Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-18 / 41. szám

2013. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Az én anyámnál nincs jobb a világon életút Karádon Nacának becézték, színdarabban szerette meg apámat, ő sütötte a legtöbb fasírozottat Az én anyám a legszebb a vilá­gon. Ma már sajnos ritkábban látom mint szeretném, mint jó volna, de úgy érzem, örömöm­ben es bánatomban is mindig velem van. Ha behúnyom a sze­mem, s visszagondolok az idő­ben, a legtovább nem is látok, hanem inkább érzek; meleg il­lata volt sokáig az otthonom. Ő hozta életembe az első szívdobbanást. Aztán könyve­ket adott a kezembe (ő akko­riban Passuth László sötétbar­na hangulatú, a spanyol kirá­lyi Madridban szövődő törté­neteit olvasta leginkább), és ki­rándulni vitt (nyomában járva én is útinaplókat írtam hosszú éveken át). Nagyon hamar kis­iskolássá váltam mellette, mert a nagyszülők pár faluval odébb laktak, s ezért amikor tanított, beültetett az utolsó padba a so- mogymeggyesi általános isko­lában (hú, de sok kislány sze­retett engem egyszerre). Jól is írt: már felnőtté váltam, ami­kor megmutatta papírra vetett kalandjait, melyeket akkor élt át, amikor az 1956-os forrada­lom idején pécsi főiskolásként gyalog hazaindult szülőhelyé­re, Karádra. Naca - így hívták akkoriban s így emlékezik rá arrafelé mindenki, de Siófokra költözve már Ancinak, hivata­losan meg Czene Józsefnénak szólították. Karádra egyéb­ként mindig visszavágyott - ha csak meghallja a falu nevét, manapság is azonnal könnybe lábad a szeme. Apám szerint is ő volt a leg­szebb lány messze földön, s apámnak bizony jó ízlése volt. Egy színdarabban kerültek Édesanyám és édesapám a Népművelés című egykori folyóirat címlapján. Akkor, 1962-ben Zicsben tanítottak Pályázatot ír ki a Somogyi Hírlap és a Sonline.hu Köszönöm, édesanyám! címmel KÖSZÖNÖM ÉDESANYÁM! címmel pályázatot ír ki a Somogyi Hírlap és hírportá­lunk, a Sonline.hu. Olyan íráso­kat várunk olvasóinktól, amely­ben bemutatják édesanyjukat vagy visszaemlékeznek egy vele kapcsolatos kedves történetre. Amely megmutatja, hogy mit köszönhetnek neki az életükön túl, és miért szeretik oly nagyon. A LEGJOBBNAK, LEGSZEBBNEK tartott írások szerzőit többek között vacsorameghívássai, színházjeggyel, fürdőbelépővel, könyvvel jutalmazzuk meg, hogy akár ezekkel az ajándé­kokkal is megköszönhessék édesanyjuk egész életen át tartó fáradozását. példaként közlünk egy írást. Önök a sajátjukat április 12-éig küldjék el nekünk. Mindenképp tartalmazza szeretett édesany­juk nevét és a település nevét, amihez édesanyjuk élete vagy története kötődik. Természete­sen várunk fotókat is, amely az édesanyát, az édesanyát és a szerzőt vagy a családot mutat­ják be. címünk, ahová az írásokat várjuk: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a, vagy sonline@sonline.hu . A boríték­ra illetve tárgyként azt írják: KÖSZÖNÖM ÉDESANYÁM! az írásokat a Sonline.hu-n közzé tesszük, a legjobban sike­rűiteket pedig fotókkal együtt közöljük az Anyák napja előtt, április 30-án megjelenő Somo­gyi Hírlapban. az ajándékokat még Anyák napja előtt eljuttatjuk a legjobb írások szerzőinek. össze, merthogy akkoriban Karádon nagy kulturális élet folyt; hímeztek, kórusban éne­keltek (anyám a népdalt gyűj­tő Vikár Lászlónak is segített, aki Kodály Zoltánt és édesap-' ját, Vikár Bélát követve járt az egykor mezővárosi rangban élő faluban), és néptáncoltak. Ők voltak a főszereplők, sze­repük szerint is szerelmesek. Apám akkoriban Karádon ta­nított, Gárdonyi Géza íróasz­talát örökölte. Később anyá­mat nem csak apósa-anyósa, hanem a Zicsre hozzájuk lejá­ró Galgóczi Erzsébet, Fekete Gyula és Szabó Pál is elfogad­ták. Esküvői ajándékként be­lépőjegyet kaptak a híres ba­latonfüredi Anna bálra. Itt ké­szültek tán a legszebb fotóik, no meg az még a legemlékeze­tesebb, ami a Népművelés cí­mű újság címlapjára került. Gyerekkoromban szinte minden reggel meleg, habos cikória kávéval kínált engem no meg Csaba öcsémet. Nem­rég történt, hogy elkezdtem nyomozni, s végül nagy nehe­zen ráleltem a cikóriás dobo­zokra egy áruház polcán. Izga­tottan főztem meg, de nem volt olyan finom, mint amit ő készí­tett. Ételből pedig hirtelensült került legtöbb az asztalra, ezt váltotta föl sok évvel később a fasírozott - szerintem nincs még egy olyan nő e honban, aki akár csak fele annyi hirte­lensültet és fasírozottat készí­tett volna, mint ő. Nagyon szerette a diákokat, bár a tanórákon szigorú volt. Mindig mindenre felkészült, nem csoda, hogy munkaközös­ség-vezetőnek is megválasztot­ták. Földrajz szakos diplomát szerzett, de egy évre bevállalta az alsó tagozatot, aztán ott ma­radt, mozdulni sem akart a ki­sebbek mellől, annyira megsze­rette őket. Azt, hogy tehet éle­tük megalapozásáért. Egykori tanítványai (sokan már nagy­szülők) rendszeresen keresik. A haja őszül, mint ahogyan a szülei is őszültek, s miként én is őszülök már régóta. De a szíve és a szeme fiatal. Még érdeklik a világ változásai, még vannak vágyai. Nemrég megtanulta kezelni a lapto­pot (így hálóingban és papucs­ban is tud kirándulni), tud már ' szkájpolni is, és nem fekszik le a képernyő mellé, ha fektetve kap egy fotót, hanem helyesen állóra forgatja. Szerintem még mindig szeretne egy kastélyt, aminek kertjében patak fut­kos - a rendszerváltás környé­kén lehetett kapni 1 forintért is (patak nélkül), „csak” vállalni kellett volna a teljes felújítást. Gyerekparadicsomot, magán­iskolát képzelt bele, de ebből nem lett semmi, s ezt biztosan máig sajnálja. Egészségesen ért hetven- egyedik életévébe, s látom raj­ta, hogy már nagyon várja a ta­vaszt. Amikor többet süt a nap, melegebben simogat a szél. Ad­dig is gyakorolja anyaságát, nagymamaságát: mindig ag­gódik, és mindig mindent meg­bocsát. Az én anyámnál nincs jobb a világon. czene attila Kolbászból van a katarzis Kaposváron: színházbérlet a böllértudományhoz őrszemek Tisztújító közgyűlést tartott a Balatonberényi Önkén­tes Tűzoltó és Polgárőr Egye­sület. A tagság újabb négy év­re Kiss Ferencet választotta el­nöknek. A régi-új elnök Hor­váth László balatonberényi pol­gármester, valamint a hivatá­sos szerveket képviselő keszt­helyi és marcali vendégek előtt számolt be az elmúlt év mun­kájáról, s ismertette az idei ter­veket. Ezek közül ki kell emel­ni, hogy a Balatoni Vízi Polgár­őr Szövetség, egy Quicksilver tí­pusú járőrhajóhoz jutott, mely immár minden engedéllyel ren­delkezik ahhoz, hogy megkezd­je szolgálatát. A járőrhajó a gye- nesdiási kikötőből vigyázza a Balaton nyugati medencéjét, a somogyi oldalon a feladatok ko­ordinálása a herényi polgárőrök feladata lesz. A polgárőröknek a mostoha téli viszonyok mi­att különleges feladatot jelent a szőlőhegyi járőrözés, amit a sok helyen autóval járhatatlan utak ellenére is megold az egyesület: lovas polgárőrök vigyázzák a pincék biztonságát. Az önkéntes tűzoltók mun­kájáról Orsós György tűzoltó- parancsnok tartott beszámolót, akit szintén újraválasztott a tag­ság a következő négy évre. Kü­lön szólt arról a sikeres pályá­zatról, mellyel új tömlőkhöz ju­tottak a tűzoltók. ■ Vigmond Erika Méterszám. A piaci fesztivál négyszáz kilogramm kolbásza mind egy szálig elfogyott ► Képgaléria: Sonline.hu Pécsváradi versenyző nyerte a második kaposvári kolbász­töltő fesztivált. A nagypiaci rendezvényen tizennégy csa­pat keverte be titkos receptú- ráit. Egész Somogyból és a szom­széd megyékből is neveztek versenyzők, akik összesen 400 kilogramm kolbászt töl­töttek, tudtuk meg Széki Évá­tól, a holding sajtosától. A por­téka elszállításáról nem kel­lett gondoskodni, hiszen a fesztiválközönség az utolsó csücsökig folytatta a disznóto­ros-mintavételezést. A csapatok teljesítményét három tagú zsűri értékelte, Jó bohémek a köténye is igényes melyet Kéki Zoltán címzetes főjegyző vezetett. A verseny­kolbászok ízesítési és esztéti­kai megméretését végül Boj- tor Ottó pécsváradi versenyző nyerte. A rendezvény bevéte­lének egy részét jótékony cél­ra ajánlották fel a szervezők, melyből tíz színházbérletet vásárolnak hátrányos helyze­tű diákok számára. A Csiky Gergely Színház Cimbora-bérletsorozatát a Ma­gyar Olvasástársaság és a Vál­lalkozók Országos Szövetségé­nek somogyi tagozata közösen hirdette meg, látván a bérlet­vásárlási szokások iskolák kö­zötti mély eltéréseit. ■ B. T. Kinyújtott kezek, megnyíló szívek Kilitiben vidámság A kiliti református eklézsia közösségi háza nem­csak a jókedvnek, hanem jó­szándékú kezdeményezésnek is helyet adott a közelmúltban. Itt tartották a konfirmandusok far­sangját, illetve az egyházközség diakóniai bizottságának alakuló ülését. A tréfás vetélkedő felada­tait Balogh Dávid, a gyülekezet teológiai hallgatója állította ösz- sze a gyerekeknek. Többek közt vidám farsangi rigmusokat köl­töttek, minél több ruhadarabot vettek magukra, hol egymást se­gítve, hol akadályozva. A rizs kö­zött babot válogattak, sót a mo­hácsi busójárás apró részleteire is nagyon figyeltek. A jelmez-be­mutatón az első helyet Tóth Or­solya és Szalai Emília Sára sze­rezte meg. Az egyházközség diakóniai bizottsága tizenkér taggal ala­kult meg. - Fokozott igény mu­tatkozik arra, hogy ne csak al­kalomszerűen, hanem folyama­tosan és szervezettebb formá­ban segítsük a rászorulókat - így Bozsoki Sólyom János lel­kész. A munkacsoport felesé­ge irányításával kezdte meg a munkáját. Nyitottak mindenki felé, akár gyülekezeti tag, akár ismeretlen... Korábban már elő­fordult, hogy pénzbeli támoga­tást, tartós élelmiszert adtak a szukölködoknek, illetve, hogy családot tűzifához segítettek. A mindennapos megélhetéssel küzdőket, az egyedülállókat, az idoseket-betegeket karolja fel az egyházközség szeretetszol­gálata. ■ Gamos A.. Farsangi mulatság a kiliti református gyülekezetben i Szőlőhegyi ■ / // •• járőrözés télen is Berényben

Next

/
Oldalképek
Tartalom