelem és a letiltások aránya növekedett meg. Ez az Intrum szakértői szerint arra utalhat, hogy a munkanélküliek egy kisebb hányada idővel el tud ugyan helyezkedni, de a korábbinál alacsonyabb jövedelem mellett. A felmérés arra is rávilágított, melyek azok a számlák, amelyeket rendezését az ügyfelek fizetési nehézségek esetén először kezdik hanyagolni, és melyek azok, amelyeket az utolsó pillanatig megpróbálnak fizetni. Az első számla, amivel megcsúsznak, jellemzően a távközlési szektorból érkezik, legutoljára pedig a banki tartozásokkal maradnak el. Erre utal, hogy a távközlési díjakat felhalmozóknál viszonylag magas a rövid távú problémára hivatkozók aráAz árfolyamgát hatása látszik az intrum Justitia szakértői szerint a 2010-ben indult felmérés adataiból egyértelműen látszik a kormányzati adósmentő programok sikeressége. 2011 végén és 2012 első negyedévében a fizetésképtelen ügyfelek mintegy 8 százaléka hivatkozott a megnövekedett törlesztőrészletekre, mostanra az arányuk 4 százalékosra csökkent. Ezt az okot egyébként mind a kezelésre átvett, mind a megvásárolt követeléseknél hasonló arányban jelölték meg. A cég maga is részt vett az árfolyamgát népszerűsítésében. Havonta 4 ezer ügyfelet látogattak meg, hogy elmagyarázták nekik a konstrukció előnyeit. nya, míg a bankok nem teljesítő adósai azok vannak sokan, akiknek a jövedelméből már rendszeresen tiltanak le egy másik szolgáltatónál felhalmozott tartozás miatt. ■ Hermán Bernadett okával találkoztak az Intrum szakértői. A legtöbb adós a munkanélküliséget jelölte meg elsődleges okként, az idei első negyedévben minden második ügyfél emiatt nem tudta fizetni a számláit. A második legjellemzőbb ok a nemfizetés mögött az alacsony jövedelem, minden tizedik ügyfél pedig azért nem képes rendezni a számláit, mert alacsony összegű járadékból él. Ezeknél az ügyfeleknél viszonylag kevés remény van arra, hogy rövidtávon megoldódik a problémájuk, ahhoz a makrogazdasági helyzet javulására lenne szükség - mondta Felfalusi. Lényegesen kevesebben vannak a fizetésképtelen adósok között azok, akiknél átmeneti problémákról lehet beszélni, 11 százalékuk jelölte csak meg a nem fizetés okaként azt, hogy letiltják a fizetését vagy járadékát, és 9 százalék közölte, hogy rövid távú problémák miatt nem tudja a számláit rendezni Meglepő módon az ügyfelek mindössze 4 százaléka hivatkozott arra, hogy a hitelek megnövekedett törlesztőrészlete miatt nem tud fizetni. ■ A csomagban nem szerepelnek strukturális intézkedések z 1 * % z a: £ Ö í-
