Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-23 / 46. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. FEBRUÁR 23., SZOMBAT Egy kisgazdavezér Árpád-házi ősökkel ki legyen a király? Fidel Castróval példálózik, vészhelyzetet érez és devizahiteleseket mentene Horkovics-Kováts János: direkt mandátummal bíró civileket és visszahívható képviselőket a parlamentbe! Nem vagyunk egyedül: testvéreink az írek és a skótok is Castro mindössze harminc emberrel szállt partra egy világhatalom ellen - meg­hökkentő példálózás egy kis­gazdaelnöktől. No jó, Gandhit is említi, aki egy másik nagyhatalmon kerekedett felül pénz és paripa nélkül, pusztán a szeretet erejével... Fónai Imre „Turul nemzetségbeli Dr. kom- játhi Horkovics-urszínyi Kováts János Péter” - áll a névjegykár­tyáján, s egyebek mellett még az is, hogy a Magyar Neme­si Rend társelnöke, szülész-nő­gyógyász. Az még nem szere­pel rajta, hogy a Kisgazdapárt elnöke. Pedig ebbéli minőségé­ben járja az országot, legutóbb Siófokon tartott tag- és szim- patizánstoborzót. S bár 2002 óta az is fellelhető az interne­ten, hogy többszörösen kontrol­lált családfája alapján árpádhá­zi leszármazott (IV. Béla lányá­ig, Szabináig tudja visszavezet­ni őseit, azután Báthoriak, Bos- sányiak, Wassok tűnnek fel a családfán), szerényen arra kér, ezt a témát ne állítsuk közép­pontba...- Nincs egy kicsit megkésve ez a sokadik „kisgazdapárt-újjáélesz­tési" kísérlet? Másfél év sincs már a választásokig...- Sürget az idő - feleli Horko­vics-Kováts János. - De legin­kább a földmoratórium 2014-es lejárta miatt. Ez kényszerítő té­nyező, dehogy akartam én poli­tizálni, pártoskodni. Világ éle­temben ellene voltam, hiszen a háború óta nem volt párt, ame­lyik valóban fölvállalta volna a nemzet érdekeit, javarészt há­lózati elemek uralták a politi­kát. Két éve tértem haza Né­metországból (korábban 1973 és 1985 között éltem Magyar- országon), ahol szülész-nőgyó­gyászként dolgoztam. Akkor kezdtünk beszélgetni néhány kisgazda barátommal: hogyan lehetne megszervezni a társa­dalomnak azt a rétegét, ame­lyikkel senki sem foglalkozik? Kerestem, kik a legjobban elkö­telezettek a haza iránt. A gaz­dák között kezdtem, mégiscsak ők vannak a legközelebbi kap­csolatban az anyafölddel... A Kisgazdapárt bejegyzett szer­vezet, még akkor jegyezték be, amikor látták néhányan, hogy az FKGP-t eltüntetik a „sül­lyesztőben”. Én csak olyanok­kal vagyok hajlandó szövetkez­ni, akikről világosan tudható: mit tettek le a nemzet asztalára. Az nem elég, ha valaki hangoz­tatja, hogy mennyire nemzeti.- Ön azonban nem eléggé „húzó­név”, elegendő lesz ez a válasz­tásokon?- A nemzeti táborban szinte mindenkit ismerek, tagja vol­tam a Magyarok Világszövetsé­ge elnökségének, s mivel oda­kint nem éltem rosszul, a nem­zeti vonal erősítését támogatni is tudtam, azt is jól láttam, mi­lyen rombolás zajlik a ország­ban, de persze egymagám nem vagyok elegendő. Rövid idő alatt kell nagyon sok emberhez eljut­nunk. Hála Istennek, egyre gya­rapodik azon „húzóemberek” száma is, akik sokakat tudnak megmozgatni és hitelesek.- Konkrétabban? Ángyán József­fel például tárgyaltak-e már?- Még korai lenne neveket so­rolni, de úgy vélem, a szétforgá­csolt nemzeti erők mára mind látják, hogy külön nem megy és nagyon nagy a tét: Magyaror­szág felszámolódhat 2014 után, ha nem vigyázunk. Már most egymillió hektár föld van zseb- szerződésekkel idegen kézben, íme, A Horkovics-Kováts-féle ro­konságelmélet. „Egész Eurázsiá­ban a földkéreg vastagsága 70- 80 kilométer, kivétel a Kár­pát-medence, itt csak 6-22, vagyis nagyon közel vagyunk a magmához. Ha bárhol lefú­runk, hőforrás tör fel. Az utolsó jégkorszakot nem élték túl a né­pek, a mi hazánk volt a kivétel, a civilizáció egyedül itt volt ké­pes átmentődni. A Kárpát-me­2014-ben ez hivatalossá válik, ha lejár a földmoratórium. Fölvásá­rolják az utolsó kavicsunkat is.- De miért pont bennünket vásá­rolnának föl?- A Kárpátok körülölelik a medencét, rengeteg a vizünk, Ukrajna után a legjobb termő­dencéből népesedett be a többi terület. Akik nyugatra mentek, azok lettek a kelták; a walesiek, írek és bretonok őrzik még ezen múltjukat. Ezerhatszáz szavunk egyezik ma is. Az ős-pannon nép volt az elődjük. A mongo­lokkal négyezer szavunk egye­zik; arrafelé is innen, a bölcső­ből rajzottak ki a népek. A nyel­vek, a népek aztán keveredtek nyugaton és keleten, mi őriztük földünk van. Európa közepén vagyunk. Ha veszik a földünk, veszik a hazánk. Ki kívánja ezt a sorsot a nemzetének?- Gondolja, ha ezt hangoztatják, az elég?- Nem. Konkrét elképzelé­sek kellenek. A hitelkárosul­meg az ősi nyelvet. Azt pedig, hogy a skót is szkíta nép, egy 13. századi dokumentum bizo­nyítja; levelet írt a pápának a skót nemesség, azzal: mi, délről fölkerült szkíta nép nemessége, kérjük a pápa segítségét az an­golszásznyomulás ellen. Nem jött segítség, bedarálták őket, el­veszítették a nyelvüket. Testvé­reink ők is, szkíta nép, mint a magyar. ” tak például több millióan van­nak. A bankok ráteszik a kezü­ket a fizetni nem tudók házá­ra. De nem tudnak mit kezdeni az ölűkbe hulló ingatlanokkal, így 25-30 százalékos áron ér­tékesítik azokat. Állami pénz­ből meg lehetne venni a háza­kat, s ugyanezen az áron felkí­nálnánk az eredeti tulajdonos­nak visszavételre 10-20 éves le­járati időszakkal. Egy valóban nemzeti kormánynak, amelyik kiáll az emberek érdekiért, ez kötelessége! Ez már konkré­tum. Akár csak a Szent Korona értékrend, mellyel a legigazsá­gosabb társadalmi berendezke­dést és országvezetést lehetne megvalósítani.- De ki lenne a király?- Ez tévhit, félreértés! Nem feltétlenül királyságot jelent, ha­nem egy olyan országházon be­lüli rendszert, ami végre kiszűr­né a becstelenséget, a kriminá­lis, maffiaszerű elemeket a po­litikából. Civileket vonna be di­rekt mandátummal a döntés- hozatalba, a kétkamarás par­lamenttel pedig megteremte­nénk a képviselők visszahív­hatóságát. így lehetne stabil, erős ország, azért, hogy ez a ha­za további ezer évig éljen. Jó né­hány generáció nőtt fel, ame­lyik el volt zárva a Szent Koro­na-tantól, fogalmuk sincsen te­hát, hogy mit jelent. Nem feudá­lis társadalmat, hanem egyen­lő jogokat. Ma Magyarországon a valamilyen fokon politizáló ci­vilek alkalmasabbak a társadal­mi igazság kimondására, mint az egzisztenciálisan függő hely­zetben lévő „megélhetési” politi­kusok. Reményeink szerint egy­szer ott lesz a helye az arra ér­demes civileknek egy kétka­marás parlamentben; a közeljö­vő súlyos kihívásai miatt külö­nösen fontosak 'azok, amelyek a magyar élettér, a termőföld, a történelmi ingatlanok védelmé­re alakultak. Sajnos, nagyon so­kan nincsenek tisztában a való­di múltunkkal. Pedig őselemek vagyunk Európában. Még a Habsburgok találtak ki egy ha­mis történelmet, hogy a magyar identitásérzés ne erősödjön. Túl jól sikerült... Növekszik a haltelepítés, belehúznak a horgászok PROMÓCIÓ Belakta a falu a száztíz éves pincét juta Minden héten közösségi élet - Játszótérre fordítják az erőiket deseda Összesen 34 222 kilónyi halat vagyis csaknem tíz száza­lékkal többet fogtak tavaly a De- sedán, mint 2011-ben - derült ki a Kaposvári Sporthorgász Egye­sület összegzéséből. Eredmé­nyes volt a tavalyi idény - érté­kelt Kozári Miklós, az egyesü­let elnöke. A desedai lista élé­re a pontyok kerültek: ebből 18 806 kilónyit fogtak a horgászok, ezen kívül 494 kilogramm csu­kát, 2456 kiló süllőt és 186 ki­ló kősüllőt is nyilván tart a leg­újabb kimutatás. Emellett 2223 kiló harcsa, s 1034 kilogramm amúr is horogra akadt, egyéb faj­tákból 9002 kilót szákoltak a pe- cások. Hauser Miklós titkár ki­tért rá: seregnyi emlékezetes fo­gás volt a Desedán. S vélhetően jó néhány nagyobb hal nem sze­repel a kimutatásokban, ugyan­is a tavalyi volt ez az első olyan esztendő, amikor a 6 kilónál na­gyobb pontyokat, a 150 centimé­ternél hosszabb harcsát, illetve a 70 centiméternél csukát és sül­lőt vissza kellett engedni a tóba. Ugyancsak az emlékezetes sze­zonok között emlegetik a 2012- es szezont a töröcskei pecások; ott 5509 kilogramm hal került a szákba, a legnagyobb mennyiség - 3790 kiló - ponty volt. Megtud­tuk: a Kaposvári Sporthorgász Egyesület tagjai - a leadott doku­mentumok alapján - 226 kilós fo­gással büszkélkedhetnek a Kapó­son, a Balatonon szerencsét pró­bálók 3891 kilogramm halat vi­hettek haza, az egyéb horgászvi­zekből pedig 5881 kilót. Bár az aszály nagy gondot okozott ta­valy, ez azonban nem érzékelhe­tő a fogási eredményeken.- Jól horgászható a tó: nagyon sok helyi és ide látogató horgász ezt a véleményt fogalmazta meg a Desedáról - fejtette ki. - Ez a tu­datos szakmai program hozadé- ka: a Desedába 18 173 kiló halat telepítettünk, a Töröcskei tavon több mint 4582 kilót, míg a Ka­póson 290 kilót. 2013-ban ismét három ciklusban, azaz tavasszal, ősszel és kora télen folytatunk te­lepítést, szándékaink szerint az előző évinél nagyobb mennyisé­gű halat vásárolunk. S a korábbi évekhez hasonlóan nagy hang­súlyt helyezünk a halőrzésre. Gazdagnak ígérkezik a 2013- as rendezvényterv, a fontos tud­nivalók a www.deseda.hu honla­pon találhatók. ■ Harsányi M. Az uradalmi időkben lovas fo­gadó volt, aztán a pincék sorsá­ra jutott, limlomot őriztek ben­ne. A110 éves pince mára nem­csak szép, de közkedvelt közös­ségi tere is lett Jutának. Idősek köszöntésével avatták az év végén, s azóta egymásnak adják a kulcsot az 1240 lelkes település lakói Juta új közös­ségi terében. A pince, aminek egyelőre keresik a frappáns nevét, s még az is lehet, a név­adás lehetőségét megpályáztat­ják majd, ideális terepe az 50- 60 tagú társaságok együttlété- nek. A nyugdíjasünnepségen mintegy nyolcvanan sem szo­rongtak, otthonosan érezték magukat a résztvevők. A helyi­ség egyelőre a Bor-Kultúra-Ze- ne pince rendezvényhely nevet viseli, e címen nyertek rá pá­lyázatot, de a pince minden bi­zonnyal tömörebb néven vonul be a helytörténetbe. Hivatal Nándorné polgár- mester lapunknak elmondta: tizenötmillió forintot költöt­tek a pince felújítására, az ösz- szeget EMVA Turisztika forrás pályázaton nyerte Juta. A tel­jes egészében pályázatból fi­nanszírozott létesítményben a berendezésre is futotta a tá­mogatásból, a gépészetet, a bú­torzatot, a hang- és fénytech­nikát is ebből vásárolták. így igényes helyet tudnak nyújta­ni nem csak a helyi civil szer­vezetek vagy akár családok kö­zösségi programjaihoz, de be­mutatókat, konferenciákat is rendezhetnek. A lakosság már szinte az avatás óta eltelt ösz­szes eddigi hétvégén haszná­latba vette a 135 négyzetméte­res (6,2 x 21,7 méteres) helyi­séget. Melyben ilyenkor sincs 18 foknál hidegebb, könnyű te­hát télen is temperálni, nyáron pedig kifejezetten fenntartó- és felhasználóbarát lesz a kelle­mesen „klimátizált” környezet. Jutában a legutóbbi nagy fej­lesztés, a 436 milliós szenny­vízberuházás óta - melyben jelentős, 85 százalék közeli a rákötési hajlandóság - folya­matosan szövögetik a faluépí­tés terveit. Most a sportpálya melletti játszótér újjáépítésére készülnek. Ha tavasszal meg­érkezik az 5 milliós vidékfej­lesztési pályázat támogató nyi­latkozata, nyáron már bekerí­tett, parkosított, korszerű játé­kok várják a gyermekes csalá­dokat, mondta a polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom