Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-05 / 79. szám
6 A NAP TEMAJA 2013. ÁPRILIS 5., PÉNTEK Példátlan könnyítést hirdetett meg a japán jegybank élénkítés Arányaiban a világ legjelentősebb monetáris ösztönzését jelentette be tegnap a japán jegybank, miután a pénzintézet arra tett ígéretet, hogy kevesebb mint két év alatt mintegy 1,4 ezer milliárd dollárt pumpál a gazdaságba. Az új jegybanki vezetés első döntése ugyanis arról szól, hogy a tervek szerint a jelenlegi 135 ezer milliárd jenes japán monetáris bázis 2014 végére a duplájára, 270 ezer milliárd jenre (2,9 ezer milliárd dollárra) nő. Elemzők szerint a lépéssel megvalósulhat a jegybank azon célkitűzése, hogy a másfél évtizede tartó deflációt leküzdve két éven belül teljesül a két százalékos inflációs cél. A defláció elleni küzdelem eszközeként a jegybank többek között hosszabb, akár 40 éves lejáratú államkötvényeket, valamint kockázatosabb vállalati papírokat vásárol fel. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mennyiségi lazítási programja abszolút értékben nagyobb értékű, azonban figyelembe véve azt, hogy a japán gazdaság az amerikainak mintegy harmadát teszi ki, a japán jegybank lépése páratlannak tekinthető - emelte ki a Reuters tokiói döntésről szóló beszámolója. Példa nélküli monetáris könnyítésnek értékelte a japán jegybank döntését a pénzintézet vezetője, a márciusban kinevezett Kuroda Haruhiko is a bejelentést követő sajtó' tájékoztatóján. Radikális váltásként értékelik az elemzők azt is, hogy a jegybank az irányadó kamatláb helyett a monetáris bázis bővítését jelölte meg a pénzintézet fő céljaként. A jegybanki bejélentések hatására jelentősen megugrott a tokiói tőzsdeindex, illetve esni kezdett a jen árfolyama a dollárral és az euróval szemben. Kuroda Haruhikót az Ázsiai Fejlesztési Bank éléről a decemberben hatalomra került kormány miniszterelnöke, Abe Sindzó csábította át a jegybank élére, hogy vezetésével a pénzintézet jelentős monetáris lazítással segítse elő a gazdasági növekedés elérését. ■ T.G. AzEKBés az angol jegybank tartotta a kamatot változatlanul A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurózóna rekordalacsony, 0,75 százalékos kamatának szintjén az Európai Központi Bank (EKB). A pénzintézet vezetője, Mario Draghi közölte: az év második felében kezdődhet meg az élénkülés az eurózónában, de ennek számos kockázata van. Elemzői vélemények szerint az EKB akár már a májusi ülésén 0,5 százalékra viheti le a kamat szintjét. Nem változtatott a kamat szintjén az angol jegybank sem, amely változatlanul hagyta a gazdaság élénkítését célzó mennyiségi enyhítés eddigi 375 milliárd fontos keretét. ■ VG Egy csepp unortodoxia az MNB-től lépések A kkv-knak akar segíteni a jegybank, nincs kötvényvásárlási program Bártfai-Mager Andrea, Matolcsy György és Balog Ádám a tegnapi tájékoztatón. A piacok némileg megnyugodtak, mert ezeknél radikálisabb bejelentésekre számítottak „Nincs árfolyamcél, és ez így jó” Matolcsy György jegybank- elnök visszafogott programot ismertetett, amelynek célja a növekedés és a hitelezés fellendítése. A legkockázatosabb monetáris politikai eszközök szóba sem kerültek. Elemzők szerint a programnak csak szerény növekedési hatása lehet. Csaba Ferenc- Hornyák József A növekedést és a hitelezést segítő intézkedésekről döntött a jegybank - mondta el Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön. Mivel az infláció a jegybank 3 százalékos céljával összhangban alakul, és a pénzügyi stabilitást sem fenyegeti veszély, ezért a központi bank most a harmadik céljára is koncentrálhat, ez pedig a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. A Bank of England „Funding fór Lending” sémájának mintájára kidolgozott Növekedési Hitel Program első eleme, hogy a jegybank nulla százalékos kamattal, összesen 250 milliárd forintos keretösszegben ad hitelt a kereskedelmi bankoknak, amelyet kkv-k hitelezésére fordíthatnak. A bankok legfeljebb 2 százalékos, fix kamattal hitelezhetnek. Nagy Márton, az MNB igazgatója a programot ismertető háttérbeszélgetésen kiemelte: célzottan kaphatnak hitelt a vállalatok. „A kkv szektor nem használhatja akármire, például állampapírok vásárlására a pénzt” - magyarázta. Az is kiderült, hogy a devizahiteles háztartásoknak a meglévő lehetőségekkel kell beérniük. A programot három hónap próbaidőre, június elejétől vezetik be.-Továbbra is a kereskedelmi bankok döntik el, hogy melyik vállalat hitelképes, vagyis a kockázatok kezelése a bankrendszer feladata marad. A program második pilléreként - szintén a devizatartalék terhére - további 250 milliárd forintot biztosít az MNB a kkv-k devizahiteleinek kiváltására. Az országban mintegy 15000 kkv rendelkezik devizahitellel, a teljes állomány 1860 milliárd forint. Ezeknek a hiteleknek 86 százaléka euró, 14 százaléka svájci frank alapú. A devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra - ösz- szegzi a jegybank a szép reményeket. Harmadik pillérként az MNB a kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. Ez az ország rövid lejáratú külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza, a deviza- tartalék felhasználásának módja a kormány szándékaitól függ majd. A külső hitelállomány csökkentésével a jegybank devizatartalék-igénye is kisebb lesz, a lépés ezért nem jelent komoly kockázatot. A jegybank szerint ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvények állománya 900 milliárd forinttal, 3600 milliárd forintra csökkenhet. Samu János, a Concorde makrogazdasági elemzője lapunknak azt mondta, hogy a LAPUNK KÉRDÉSÉRE Mdtol- csy György a sajtótájékoztatón leszögezte: a ciprusi válság nyomán „nagyon jó, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja”. A monetáris tanács szerdai eseti ülésén ezért semmilyen árfolyammal kapcsolatos előterjesztést nem tárgyaltak. Mivel pedig nincs árfolyamcél, nincs mihez képest beavatkozni. A devizatartalék nagy kincs, a devizatartalék égetése intervenciókon keresztül általában nem ajánnövekedési hatás nem lesz jelentős, viszont csökkentek a kockázatok, mert a program visszafogott. így látja ezt Kond- rát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza is, aki ugyanakkor hozzátette, szerinte ez csak egy „pilot program”, amely ha sikeres lesz, akár bővíthetik is. A célzottság mellett Nagy Márton a háttérbeszélgetésen ugyanakkor azt hangsúlyozta, lőtt, de a jegybankot nem is kötelezi erre semmi - m'a- gyarázta az MNB elnöke, BÁRTFAI-MAGER ANDREA, a monetáris tanács külső tagja szerint a fundamentumoktól tartósan elszakadó árfolyam esetén lehetséges jegybanki beavatkozás. Mivel azonban a kéthetes kötvényállomány csökkentése az ország sérülékenységének mérséklését célozza, akár az is elképzelhető, hogy a forint erősödni fog ' - tette hozzá. hogy a program korlátozott méretű, és egyszeri beavatkozásról van szó. Nagy Márton szerint a program hatására nefn jön létre kettős kamatláb. Legjobb esetben idén 0,4 százalékkal segítheti a gazdasági növekedési a program - mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton. A program teljes időtartamában 0,7-0,8 százalékos lehet a hatás. Néhányan attól tartottak, hogy a jegybank államkötvények vásárlásába kezd, de az aggodalmak - egyelőre - alaptalannak bizonyultak. A várakozást fűthette, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban többször is utalt erre a lehetőségre. A monetáris tanács eseti ülésén viszont fel sem merült, hogy a jegybank állampapírokat vásároljon - tájékoztatta a Világgazdaságot Palotai Dániel, az MNB igazgatója. Az MNB monetáris politikája továbbra is óvatos marad - mondta a Világgazdaságnak Cinkotai János, a monetáris tanács külső tagja. Cinkotai kiemelte, hogy a bejelentett program nem befolyásolja a monetáris tanács döntéseit. Palotai Dániel, az MNB igazgatója a háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a tanács a keretekről döntött, és ezt követően tárgyal majd a bankokkal a részletekről. Hétfőn az MNB-be megy nyolc nagybank képviselője. Ugyan nem minden bankot hívtak meg, de a programban mindenki részt vehet. Még nincs komolyabb kockázat A DEVIZATARTALÉK kibírja a 3 milliárd eurós jegybanki hitelprogramot, komolyabb kockázat akkor adódna, ha ezt további lépések követnék - mondta a Világgazdaság TV-ben Bőd Péter Ákos. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint „a devizatartalék aránya Magyarországon viszonylag magas, ha nem is más országokéhoz képest, de a szokásos mutatókat figyelembe véve. Most 3 milliárd euró felhasználása nem jelentgondot, ha a piaci szereplők nem kezdenek tartani a tartalék többi részének fel- használásától. Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok menynyire várják majd ezt a pénzt. Egy forráshiányos bankon segíthet ez, de a 2 százalékban maximált mar- ginba kell beleférnie a költségeknek és a kockázatoknak. Ha több ügyfél dől be a kelleténél, az egész kalkuláció borulhat.” hogy a program mennyire lesz hatásos, ma mégneheBod Péter Ákos zen megítélhető az egyetemi tanár szerint. „Az indoklásban szerepel, hogy 2008 óta csökken a hitelfelvétel, ám az egyenlet mindkét oldalával, a hitelkínálattal és a kereslettel is baj van. „A kérdés, hogy mit gondolnak a jövőről a szereplők. Ha nem látják a piacukat, olcsó hitelt sem mer- ■ nekfelvenni.” BŐD PÉTER ÁKOS szerint a másik pillér, a devizahitelt kiváltó hitel hatása nagyban függ a beváltási árfolyamtól, enélkül korai megítélni a konstrukciót. Az egyetemi tanár úgy látja: megkönnyebbülést jelenthet a piacoknak, hogy nem nagyobb horderejű bejelentést tett a jegybank. uB.L. Az átváltási árfolyamtól is függ a siker „MÁR ANNAK IS ÖRÜLÜNK, hogy a hazai mikro- kis- és középvállalkozások ilyen hangsúlyosan szerepet kapnak és előtérbe kerülnek” - értékelte a programot lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: „az összes részlet egyelőre nem ismert, ám pozitív az, hogy a progam 250 milliárdos pillére egyértelműen fejlesztésekre szánt összeg, és az is kedvező, hogy legfeljebb 2 százalékos kamattal elérhető lesz. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mennyire illeszkedik mindez a már meglévő rendszerekhez. Abban lennénk érdekeltek, ha a jelenlegi program kapcsolódna a már bejáratott és jól működő Széchenyi Kártya Programhoz, ha használnánk az infrastruktúránkat” a devizahitelt kiváltó hitelről szólva Dávid Ferenc megjegyezte: „a lakossági hitelek kiváltása után már ideje volta vállalkozói hitelek rendezéséDávid Ferenc nek is. Jó lenne, ha a kedvezményezetti kör valóban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozói réteg lenne.” A főtitkár szerint nagyban függ a program sikere az átváltási árfolyamtól. A KEZDEMÉNYEZÉS makroha- tásairól szólva Dávid Ferenc kijelentette: „ha a devizatartalék csökkenése nem veszélyezteti a stabilitást és az árfolyamot, nincs kifogásunk ellene.” A program fogadtatását illetően a főtitkár kifejtette: a jó feltételek bizalmi légkört teremthetnek a kkv-k körében, viszont a jövő zenéje, hogy mindez átváltódik-e valódi beruházásokra. „Optimista vagyok” - tette hozzá Dávid Ferenc. m B. L.
