Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám

4 A HÉT TEMAJA 2013. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP i Erdő Péter Dionigi Tettamanzi AngeloScola AngeloSodano Camillo Ruini Ch. Schoneborn R. Maradiaga PeterTurkson Luis Antonio Tagle Francis Arinze ESELYESEK SZENT PETER TRÓNJÁRA A régi római szállóige ezút­tal nem használható: „A kö­vetkező pápa most még bíbo- rosi rangban sincs”. És máris megkezdődött az esélylatol­gatás. Ács György A száztizennyolc tagú pápa­választó testület Ratzinger utódját, a római katolikus egyház 266. pápáját rövidesen megválasztja. Nézzük a szóba jöhető esélyeseket és kezdjük a hozzánk legközelebb álló­val: Erdő Péterrel. A News­week magazin internetes ki­adása a magyar egyház fejét már a bajor pápa kissebb bal­esete után készített latolgatá­sában is esélyesnek tartotta arra, hogy a következő pápa legyen., Most megint elővet­ték: az Italieninsider.it nevű portálnak nyilatkozó forrás szerint az Esztergom-buda- pesti Főegyházmegye érseke „igen kedvelt európai körök­ben”. Ráadásul még csak 60 éves, tehát hosszú ideig be- tölthetné a pozíciót, és stabi­litást hozhatna. Ha nem is az első körben, de mint komp­romisszumos megoldás Erdő igenis lehet aspiráns. (Karol Wojtylát a nyolcadik forduló­ban választották meg: a 111 bíborosból 97 voksolt rá. Jo- seph Ratzingert a szavazatok kétharmadát meghaladó több­séggel választották meg a ne­gyedik fordulóban.) Sokan feltételezik, hogy a lengyel és a bajor pápa ural­kodása után az olasz pápavá­lasztó bíborosok olasz pápát szeretnének, s mivel az ola­szok sokan vannak a bíboro- si kollégiumban, nekik lesz a legnagyobb szavuk az új egyházfő megválasztásában. De hát nyolc évvel ezelőtt sem lett igazuk. A Bíborosi Kol­légiumban 118 nyolcvan év alatti, azaz választásra jogo­sult tagjából 62 (vagyis több mint ötven százalék) Európá­ból érkezett, miközben a kato­likus híveknek csak negyede él az öreg kontinensen. A tes­tületben 14 az észak-ameri­kai, csak 19 a latin-amerikai, 11 az afrikaiak és ázsiaiak száma és egy óceániai van közöttük. Bár az olaszok ará­nya a testületben jelentősen csökkent az utóbbi száz év­ben, még így is 28 olasz főpap vehet részt a konklávén. 11 főpap képviseli az Egyesült Államokat, de mindössze öt a világ legkatolikusabb orszá­gát, Brazíliát. Európában maradva sok szavazatot szerezhet Dionigi Tettamanzi milánói bíboros, s ezzel a mérsékelt szavazók lehetnek a mérleg nyelve egy szoros választáson. Őt a ka­tolikus egyház megreformá­lásának hívei és a mérsékelt konzervatívok egyaránt becs­ben tartják mind Olaszország­ban, mind külföldön. Az olasz esélyesek között emlegetik még Angelo Scola velencei bí­borost, egy szocialista kami­onsofőr fiát is, aki közel áll az Opus Dei befolyásos katolikus mozgalomhoz. Egyszerűsíte­né a keresztény közösség éle­tét a plébániákon, jobban al­kalmazkodva az emberekhez. Angelo Sodano volt állam­titkár (vatikáni miniszter- elnök) a konzervatív szárny képviseletében szintén pályá­zik, s ebben jelentős támoga­tásra számíthat a nagyobb­részt konzervatív dél-ameri­kai bíborosok körében. So­kak szerint nem alkalmas az egyházfő tisztségére, mivel több benne a politikus, mint a így választják meg húsvétra az új pápát: kétharmadra van szükség 1. A pápai széküresedés idején a Vatikánban a legfontosabb funk­ciót a legidősebb választásra jo­gosult bíboros tölti be. 2. A bíborosi kollégium ezután megválasztja a camerlengót, aki­nek a feladata a Szentszék anya­gi javainak és jogainak a gondo­zása, valamint a pápaválasztási ügyek koordinálása, irányítása. 3. A pápai cím betöltéséről a konklávé dönt, amely a 80 év alatti bíborosokból áll. 4. a pápa elhunyta, vagy lemon­dása után 15, legkésőbb 20 nap múlva össze kell ülnie a bíboro­sok testületének 5.2007 óta már kétharmados többséggel kell megválaszta­niuk az új pápát. Személyéről három fordulóban szavaznak. Ha senki nem szerzi meg a többséget, egy napos szünet kö- vetkezi, majd újból összeül a konklávé. 6. MAGYARORSZÁGRÓL Erdő Pé­ter bíboros vesz részt a konklá­vén, míg a 80 évnél idősebb Pas- kai László nem vehet részt a bí­borosok pápaválasztó ülésén. Éppen ezért nem vehet már részt XVI. Benedek sem a választás­ban. 7. a konklávé időszaka alatta pápaválasztóknak tilos a kül­világgal való mindennemű érint­kezés, ami a befolyásolhatóság kizárásán túl az eljárás meg­gyorsítását is célozza. szellemi, lelki vezető. Mások viszont épp emiatt látják esé­lyesnek XVI. Benedek, a „filo­zófus Pápa” után, hiszen a vi­lág legnagyobb „multiját” kell irányítani. A konzervatívok a római Camillo Ruinit, illetve Chris- toph Schonebornt indítanák a pápai tisztségért. Ruini kampányt idított „a harmadik gyermekért”, Schönborn bécsi érsek fő esélyét abban látják megfigyelők, hogy kompro­misszumos megoldás lehet a konzervatívok és a reforme­rek között. „Magyarország, te mit tettél keresztségeddel?”- kérdezte nem vádlón szent­beszédében a Pécsi Egyház­megye millenniumán. A megfigyelők egy része szerint az olasz lobbi fog győ­zedelmeskedni. Sem afrikai, sem dél-amerikai pápajelölt­nek nincs komoly esélye, de azért vegyük számba őket. A hondurasi Rodriguez Ma­radiaga bíborost sokan „rock ’n’ roll” pápaként neveznek. Maradiaga korábban a U2 frontemberével, Bonóval kam­pányok a harmadik világbeli országok adósságainak elen­gedése érdekében. Emellett kiválóan beszél angolul és szeret szaxofonozni. Aligha tud kellő számú szavazatot szerezni az első körben. Sok mindenhez ért: vallásfilozó­fus és matematikus, zeneszer­ző és zongoraművész, ráadá­sul öt nyelven beszél. Javára válhat az is, hogy a bíborosok közül ő ért a legjobban ahhoz, miként lehet kiaknázni a mé­diában rejlő lehetőségeket. A 65 éves ghanai Peter Turkson a brit sajtó kedvenc jelöltje. A The Tablet című katolikus magazin 2005-ben a legenergikusabb egyházi vezetőnek nevezte. A Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke­Még nem tudni, mi lesz XVI. Benedekkel a nemzetközi sajtóXVI. Bene­dek jövőjét firtató kérdései kö­zül a Vatikánban sem tudnak mindenre válaszolni. „Értsék meg, ez a helyzet számunkra is új” - ismétli Federico Lombardi szentszéki szóvivő hangsúlyoz­va, hogy a kánonjogászok, az egyházi tradíció szakértői az eseményekkel egyszerre halad­va igyekszik válaszokat találni a rendkívüli pápai elhatározás teremtette kérdésekre. Lombar­di arra kérte a sajtót, hogy XVI. Benedekről írva a „lemondás” helyett inkább a „ visszalépés" kifejezést használja. Azt már tudni, hogy február 28. után XVI. Benedek megtartja a pápá­vá való beiktatásakor maga vá­lasztotta nevet. Arra viszont még nem született válasz, hogy a volt pápát milyen egyházi titu­lusfogja megilletni. azt sem tudni, hogy milyen pa­pi ruhát visel majd és ennek mi­lyen színe lesz: egy biztos, XVI. Benedeknek nem lehet többé fehér reverendája, hiszen ez az új pápáé lesz. Katolikusok száma a világon (2011) Összesen: 1 180 865 000 az össznépesség 17,3%-a VR-GRAFIKA Kis híján magyar pápát választottak a betegeskedő II. Gyula pápa 1512-ben zsinatot hívott össze Ró­mába. A tanácskozás egyik nagy eseménye Bakócz Tamás bíboros, Magyarország prímása diadal­mas bevonulása volt a város fel­díszítve fogadta, emberei pedig bőkezűen szórták az aranyat az ujjongó nép közé. a pápa 1513 elején meghalt, Ba­kócz ezután az egyház és a pápai állam egyik ideiglenes kormányzó­ja, s az egyetlen magyar lett, aki valaha is a pápaválasztás esélye­sének számított. A diadaltól azon­ban ellenfelei - köztük az egyéb­ként ősellenség Medici és Fugger bankárház - összefogása elütötte. szent Péter trónjára végül egy Medici került, aki a X. Leó nevet vette fel - utalásként a szent pá­pára, aki annak idején megmen­tette Rómát a barbár hunoktól. Bakócz csalódottan, pápai legá­tusként tért haza. később seregével nem keresztes hadjáratra indult a Szentföldre, hanem Dózsa György lázadói ellen fordult. ként ő is jól ismeri a Vatikánt, igaz csak négy éve költözött a Szentszékhez. Nézeteit te­kintve amolyan „baloldali pápa” lehetne. Egyértelműen vállalná a pápaságot: „köszön­jük Istennek, ha Isten fekete bőrű személyt szeretne látni pápának” - fogalmazott egy­szer. Bár eddig kevés szó eset ró­la, ha tényleg Európán kívü­li lesz a pápa, akkor talán a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle lehet a legnagyobb esé­lyes. Bár a Kúriában nem szol­gált, viszonylag fiatal, 1957-es születésű, s a harmadik világ egyik legfontosabb katolikus közösségét irányítja: hazájá­ban 75 millió katolikus él. Ta­valy egy beszédében elmond­ta, Ázsiában nem a pedofília jelenti a legnagyobb bajt, ha­nem az, hogy a papok előszere­tettel tartanak házvezetőnőt. A nem európaiak közül a ni­gériai Francis Arinze, a Szent­ségi kongregáció prefektusa az esélyesek között pályázna. Úgy véli, hogy az egyházban több latin nyelvű szentmisére lenne szükség. Nagy tekinté­lye van a főpapok között, de már betöltötte nyolcvanadik életévét. Reformok várnak a következő egyházfőre MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS Valláskuta- tó szerint szerint újra napirend­re kerülhet a cölibátus, a papi nőtlenség eltörlésének vagy pél­dául a már nős férfiak pappá szentelésének ügye is. A pap­képzés reformját és az egyház szervezeti struktúráját is át kel­lenegondolni. így például a plé­bániarendszer működését is so­kan elavultnak tartják ma már. Fontos lenne a társadalmi jelen­léterősítése is. t I r

Next

/
Oldalképek
Tartalom