Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-11 / 84. szám

KUZKLE1 HÍRSÁV Nézőpont: változatlanul vezet a Fidesz-KDNP A nézőpont Intézet leg­frissebb reprezentatív köz­vélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 40, az MSZP 15, míg a Jobbik 14 százalé­kát szerezné meg a szavaza­toknak, ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat. ■ MTI Bírság késedelmes adatszolgáltatásért KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁGGAL szankcionálható a kése­delmes, valamint a hamis statisztikai adatszolgálta­tás - hívta fel a figyelmet a KSH. Az összeg természetes személy esetében 200 ezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendel­kező szervezetnél kétmillió forintig terjedhet. ■ MTI Monetáris tanács: 7:2 a kamatcsökkentésre A magyar Nemzeti Bank Mo­netáris Tanácsa kamatdöntő ülésén 7:2 arányban szava­zott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésé­re. A kamatszint tartására a két korábban kinevezett alelnök voksolt. ■ MTI Egymillió euróra büntették a hajósokat egymillió eurós büntetést szabott ki szerdán a grosse- tói bíróság a Costa Crociere hajótársaságra a 2012. ja­nuár 13-án zátonyra futott Costa Concordia tengerjáró okozta katasztrófáért. A bíró­ság elfogadta a genovai szék­helyű hajótársaságnak azt a kérelmét, hogy peren kívül egyezhessen meg. ■ MTI Phenjan bázisok elpusztításával fenyeget ÉSZAK-KOREA SZERDÁN azzal fenyegette meg Japánt, hogy Tokióra, Oszakára, Jokoha- mára, Nagojára és Kiotóra, valamint a szigetországi amerikai katonai bázisokra mér megtorló csapást, ameny- nyiben Tokió és Washington nem hagy fel az ellenséges lépésekkel. ■ MTI Gyorsan mutálódik az új vírus az új madárinfluenza-vírus akár nyolcszor gyorsabban képes mutálódni, mint egy átlagos influenzavírus - ál­lapították meg a dél-kínai Sencsen egyetemi kutatói. Eddig kilenc ember halálát okozta a H7N9 típusú vírus Kelet-Kínában, 28-an pedig bizonyítottan a vírustól fertő­ződtek meg, 28. ■ MTI Tovább csökken az üzemanyagok ára öt forinttal csökkenti a benzin, és ugyanennyivel a gázolaj literenkénti árát pén­teken a Mól. A benzin átlagá­ra 420, a gázolajé 425 forint lesz. ■ MTI Sokat bukhat a méhészet csapás Európa-szerte kevesebb és drágább mézet hozhat a visszaesés Az állam 200 ezer hektár földet hirdet meg haszonbérletre A megfelelő mennyiségű virágpor hiányában kevesebb volt a betelelő méhállomány, s ez előrevetíti, hogy jóval kevesebb lesz a méz is Akár hatmilliárd forintnyi árbevételtől is eleshetnek a magyar méhészek idén, mivel a tavalyi aszály és az idei hűvös tavasz együttes eredményeként nincs ele­gendő fiatal méh a szezon eredményes megkezdéséhez. Magyarország nagy játékos: az EU termelésének 40 szá­zalékát adjuk. A visszaesés miatt azonban Európa-szerte drágulhat a méz. Braunmüller Lajos Két természeti csapás is sújtot­ta a méhészeket, miután a szept­embertől szeptemberig tartó mé­hészeti szezon elején az aszály utóhatásaitól, idén tavasszal pe­dig a mostoha időjárástól szen­vedett az ágazat. „A tavaszunk szinte teljesen kimaradt, az akácról pedig nagyjából két hét múlva fog kiderülni, hogy mi­lyen termés várható" - értékel­te az ágazat helyzetét a Világ- gazdaságnak Horváth Gábor. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezető szak- tanácsadója szerint azonban az idei várható visszaesés korább­ra nyúlik vissza. „Már a tava­lyi évben látszott, hogy gyenge évnek nézünk elébe. A tavalyi aszályos év miatt ősszel szinte csak a napraforgó és selyemfű állt a méhek rendelkezésére más növények helyett. Ezek azonban virágpor szegény kultúrák, már­pedig a méhek az életükhöz és szaporodásukhoz szükséges fe­hérjét a virágporból fedeznék. Ennek hiányában kevesebb volt a betelelő méhállomány, a tavalyi aszály számlájára írható, hogy 20 százalékos visszaesést szenvedtek a családok” - jelen­tette ki Horváth. az eu-ban újból napirendre került a neonikotinoid alapú növényvédő szerek betiltása. Az idehaza is széles körben használt szerek alkalmazá­sát az Európai Bizottság azért kívánja közösségi szin­ten szabályozni, mertEFSA (Európai Élelmiszer Bizton­sági Hatóságj-tanulmány alapján elképzelhető, hogy ez a szer okozhatja a méh­A tavalyi természeti károk után idén is katasztrofálisan indult az év, hiszen a szokatla­nul hosszú ideig tartó hideg mi­att az elmúlt hónapokban alig volt olyan nap, amikor a méhek dolgozhattak volna. „Az akácvi­rágzás április közepén esedékes kezdetéig egy teljes nemzedék- váltás zajlik le a kaptárakban, ám mivel a méhek tavasszal sem tudtak elegendő fehérjéhez jut­ni, ezért nincs elegendő fiatal méh, amely a korai virágzású növények nektárját gyűjthet- né” - mondta el a szaktanácsadó. Míg a tavaly őszi veszteség a szaporulatban 20 százalékos pusztulásokat. Míg zöld szer­vezetek kampányolnak a szi­gorításért, agrárszakértők nem látják bizonyítottnak a következtetést. MAGYARORSZÁGON MAGUK a méhészek, az OMME végzett vizsgálatokat, és megállapí­tásaik szerint nem fordult elő méhpusztulás a neonikotino­id tartalmú csávázószerek használatakor. mínuszt jelentett, az idei még nem ismert, hiszen a hideg idő miatt sok helyen a kaptárnyi­tás meg sem történt. A tavaszi szaporulatkiesés mértékét je­lenleg összesítik a méhészek, de még az optimista becslések szerint is újabb 20 százaléknyi csökkenést szenvedett el a hazai méhállomány. A tavaly őszi és az idei veszteség együtt a méz­termelésben is jelentkezni fog, a várakozások szerint jelentős visszaesés jöhet. „Nem tűnik túlzónak az a vá­rakozás, hogy egy átlagos év ki­bocsátásának akár a harmadá­ról is le kell mondanunk” - véli a szaktanácsadó. „Magyarország jelentős szereplő, egy átlagos évben idehaza 22 ezer tonna mézet termelnek, ebben drá­gább és olcsóbb mézfajták egy­aránt vannak. Összességében az ágazat szereplői egy normál évben hozzávetőleg 18 milliárd forintért értékesítik mézüket, az összmennyiség jelentős része exportra megy. Az egyharmados veszteség tehát azt jelenti, hogy | idén minden bizonnyal 6 milli­árd forintnyi árbevételtől esnek el a hazai termelők” - jelentette ki Horváth Gábor. föld Idén 200 ezer hektárnyi a tulajdonában álló földet hirdet meg az állam haszonbérletre, amely elsősorban kis- és köze­pes gazdálkodóknak, családi és egyéni gazdaságoknak je­lenthet lehetőséget - jelentette be Fazekas Sándor szerdán a parlamentben Giró-Szász And­rás kormányszóvivővel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A vi­dékfejlesztési miniszter hozzá­tette: a pályázatokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az ed­dig ismert feltételek szerint írja ki még az idei év első felében, év végéig pedig megtörténhet a beérkező kérelmek elbírálása is. Fazekas Sándor kijelentette: azokat az állami földeket vonják be a programba, amelyek bér­leti szerződése 2017. március 31-éig jár le. A miniszter hangsúlyozta: a kormányzat célja, hogy a kis- birtokok arányát növelje a ha­zai agráriumon belül. „Az a cél, hogy a nagybirtokok arányát 20 százalékra szorítsuk vissza, a mostani 50-50 százalékos arány 80-20 százalékra módosuljon a kis és közepes birtokok javára.” Fazekas emlékeztetett arra, hogy míg a korábbi ciklusban az állami földek közel hatszáz bérlő között oszlottak meg, addig mára 36 ezer bérlő van, a most bejelentett „Földet a gazdáknak” program újabb gazdálkodóknak nyújt lehetőséget. Kifejtette: 2010 előtt az állami földtulaj­donnak csak 600 bérlője volt, a korábbi, a programba mintegy 65 ezer hektár állami földet be­vonó bérleti lehetőségből már meghirdettek 42 ezer hektárt, és 36 ezer hektárra már a bér­leti szerződést is megkötötték mintegy 1600 bérlővel. A miniszter közölte: a korábbi bérleti szerződések felülvizsgá­lata folyamatos, a jogsértő szer­ződéseket felbontották, illetve felbontják. Elmondta, hogy az eddig meghirdetett állami föl­dek szerződéskötései közül 92 százalék 50 hektár alatti föld­területre szól, 2 százalék 100 hektár felettire. Ez utóbbi terület általában rét és legelő. ■ B. L. Brüsszelben a méhpusztulás ügye Drágább az egészségtelen, kevesebben is veszik felmérés A népegészségügyi termékadó nem lehetetlenítette el a cégeket A tervezett 20 milliárd forint­ból 19,05 milliárd folyt be 2012- ben népegészségügyi termék­adóból (neta). Az idén már 21,5 milliárd forint befizetést vár a költségvetés az egészségre ká­rosnak minősített élelmiszerek után, amelyekből egy friss fel­mérés szerint egyre kevesebb fogy. Az Országos Egészségfejlesz­tési Intézet, az Országos Élelme­zés- és Táplálkozástudományi Intézet és az Egészségügyi Vi­lágszervezet szakértőinek közös neta-hatásvizsgálati vizsgálata azt mutatja, hogy összességé­ben 27 százalékkal csökkent a sós ropogtatnivalók, a cukrozott üdítőitalok és az energiaitalok Akcióztak a gyerekekkel ■ tiszta vizet öntöttek a pohárba forgalma. A neta hatálya alá eső termékeket vásárlók 25-35 százaléka saját állítása szerint jelenleg kevesebbet fogyaszt, mint egy évvel korábban. Ok­ként döntő részben az áremelke­dést említették a vásárlók, míg kevesebb mint 20 százalékban azt, hogy a termék fogyasztása egészségtelen. A kutatás adatai szerint az érintett cégek 86 szá­zaléka az adót teljes mértékben beépítette az árakba, így most átlagosan 29 százalékkal kell többet fizetni ezekért, mint a termékadó 2010-es bevezetését megelőzően. Az adó a kutatók megálla­pításai szerint „gazdaságilag nem lehetetlenítette el a nagy befizetőket, és ösztönzőleg ha­tott a termékek receptúráinak egészségesebbé tételére”. Ez utóbbi állítás olyannyira igaz, hogy az adóbevétel-elmaradás is döntően abból fakadt, hogy az egyik korábbi energiaital-gyártó cég addig változtatta terméke re- ceptúráját, míg az után ma már nem kell neta-t fizetnie. Az adóhatóság egyik koráb­bi összesítése szerint összesen kilencféle termék tartozik a népegészségügyi termékadó hatálya alá, és havonta átla­gosan 400-500 céget terhel fizetési kötelezettség. A neta- hatásvizsgálat alapján az ösz- szes neta 60-70 százalékát 53 vállalkozás fizette be. ■ H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom