Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-12 / 85. szám
KÖZÉLET*^^^^* •v HÍRSÁV Gerhardt Ferenc MNB-alelnök lehet gerhardt Ferencet, a monetáris tanács tagját jelöli Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank al- elnökének. Király Júlia, az MNB egyik alelnöke hétfőn jelentette be, hogy lemond posztjáról április 22-i hatály- lyal, vagy korábban, ha az új alelnököt április 22. előtt kinevezi az államfő. ■ MTI Idén nem lesz kórházi adósságrendezés „jó esetben” ismét csak az év végén, az egészségpénztár maradványaiból kapnak pénzt a kórházak a beszállítóik felé fennálló adósságiak rendezésére - derült ki a helyettes egészségügyi államtitkár tájékoztatásából. Cserháti Péter tegnap az Orvostechnikai Szövetség éves közgyűlésén azt mondta, az idén többek között ismét a béremelés lesz az intézményekben a prioritás. Az orvosi gépeket, berendezéseket gyártóinak és forgalmazóinak jelenleg mintegy 7 milliárd forinttal tartoznak a kórházak. ■ VG Tartalékkeret az ócsai programhoz A kormány tartalék keretet hoz lAfe az“ocsai Szociális Családiház-építési Programra jelentkezőkből, és kitolja a pályázati határidőket. A lakás bérletére május 10-ig, a tartalék keretbe december 31-ig jelentkezhetnek. ■ MTI Az ukrán kormányfő tényleg sokat keres mikola azarov ukrán kormányfő egy csütörtöki rendezvényen elismerte, hogy igazságtalanul magas a miniszterelnöki fizetése, emiatt viszont „narancsos” elődeit tette felelőssé. Azarov tavaly összesen 18,5 millió forintnyi jövedelemre tett szert. Ennek nagy részét, 13,34 millió forintnyit kormányfői fizetése adta. ■ MTI Egy tankönyv maradhat? angol Túl adminisztratívnak tartják az akkreditációs eljárást Ma eldőlhet, mennyit kell itthon dolgozni a diploma fejében iWriter. A piacvezető Oxford 75 tankönyvvel van a magyar tankönyvlistán, a korábbi 125-tel szemben, tavaly 450 ezer példányt értékesítettek Choose it U: Két nagy, neves brit kiadó kivonult a magyarországi tankönyvpiacról, mivel az akkreditációt drágának és túlzottan adminisztratívnak tartják. Éber Sándor „Kivonultunk a magyarországi tankönyvpiacról, mivel sehol a világon nincs ilyen drága és ennyi papírmunkával járó akkreditációs rendszer, mint itt” - mondta lapunknak a Cambridge University Press magyarországi képviseletének vezetője. György Mariann szerint egy tankönyv akkreditációjának költsége mintegy 500 ezer forint, ami egy tankönyvcsaládnál már milliós költség. így ha a tankönyvlistára szeretnének kerülni a közoktatásban, akkor több tízmilliós eljárási díjat kellene fizetniük, amelyre nincs költségvetésük. Az előírt alacsony árat és a pedagógusoknak adott ingyenes példányt még tudnák garantálni, sőt azt is, hogy időben az iskolákban legyenek a könyvek. „De az akkreditációs költségek túl magasak, emiatt kivonultunk a magyar közoktatási tankönyvpiacról, és inkább a fejlesztésekre költünk” - hangoztatta György Mariann. A terjesztők szerint a hasonló tankönyveken kevés haszon, viszont biztos bevétel volt. „Korábban több tízezer példányban adtunk el kifejezetten a közoktatásra készített Cambridge tankönyveket” - nyilatkozta lapunknak a Libra Books Kft, ügyvezető igazgatója, Károly Gabriella. így viszont szűkül a választék. A Cambridge képviselője szerint a jelenlegi listán olyan magyar kiadású könyvek is szerepelnek, amelyekben szakmai hibák vannak, vagy nem az angol élő nyelv tanításának megfelelőek. a tankönyvek akkreditációs eljárásában fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjnak fedeznie kell a kirendelt szakértők díját, és az egyéb költségeket is - írta lapunknak a köznevelésért felelős államtitkárság. A szerző, vagy a kiadó az Oktatási Hivatalhoz nyújtja be kérelmét. A véleményezésre egy tudoA világon a négy legmagasabban jegyzett angol kiadó közül a Cambridge mellett a Macmillan vonult ki a magyar tankönyvpiacról, jelen van még a Pearson Longman és az Oxford. „Mi még küzdünk, kitartunk, mert van még ránk igény” - mondta lapunknak a 2012-ben 93 ezer tankönyvet eladó (184,8 millió forint árbevételű) Pearson Longman magyarországi képviselője. Szabó Péter is drágának tartja az akkreditációt, de mivel ez öt évre szól, szerinte megtérül a kiadás. Az eljárást szakmailag korrektnek és jól működőnek tartja, még sohasem dobták- vissza a tankönyvüket. Szabó viszont aggódik, hogy a 2014-15-ös mányos-szakmai, egy tantárgypedagógiai és egy technológiai szakértőt kérnek fel. Csak az a könyv kerülhet öt évre a tankönyvjegyzékre, amely rendelkezik érvényes határozattal és a tankönyv ára nem haladja meg az oktatásért felelős miniszter által meghatározott legmagasabb fogyasztói árat. tanévtől a közoktatásért felelős miniszter kiírhat tendert egy tantárgyra és egy évfolyamra, és onnantól csak egy bizonyos tankönyvet lehet használni. Ez nagy fokú bizonytalanságot szül, mert elképzelhető, hogy a kifizetett költségek ellenére lemaradnak a tankönyvrendelési listáról. Kitart az Oxford- University Press is. Magyarországi képviseletének vezetője szerint az angol nyelvet nem lehet úgy leszabályozni, hogy csak egyetlen egy tankönyvet használhasson egy évfolyam. Vanik Petra kiemelte: a diákok különböző szinteken vannak a különböző iskolákban és osztályokban, ezért nem lehet uniformizálni a tanításukat. A piacvezető Oxford jelenleg 75 tankönyvvel van a magyar tankönyvlistán (igaz, korábban 125-tel voltak), és tavaly mintegy 450 ezer példányt adtak el. Vanik is drágának és túlzottan bürokratikusnak tartja az akkreditációs eljárást. Az Oxford képviselője kiemelte, hogy például szerkesztői jelentés kell írni, lektori véleményt kell készíteni, amelyeknek a költségei szintén a kiadót terhelik, miközben a tankönyvekre igen jelentős árkorlát van érvényben. Három szakértő véleményez kompromisszum Egy pont kivételével döntött a kormány a hallgatói szerződések ügyében a változtatásokról, és elfogadta a hallgatókkal megtárgyalt kompromisszumot - közölte tegnap az emberi erőforrások minisztere a közrádióban. Balog Zoltán elmondta: az a kérdés maradt nyitott, hogy hány éven belül kell ledolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak Magyarországon a tanulmányi idejüket. Három variáció lehetséges, 20, 15 vagy 12 év. A tárcavezető szerint erről akár már a jövő héten is megállapodhatnak. Korábban Klinghammer István maga javasolta a 20 éves időtartamot nem sokkal azután, hogy februárban kinevezték államtitkárrá. Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖ- OK) elnökhelyettese lapunknak akkor elmondta, ezt a javaslatot jó kompromisszumnak tartják. Nem sokkal ezután azonban a kormányzat részéről ismét a 10, illetve a 12 éves időszakot említették a „röghöz kötés” kapcsán. Körösparti lapunkkal tegnap azt közölte, hogy hétfőn a Felsőoktatási Kerékasztalon jelezték, nem tartják elfogadhatónak a visszalépést. A HÖOK elnökhelyettese látja a kompromisszumkészségét a kabinet részéről, és már ma leülnek tárgyalni. A korábban megbeszélt kedvezmények nem változnak, így nem a hallgatói szerződést aláírva vállalják a feltételeket a diákok, hanem az intézménybe való beiratkozással. Balog tegnap jelezte, a diákok egyoldalú nyilatkozatot írnának majd alá, amelyben vállalják a magyar munkajog szerinti foglalkoztatást. Ha valaki külföldön, de magyar vállalatnál dolgozik, és itthon fizeti az adót, az is megfelel a törvényi feltételeknek. Akik a második félév végéig otthagyják az egyetemet, azoknak nem kellene megfizetniük a költséget. Mentesülne a visszafizetés alól az is, aki három gyermeket vállalna. ■ É. S. Nem minden egészségügyi dolgozó kap mentességet MINŐSÍTÉS Súlyos létszámgondokat okozhat a kényszernyugdíjazás a fővárosi és vidéki kórházakban Elsősorban gazdasági-műszaki területen dolgozók, de ápoló, sőt orvosok is nyugdíjba kényszerülhetnek júliustól annak ellenére, hogy a kormányból többen, többször is ennek ellenkezőjével hitegették az érintetteket. Mint emlékezetes, maga Szócska Miklós tavaly nyáron még az ágazatban mutatkozó humánerőforrás-krízisre hivatkozva megvalósíthatatlannak minősítette a kényszernyugdíjazást az egészségügyben. Lapunk információi szerint jelenleg mégis úgy néz ki, hogy jóllehet 1910 nyugdíjas korú egészségügyi dolgozó jelezte: szeretne tovább dolgozni, e kérések nem mindegyike talált meghallgatásra. Az Egészség- ügyi Államtitkárság érdeklődésünkre ezt nem cáfolta, de hivatalosan csak annyit közölt: megkezdték a továbbfoglalkoztatási kérelmekkel kapcsolatos kiértesítéseket, ezért a számokat érintő sajtóértesülések így nem tekinthetők véglegesnek. Arra már nem válaszoltak, hogy - a kórházigazgatóknak az adott kórház szükségleteit mérlegelő felterjesztéseit figyelmen kívül hagyva - végül is ki(k) és milyen szempontok alapján döntöttek arról, hogy melyik orvos, ápoló, titkárnő vagy műszaki munkatárs dolgozhat tovább. Az biztos, hogy ha komolyan kellene venni az eddigi kiérteSzócska Miklós államtitkár sítéseket, akkor az Országos Onkológiai Intézetnek súlyos működési gondokkal kellene szembenéznie, mert csak 2 nyugdíjas korú munkatársát tarthatná meg a kényszernyugdíj alól mentesség kért 152 dolgozója közül. Az intézet konkrétan ezt az értesítést kapta szerda este a Gyógyszerészeti és Egészség- ügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (Gyemszi). Es bár a levélen - ahogy az összes többi érintett intézménynek megküldött értesítésen - az egészségügyi államtitkár aláírása szerepelt,-úgy tudjuk, Szócska Miklós maga is tévesnek minősítette az abban foglaltakat. A VG értesülései szerint van olyan fővárosi kórház, ahol a kérelmek 80 százalékára, olyan megyei kórház, ahol 50 százalékára rábólintottak, de olyan intézmény is, ahol csak a nyugdíjas és maradni kívánó dolgozók egyharmadát tarthatják mindössze meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának legutóbbi tájékoztatása szerint az egészségügyből összesen 1910 továbbfoglalkoztatási kérelem érkezett. Ez azt jelenti, hogy az érintett 6500 egészségügyi dolgozó kétharmada eleve inkább a nyugdíjat választotta. Ha valóban nem kap mentességet minden kérelmező, azok közül is sokan nyugdíjba kényszerülnek, akik még dolgoztak volna, és a létszámhiány tovább súlyosbodik az egészségügyben. Az érdekvédelmi szervezetek még januárban a kormányfőhöz fordultak a 62 éven felüli közalkalmazottak és köztisztviselők miatt, jelezve: a tervezett lépések „veszélyeztetik a lakosság ellátását, és méltánytalanok az egy életen át közfeladatot ellátó munkavállalókkal szemben”. A válasz a levélre csak a napokban érkezett meg Balog Zoltán minisztertől. A tárcavezető még ebben is biztosítja a kormány jó szándékáról biztosította a levélírókat a nyugdíjpolitikai elvekkel kapcsolatban. ■ H. É.
