Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-08 / 57. szám

HÍRSÁV Ismét csökken az üzemanyagok ára ma bruttó 3 forinttal csök­kenti a benzin nagykeres­kedelmi árát a Mól Nyrt., a gázolajé nem változik. A Mól legutóbb két napja csökken­tette a benzin árát bruttó 6 forinttal, a gázolajét pedig 2 forinttal mérsékelte. A pén­teki csökkentés után a 95-ös benzin és a gázolaj átlagára egyaránt 429-430 forint kö­zött lesz. ■ MTI Egy évre ítélték Berlusconit SILVIO BERLUSCONI Volt OlaSZ kormányfőt egy év, testvérét, Paolót két év három hónap szabadságvesztésre ítélte első fokon a milánói bíróság nyomozati titok megsértése miatt. Berlusconinak 80 ezer eurós kártérítést is fizetnie kell az ügy sértettjének, Piero Fassino balközép po­litikusnak, jelenlegi torinói polgármesternek. A vád szerint a Berlusconi család birtokában lévő II Giorna- le 2005-ben leközölte egy ügyészség által lehallgatott telefonbeszélgetés szöve­gét annak ellenére, hogy az titkos nyomozati informáci- j ónak számított. Berlusconi visszajáró vendég’a bírósá- | gon: a Ruby-perben várható­an március 18-án hirdetnek ítéletet, ezt az adócsalásról szóló Mediaset-per ítélete kö­veti március 23-án. ■ MTI Nagyobb hatékonyságot ígér az új MNB HATÉKONYSÁGNÖVELŐ INTÉZ­KEDÉSEKET jelentett be a Ma­gyar Nemzeti Bank új veze­tése: 25 százalékkal csökken az eddig 1 milliárd forintos bónuszalap, és két év alatt 20 százalékkal csökkennek a jegybank üzemeltetési költ­ségei. A jövőben öt ügyveze­tő igazgató alá szervezik a feladatokat: Palotai Dániel a monetáris politikáért, Nagy Márton a pénzügyi stabili­tásért és a hitelösztönzésért, Sándor György az intézmény működéséért, Csizmadia Norbert a költségvetési koor­dinációért, Nagy Róza pedig j az MNB jogszerű és haté­kony működésért felel majd. Csizmadia és Nagy Róza korábban az NGM államtit­kárai voltak. ■ VG j Az EP is vizsgálja az alkotmánymódosítást AZ ALAPTÖRVÉNY küszöbön álló, negyedik módosítá­sát is vizsgálja az Európai Parlament alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága. Rui Tavares jelentéstevő em­lékeztetett: a strasbourgi Európa Tanács főtitkára azt j kérte, még ne szavazzanak a módosításról. A kormány­pártok február 8-án nyújtot­ták be alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkot­mánybíróság által megsem­misített átmeneti rendelke­zések többségét beemelné az alaptörvénybe. ■ MTI Leszakadóban az ország tárki Az alacsony készségszint miatt is kevés idős dolgozik A kedvező inflációs adat ellenére nem csökkentett kamatot az EKB A leszakadóban lévő Magyarország sikertelensé­gének oka nem történelmi fátum, hanem például a reformok elmaradása és a politikai gyűlölethullám - áll a TÁRKI Társadalmi riport­jában. Éber Sándor Magyarország mind a gazda­sági, mind a társadalmi muta­tók alapján sok tekintetben le­szakadt az európai államoktól, sőt még sok volt szocialista or­szágtól is - áll a TÁRKI Társa­dalmi Riport 2012 című köny­vében, mely ennek okait elem­zi. Először fordult elő 1990 óta, hogy az illetékes minisztérium nem támogatta a könyv megje­lenését, végül a Friedrich Ebért Alapítvány és a Nemzeti Kul­turális Alap támogatásával ké­szült el a kötet. „Az igaz, hogy Magyaror­szág története során az európai fejlődés fővonaláról a perifé­riára sodródott, de hiba volna azzal áltatni magunkat, hogy valami történelmi fátum áldo­zatai lennénk” - hangoztatta a TÁRKI alapítója és vezetője. Kolosi Tamás a leszakadás okai között kiemelte a rendszervál­tás konkrét körülményeit, ami pedig alapvetően sikeresen in­dult. Szerinte kedvező induló feltételek voltak: kiépültek a jogállam intézményei és an­nak biztosítékai, létrejöttek a modern piacgazdaság feltételei, kialakult a tulajdonosi polgár­ság, sikeresen importálták a külföldi technológiát ■ és mun­kakultúrát. Súlyos problémát jelent azonban, hogy az okta­tásban, az egészségügyben a kultúrában és a tudományban elmaradtak reformok. Ko­losi szerint a lemaradásnak a politikai gyűlölethullám, az 1999-2000-től meghozott konfliktusteremtő lépések, a választási költségvetések és az ellenzéki dacpolitika is az okai. Tóth István György, a kötet másik szerkesztője szerint az elmúlt 20 évben egy moder­nizációs folyamat révén jelen­tősen átalakult a társadalom. Jelentősen csökkent a háztar­tások mérete, emelkedett az is- kolázottsági szint, változtak az együttélési minták. A hirtelen gyorsütemű túlmodernizáltság hatására kiszorult a munka­erőpiacról az alacsony képzett­ségű réteg. Az elmúlt években a jövedelemeloszlásban nőtt az egyenlőtlenség, főként a sze­gények száma emelkedett (14 százalékra), a középréteg nem A külföldi munkavállalást tartják kiútnak a romló gazdasági mutatók mellett a leszakadás ténye a foglalkoztatási adatokon kü­lönösen látszik - hangoztat­ta Hárs Ágnes. A TÁRKI ku­tatója kiemelte, hogy a fog­lalkoztatás emelkedése rész­ben a közmunkának köszön­hető, ami viszont nem tekint­hető igazi foglalkoztatásnak. A statisztikát javítja a külföl­dön munkát vállalók száma is. A migrációt erősíti a bér- különbség, a bizonytalan­ság, a megszorítások, a szo­ciális ellátatlanság és az is­kolarendszer és az egészség­ügyállapota is. Igen magas a 15-24 éves és a 25-29 éves korosztályokban a munka- nélküliség, nehezebben lép­nek be a munkaerőpiacra. nőtt, nagyobban lettek a jöve­delmi különbségek. Tóth az elhibázott döntések között a munkaerő-piaci átala­kulást, a privatizációt és a szo­ciális rendszerek reformjának rossz kombinációját említette meg. Az igazi problémának az találta, hogy ezeket a döntése­ket később nem korrigálták. Rendkívül alacsony az idős­kori foglalkoztatás - hangsú­lyozta a Kézdi Gábor. A Kö­zép-európai Egyetem docense szerint az 55-64 éves népes­ség 34 százaléka foglalkozta­tott Magyarországon (utolsó előtti hely), míg ez az átlag az OECD országaiban 52 száza­lék. Ennek egyik oka, hogy a magyar nyugdíjak tipikusan nem alacsonyabbak, mint az 50 év felett elérhető munkajöve­delmek. A magyar 50-69 éves népesség készségszintje (me­mória, gondolkodási sebesség, számolási készség) az európai eloszlás alsó közepén találha­tó. Munkavállalásukat nehezíti egészségi állapotuk is, amely­ben a magyarok az objektív tesztek és például a depresszió alapján (tüdőkapacitás, általá­nos erőnlét) a legrosszabbak között vannak. eurózóna Az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurózóna alapkamatának mértékén az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa tegnapi ülé­sén. A történelmi mélyponton lévő kamat mértéke így már nyolc hónapja változatlan, miu­tán a testület legutóbb tavaly júliusban lazított, amikor 25 bázisponttal csökkentette az addigi egyszázalékos rátát. Számos elemző arra számít, hogy leghamarabb jövőre mó­dosulhat a kamat. Az EKB elnöke a kamatdön­tés után közölte: a kormányzó- tanács kamatcsökkentésről is tárgyalt, de a testület arra jutott, hogy nincs szükség vál­toztatni. Korábban egyes elem­zők azt mondták, hogy a friss inflációs adatok akár lehetővé tennék az EKB-nak a vágást. Januárban ugyanis a drágulás éves mértéke két százalékra, az EKB inflációs céljára csök­kent. Ennek oka, hogy a meg­szorítások miatt csökkent a fogyasztói kereslet. Az Európai Bizottság szerint idén 1,8 szá­zalékra eshet az infláció mér­téke az eurózónában. Draghi úgy véli, hogy az eurózóna nö­vekedési kilátásai fokozatosan javulnak majd: Az EKB szerint az eurózóna GDP-je az év első hat hónapjában stabilizálód­hat, a második fél évben már bővülhet is. Arra számítanak, hogy idén még 0,1-0,9 közötti mértékben csökkenhet az eu­rózóna GDP-je, jövőre már 0 és 2 százalék közötti növekedést vetítenek előre. ■ ■ T. G. Az eurózóna GDP-je (változás az előző évhez képest, %) 2010-2014 VG GRAFIKA FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG Mindenhol korbarát környezet kell az EU-ban AKTÍV idősödés Kontinensünkön 2060-ra elérheti az 50 százalékot az 55 év felettiek aránya „Az Európai Unió tagállama­iban legalább 150 millió idős ember él, s több mint 50 szá­zalékuk nő, akikre fokozottan oda kell figyelni” - összegezte a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) nemzet­közi konferenciájának tapasz­talatait Ferenczi Andrea, a szervezet elnöke. Annak a re­ményének adott hangot, hogy a csütörtöki budapesti figyelem- felhívás kedvező hatással lesz az ötven év feletti nők karrier­jére Magyarországon, Európá­ban és globálisan is. A szegénység kockázata sokkal nagyobb az idős nők körében, mert családi kötele­zettségeik miatt nincs akkora A szegénység kockázata nagyobb az idős nőknél - hangzott el jövedelmük, mint a férfiaknak. Erre figyelmeztetett Maciej Kucharczyk, az AGE Platform Europe vezérigazgatója, aki szerint a válság következmé­nyei - így a megszorítások - drámai hatással lehetnek sok nő karrierjére. A 150 szerveze­tet és 30 millió tagot tömörítő platform elszántan küzd azért, hogy „mindenhol korbarát kör­nyezet jöjjön létre az EU-ban", hiszen 2060-ra elérheti az 50 százalékot az 55 év felettiek aránya Európában. Lengyelországban tavaly az aktív időskor európai éve ke­retében több kezdeményezés indult az ötven év felettiek tá­mogatására. Román Kowalski, Lengyelország magyarországi nagykövete elmondta, hogy speciális programmmal és 10 millió eurós kerettel segítik az 50 év feletti álláskeresőket, kü­lön programot indítottak rekre­ációra, az egészséges életmód megismerésére, s lengyel-olasz együttműködésben kerestek innovatív megoldásokat az 50 év feletti nők foglalkoztatásá­nak előmozdítására. Haraszti Ildikó, az ország leg­jobb idősek otthonának vezető­je megnyugtatta hallgatóságát, hogy „ha szükség van rá, nem bűncselekmény, hanem helyes döntés az idősek otthonba he­lyezése, mert így kaphatnak megfelelő ellátást”. ■ VG Foglalkoztatási ráta korcsoportok szerint évesek ’<■« ”•> 2 W SU évesek “•» 1!'» 65-69 ír i c rí évesek 1,3 a’'’ | íveset 3-° U U i mmmmm x Viii RTGtTzffiH I..,’*¥■»f* • flÉ fi Kr* I¥’» ■jj . £ VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH C > v ■ .

Next

/
Oldalképek
Tartalom