Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-01 / 51. szám

2013. MÁRCIUS 1., PÉNTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP Az ajándék ló, no meg a foga közgyűlés Költségvetésről tárgyaltak, közben adósságkonszolidációról is vitáztak Mintha csak összebeszéltek volna. Csató Lászlónak és Csutor Ferencnek nem a költségvetés, hanem az ellenzéki megszólalások okoztak nehéz perceket Tizennyolcmilliárd forintból gazdálkodik az idén Kaposvár, tizennégymilliárdot költ működtetésre Biztonságos, erőtől duz­zadó és kiegyensúlyozott. Kormánypárti képviselők szerint ilyen Kaposvár 2013- as költségvetése. Az ellen­zék szerint viszont hazug, az állam csupán az egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzt az adósságkonszoli­dációval, s ami nekünk most könnyebbség, az az ország­nak ugyanúgy teher. Márkus Kata A kaposvári képviselő-testület csütörtöki ülésén az idei büdzsét tárgyalva hangzottak el az előb­bi jelzők, megállapítások, melye­ket aztán a városatyák nem kis derültségére Szép Tamás (Fidesz) zárt rövidre a napirend tárgyalá­sakor: ha 14 milliárdos adósság­konszolidációt kap a város az ál­lamtól, akkor ajándék lónak ne nézd a fogát, egészséges ajándék­lovat pedig ne fikázz! - hangzott a felszólítás. Ám ne szaladjuk ennyire elő­re, a tömör megfogalmazást meg­előzte a Kaposvár idei költség- vetéséről szóló előterjesztés Szi­ta Károly szóbeli kiegészítése, melyben hangsúlyozta: biztonsá­gos és kiegyensúlyozott éve lesz Kaposvárnak, erős város Kapos­vár.- Azon túl, hogy 150 milliós, ál­talános tartalékkal tudunk ter­vezni - mondta a polgármester -, folytatjuk a Kaposvár a legfon­tosabb programunk megvalósítá­sát, jelentős fejlesztéseink is lesz­nek 12 milliárd forint összérték­ben mégpedig új hitel felvétele nélkül. 2,4 milliárd jut 2013-ban önként vállalt feladatainkra, s öt­ven milliót különítettünk el arra, hogy előkészüljünk a következő évi feladatok megvalósítására. S már elkezdjük a felkészülést a következő hét éves uniós ciklus­ra, hogy az elérhető támogatáso­kat maximalizálni tudjuk. Pintér Attila (MSZP) arról ér­deklődött, hogy az út-, híd- és jár­dafelújításra beállított 20,8 mil­lió, illetve az intézményfelújí­tásra tervezett 21,5 millió forint nem kevés-e, megemelhető-e év közben ez az összeg?- Egyet értek Önnel - reagált Szita Károly polgármester -, az idén se tudunk ezekre a felada­tokra annyit költeni, amennyit Kaposvár idei összköltségveté­se 18 milliárd forint. - Ebből 14,1 milliárd a működési költ­ség, amiből az intézményeket működtetjük - mondta Kéki Zol­tán címzetes főjegyző. - A fenn­maradó csaknem négymilliárd forintot adósságrendezésre, illet­szeretnék. Amint az idő engedi, kezdődik a munka az utakon, s ha valami nagy probléma törté­nik, annak megoldására min­dig lesz pénz. Ahogy mindig lesz pénz az intézmények működé­sét gátló dolgokra is, ám az intéz­ményfelújítást komplexen kezel­jük figyelembe véve az energia­takarékossági szempontokat is. A lehető leghatékonyabb módon igyekszünk a felújításokat elvé­gezni, csatolni valamilyen ener­giatakarékossági pályázatokhoz. Felder Frigyes (LMP) hason­lóképpen vélekedett az adósság­konszolidációról, mint Pintér At­tila: az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt.- Nem elismerést kaptak a kaposváriak a maximális, 70 százalékos konszolidációval ­ve felhalmozási célokra, a jövő feladatainak előkészítésére for­dítjuk. Ennek része a Komé- ta-csomag is. A főjegyző szerint csaknem két­milliárd forint lett volna az adós­ságterhe 2013-ban Kaposvár­nak. - Ám azzal, hogy ebből az mondta Pintér Attila -, ugyan­is a legrosszabb helyzetben lé­vő önkormányzatok kapták a legtöbb pénzt. Az állam elvett feladatokat Kaposvártól, s ez­zel együtt forrásokat is. Ám nem a feladatoknak megfelelő mennyiségűt, hanem jóval töb­bet. Kaposvár például 880 mill- lióval kap kevesebbet. Ez úgy kompenzálódik, hogy az adós­ságkonszolidáció az éves adós- ságterhünket nagyjából ugyan­ennyivel csökkenti. Tehát az egyenleg nulla. Az ad okot de­rűre, hogy mivel az éves adós­ságszolgálatunk csökken, a kö­vetkező uniós ciklusban nem csak olyan forrásokat tudunk igénybe venni, amelyeknek ki­csi az önrészük. Viszont ami ne­künk most könnyebbség, az az állam 70 százalékot átvállal a második félévtől - tette hozzá Kéki Zoltán -, úgy becsüljük, hogy 700 millióra csökken az adósságterhe a városnak. S ami igazán lényeges az az, hogy az állami adósságkonszolidációval a következő évek adósságterhei országnak ugyanúgy teher, a fe­dezetét elő kell állítani. Szép Tamás erre mondta: ajándék lónak ne nézd a fogát, egészséges ajándéklovat pedig ne fikázz! Mihalecz András (Fidesz) arra kérte a kaposváriakat, ne hagy­ják, hogy a szocialisták fanya­logva elrontsanak egy sikertör­ténetet. Csató László (Fidesz) sze­rint az idei költségvetésből is jól látszik egy új gondolkodásmód, s hogy megindult egy folyamat, amikor mindenki azt csinálja, ami a feladata. S ehhez már meg­teremthetők a források is.- Ez a költségvetés egy nagy hazugságra épül - kezdte sorol­ni az ellenérveket Lamperth Mó­nika (MSZP) -, egyszerűen nem igaz, hogy most eljött annak az is csökkenek. Ez jövőre is kétmil­liárd lett volna, de így szintén 600-700 millió körül várható az alakulása. A pontos összegeket majd akkor tudjuk meg, ha a szerződésre pont kerül atekintet- ben is, hogy mely hitelszerződé­seket vállalja át az állam. ideje, hogy minden rendben van. Ennek a költségvetésnek a leg­nagyobb problémája, hogy több pénzt vesz el a kaposváriaktól, mint amennyi feladatot átvállal. 880 millióval rosszul jön ki ebből Kaposvár.- Tizenkilenc milliárd megy, tizennégy milliárd jön - reagált Dér Tamás (Fidesz). - A szocia­lista kormány 19 milliárdot vett el Kaposvártól, az Orbány-kor- mány 14 milliárdot adott. Szita Károly a szavazás előtt úgy összegzett: ez a költségve­tés erőtől duzzad, biztonságot ad. Majd szavazásra bocsátotta az előterjesztést, melyet Kis Ta­más (Jobbik), Lamperth Móni­ka és Pintér Attila nem szava­zata mellett fogadott el Kapos­vár közgyűlése. mimim Álló háborúság ha csak annyit tettünk vol­na, hogy az értékeinket nem hagyjuk gajra menni vagy egy azon színvonalon seny- vedni, mert még azt sem sike­rült eldöntenünk, akarunk-e a egyáltalán velük valamit, nem itt tartanánk. Nem va­gyok a nagy múltba meren­gés híve, a szablyába dőlé­sé végképp nem, hiszen már ezt a tévedésnyi-révedésnyi időt is lehet okosabban hasz­nálni, ezért talán csak a masz- szív öregedés jele, hogy az el­szalasztott lehetőségeket job­ban tudom sajnálni. Nem ér­tem, húsz év miért nem volt elég például a Balaton mint az öt legfőbb magyar érték egyikének a pozicionálásá­hoz, és csak a köldöknézege­tés közben az Adriához utazó hon jut eszembe az egészről. Nem értem a vizek-gyógyvi- zek, zsíros földek országának szikkadt közéleti agyait sem, mert csak azt hallom, nem el­adó, de nem látom, hogy az ezeréves kötelék mellett mi­ért nem? Akarunk vele vala­mit esetleg? Szenna ugyanez a kategória. A fenntartóváltá­sok pinpongjában elcsigázott skanzenkincsnek Szentendre kellett ahhoz, hogy egy fia éj­jeliőre legyen, pedig minden Kaposvárra látogató turista megnézi, évente kétszer any- nyian, mint a szintén csoda Róma-villát. ha csak annyit tettünk vol­na, hogy nem mutyira épí­tünk országot, nem itt tar­tanánk. Mert ahol a mutyi épül, ott az érték bomlik. El­szalasztott lehetőségek ezek, melyeket öregesen sajnálok. Szánom, akár a közélet ha­misságát. Egy Bokros-cso­mag utáni köszönömért, egy őszöd utáni lemondásért, egy székházostrom-ítéletért mit nem adnék, vagy egy egész­séges jelenért, amibe nem fúrja bele magát minden idők legnagyobb közéleti Copper- field-mutatványa, a békeme­net. Ami az ellentétét jelen­ti: állóháborút. És háborúban csak leépülés van. Pénz, paripa és itató: új életet a szennai skanzennek gyémánt A harmincmilliót múzeumpedagógiai pályázaton duplázná meg Szentendre fíliája, a felsőoktatás is otthonra lel ► Folytatás az 1. oldalról A rügyfakadás jelére, március 15-én hosszú hét végén nyit a gyűjtemény, és hétvégente tema­tikus tartalommal várja a látoga­tókat. Döntően a zselici térség te­lepüléseire építenek, Kaposvár virágos kertjévé tennék Szennát, de az M7-esen is több „megállító­tábla” fogja jelezni a szennai gyé­mánt irányát. Mely az eddigi 11 ezres látogatottsággal minden erőfeszítés nélkül, akár szembe szélben is, „alanyi jogon” tudott az egyik legnépszerűbb somo­gyi múzeum maradni, de nagy­ságrendekkel többet hozna ki be­lőle Szentendre. Nem a távolból írva elő az okosságokat, hanem a helyi értékekre és erőforrások­ra támaszkodva, a bevált nyitott múzeumi módszertanát és nem­zetközi szakmai kapcsolatrend­szerét adva a sikerhez. Újabb 30 millió forintos pályázatot ad­tak be, ami a változásokat jellem­ző szemlélet szíve-lelke lesz. Az új múzeumpedagógiai csoma­got szeretnék felfuttatni az uni­ós pályázat révén. Szintén az élő múzeumról szól két együttmű­ködés, mely felhelyezi a felsőok­tatási térképre Szennát: a Pécsi Túdományegyetem néprajzi és kulturális antropológia tanszé­ke a hallgatók nyári gyakorlatait kapcsolja a faluhoz, a Kaposvári Egyetem tudásbázisa az ökomú­zeumi fejlesztést segíti. A főigaz­gató azt is elmondta: a zselici táj­egység értékeit őrző múzeumot rekreációs központtá fejleszte­nék, ahol az új életminőségre vá­gyók interaktív kiállításon talál­kozhatnak eleink életformáival. A modem múzeum nem le­het bezárkózó intézmény, ha­nem kulturális és szórakoztató centrummá kell válnia: ezt már Aranyos Sándor, a fília vezetője mondta. Az öt szennai porta kö­zül a rinyakovácsit interaktív de­monstrációs térré fejlesztik, ahol tapinthatók és kipróbálhatók a tárgymásolatok. A kisbajomi por­tán az állattartás kap főszere­pet somogyi fajtamegőrző prog­rammal. A somogyszobi portán a kézműves technikák ismerhe­A zselici táj értékeit őrzi a skanzen tők meg. Az ökomúzeumi jelleget térség specifikus fűszer-, dísznö­vény- és konyhakertek is erősítik. Salamon Gyula, a község pol­gármestere azt mondta el: örül az új fenntartónak, a szentendrei Skanzen csapatában garanciát lát a közös célok, a látogatószám-nö­velés eléréséhez. Beszélt a terve­zett új fogadóépületről és hídról, a parókiamúzeumról és a parko­lóról, ahol a kerékpárosok mellett a lovasokra is gondolnak: lóállás és lóitató is helyet kap. Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója elmondta: egyik szeme sír, a másik nevet, mert úgy látja, azok kerültek jó kezekbe (orszá­gosan 12 múzeum, Somogyból a szennai és a zalai Zichy), me­lyek országos szakmai szervezet fenntartásába kerültek januártól. Mint mondta: a „csipkerózsika-ál­mából” ébredő skanzen élővé té­telét a megyei hatókörű múzeum 16 ezres néprajzi gyűjteményére és szakmai stábjára alapozva tá­mogatja. Mint elhangzott: az átvétel napjától, december 30-tól biz­tonsági és éjjeliőr szolgál a skan­zenben, amire a korábbi gazdák, a megyei önkormányzat és me­gyei intézményfenntartó nem tu­dott forrást adni. A stáb, mely­nek minden tagja esélyt kap az új rendszerben, múzeumpedagó­gus-közönségszervezővel is ki­egészülve vág neki a gyémánt csiszolásának... ■ Balassa T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom