Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-27 / 98. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2013. ÁPRILIS 27., SZOMBAT Nem lehet akárkiből Einstein, Beethoven demján Sándor Egy gyártulajdonos hasznosabb a társadalom számára, mint egy középszerű beatzenész Demján Sándor szerint a demokrácia nem azt jelenti, hogy az állam bármi áron teljesíti az emberek vágyait A szocializmusban „plázát” alapított, manapság Obama elnökkel reggelizik Nagyatád vendége volt Demján Sándor nagyvállal­kozó, aki részt vett a város­napon, ellátogatott a helyi takarékba és a Büttner Kft.-hez is. A VOSZ elnöke szerint a művészet az em­beriség csodája, de a társa­dalom nagyobb részének termelőmunkát kell végez­nie, hogy növekedjék a jólét Magyarországon. Vas András- Kijöttek a felvételi adatok: egy év alatt újabb mínusz tizenötezer jelentkező. Két év távlatában mí­nusz negyvenötezer. Kaposváron csak az idén mínusz hatszáz, en­nek közel fele a művészeti karról hiányzik. Elégedett?- Nem a művészet ellen va­gyok, csak racionálisan gon­dolkodom. A társadalomnak tisztáznia kell, hány diplomás­ra, középfokú végzettségűre és szakmunkásra van szüksége.- Mi lenne az ide­ális?- Egy-egy - há­rom. Ez képezi le a termelési folya­matokat. És ehhez jön még egy a humán oldalról: orvosok, tanárok. Akkor nor­mális egy társadalom, ha leg­alább a fele termelőmunkát vé­gez. Nálunk ez az arány messze nincs meg.- Nem lehet kényszeríteni a di­ákokat, hogy marósnak menje­nek, ha egyszer színészek akar­nak lenni.- Jobb lett a magyar színját­szás, amióta nem csak Buda­pesten jön ki évente húszegyné­hány diplomás? Nézze meg az egyetemek, főiskolák többségét: lasszóval keresik a diákokat.- A diplomások aránya még így is alacsonyabb, mint az uniós át­lag.- Nem is a képzés ellen va­gyok, csak felesleges ennyi kommunikáció szakost, kultúr antropológust, színészt képez­ni. A társadalomnak el kell tud­ni döntenie, hogy hány ilyenre van szüksége, s biztosítania kell, hogy a legtehetségesebbek jussanak be ezekre a szakokra.- A szocializmusban ez műkö­dött, de egy demokráciában...- A demokrácia nem azt je­lenti, hogy az ember vágyait az adófizetők pénzén bármi áron teljesítjük. Hanem az állam a képességeihez mérten hozzáse­gíti, hogy az egyén elérje a cél­jait. A kettő között óriási kü­lönbség, hogy nem mindegy, mi mennyibe kerül. A művészet az emberiség csodája, s annak ide­jén magam is imádtam a verse­ket, a színjátszást. Viszont ami­kor meghallottam, hogyan sza­val Jordán Tamás vagy Bálint András, beláttam, maximum középszerű színész lehetek. Ha csak a harmadik vagyok a kö­zépiskolában, hányadik leszek az országban?- Szerencsés ember, hogy ilyen könnyen le tudott mondani egy álmáról.- S boldog vagyok, hogy így alakult. Ha valaki az életben nem éri el a kitűzött célját, nem lesz sohasem maradéktalanul boldog. Meg kell találni azt a te­rületet, ahol érvényesülni tud az ember. De ke­vesekben van meg a talentum, hogy tudóssá, színésszé váljon. A mai okta­tási modell viszont azt sugallja a gyerekeknek, hogy bárkiből lehet Einstein vagy Beethoven. A diákok pe­dig emiatt lenézik a termelést. Pedig lehet, egy ilyen gyártu­lajdonos, mint Büttner Tamás, hasznosabb a társadalom szá­mára, mint egy középszerű be­atzenész. Csak éppen eltorzult az oktatás, és sajnos elkorcso- sult a szakmunkásképzés is.- Ezek szerint túl sok az impro­duktív ember idehaza?- Magyarországon jelenleg húsz emberből egy végez ter­melő munkát. A társadalom ab­ba a hitbe ringatta magát, hogy a tudás a fontos. Pedig mihama­rább vissza kell térni a verseny­hez, a termeléshez. Ha nő az or­szágban a bővített újratermelés, növekedni fog a gazdaság, s ez­zel a jólét. Az nem növekedés, ha az állam hiteleket vesz fel, majd ezeket szétosztja, s az emberek ettől úgy érzik, jobban élnek.- Ha ilyen egyszerű a képlet, mi­ért nem alkalmazzuk? tojásos, baconös szendvicsek dzsússzal lekísérve. Barack Oba­ma reggelije egy februári napon. És Demján Sándoré, aki nem elő­ször früstükölhetett együtt az amerikai elnökkel - a börvelyi születésű fiúcska igen messzire jutotta világban. Igencsak nehéz gyermekkor után 1965-ben a ke­reskedelmi és vendéglátóipari fő­iskolán diplomázott. Végzés után a gárdonyi, majd a bicskei, aztán a Gorsium ÁFÉSZ-nál dolgozott, utóbbinál már elnökként. Innen lépett tovább vezérnek a Skála- Álmodozunk. Látjuk Né­metországot, ismerjük és vágy- juk a német példát, csak éppen nem aszerint cselekszünk.- A német modellhez nemcsak az oktatást kellene megreformál­ni, hanem a gazdaságpolitikát is.- Fejleszteni megfelelő meny- nyiségű és minőségű szak­munkás nélkül lehetetlen. De az sem fejlesztés, ha csökkent­jük az államadósságot. Beru­házások kellenek, melyek fej­lődést hoznak, s ez segíthet ki­nőni az államadósságot. Beru­házások kellenek, ha máshogy nem megy, állami segítséggel.- Ez megint 1990 előttről isme­rős történet. szövetkezeti vállalathoz, s alapí­totta meg nem kis harc után a Skála Budapest Nagyáruházai A nyolcvanas évek második felé­ben a felszabaduló hazai bank­szektorban is letette névjegyét, a rendszerváltás után pedig cégei megannyi gigaprojekt beruházói itthon és külföldön. az idén 70 éves nagyvállalkozó időről időre feltűnik nagy nemzet­közi pókerversenyeken, sbevásá­rolta magát az orosz állami lottó­ba is. A Vállalkozók és Munkálta­tók Országos Szövetsége, vala­- Nem emiatt nem valósulhat meg, hanem mert az állam nem meri megtenni, ugyanis a társa­dalom irigy. Pedig közgazdasá­gi tény: egy termelő munkahely két-három másikat teremt. Ki le­het számolni, mit hozna 250-300 ezer termelő munkahely. Nem az árokparton kapirgálásra gondo­lok... Fejleszteni kell a kis- és kö­zépvállalkozásokat.- A takarékszövetkezetek, me­lyek szövetségének az elnöke, most igencsak ráálltak erre.- Mert ez a fejlődés egyik út­ja. A másik pedig a nagy integ­ráló cégek, mert azok hozzák a szükséges pluszt. Nagyatád jó példa: megszűnt a konzervgyár, a környéken leépült a mezőgaz­mint az Országos Takarékszövet­kezeti Szövetség elnöke rövid ide­ig a magyar profi labdarúgás ve­zetője is volt Jelentős művészet- pártoló, tíz éve létrehozta a Príma Prímissima-díjat. Ő maga is ren­getegkitüntetés birtokosa, az idén átvehette a Magyar Érdem­rend nagykeresztjél A jelen egyik leggazdagabb és legbefolyáso­sabb hazai üzletembere tavaly amúgy bejelentette: vagyona je­lentős részét halála után a művé­szetek és a szegények támogatá­sára ajánlja fel. daság. És ilyenkor kellene az ál­lami beavatkozás: állami vállala­tokat hoznának létre, s ezek ma­gukkal húznák a környék gazda­ságát. Ha egy gazdaság tőkesze­gény, valakinek bele kell invesz­tálnia. És az állami szerepválla­lás nem ördögtől való, Ausztriá­ban és Franciaországban is mű­ködik. Magyarország számá­ra óriási lehetőséget jelentene az élelmiszergazdaság, hiszen kulcskérdés lesz a nem is olyan távoli jövőben. A fejlett Nyugat hamarosan eljut arra a pont­ra, amikor maga már nem tudja megoldani az élelmezését.- Az állami szerepvállalás a mező- gazdaságban sokakban a tsz-ket, állami gazdaságokat idézi fel.- Melyeket, most már be kell ismerni, hiba volt szétverni a rendszerváltáskor. Elég csak megnézni, miket kell importál­nia az országnak, noha ez húsz éve még elképzelhetetlen lett volna. Csak éppen fel lett szá­molva a magyar élelmiszeripar. Emellett a mezőgazdaság szét­verése komoly foglalkoztatási problémákat is jelent. Viszont ezen a területen a kis cégek, száz apró vágóhíd országosan, nem versenyképesek. Nagy in­tegráló szervezetek kellenek, akik eséllyel lépnek fel a nem­zetközi piacokon.- Egyelőre a fordítottja működik: a nagy nemzetközi láncok hozzák be a külföldi termékeket. És egy­ben ellehetetlenítik a hazai kiske­reskedőket. Csak végig kell sétál­ni mondjuk a kaposvári belváro­son, a régi üzletek, boltok szinte mind bezártak.- Nem voltak versenyképe­sek. Amit mond, az a politika demagóg válasza a kérdésre. Az embereknek az a fontos, hogy olcsón jussanak élelmiszerhez. Ha nem lennének a nagy lán­cok, mindenkinek nagyjából plusz kéthavi bérét kellene élel­miszerre költenie.- Szlovéniában, Ausztriában, Svájcban nem látni giga bevásár­lóközpontokat a belvárosokban.- Mert amikorra elkezdőd­tek a hipermarket-építkezések, már nem volt hely a városok­ban, így kénytelenek voltak a széleken építkezni. Idehaza vi­szont foghíjasak a települések, van hely a nagy építkezésekre. És társadalmi igény az áruház­láncokra. Melyeket nem utál­ni kellene, hanem kihasználni a létüket. Ugyanis nemcsak be­hozni, de exportálni is tudnak. Ha van megfelelő mennyiség és minőség. A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar bátran alapoz­hatna rájuk. Csak éppen egye­lőre nem versenyképes. Annak idején, a Gorsium ÁFÉSZ veze­tőjeként Somogyból vásároltam rozst, vagy éppen babot Böhönye környékéről. Most, hogy jöttem Nagyatádra, nézegettem a falva­kat, gyönyörűek voltak, csodála­tosan nyíltak a virágok, csak ép­pen nem láttam állatokat, embe­reket a földeken. Eltűntek, ahogy a feldolgozóipar is, mert hiá­nyoznak a termelő emberek. ■ Tarthatatlan, hogy 20 ember­ből egy végez ter­melőmunkát Illegális hulladéklerakók fölszámolására jön pénz pályázat Kétmillió forintot nyert a Vidékfejlesztési Minisztérium­tól illegális hulladéklerakók fel­számolására a Szeretem Kapos­várt Mozgalom.- Tizenkét helyszínen talál­tunk szemétkupacokat, ame­lyek nemcsak a-szemünket bánt­ják, mert rontják a tájképet, ha­nem veszélyesek környezetünk­re is - mondta a pénteki helyszí­ni sajtótájékoztatón Jágerné Ka­tona Zsuzsanna, a Szeretem Ka­posvárt mozgalom kuratóriumi elnöke. A Csillag és a Nap utca végén, a Móricz Zsigmond, a Keskeny, a Szentpáli, a Körtönye utcában, a Körtönye-Bükkben, a Vadkör­te utca végén, az Otelló, a Vörös­begy, a Birs és a Nádasdi utcá­ban található lerakókat számol­ják fel. A mintegy 200 köbmé­ter illegális hulladékot a lerakó­ba szállítják a városgazdálkodá­si zrt. munkatársai. A felszámolt lerakók helyszí­nét a kaposvári közterület-fel­ügyelők fokozottan ellenőrzik majd - tette hozzá a körzet ön- kormányzati képviselője. Borhi Zsombor elmondta: az érintett helyszíneken főként kommuná­lis szemetet találtak, ezért fel­hívják a figyelmet arra, hogy a kaposváriak évente egy ton­na háztartási hulladékot - akár részietekben is - térítésmente­sen beszállíthatnak a hulladék- lerakóra. ■ Márkus K. Tavaszi nagytakarítas Immár harmadik esztendeje hagyomány, hogy a kaposváriak egy tavaszi hétvégét a megyeszékhely kitakarítására fordítanak. Pénteken városszerte megkezdődött a nagytakarítás, a sportcsar­noknál (képünkön) többek között a bajnok röplabdacsapat tagjai serénykedtek, a Videoton dolgozói az ipari park­ban, a közgazdasági szakközépiskolások pedig a belvárosban takarítottak, és szedték össze a szemetet Előadás-sorozat családtervezésről, gyermeknevelésről hit A családoknak igyekez­nek olyan alkalmakat terem­teni, amikor egymásra figyel­hetnek, kikapcsolódhatnak. Továbbképzéseket, előadáso­kat szerveznek annak a prog­ramnak a keretében, melyben a Völgy Hangja Egyesület kon­zorciumi partnereként a Tab és Környéki Evangélikus Egy­házközség vesz részt. Szerepel a programban filmklub, számí­tógépkezelői, vagy családi gaz­daságot fellendítő képzés. Szó esik párkapcsolatról, családter­vezésről, gyermekvállalásról és nevelésről is. Havonta 3-4 alkalmat tartanak, melynek fe­lelőse egy hívő katolikus fiatal- asszony. ■ Gamos A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom