Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-15 / 87. szám
2013. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP A fővárosig ment Kaposvárért pedagógusképzés Nem csak a vezető, a feladat is sok szempontból új a karon A Kaposvári Egyetemen kitörési pont lehet az állatasszisztált terápia Podráczky Judit, a pedagógiai kar dékánja Nem csak az intézmény talán legrégebbi karának, de a kar legújabb vezetőjének is megméretés volt, sikeresen meg tudnak-e szervezni egy olyan nagyszabású rendezvényt, amilyenre még nem volt példa az egység fennállása alatt. Márkus Kata- Meddig hallatszott el, amikor leesett a kő a szívéről az Országos Tudományos Diákköri Konferencia két szekciójának végén?- Biztosan messzire. Amikor munkába álltam dékánként, rögtön az fogalmazódott meg bennem, hogy lehet egymás után két szekciót sikeresen lebonyolítani - mondta Podráczky Judit, a Kaposvári Egyetem pedagógiai karának januárban kinevezett dékánja. - Egy szekció még csak belátható létszámában, ám amikor láttam, hogy a két szekcióban 470 körüli hallgató nevez, s velük érkeznek témavezetők, kísérők, plusz a 150 tagú zsűri... Szóval arra jutottam: nem emlékszem, hogy ez a kar valaha ekkora rendezvényt szervezett volna. A sikerhez persze kellett az egyetem vezetésétől érkezett támogatás és az intézmény központi rendezvényszervező irodájának segítsége. Aztán a többi szervezeti egység nyitottsága: például a lovasakadémiáé, vagy a művészeti, karé. Aztán kellett a kar oktató és nem oktató állománya, az egyetem összes informatikusa, oktatástechnikusa és persze a hallgatók. A leginkább kellemes élmény talán a fiatalok odaadása volt. 1966-BAN SZÜLETETT Sajószent- péteren. Óvodapedagógusként végzett a Kaposvári Egyetem jogelődjében. Majd Pécsen tanult pedagógiát és bölcsészettudományt. Neveléstudományból Szóval jó hírét vitték az egyetemnek?- Azt hiszem igen, harminckét hazai és határon túli intézményből voltak itt oktatók, hallgatók, és szerették Kaposvárt. doktorált az ELTEn. Tanította Kaposvári Egyetemen, majd hét évig az ELTE-n, ott hat évig tanszékvezető volt. 2013. januárjától a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának dékánja.- Ez is megerősítette, hogy jól döntött, amikor az ELTE-ről hazatért?- Van egy erős kötődésen az egyetemhez és magához a városhoz. Itt laktam korábban is, s amikor az ELTE-re kerültem, akkor se gondoltam véglegesnek a döntésemet. Most volt egy visszafelé mozgási szándékom. A kaposvári kötődésemen túl azért kerültem az egyetem vezetésének a látókörébe, mert az intézményfejlesztési tervben a kar képzési területei közül a pedagógusképzés fejlesztését preferálják. Részint, mert hagyományosan ez az egyik legrégebbi profilja az intézménynek, másrészt a felsőoktatás átalakításával összefüggő folyamatok is ezt erősítik.- Ha már felsőoktatás átalakítás: a preferenciák egyértelműek, ám a hallgatók is így gondolják ezt? A tanító szak finoman szólva sem tartozik a legfelkapottabbak közé.- Ezt így nem mondanám. Tavaly és tavalyelőtt még 1550- 1600-as országos államilag finanszírozott létszám volt ezen a területen, ami bár csökken, ezeket a helyeket be tudták tölteni az intézmények. A probléma inkább az, hogy a hallgatók számos intézményből választhatnak. A fiatalokban pedig manapság erős a nagyvárosban való továbbtanulási vágy, így az ő választásaikban nem feltétlenül szakmai szempontok jelennek meg. Akik viszont ezt a pályát választják, köztük a korábbinál jóval erősebb a hivatástudat.- Vagyis megváltozott az a fajta vélekedés a tanítóképzésről, hogy oda azok jelentkeznek, akiket máshova nem vettek föl?- Voltak olyan évek, amikor óriási energiák mentek el arra, hogy olyanokat igyekeztünk szocializálni a pályára, akiket az nem érdekelt. Most viszont a hallgatók nagy többsége motivált.- Pedig az anyagi megbecsülésükben óriási előrelépés nem történt. Ezt is bevállalják, annyira elkötelezettek?- Talán ezt egy másik oldalról kellene megvizsgálni. Onnan, hogy mennyien maradnak a pályán. Annyi bizonyos, hogy azok között, akik váltanak, sokkal több a férfi. Merthogy náluk jelentkezik erősebb nyomásként a nagyobb egzisztenciális megbecsülés iránti igény, amit ez a pálya jelenleg mérsékelten tud biztosítani.- Persze az is igaz, hogy nem csupán a pedagógusképzésben csökken az államilag finanszírozott helyek száma, hanem minden területen. S ezzel együtt drasztikusan csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma is. Erre a problémára valamennyi felsőoktatási intézménynek meg kell találnia a saját válaszát, mert ha nem, az a létébe kerülhet. A Kaposvári Egyetem már megtalálta?- Azon dolgozunk, hogy megtaláljuk azokat a speciális képzési területeket, amelyekhez csak itt van szakember, infrastruktúra és minden egyéb. Egy ilyen jó példa lehet az állatasz- szisztált terápia, amikor kutya, ló segíti a fejlesztőpedagógiai munkát. Ez például egy kitörési pont lehet. S az a fajta gondolkodásmód is egyre inkább tetten érhető, főként itt a Dél-dunántú- lon, hogy a családok akkor tudják bevállalni a költségtérítést, ha ai.gyerek helyben, vagy közeli egyetemen tanul. Talán ez is hozzájárulhat, hogy a fiatalok a Kaposvári Egyetemet válasszák. Eső nélkül is telik a Balaton, a természet jól szabályoz időjárás Az előrejelzés szerint a tavaszaink lehetnek az eddiginél csapadékosabbak az évszázad során mbih Lakat a zsilipen. Csak megfontoltan érdemes nyitogatni KOMMENTÁR ►Folytatás az 1. oldalról Miközben a tó vízszintje a hétvégén folyamatos esők híján is újabb kritikus szintet lépett túl a befolyók révén (115 centi fölé emelkedett, s az illetékes vízügyi igazgató ugye a múlt héten arra vállalt garanciát, hogy csak 115 fölött kezdik engedni a vizet...), keddre „Civil összefogás az átgondolt vízszint-szabályozásért” címmel hirdettek tájékoztatót a siófoki Sió-zsiliphez. A Balatonért tehát egyelőre nem kell aggódnunk, a természet „hozza magát”, ezt egy laikus is megállapíthatja a magunk mögött hagyott csapadékbő hónapok után és annak ellenére is, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kérdéseinkre konkrét válaszok helyett csupán már megjelent cikkekkel, tanulmányokkal szolgált. Az idei első negyedév 1901 óta a legcsapadékosabb időszak volt azok után, hogy 2011-ről és 2012- ről még azt írták a szakemberek: a legszárazabb esztendők voltak. A legkevesebb csapadékot elszenvedő területek között volt a Balatontól délre eső vidék, Tab környéke is; 2012 első nyolc hónapjában Zics mérőállomáson regisztrálták a legkevesebb csapadékot az országban az OMSZ műszerei. Idő, pénz MIKÖZBEN NEMSOKÁRA már törvény is garantálja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elsőbbségét, a szervezet arra kényszerül, hogy pénzértárulja az információt, mert az állami támogatásból „nem jön ki”. így születhet olyan válasz lapunk kérdéseire, hogy „csak abban az esetben tudnánk válaszolni, amennyiben Önök szerződéses partnereink lennének.”Pedig hogy milyen idő várható és milyen jelenségekből milyen következtetést szükséges levonnunk, a lehető legszélesebb körben kéne propagálniuk, éjjel-nappal, a fizetség emlegetése nélkül, közpénzből. Tavaly ősszel először fordult elő, hogy a balatoni viharjelzés csendben, anélkül fejeződött be, hogy az OMSZ erre minden lehetséges csatornán figyelmeztetett volna...(fi) Egy átlagos áramlási helyzetben a nyugati szelek övében kialakuló ciklonok jelentős nedvességhez jutnak a trópusi térségekből, főként az Atlanti-óceán középső, illetve nyugati területeiről. A Szahara felől az óceán fölé a szokásosnál jobban benyúló leszálló légáramlatok leszűkítették ezt a csatornát az elmúlt két évben, a nyugati szelek övében lévő ciklonok kevesebb nedvességhez jutottak és azok pályái is északabbra húzódtak. Ez volt az oka Közép- és Dél-Európában a rendkívül meleg és száraz időjárásnak. Feltűnt^a nyár elején tapasztalható Medárd-időszak lerövidülése vagy elmaradása, ugyanakkor idén már számos mediterrán ciklont kaptunk a nyakunkba - ebből következően ezúttal a negyven napos medárdi eső is bejön? Az adatok szerint enyhe növekedést mutat a húsz millimétert meghaladó csapadékú napok száma és a száraz időszakok hossza is - egyértelmű, hogy növekednek a szélsőséges időjárási helyzetek. A szakemberek szerint erre a tudomány egyik válasza a kistérségi veszélyjelző rendszerek kialakítása, ilyen előrejelzésekre egyre nagyobb szüksége van a mezőgazdaságnak, a katasztrófa-védelemnek, a rendezvényszervezőknek. A siófoki viharjelző obszervatóriumot vezető Horváth Ákos is egyik kidolgozója egy ilyen osztrák-magyar kistérségi előrejelző programiak. A tavalyi siófoki konferencián egy osztrák kutatóioté- zet Balatonra vonatkozó éghajlat- és csapadékelőrejelzését ismertették, miszerint a csapadék mennyisége számottevően nem változik, éves eloszlása azonban igen, az éves középhőmérséklet pedig jelentősen, két-három fokot emelkedhet a század végére. A csapadék tavasszal időnként akár húsz százalékkal is több lehet az 1971 és 2000 közötti három évtized átlagához viszonyítva, nyáron azonban húsz-harminc százalékkal is kevesebb eső hullik majd a prognózisuk szerint. Nováky Béla egyetemi docenst idézve: éghajlat-szárazodás figyelhető meg, a legnagyobb a csapadék-előrejelzés bizonytalansága, az éves középhőmérséklet várhatóan jelentős emelkedésében többé-kevésbé mindenki egyetért. Igen fontos kérdés lesz tehát a jövőben a meglévő vizekkel gazdálkodni. A szakemberek feladata - tette hozzá Nováky -, hogy erre figyelmeztessenek, a döntés a politikusoké. ■ Fónai Imre Legelső legelés Knsna-völgyben: szoknak a tehenek a friss fűhöz ► Folytatás az 1. oldalról Leginkább a pamplonai bikafuttatásra hasonlított az önfeledten vágtázó tehenek látványa, de amint elérték a legelőt, simogatni is lehetett őket.- Ugyanolyan ünnep ez a völgyben, mint az aratás - mondta Guna-Grahi Dasa lelkész, aki hangsúlyozta a tehénvédelem jelentőségét. Egy olyan közösségben, ahol az önfenntartás elérése a cél, kiemelt jelentősége van a tehenek által adott tejnek, amely számos ételük alapja. Az istálló, és a karámok is tartogattak érdekességet a nagyszámú érdeklődő számára. A munkára tartott ökrök mellett színes tehénállománnyal büszkélkedhet a tehenészet, ahol a magyart tarka, a szürke marha és a tiroli borzderes mellett egy különleges tehénfajta az indiai zebu is megtalálható a tehenészetben. Antardhi Pasa tehenész elmondta, hogy Nándit, az Indiában őshonos zebu bikát egy francia állatkertből vásárolták. Tenyészbikának hozták négy éve az akkor két éves állatot. Ma « már hat „fia” és egy „lánya” él a völgyben. Tíz napig még szénát és friss füvet is esznek majd az állatok csak utána térnek át a legeltetésre, hangzott el a rendezvényen, melyet az állatok visszaterelését követően látványos, zenés felvonulás zárt. ■ Márton László Tavaszköszöntő Krisna-völgyben Kezesek az itteni tehenek Vízeresztésre vár az angolnacsapda a Sió-zsilipnél • telepítés Négyezer compót telepített a Balatonba földvári halastavakból a halgazdálkodási társaság, s több, mint 3000 süllőfészket helyezettek ki. A mesterséges ikrafészkeket a közönséges boróka ágaiból állították össze. A fészkek kihelyezésére azért van szükség, mert a Balatonban kevés az ideális növényzet, a megfelelő ívási aljzat. A kötélre fűzött borókaágakat a hajózási szabályzatnak megfelelően sárga bójával és fekete zászlóval jelölték meg, és rendszeresen ellenőrzik a halászok. A napokban elhelyezték az angolnacsapdát is a siófoki Sió-zsilipnél. ■ F. I. 5
