Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-21 / 67. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK <■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Turisztikai szolgáltatást fejlesztenek Csisztafürdőn A szigetelés többet is hozhatna költségvetés A rezsicsökkentés csak elkendőzi a valós energiahatékonysági problémát Minden euró öt másikat hozhatna a lakosságnak a knauf Insulation által tavaly, az ingatlantulajdonosok köré­ben végzett felmérés szerint, no­ha a magyar lakosság 85 száza­léka tudja, hogy megéri szigete­léssel növelni az épület energia- hatékonyságát, 44 százalékuk mégsem végzett semmilyen fej­lesztést ingatlanán az elmúlt 5 évben. Európában 1,1 millió, Magyarországon pedig mintegy 80-100 ezer új munkahely létre­hozását segítené az épületállo­mány energiahatékonysági fel­újítása, ezen belül is elsősorban a szigetelés. Németországban és Írországban már futó energia­hatékonysági programok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a kormányok által energiahaté­konysági programokba - épüle­tek homlokzati és tetőszigetelé­se, nyílászárócsere, kazáncse­re, stb. - befektetett minden 1 euro rövid időn, akár 1 éven be­lül már 5 euro megtérülést, az­az államháztartási többletbevé­telt eredményez, e termékek for­galmi adója valamint a létrejött új munkahelyekből származó többlet jövedelemadók révén. gia nagy részét továbbra is el­pazaroljuk, a gázár csökken­tés fenntarthatósága pedig kérdéses - mondta Aszódy Ta­más, a Knauf Insulation ügy­vezető igazgatója. - Az ingat­lanok energiahatékonysági be­ruházásainak, illetve/Szigete­lésének támogatása mindenki számára kifizetődőbb, hiszen kézzel fogható, hosszú távú és fenntartható energia- és költ­ség megtakarítást jelent. Megfelelő állami ösztönzők mellett ez a beruházás akár banki hitel felvételével is meg­térülő befektetés, szemben a gázárcsökkenés rövid idejű ha­tásával. strand Ötszáz négyzetméteren épült három oldalról fedett tér: pancsoló medencével, gyógyvi- zes medencével, új öltözővel, ki­szolgáló helyiségekkel Csiszta­fürdőn: a fejlesztést szerdán ad­ták át. Kara Lajos buzsáki pol­gármester megnyitójában visz- szatekintett a fürdő hatvan évé­re. Kezdve, mikor Csiszta kin­cse 1952-ben felszínre került, majd az újabb kút fúrásáról, a gyógyvízzé nyilvánításról, a fej­lesztésekben szűkebb és bővebb esztendőkről. A tavaly kezdő­dött beruházás 50 millió forin­tos pályázati támogatást kapott, és összesen 150 millió forin­tos fejlesztés valósult meg a Ka- pos-Tipp Kft. által bérelt és mű­ködtetett termálfürdőnél. Kara Lajos arra is kitért: amellett, hogy a csisztai fürdő az egyik vonzereje a térségnek, a fejlesztéssel a nyári szezon meghosszabbítása a cél, illetve a Balaton-parti idegenforgalmat is kiegészítheti, ha éppen rossz az idő. Gelencsér Attila, a me­gyei közgyűlés elnöke a gyógy­vízre épülő turizmus fejleszté­sét hangsúlyozva azt is elmond­ta: az újra indított Új Széchenyi Terv keretében, a Gyógyító Ma­gyarország program 140 milli­árd forintot tartalmaz az ilyen és hasonló turisztikai bővítésekre, megújításokra. ■ Vigmond E. Megújult a csisztai fürdő A februári számlákban már érzékelt 10 százalékos rezsi­csökkentés csak elkendőzi a valós problémát, azaz a ma­gyar ingatlanállomány ener­giahatékonysági állapotát. Czene Attila Rezsicsökkentés helyett ered­ményesebb lehetne az otthonok energiahatékonysági fejleszté­sének támogatása - mondják a Knauf Insulation szakértői. A hatósági árazással csökkentett rezsiköltségeket végső soron mégis a lakosság fogja megfi­zetni. Célravezetőbb segítség lett volna az épületek energia- hatékonyságát ösztönző prog­ramok - például az öko-hitelek kamattámogatásának kibővíté­se - mert ingatlanjaink szige­telését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényege­sen jobban jár, mint a hónapok alatt elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. Legutób­bi felmérésük szerint az ingat­lantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy tá­mogatott pénzügyi konstrukci­ók hiánya miatt nem korszerű­síti ingatlanát. A 10 százalékos rezsicsök­kentés nem a megfelelő or­vosság a mára már népbeteg­séggé vált energiaszegénység­re, vagyis arra, hogy a lakos­ság jövedelme negyedét, har­madát energiafelhasználása fedezésére kénytelen fordíta­ni. A rezsicsökkentés a hatéko­nyabb energiafelhasználás he­lyett éppen a jelenlegi pazar­ló energiafogyasztási struk­túra konzerválását támogat­ja. Mindemellett pedig, mivel az energiaszolgáltatók csak A lakóhazak takarékosabba tetele mellett az építőiparnak is munkát adna a szigetelés tamogatasaval az allam 1,2 millió forint a Kádár-kockára; negyven százalékkal kevesebb energia egy átlagos, 90 négyzetméter alapterületű családi ház - „Ká­dár kocka" - szigetelése mintegy 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költsé­get tartalmaz. Ha ezt az ingat­lant, 10 éves futamidejű, támo­gatott öko-hitelből kívánja tulaj­donosa leszigetelni, akkora hi­a lakosság számára terméke­ket gyártó és szolgáltatásokat nyújtó nagyfogyasztók terhére tudják megvalósítani, a csök­kentés költségét végső soron a telt átlagosan 15.000forint havi törlesztő részlettel veheti fel, vagyis a futamidő végén mint­egy 1,8 millió forintot kell vissza­fizetnie. A hitelből, legalább 10 centiméter vastagságú szigetelő- anyaggal leszigetelt családi ház fűtésszámlája várhatóan 30-40 százalékkal csökken majd, amennyiben a tulajdonos figyel­lakosság lesz kénytelen megfi­zettetni, például egy nagy gáz- fogyasztónak számító pékség termékeinek vagy más élelmi­szergyártók termékeinek árá­met fordít arra, hogy a szigete­lés kivitelezése megfeleljen a ter­vezettparamétereknek. A 90 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszám­lája ilyen módon mintegy 15.000forinttal csökkenhet, amely a hitel 10 éves futamideje során 1,8 millió forint megtaka­rítást eredményez. bán. - Épületeink energiaha­tékonysági állapotának érde­mi javítása nélkül a rezsicsök­kentés csak tüneti kezelést je­lent, hiszen a felhasznált ener­Bem József serege lett a győztes verseny Sport- és járőrversenyt tartott a Magyar Honvédség 4. Toborzó és Érdekvédelmi Köz­pontja Marcaliban. A győztes csapat, a Bem lózsef serege ne­vet viselő 7. b osztály lett. A diá­kok kipróbálhatták a gránátdo­bást, kúszófolyosót, s a fegyve­rekkel ismerkedtek. ■ V. E. lelkipásztor a zsíros kenyeres és tea-járaton JÓ szó Autójukkal a város utcá­it rótták éjjel és nappal az ítélet­időben. Bozsoki-Sólyom János, kiüti református lelkész és Ha- nyecz Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa is segített Siófokon az úton levő­kön. A kamionosokat meleg ká­véval, teával és zsíros kenyér­rel kínálták. Néhány bajbajutot­tat pedig a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat központi épületé­be vittek, ahol tisztálkodhattak, s ételt-italt kaptak. ■ Gamos A. Ebru festészet. Török alkotó kiállítása látható a művészeti karon Fábry Kornél kaposfüredi plébános fotói a könyvtárban láthatók Tártatok . Színek Tánca címmel nyílt különleges kiállítás kedden a Kaposvári Egyetem Művészeti Ka­rán. Az Ebru festészet az egyik leg­különlegesebb festési eljárás Török­országból: tálcákba előbb vizet önte­nek, majd a tetejére különféle színű festéket csepegtetnek, s az egész kompozíció tetejére egy papírlapot helyeznek. A kaposvári tárlatot az alkotó, Prof. Dr. Mustafa Arslan, a Kütahyai Egyetem Művészeti Kará­nak dékánja nyitotta meg. A Megyei és Városi Könyvár 48-as Ifjúság úti Fiókkönyvtárában nyílt kiállítás Fáb­ry Kornél kaposfüredi plébános fotó­iból. Aki mottóját így fogalmazta meg: igyekszem meglátni a szépet, és közkinccsé téve széppé tenni má­sok napját is Igyekszem meglátni a szépet, és vele széppé tenni mások napját is; a plébánossal Lőrincz Sándor beszélgetett Vid koszorúi: a doni katasztrófára emlékeztek a településen DON A múltba tekintés jegyé­ben, második világháborús öltö­zékben, illetve csendőrruhában vezették fel az emlékezőket Ne- mesviden, a Doni katasztrófa 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. A szentmise után nagykanizsai Thúry Baranta Közösség közreműködésével, a templom meüetti emlékműnél, a tiszteletbeli 41-es számú csend­őrőrs parancsnoka, a Csendőr Bajtársi Szövetség alapító tagja és a Nemesvidi Csendőr Hagyo­mányőrző Egyesület tagja, Kis- vidi-Simon Ferenc is szólt az ese­ményekről, a történelmi vonat­kozásokról. A hősi halottakra va­ló emlékezés keretében, akik 70 évvel ezelőtt életüket vesztették a Donnál, Nagy Csaba, a Marca- U Múzeum munkatársa, helytör­téneti kutató is történelmi visz- szatekintést adott a tragédiáról, mely somogyi, marcaü és kör­nyékben családokat sem kímélt. Korabeü katonadalokat énekelt a Marcali Bajtársi Dalárda, Az em­lékműnél elhelyezték a kegyelet koszorúit. ■ V. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom