Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-12 / 85. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. ÁPRILIS 12., PÉNTEK Az első száz él csak véletlenül sikerülhet köszörűsdinasztia Az idén száztíz esztendeje jegyezte el magát a szakmával a Mogyorósy család váló acélokból készült pen­gék is léteznek: a jó minőségű szerkezete olyan, mint a porcu­kor, a rosszé, mint a kristály- cukor... De mindegy milyen a penge, ha nem a célnak meg­felelően használják: az olyan reklámokon, amikor előbb a téglát fűrészelik, majd nekiáll- nak papírt vágni ugyanazzal a pengével, még mindig felide­gesítem magam. Ilyen ugyanis nem létezik, a tégla pillanatok alatt kinyírja az élt. Hihetünk neki, hiszen sok­százezer, tán milliónyi kés for­dult meg a keze alatt. És ollók, dísz- és lovagi kardok, sőt, a krisnások egy furcsa, keleti hangszert is hoztak már hoz­zá, ugyan, fényezze már ki!- Ma már ez is belefér, ugyanis, bár egyedül marad­tunk köszörűsként Kaposvá­ron, a kapacitásunknak a ne­gyedét használjuk ki - mond­ja. - A rendszerváltás előtti kilencvenhez képest.:. Persze hozzák a késeket, de a mul- tik például mind megoldják maguknak a köszörülést. És az AIDS megjelenése óta sok­kal ritkábban jönnek a fodrá­szok is: régen egy szombat dél­után megéleztem nekik har­minc-negyven borotvát, ma­napság már ez sincs. Ó viszont minden nap fel­bukkan a boltban és a műhely­ben: állítja, míg nem remeg a keze, dolgozni fog. S máris ta­núbizonyságát adja: elnézést kér, elköszön, ugyanis éppen behoztak egy lónyírógépet. Búcsúzásképp fanyelű zöld­ségkést mutat, saját munka, a pengébe belegravírozva: Mo­gyorósy. Láthatóan jó az acél, de nem­csak emiatt marad meg a név... Az idén száztíz esztendős a kaposvári köszörűsdinasz­tia, mely mára a szakma utolsó képviselője a megye- székhelyen. Vas András A Győri Kereskedelmi és Ipar Kamara Mogyorósy József ké­ses segédet arany jutalommal és elismerő oklevéllel tüntet­te ki - olvasható a berámázott, kissé már megfakult díszes diplomán, melyet száztíz évvel ezelőtt, 1903-ban állítottak ki.- Ő volt a nagyapám - büsz­kélkedik Mogyorósy Mihály kaposvári köszörűsmester. - Ő tette le a dinasztia alapjait. Öt fia volt, négyen kitanulták a szakmát, ám a második világ­háborúban meghaltak, csak a nagybátyám, József élte túl. Aki 1927-ben költözött a Du- na-parti városból Kaposvárra, s nyitott műhelyt és üzletet a Teleki utcában a 12-es szám alatt. Tőle tanulta el a köszö­rűsmesterség csínját-bínját Mogyorósy Mihály, aki 1961- ben vörös diplomával végez­te el a szakiskolát, hogy aztán négy éven át, nagybátyja halá­láig együtt dolgozzanak a kis műhelyben.- Tizennégy négyzetméter volt az egész - emlékszik visz- sza az utolsó kaposvári köszö­rűsmester. - Egy 1939-es kö­szörűgép, egy polírozó és egy kis pult fért el benne. A gépet meg is mutatja, ma is tökéletesen működik, a har­madik generációt szolgálja, s kitudja hány százezer kést lá­tott már. Ma persze már tár­sai is akadnak, az 1981-ben a Somogy-sorra épített mű­Mogyorósy Mihály és fia, Csaba a köszörűnél. A nagyapja alapította száz esztendeje a családi műhelyt Elfogytak a disznók a falvakból, kevesebben köszörültetnek hely-üzletben minden munka- folyamathoz külön masina áll rendelkezésre: kés- és ollókö­szörű, szalámiszeletelő-, hús­daráló-, korcsolya- és hajnyí- rógép-élező, többféle políro­zó. S mindegyik fölött elszívó, ugyanis a köszörűs legfélelme­tesebb ellensége nem az éles penge, hanem a szilikózis... S tudja ezt a mester két fia is, akik. az üzletben dolgoznak: Csaba a szakmát is kitanulta, miután előbb szerszámkészítő­ként végzett.- Ma már nincs köszörűs­képzés - legyint Mogyorósy Mihály. - Régi mesterektől le­het eltanulni a fogásokat. Persze nem azonnal, leg­alább két-három év kell, mire a tanonc keze rááll a munká­ra, s a szükséges 15-20 fokos szögben tudja ráhúzni a pen­gét a köszörűre.- A kézügyességen múlik minden - mondja a mester, s közben mutatja az ujjait, a karját, bizonyítékként, még a legjobbaknál is be-becsúszik egy-egy hiba: tele van forradá­sokkal. - Az első száz köszö­rült kés csak véletlenül sike­rülhet - teszi hozzá. Majd elmagyarázza, mi a kü­lönbség az élezés és a fenés kö­zött. A kést előbb vizes kövön köszörülik, majd polírozzák, aztán pudlizzák - azaz fénye­zik -, s csak ezután fenik le a fenőkövön. S ha az él jól sike­rült, otthon akár egy évig is utánfenheti a tulajdonos.- Legalábbis, ha jól használ­ja - figyelmeztet Mogyorósy Mihály. - Mert nem mindegy, mit vágnak vele. A szeletelőké­seknek finom, vékony a pengé­jük, a csontozó kések pofásak, kemények. Ma már persze ki­a teleki utca átépítésekor kisa­játították a régi műhelyt, húsz­ezer forintot adtak érte, s egy helyet itt, a soron - mondja Mo­gyorósy Mihály. - Mi alakíthat­tuk ki a belső részt, s akkor döntöttünk úgy, a feleségem ott­hagyja az OTP-t, ahol könyvelő­ként dolgozott, s átjön a boltba. mert a nagyobb üzlettel járó megnövekedett forgalmat már nem bírta egyedül. A Teleki ut­cában reggel hattól este tizen­egyig dolgozott megállás nélkül, az új helyen viszont már árusí­tani is kellett, meg aztán fogad­ni a vevőket, átvenni és -adni a megköszörült késeket, ollókat.- akkoriban sokkal többen jár­tak köszörültetni - állítja a mes­ter -, s nemcsak azért, mert rosszabbak voltak a pengék, ha­nem sokkal több disznóvágás volt, októbertől március végéig sorba álltak a falusiak a mű­hely előtt. Pedig a rendszervál­tás előtt még létezett a Finom- mechanikai Szövetkezet is, ahol két köszörűsmester, Váradi Pu- bi és az öreg Dobrovszky bácsi dolgoztak, méghozzá igen jól. Csakhogy ők köszörültek a nagy cégeknek, a varrodáknak, a húskombinátnak, így a ki­sebb munkára nem volt kapaci­tásuk. a háztartásokban használt kések, ollók, a fodrászok, a ma­nikűrösök, a szabók kellékei megmaradtak a maszeknak.- mert mi bizony végig kapita­lista csökevények voltunk - mo- solyodik el Mogyorósy Mihály.- Száztíz éve a magunk urai vagyunk. Várt, váratlan: helyreállítják a Sió mederfalát PROMÓCIÓ Zöld energia a balatoni szálláshelyeken fejlesztések A Balatoni Integrációs Kft. projektje sokaknak segít spórolni Városukkal ismerkednek a fiatalok sió Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság elrendelte a Sió-csatorna beomlott siófoki mederfalának helyreállítását. Egyúttal a fölötte haladó kerék­párutat is rendbe teszik. Három év után álltak ne­ki szerdán a munkálatoknak: 2010-ben a nagy esőzésekkor omlott le egy darabon Siófokon a csatorna partfala. Anyagiak híján azonban eddig nem került sor a helyreállítására. A siófo­ki önkormányzat az omlás mi­att megsérült és életveszélyes­sé vált bringaútszakasz rend­betételére vismaior-támoga- tást nyert el, amit azonban visz- sza kellett hogy adjon a meder­fal helyreállítása híján. A Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság még néhány hete is azt vá­laszolta lapunk kérdésére, hogy nincs közölni valója a témában. Szerdán azután, információnk szerint a siófoki önkormányzat számára is váratlanul, fölvonul­tak a munkások és a munkagé­pek. A város információja sze­rint a kerékpárút életveszélyes szakaszának helyreállítása is megtörténik egyúttal. Mint is­mert, a vízügy a Balaton magas vízállása miatt a Sió-zsilip nyi­tását készíti elő, feltehetően en­nek része a mederfal-visszaépí- tés is. ■ Fónai Imre A Balatoni Integrációs Kft. a 2010 májusa és 2013 áprilisa kö­zött zajló nemzetközi projektjé­vel (a projekt címe: RELACS - Túrisztikai Szálláshelyek Zöld Energiával) a balatoni szálláshe­lyek számára nyújtott lehetősé­get annak felismeréséhez, hogy az energiahatékonyság és a meg­újuló energiaforrások az idegen- forgalmi ágazat számára is óriá­si lehetőségeket kínálnak a mű­ködési költségek csökkentésé­re, a gazdaságosság javítására és a versenyképesség növelésé­re. A RELACS projektben 10 eu­rópai ország - Ausztria, Bulgá­ria, Görögország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spa­nyolország, Svédország - szak­emberei vettek részt. Az éves energiaköltség ven­dégszobánként 600-tól 2000 eu- róig terjedhet, ez az adat már ön­magában rávilágít arra, miért kell a hotelekben, panziókban, kempingekben, magánszállás­helyeken mindenkinek törődnie az energiával. A projekt során sikerült kü­lönféle típusú szálláshelyeket be­vonnunk a RELACS-hálózatba, és hálózati tagjainkat ingyenes szolgáltatásokkal - szaktanács- adással, képzéssel, információk­kal, külföldi szakmai utakon va­ló részvétellel - segítettük ener­giafelhasználásuk ésszerűsíté­sében. Az energiarendszerek korsze­rűsítését mindig az adott épület­re és lehetőségekre kell tervezni, ezért 10 RELACS-hálózati tagunk számára ingyenesen energiaa- uditot készíttettünk. Felmértük a szálláshely jelenlegi állapotát építészeti, gépészeti, energiafo­gyasztási szempontból, és javas­latot tettünk a takarékos, hosszú távon megbízható rendszerek és energiahatékonysági intézkedé­sek legjobb kombinációjára. Az elkészült energiaaudit megfele­lő alapot jelent a szálláshely szá­mára ahhoz, hogy dönteni tud­jon, milyen konkrét beruházáso­kat, intézkedéseket valósít meg a javasoltak közül azonnal, illetve közép- és hosszú távon. A RELACS-hálózat tagjai kö­zött hazai és nemzetközi szinten verseny is folyt „A legenergiaha- tékonyabb szálláshely” cím el­nyeréséért. A versenyben azok a szálláshelyek vehettek részt, amelyek a projekt időtartama alatt megvalósított energiaraci­onalizálási intézkedéseik, be­ruházásaik útján a legnagyobb megtakarítást érték el. Három fő paramétert kellett teljesíteniük az indulóknak: • 25%-kal kellett csökkenteni­ük a nem megújuló forrásból (pl. földgáz, kőolaj) származó ener­gia felhasználását; • minél nagyobb mértékben csökkenteniük kellett az ener­giaköltségeiket; • csökkenteniük kellett az üvegházhatású gázok kibocsá­tását. A verseny 2013 januárjában zárult le, a magyar győztes a Ba­latonszárszón működő Evangéli­kus Konferencia és Missziói Ott­hon lett. A szálláshely komplex projektet valósított meg, mely­nek része volt napelemek és nap- kollektorok elhelyezése az épü­let tetején, pelletkazán létesíté­se, falhűtő rendszer kiépítése, energiatakarékos világítóeszkö­zök beépítése, a szelektív hulla­dékgyűjtés megszervezése, víz­takarékos zuhanyfejek és perlá- torok felszerelése a csaptelepek­re. A felsorolt eszközökkel, beru­házásokkal a Missziós Otthon­nak sikerült 17%-kal csökkente­nie a nem megújuló energiafor- | rásokból származó energiafel­használását, ezáltal jelentősen csökkent az üvegházhatású gá­zok kibocsátása is. Ezzel a környezeti teljesít­ménnyel a szálláshely a magyar- országi verseny győztese lett, és a nemzetközi zsűri is különdíjjal jutalmazta. Gratulálunk a győztesnek, és minden szálláshelyet arra biz­tatunk, hogy versenyképessége növelésének céljából gondolja át, hogyan tudja az energiát okosan felhasználni. A RELACS projektben szerzett tapasztalatokat szívesen a ren­delkezésére bocsátjuk partnere­inknek, forduljanak hozzánk bi- [ zalommal! Elérhetőségeink: Balatoni Integrációs Kft. 8600 Siófok, Batthyány u. 1. T.: 84/317-002 dr. Horváthné Lábát Márta projektmenedzser, e-mail cím: labatmarta@balatonregion.hu s vetélkedő Jubilál a városis­mereti verseny Kaposváron: most szombaton 25. alkalom­mal rendezik meg a találko­zót, melyre csaknem ezer ér­deklődőt várnak a főszerve­zők.- A '80-as években külföl­dön gyakran lehetett tapasz­talni, hogy a helyi fiatalok mi­lyen jól ismerik saját telepü­lésüket - mondta csütörtö­kön Szép József, a Kaposvá­ri Természetbarátok Turiszti­kai Egyesületének elnöke. - Ez adta az ötletet, hogy útjára indítsuk a versenysorozatot. Kezdetben 150-200-an érdek­lődtek, s örömünkre szolgál, hogy ennyi idő elteltével is népszerű maradt a program. Igyekeztünk új feladatokkal színesíteni a rendezvényt, re­mélhetően most is sokan be­neveznek. Négy kategóriában hirdet­ték meg a jubileumi rendez­vényt, a résztvevők szombaton délelőtt találkoznak az Együd Árpád kultúrális központnál. Megtudtuk: valamennyi kate­góriában egy egyesület vagy iskola több csapatot is indít­hat. Kategóriánként az első három helyezett jutalomban részesül. ■ Harsányi M. ^ .*.•«»« bupportea Dy relacs ésí'Mé ■eaci 'n„tde•*jii EMEEev ■r • c ,iu i 7J1u c x fór competitiveness & innovation j J E U R O P E ISIÍX Turisztikai Szállások Zöld Energiával ■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom