Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-18 / 90. szám
INTERJÚ 5 2013. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Több pénzt kell tenni a rendszerbe kényszer Velkey György: Senki sem jár rosszul, ha világosan elkülönül a magán- és a közellátás Az egészségüggyel könnyű felületes és átmeneti politikai népszerűséget szerezni, de az érdemi változásokhoz sokkal több idő kell egy ciklusnál. A politika azonban vok- sokban gondolkodik, és ez talán az egészségügy kudarcának egyik fő oka - mondja Velkey György, a Magyar Kórházszövetség új elnöke. Haiman Éva- A közelmúltban ismét felvetődött: szabályozottan, de be kellene engedni a magánbetegeket a közintézményekbe, hogy a közkórházak a magánforrásokból többletpénzhez jussanak. Elődje, Rácz Jenő is emellett érvelt, lett is belőle nagy felzúdulás.- Pedig ez valóban nagyon jó lehetőség a források pótlására, amelyek hiányoznak az intézmények működtetéséhez, az orvosok, ápolók megélhetéséhez. Sok kórház, köztük mi is elindultunk ebbe az irányba: például plasztikai beavatkozásokhoz bérbe adjuk a műtőnket, fizetős szűréseket végzünk, egy német gyereksebész mellett asszisztálnak a munkatársaink. A jó az lenne, ha ezt rendszerszerűen, szigorú szabályok mellett, de szabadon végezhetné mindenki.- A politika azonban inkább szemet huny a szürke zónában működő magánbeteg-ellátás felett, csak nehogy azzal vádolják, a tehetőseknek kedvez.- Ha továbbra is megfelelő színvonalú marad a tb által finanszírozott egészségügy, és nagyon világosan elkülönül a magán-, illetve a közellátás, senki sem jár rosszul. Ami pedig a politika által tabusított témákat illeti, ezeket kell megjeleníteniük a közszereplőknek, például a kórházszövetség elnökének is.- Aki egyúttal politikus is, a Fi- desz-KDNP színeiben a Fővárosi Közgyűlés tagja.- Inkább a politikában is szereplő egészségügyi szakértőnek nevezném magam.- Hogy látja, mi a baj a politikával?- Nem magával a politikával, inkább annak működési mechanizmusával vannak problémák. A politika érdekekben és vok- sokban gondolkodik, legalábbis napi szinten. A mi feladatunk, hogy megismerve ezeket az érdekviszonyokat, az egyéni kényszereket, megpróbáljuk mindezt az egészségügy javára fordítani.- Mi az egészségügy java?- Azt gondolom, hogy általában a humán szférát, ezen belül az egészségügyet éppúgy, mint az oktatást, alulértékeli, nem a súlyának megfelelően kezeli a politika. Tisztában vagyok a lehetőségekkel, de ahhoz, hogy Velkey György szerint emberközpontú, szolgáltató egészségügyet kell kiépíteni az ország kilábaljon a válságból, prioritás-váltás kell. A béremelés, ami csak ebben az ágazatban történt nagy fegyvertény, de nem elég a markáns fordulathoz.- A kórházak egyik legnagyobb mumusa az adósságteher...- Az intézményrendszer folyamatosan több tíz, de inkább százmilliárd forintnyi számlatartozást görget maga előtt, és ez nagyon veszélyes helyzet. Az ellátórendszer súlyos működési zavarát rejti magában, mert ha a beszállítói, a munka- vállalói, vagy a menedzsment oldal hozzáállása megváltozik, dominószerűen dől be minden. Be kell látni, több pénzre van szükség, és le kell számolni a pazarló egészségügy mítoszával. Egy ilyen nagy, sok százmilliárd forintot mozgató rendszerben Névjegy VELKEY GYÖRGY (52) 1986-ban végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1990-ben csecsemő és gyermek- gyógyászatból, 1994-ben aneszte- ziológia és intenzív terápiából, 2009-ben csecsemő- és gyermek- gyógyászati intenzív terápiából szakvizsgázott 2008-ban diplomát szerzett a Semmelweis Egyetem Egészség- ügyi Menedzserképző KÖZPONTJÁBAN 1986 ÉS 1995 között a Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján dolgozott különböző beosztásokban 1996 óik a fővárosi Bethesda Gyermekkórháza munkahelye, amelynek 1996-tól 2004-ig osztályvezető főorvosa, 1997 és 2003 között orvos-igazgatója volt, 2003 óta főigazgatója 2006-ban vezette a Magyarországi Református Egyház Mosdóst Tüdő- és Szívkórházát is mindig akadnak kirívó példák, de ki merem jelenteni, hogy az egészségügy ma már takarékosabban működik, mint sok más, köztük adminisztratív szektor.- De ha már nincs több forrás a tartozásokra, mi a megoldás?- Csodák nincsenek. Pénzt kell a rendszerbe tenni ahhoz, hogy a kórházak működőképesek maradjanak.- Hogyan lehet megnyerni a politikát, amikor a választások közeledtével egyre inkább csak a voksok számítanak?- Az egészségüggyel könnyű felületes és átmeneti népszerűséget szerezni, ám ez vissza is üthet. A politikai hátrány oka, hogy ahhoz viszont, hogy az egész jó irányba változzon, egy ciklus kevés. Négy év alatt nem vagy csak nagyon kis kosárkákkal lehet egy még akár előremutató egészségpolitikának a gyümölcseit is leszedni. De ez nem azt jelenti, hogy nincs semmi, amivel előre is lehet jutni, és akár még voksokat is hoz.- A bürokrácia csökkentéséért a jogalkotók felelősek. Az emberi hangnemet, bánásmódot azonban nem rajtuk kell számon kérni.- Az egészségügyi dolgozók az utóbbi évtizedekben rengeteg presztízsveszteségen mentek át, és ennek csak egy része az alulfizetettség. Mindennaposak a súlyos megaláztatások, amikor a tanult kollégát a beteg oktatja ki, hogy mit kellene tennie, vagy amikor sértegetik azt, aki segíteni próbál. Ezt nem látja, aki nem él benne. Persze nekünk is vannak teendőnk. Még akkor is, ha az én megfigyeléseim szerint az egészségügy szereplői általában még mindig empatikusabbak és humánusabbak, mint a társadalom nagy része, bár a kiégés ezt súlyosan torzítja. Hogyan gondoskodjunk a jövonkrol válság idején? A gazdasági válság talán egyetlen pozitív hatása, hogy az emberek egyre jobban odafigyelnek pénzügyeikre: biztonságra törekednek, fogyasztás helyett takarékoskodnak, és sokkal tudatosabban döntenek pénzkérdésekben. Ugyanakkor a legtöbben igénylik a megbízható tanácsokat és már nem a szomszédtól, hanem profi szakértőktől kérik azokat. A CIG Pannónia Élet- biztosító Nyrt. értékesítési vezérigazgató-helyettesével, Dr. Kádár Gabriellával beszélgettünk arról, milyen „válságálló” segítséget tud nyújtani egy ízig-vérig hazai biztosító a magyar lakosság számára.- Sokat hallottunk arról, hogy a magyarok nem jól bánnak a pénzzel: sokat költenek, eladó- sódnak, nem gondolnak a jövőre. Mi a biztosítók tapasztalata, elindult már valamilyen ezzel ellentétes irányú folyamat?- Egyértelműen igen. A válság hatására az öngondoskodás a mindennapi gondolkodás részévé kezd válni. Mindannyian érezzük a válság hatását, bár különböző mértékben. Akik eddig nem szenvedték meg túlzottan a gazdasági visszaesést, és azok, akik nagyon szorosra húzták a nadrágszíjat egyaránt belátják: a kisebb-nagyobb összegek rendszeres félre tételével, okos befektetésével fel kell készülni a váratlan helyzetekre, gondoskodni kell magunkról és családunkról. Ez az elmúlt évtized szemléletmódjához képest gyökeres változást jelent. Néhány évvel ezelőtt szinte természetes dolog volt, hogy hitelt veszünk fel lakásra, autóra, plazmatévére és minden egyébre, amit pillanatnyilag nem is feltétlenül engedhettünk meg magunknak. Mára azonban sokan rájöttek arra, hogy az élet- színvonalat nem lehet csak hitelből növelni, hiszen ezzel a bérből, fizetésből élők a jövőbeni keresetüket élik fel. A gazdasági problémák ugyancsak rávilágítottak arra, hogy váratlan helyzet esetén a gondjaink többségét magunknak kell megoldanunk. Ha valaki semmilyen módon nem gondoskodik a saját jövőjéről, egy hirtelen jött árfolyam-ingadozás, a munka elvesztése, egy váratlan betegség, vagy akár csak a nyugdíjkorhatár elérése könnyen egzisztenciális válságba sodorhatja őt és az egész családját. De mint említettem, azt tapasztaljuk, hogy ezt egyre többen ismerik fel.- Hogyan tudja segíteni egy biztosító ebben a lakosságot?- Elsősorban a magyar igényekre szabott szolgáltatásokkal. Minden ország, minden nemzet más. Mások a szokások, mások a problémák, mások a megoldások. Csak egyetlen példát említek: mindenki ismeri a magyar egészségügy viszonyait és működését. Egy osztráknak hiába próbálnánk elmagyarázni, hogy mi az a hálapénz, nem értené, vagy csak nehezen. Nagyon fontos, hogy a CIG Pannónia hazai tuKádár Gabriella lajdonú biztosító, magyar alapítókkal, magyar vezetőkkel, és ebből fakadóan olyan termékeket kínálunk, amelyek kizárólag a helyi ügyfelek igényeihez és a magyar piac sajátosságaihoz igazodnak. Ha már az egészségügyet hoztam példaként, a CIG Pannónia Biztosító egy egészen különleges egészségbiztosítási terméket kínál Magyarországon. A magyarok többsége bízik ugyan a magyar orvosokban, de ha súlyos betegségről van szó, akkor inkább egy külföldi, jobban felszerelt kórházban kezeltetné magát, ahol jobb eséllyel gyógyul meg. Ez eddig a gazdagok kiváltsága volt. A mi Best Doctors néven futó biztosításunkkal már egy átlagos család számára is elérhetővé tettük, hogy ha nagy a baj, akkor a szakma által legjobbnak ítélt orvosokkal kezeltethessék magukat anélkül, hogy soktízmillió forintot kellene kifizetniük.- Válság idején milyen szolgáltatásokra van igénye a magyaroknak?- Ez nagyban függ az adott egyén vagy család élethelyzetétől. Más az igénye egy pályakezdőnek, egy közép- iskolás gyermekeket nevelő családnak, vagy éppen egy nyugdíjasnak. A CIG Pannóniánál szinte mindenkinek kínálunk testreszabott megoldást. Azok számára, akik havonta kis összeget tudnak vagy akarnak félretenni, jó választás lehet egy kockázati életbiztosítás, amelynek segítségével a váratlan, tragikus helyzetek esetén is biztonságban tudhatjuk szeretteinket. A szülők számára kínálunk olyan terméket, amellyel gyermekük jövőjéről gondoskodhatnak, és segíthetik őket például a diploma megszerzésében. Úgy vélem, az egyre magasabb főiskolai, egyetemi tandíjak mellett egy ilyen megoldás sok családnak nyújthat segítséget. Azokra is gondoltunk, akik nyugdíjasként is szeretnének fenntartani egy bizonyos életszínvonalat, és úgy gondolják, hogy az állami nyugdíjrendszer önmagában ezt nem fogja tudni biztosítani. Számukra olyan hosszú távú befektetéseket kínálunk, amelyek a melléjük rendelt garanciákkal, és magas hozam lehetőségével biztosítják a magas nyugdíjat. A korábban már említett Best Doctors egészségbiztosítást pedig mindenkinek csak ajánlani tudom 18 és 60 év között.- Tegyünk egy próbát! Győzzön meg engem, hogy miért a CIG Pannóniát válasszam!- Ugyanazért, amiért a boltban magyar szalámit vesz, nem pedig külföldit. Jobb az íze; a mi, magyar ízlésünk alapján fűszerezik. A rakott krumpli is íztelen, ha nem magyar kolbász van benne. De a félig tréfás hasonlatot komölyra fordítva: mi a CIG Pannóniánál nem hiszünk a polcról levett sablonmegoldásokban. Minden termékünket az első pillanattól úgy fejlesztjük, hogy kizárólag a magyar ügyfelek szempontjait vesszük alapul. Nincsenek ránk hatással például a külföldi tulajdonos egyéb elvárásai vagy a külföldről importált késztermékek, ahol szinte csak a szórólapokat fordítják le magyarra. A másik lényeges érv mellettünk, hogy tőzsdei társaság révén teljesen transzparensen működünk, sőt ügyfeleink nem csupán szolgáltatásainkat vehetik igénybe, de akár részvényessé is válhatnak.
