Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-07 / 32. szám
4 2013. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP ÖTPERCES INTERJÚ Kolbásztöltésen a csapattagok bálok, versenyek, közösségi találkozók és megemlékezések: gazdag rendezvénysorozattal rukkol elő idén is a kaposvári Noszlopy Gáspár honvéd nyugdíjasklub.- Milyen szezon előtt áll a csapat?- Túl vagyunk a közgyűlésen, s már a közelgő napok rendezvényeire készülünk- számolt be Dinya Miklós, a nyugdíjasklub alelnöke. - Tagjaink tisztában vannak azzal, hogy évről évre olyan programtervezetet állítunk össze, mely sokak tetszését elnyerheti. Februárban kolbásztöltést tartunk és farsangi bálra hívjuk őket, s újabb színes rendezvényeken látjuk őket vendégül.- Egész éven át tart a sorozat?- Igen, több mint 20 találkozó szerepel a naptárunkban. Ezek között ultiverseny, színházlátogatás éppúgy szerepel, mint ünnepi megemlékezés vagy kultúrális fesztivál. A csapaton belül több szakkör működik, így például a horgászok külön is ösz- szejárnak, s a tavasszal egy versenyen mérik össze az ügyességüket. Úgy érzem, a sok-sok program, a rendszeres találkozások tovább erősítik a csapatot, amelynek jelenleg 132 tagja van.- Mi ad lendületet a munkához?- A közösség biztatása. Tagjaink örömmel jönnek, alig várják a következő találkozót; igazi civil szervezet kovácsolódott össze az elmúlt időszakban. A klubnapokon rendszeresen 40-50- en találkoznak a helyőrségi klubban. ■ Harsányi Miklós Dinya Miklós: Közösséggé kovácsolódott a csapatunk Iparbiztonsági ellenőrzések az üzemekben ellenőr Üzemellenőrzéseket rendeltek el Somogybán; a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság siófoki-, illetve kaposvári kirendeltségeinek iparbiztonsági felügyelői egy-egy helyszínen telephely vizsgálatokat hajtottak végre. Igáiban egy úgynevezett azonosított küszöbérték alatti veszélyes üzem súlyos kárelhárítási tervében foglaltak valóságtartalmát ellenőrizték a szakemberek, tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság. Megtudtuk: Ádándon egy veszélyes anyagot tároló telephely soron kívüli ellenőrzését végezték el. Szabálytalanságot nem tapasztaltak. ■ H. M. Válság után, válság előtt tejipar Forráshiány és piaci zavar okoz problémát a feldolgozóknak Adó és fizetés: az inkasszó sincs ingyen - ötezer forint terheli ► Folytatás az 1. oldalról Az egykori marcaü járás területén már csak mi maradtunk mutatóban; a nagyobb cégek közül nálunk vannak tehenek - mondta szerdán lapunknak Kalocsai Bálint, a böhönyei Szabadság Zrt. elnök-igazgatója. - Sajnos, a térségben is végét járja az ágazat. Óriási beruházásra volna szükség ahhoz, hogy hosszú távon is fennmaradjon az állattartás. Mely évente nagyjából 100 millió forint bevételt jelent a 46 dolgozót foglalkoztató agrár- vállalkozásnak. A naponta lefejt csaknem 2500 liternyi tejet a barcsi feldolgozónak adják el. A tej ára literenként 90-95 forint között változott, miközben a költségek emelkedtek. Az eredményességükről Kalocsai úgy fogalmazott: alulról nézegetik a nullát. Megtudtuk: jelenleg csaknem 200 tehén van a gazdaságban, ám számuk az idén előreláthatóan tovább mérséklődik. A borjak zömét értékesítik, s az állomány egy részére is várhatóan ez a sors vár. így - ha csak csoda nem történik - 2015-re megszűnhet a tejágazat. Sámoly Ferenc, a megyei területi agrárkamara elnöke szerint az elmúlt két évben több olyan intézkedés született, mely a mezőgazdaság, s azon belül is az állattenyésztés jövőjét rendezi. Beszámolók szerint Mélykúti Tibor, a Tej Terméktanács elnök-helyettese azt mondta: ha nem is a húsiparban megfigyelhető csődhullám lesz 2013-ban, egészen biztos, hogy idén több tejfeldolgozó cég fog tönkre menni. Szerinte a magas árszintek miatt a hazai tej nehezen tud versenyezni az importtermékekkel. Müller János, a somogyi agrárA tejipar somogyi szereplői is a bőrükön érzik a válság hatásait termelők érdekvédelmi szervezetének titkára kifejtette: csak az a társaság marad talpon, amelyik az egész termelési folyamatot kézben tartja, azaz a takarmány-előállítástól fogva a tejtermelésen át a feldolgozásig szinte minden fontos munkát bevállal. A nagyok problémájában a kisebb termelők is osztoztak. Az egyik somogyaszalói családi gazdaságban 50 tehén ad tejet, a tulajdonosok épp a hullámzó árakra és a nehezen kiszámítható piaci folyamatok miatt maguk intézik az értékesítést. Szalai Károly elmondta: két kaposvári boltban és egy tejautomatában adják el a lefejt tejet. Egyed Linda, a Fino-Food kaposvári tejüzemének ügyvezetője amondó: a kinntlévőségeken kívül a késedelmes fizetés jelenleg is komoly problémát jelent. A kereskedelmi társaságok elviszik ugyan a készterméket, csakhogy egy részük 15-30 napos csúszással rendezi a számlát. Ez főként az állami szektorral kapcsolatban álló cégeknél fordul elő. Az ágazat általános likviditási gondjain kívül a magas takarmány-árak okozta nehézségek is súlyosbítják a helyzetet. A stabilan fejlődő, évi 10 milliárd forint forgalmú kaposvári cég mindenesetre a fejlesztésben továbbra is fantáziát lát. Négy telepükön pillanatnyilag közel 2200 fejős tehenet és szaporulatát nevelik, a létszám hónapokon belül felkúszik 3300-ra. Müller János szerint a közeljövő sem ígér könnyebb helyzetet. Az uniós tejpiaci liberalizáció 2015-ben életbe lép, számos ország több tejet kíván a piacra dobni. Kelepcébe kerülhet az a vállalkozó, amelyik félvállról veszi a gazdasági változást. ■ Harsányi Miklós nav A hátraléklállomány csökkentése miatt rendszeresen végrehajtást foganatosít az adóigazgatóság. Ez magában foglalja az inkasszó, a munkabérletiltás, az ingó- és ingatlan foglalást is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által az idén indított végrehajtásokat ötezer forint költségátalány terheü.- Ha az adózó a kötelezettségét nem fizeti meg, akkor az adóhatóság inkasszót bocsát ki az érintett bankszámlájára - tájékoztatott Fülöp Eszter, a NAV somogyi szóvivője. Hozzátette: az erről szóló előzetes értesítést az adóhatóság mellőzheti, a tartozás összegének nagyságától függetlenül kezdi meg a végrehajtást. Megtudtuk: a bankszámlanyitásra kötelezett személyek valamennyi bankszámlája az adóhatóság rendelkezésére áll, mivel azt a bejelentési kötelezettség révén a NAV nyilvántartja. Aki nem rendelkezik bejelentett számlával, annak bérét, nyugdíját, s egyéb járandóságait letilthatják azzal, hogy a törvény meghatározza annak mértékét. Ez általában a járandóság 33- 50 százaléka között van. A szóvivő kitért rá; ha a végrehajtás eredménytelen, ezután következik az ingóságok - értéktárgyak, bútorok, műszaki cikkek - számbavétele, végül pedig az ingatlannál - ház, lakás - rendelhetik el a végrehajtást. Fülöp Eszter lényeges változásnak nevezte, hogy korábban végrehajtási költségátalányt inkasszó, letiltás kibocsátása esetén nem írtak elő. Januártól 5000 forint az úgynevezett végrehajtási költségátalány is terheli az adózókat, ha tartozásukat a NAV közreműködésével rendezik. ■ H. M. A boszorkányperektől a bujakórosok városáig gengsztervilág anno Somogyi bűnözési és bűnüldözési sajátosságok a megyei levéltár kiállításán Prostitúció, fegyveres rablás, gyilkosság - nem csak napjaink társadalmi betegségei, hanem évszázadok óta jelen lévő problémák, melyek ellen több mint háromszáz éve harcolnak az aktuális somogyi bűnüldöző szervek. Ezt a küzdelmet mutatja be a megyei levéltár Bűnök és Bűnhődések című kiállítása, mely az 1700-as évek elejétől a 20. század nyolcvanas éveiig vizsgálja a megye bűnözési sajátosságait, illetve a bűnüldöző szervek történetét a boszorkányperektől a betyárvilágon, a hazai ügyészség atyjának tekintett Kozma Sándor munkásságán, a tanácsköztársaság után fehérterroron, a börtönhelyzeten és az államrendőrség 1945 utáni megalapításán át a 60-as, 80-as évek megfigyelési ügyeiig. Bősze Sándor, a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy megyei Levéltárának igazgatója elmondta: somogyi dokumentumok alapján dolgozzák fel a bűn és bűnüldözés témáját. Bár a bűnözés egyidős az emberiséggel, Magyarországon hivatalos bűnüldözésről csak a 18. század elejétől beszélhetünk: a török megszállás után szerveződött meg a jogállam, s vele a normál társadalmi keretektől eltérő értékrend elleni fellépés. Vasvári a cellájában. Korabeli dokumentumok a levéltár kiállításán Betyárvilág Somogybán ( NYILVÁNOS HELYEHEN, korcsmákban, utcán, tereken úgy a káromkodás mint mindenféle ocsmány beszéd büntetés terhe alatt tilos! Ilyen táblát most is szívesen látnánk, bár az eredménye kétséges- A rendi Magyarországon a bűnelkövetés fogalma alkalmazkodott a társadalmi keretekhez, azaz nem létezett törvény előtti egyenlőség - magyarázta Csóti Csaba levéltáros. - Az egyes emberek közötti konfliktusok kezelésének módjait az adott személy társadalomban elfoglalt helye határozta meg. Egy birtokos, aki vagyonnal rendelkezett a közfelfogás szerint hasznosabb tagja volt a társadalomnak, mint egy vagyontalan, így az ilyen emberen esett sérelem megítélése a közösségek szempontjából fontosabb volt, mint egy nem letelepedetté vagy vagyontalané.- Aki eltért az átlagtól küllemében, viselkedésében, szokásaiban, szexuáüs beállítottságában, vagy akár csak érthetetlennek tűnő betegségben szenvedett, mint az epilepszia - mondta Kiss Norbert Péter levéltáros -, azt hamar kikiáltották boszorkánynak. Somogybán 1745 körül zajlott le az utolsó ilyen per. Több dokumentumot őriz a megyei levéltár a 18-19. század fordulójának katonai erőszakoskodásairól. A 1790-es évektől a Napóleon elleni Magyarországon is rendkívüü mozgósítást rendeltek el, s a katonaság megnövekedett létszáma rengeteg konfliktus forrásának bizonyult.- Ha nem álltak megfelelő felügyelet alatt, a katonák bizony szívesen fosztogattak - állította Csóti Csaba -, a szökevények közül pedig sokan betyárnak álltak. Somogybán a legtöbb betyár a szökött katonák mellett a pásztorok, de főként a kanászok köréből került ki.- Somogyország áthatolhatatlan, sűrű erdőségei menedéket jelentettek számukra - jelentette ki Vonyó Anita levéltáros - Az 1850-es évektől Somogybán olyannyira elszaporodott ez a fajta bűnözés, hogy az osztrák hatóság három talpon-ítélő bíróságot állított fel: Kaposváron, Csurgón és Igáiban. - A 19. század második felében Pest városa után Somogy volt a második törvényhatóság, amely kéjelgésügyi szabályrendeletet alkotott 1882-ben - jegyezte meg Kiss Norbert Péter. - A jogszabályalkotást egy a jogaiért a Belügyminisztériumig fellebbező nagyatádi kéjnő, Or- loff Lina, és az őt alkalmazó kocs- máros, Berta Gábor esete indította el. A rendelet megalkotásáig a legtöbb kéjnő illegáüsan dolgozhatott, ettől kezdve a 3000 főnél nagyobb településeken lehetett bordélyt nyitni. Kaposváron az 1880-as évekig a kórház Fő utcai épületével szemközt működött két-három nyilvánosház, majd a vigalmi negyed a Vár utcába került. Csak érdekességképpen: a Pester Lloyd 1898-ban arról cikkezett, hogy az egész Monarchiában arányaiban Kaposváron van a legtöbb nemi beteg. Somogyi megyeszékhelyét évtizedekig „a bujakórosok városa’-ként emlegették... ■ Vas András
