Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-09 / 58. szám

2013. MÁRCIUS 9., SZOMBAT 7 MÉDIA - GAZDASÁG Nem sérültek a gyerekek jogai felmérés A megyei nyomtatott sajtóban volt a legkiegyensúlyozottabb a kiskorúak ábrázolása Gyerekábrázotás a médiában Rendezvényen, programon vesz, veti részt 18 17 Tanfolyam, pályázat, programsorozat 8 12 Segítséget Kap, kapott. Kaptak 11 12 Évkezdés (iskola, óvoda) 4 8 Gyerekek egészsége, életmódja 9 8 Sikert ért el, sikeres, előad vmit 5 6 Megvert, abuzált 4 6 Beteg, sérült 5 5 Mindennapos testnevelés bevezetése 3 3 Demográfiai változások 3 3 Valami megépül, megújul, elköltözik 4 3 Iskolaköpeny 4 3 Iskola, óvoda általában 2 2 Oktatási intézmények 2 2 Digitális veszélyben vannak 1 2 Szociálisan rászorult, hátrányos helyzetű 4 1 Kihasznált 2 1 FORRÁS: IPSOS Egyetlen sajtótermékben sem jelent meg olyan cikk a gyermekekről, amely jogsértő lett volna - nyi­latkozta lapunknak Melles Katalin az Ipsos ügyfélkap­csolati igazgatója felméré­sükről, amely a kiskorúak ábrázolását vizsgálta a mé­diában. Éber Sándor- Hogyan ábrázolja felmérésük alapján a magyarországi média a gyermekeket?- Sem az online, sem a nyom­tatott sajtóban nem használtak sértő, degradáló kifejezéseket a kiskorúakra felmérésünk szerint, amelyet a Magyar Lap­kiadók Egyesületének (MLE) felkérésére készítettünk. 2012 szeptemberében 118 kiadvány és 52 online sajtótermék 1800 cikkének átvizsgálásával arra jutottunk, hogy a sajtótermé­kek nem sértették meg a kisko­rúak jogait, és személyiségfej­lődésüket mindig tiszteletben tartották.- Mely típusú lapoknál volt a leg­kiegyensúlyozottabb kép a gyer­mekekről?- A regionális, megyei új­ságoknál ügyeltek arra a leg­jobban, hogy a legkiegyenlí­tettebb képet mutassák a gye­rekekről. Ezeknél a lapoknál nagyobb esély van arra, hogy a gyerekekről olyan hírek jelen­jenek meg, amelyek sikereik­ről szólnak, amikor a gyerekek például egy sport- vagy egy is­kolai versenyen igen jól teljesí­tenek.- Főként milyen témákban jelen­tek meg a gyerekek?- Főként az oktatással, neve­léssel, a sportolással foglalkozó cikkekben szerepeltek a kisko­rúak. Pozitív példa volt például az iskolai köpeny viselésének az ügye. Nemcsak a szabályozá­si oldalt próbálta a sajtó bemu­tatni, hanem külföldi példákat, hoztak, elsorolták előnyeit, hát­rányait, ezáltal a sajtó ismeret- terjesztő funkciót is betöltött. A cikkeknek háromnegyede nem konkrét eseteket dolgozott fel, hanem általánosságban ír­tak a gyerekekről. Fontos tanul­ság, a gyerekeket ritkán szólal­tatják meg, pedig ugyanolyan joguk van a véleménynyilvá­nításhoz, mint a felnőtteknek. Még a köpeny ügyében sem kérdezték meg őket, pedig ők hordják. Ritka eset, de nagyon pozitív: volt olyan lap, amely rendszeresen jelentet meg gyer­mekek által írt cikkeket is.- A nemzetközi sajtóhoz képest hogyan szerepelt a magyar média a kiskorúak megjelenítésében?- Nem tapasztaltunk kü­lönbséget. A nemzetközi sajtó­ban, Nagy-Britanniában vagy Ausztráliában is találtunk olyan jelenséget, hogy a gyere­kekkel kapcsolatban megerősí­tenek bizonyos sztereotípiákat. Ilyen például az, hogy a fiúk Névjegy MELLES KATALIN SZÜLETETT: 1976 diploma: ELTE, okleveles szo­ciológus első munkahely: Netsurvey Internetkutató Intézet JELENLEGI MUNKAHELY: IpSOS, ügyfélkapcsolati igazgató „rosszabbak”, mint a lányok. A lányok ugyanakkor nagyobb arányban szerepelnek semle­ges és pozitív szerepekben. Ha­sonló sztereotípia az is, hogy a nagyobb gyerekek durvábbak, vagy erőszakosabbak, a kisebb gyermekek pedig védteleneb­bek, vagy passzívabbak. A saj­tó általában a 0-6 évesekre fókuszál, alulreprezentáltak a kisiskolások, illetve az idősebb gyerekek. A média-reprezentá­ció szempontjából a kamaszok tekinthetőek a leginkább ve­szélyeztetett csoportnak, mivel énképük alakulása, fejlődése szempontjából egyáltalán nem mindegy, a média milyen képet jelenít meg róluk.- Észleltek-e különbséget a nyom­tatott és az online, elektronikus sajtó között?- Annak ellenére, hogy olyan online felületet nem vizsgál­tunk, amelynek nincs nyomta­tott megfelelője, mégis találtunk különbséget. A nyomtatott sajtó jobban ügyel a gyerekek meg­jelenítésére, kevesebb volt a ki­fogásolható anyag. Negatív képi ábrázolással, vagy megjelenítés­sel az elektronikus felületeken találkozhattunk nagyobb rend­szerességgel. Online felületeken gyakrabban fordult elő, hogy bűncselekményekhez köthetőek a gyerekekről szóló cikkek.- Hogyan hasznosítják a felmérés tanulságait?- A kutatásnak egyik alap­vető célja volt támogatni esetleg olyan döntéseket, vagy média­szabályozást érintő ajánlásokat, amit használni lehet a törvény- hozásban, hogy a gyerekjogok jobban érvényesülhessenek. A kiskorúak védelme ugyan­is elhanyagolt terület, a hazai törvényi szabályozás nagyon érintőlegesen foglalkozik az­zal, hogy a gyerekeket milyen színben lehet megjeleníteni. A törvény a kiskorúakkal in­kább csak mint fogyasztókkal foglalkozik. A felmérés eredmé­nyeit az MLE és a médiahatóság hasznosítani tudja a gyermekek tudatos médiahasználatra neve­lését célzó programjaiban is. ' » ■ ■>*.[ - 'i ö\| rturtU* Jnlvít^oilol Inkább a „leányok” javítottak gyorsjelentés 122 milliárdos nyeresége volt a banknak A tavalyi évet 122,6 milliárd forintos konszolidált adózott nyereséggel zárta az OTP Bank - közölte a hitelintézet eredményeit bemutató sajtó- tájékoztatón Bencsik Lász­ló, a hitelintézet pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Ez az eredmény 46 százalékkal magasabb a 2011-esnél, ha viszont o korrigált - vagyis a bankadó és a végtörlesztés ha­tásait nem tartalmazó - ada­tokat nézzük, akkor 150.mil­■ Magyarországon a bevételek csökkenése és a végtörlesztés nem tett jót a nyereséges­ségnek liárd forint lett a hitelintézet nettó profitja, ami az egy év­vel korábbi szintén korrigált adatnál 7 százalékkal alacso­nyabb. A visszaesés fő oka a hazai operációkat összefogó, úgynevezett OTP Core ered­ményének csökkenése. Kor­rigálva 95 milliárd forintnyi nyereség keletkezett Magyar- országon, ami 17 százalék­Bencsik: hiteleznénk többet is kai alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Korrekció nélkül viszont nőtt a magyarországi profit, 66 milliárd forint lett a két évvel ezelőtti 55 milliárd után. A magyarországi operá­ciók korrigált eredménye már három éve folyamatosan zsu­gorodik, ennek legfőbb oka a bevételek csökkenése, amit a végtörlesztés tovább fokozott. A külföldi leányok eköz­ben egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a nyereségből. A legjobban tavaly is az orosz operáció teljesített, amelynek adózott eredménye 15 száza­lékkal 47 milliárd forintra nőtt. A bolgár leány, a DSK is sokat javított, nettó profit­ja csaknem tavalyelőtti csak­nem duplájára, 24,2 milliárd forintra hízott. Itthon bizo­nyos területeken fokozták a hitelezést. Tavaly a vállalati hitelezés 9 százalékkal csök­kent, az OTP-t nem számítva pedig tizedével esett vissza, de az OTP-nél a hazai válla­latok hitelei 5 százalékkal bővültek. A kkv- hitelek 6, az agrárvállalkozásoké 13 száza­lékkal nőttek. A lakossági hi­telezést nem sikerül bővíteni, ennek főleg a kereslet hiánya az oka. Az utolsó negyedév­ben az OTP helyezte már ki a személyi kölcsönök 52, és a jelzáloghitelek 34 százalékát, Bencsik szerint szívesen hi­teleznének tízszer ennyit, ha volna rá igény. ■ H. B. Többet vártak az utolsó három hónapra az elemzői konszenzusnál va­lamivel rosszabb lett az OTP utolsó negyedéves eredménye. Az éves profitból 26,1 milliárd forintnyi esett az utolsó három hónapra, miközben a szakér­tők 30 milliárd forint körüli eredményt vártak. Az eltérés Bencsik László szerint főleg annak tudható be, hogy a fize­tett adó és a kockázati költsé­gek is magasabbak lettek a prognosztizáltnál. A nem telje­sítő hitelek céltartalékkal való fedezettsége elérte a 80 száza­lékot, ez 3,3 százalékponttal magasabb a 2011-esnél. Ben­csik szerint pusztán ez a tétel 48 milliárd forinttal növelte a kockázati költségeket. OTP Bank (konszolidált, IFRS, milliárd forint) 2011 2012 Mérlegfőösszeg 10200,5 10113,5 Hitelállomány (nettó) 6718,2 6464,2 Hitelállomány (bruttó) 7724,4 7618,4 Betétállomány 6186,8 6550,7 Saját tőke 1418,3 1514,6 Adózás előtti eredmény 221,1 192,2 Adózott eredmény 83,8 122,6 Korr. adózott, ered. 161,4 149,9 Core Tierl (%) 12,0 14,7 HIRDETÉS SZÉCHÉNYI TERV Az egyenlő bánásmód mindenkit megillet! Érte már Önt hátrányos megkülönböztetés valamely védett A diszkrimináció jogellenes! tulajdonsága: életkora, neme, gyermekvállalása, fogyatékossága Az egyenlő bánásmód követelményét minden jogviszonyukban és egészségi állapota, faji vagy etnikai származása, vallása, sze- kötelesek megtartani a közhatalmi feladatot ellátó szervek, ha- xuális irányultsága vagy családi állapota miatt? tóságok, önkormányzatok és a szolgáltatást nyújtók. Ha igen, akkor dönthet úgy, hogy az Egyenlő Bánásmód Ható- Tájékozódjon jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről sághoz (EBH) fordul, hogy érvényesítse jogait, és megőrizhesse megyei ügyfélszolgálatainkon! emberi méltóságát. Az EBH országos hatáskörű, autonóm államigazgatási szerv, I amely a sérelmet elszenvedő fél kérelmére jár el. A panaszos | levélben, személyesen és telefonon is felkeresheti a hatóságot, j A társadalmi és érdek-képviseleti szervezeteknek lehetőségük I van közérdekű igény érvényesítésére. ■ "■ —■■■■. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség I flHHHMHHHJMMIBIMIMI »ww ujszechenyiterv gov.hu ’ * • ■ 1 * muu>u> ■■■■WIWMwnitatr Bánásmód Hatóság A projekt az Európai Unió támogatásival, az Európai 83RjQ Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. te * K » 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom