Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
2013. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Utolsó vágás: kibékíthetetlenek filmszakma Filmek híján az idén elmaradt a Magyar Filmszemle, ősszel pótolnak A flashmob résztvevői felolvasták a tavalyi és a tavalyelőtti szemle programját, valamint emblematikus alkotások címeit tartották maguk elé. Elmaradt a hagyományosan februárban megtartott filmszemle, mivel „nulla film" készült el két év alatt az új filmfinanszírozási rendszerben. A Magyar Filmművészek Szövetsége rendkívüli közgyűlést, afféle „panasznapot” tartott, de vajon mindenben igazuk van? Mézes Gergely Flashmobbal tiltakoztak neves filmesek múlt szombaton azért, mert új alkotások hiányában az idén elmaradt a legnagyobb hazai mozis seregszemle. A Magyar Filmművészek Szövetségének rendkívüli közgyűlése panasznappá változott, a filmesek szakmánként mondták el milyen állapotba kerültek az elmúlt időszakban az egyes ágazatok. Egy szakma azonban feltűnően hiányzott: a forgatókönyvíróké. Az elhangzottakból meglehetősen sötét kép rajzolódik ki: a filmesek nagy része munkanélkülivé vált, elvesztette műhelyeit, működő stúdiók adták el a túlélés reményében eszközparkjukat. A filmszakma 2010-ben omlott össze, amikor a kormány úgy döntött, nem finanszírozza tovább az állami támogatásokat elosztó és jelentős banki tartozást felhalmozó Magyar Mozgókép Közalapítványt (MMKA), inkább teljesen új, központosított alapokra helyezi a magyar filmkészítést. Ekkor jött létre Havas Ágnes vezetésével a Magyar Nemzeti Filmalap, amely az egészestés alkotásokkal foglalkozik, a rövidműfajok pedig a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsához kerültek, mondván, a dokumentumfilmek, kisjátékfilmek, rövid animációs filmek terepe elsősorban a televízió. Az új rendszer tehát két éve működik, a filmek azonban hiányoznak. Andrew G. Vájná producer és jelenleg a filmipar megújításáért felelős kormány- biztos ezt részben a filmszakma adósságállományának rendezésével indokolja, mondván, közel egy évet vett igénybe, mire kifizették az MMKA és a producerek csaknem tízmil- liárd forintra rúgó tartozásait. Az alkotóknak leginkább az MMKA szanálása fáj: szerintük a kormány felszámolta a filmes önkormányzatiságot, azt a rendszert, amelyet a szakma hozott létre, és amelyben a szakma képviselői döntöttek a forrásokról. Különösen azt sérelmezik, hogy eközben a filmszakmát tették meg bűnbaknak, mintha a jelentős adósságállomány teljes egészében felelőtlenül megítélt támogatások révén jött volna össze. Természetesen az igazság itt is árnyaltabb: bár voltak vitatható szerződései a közalapítványnak, a banki tartozások részben a kormányzat nyomására jöttek létre. Med- gyessy Péter miniszterelnök például a korábbi 1,2 milliárd helyett 10 milliárd forint támogatást ígért a filmszakmának, amit sosem kaptak meg, és megkapott hatmilliárd is gyorsan olvadt. A filmesek a politika megbízhatatlansága elől a kereskedelmi bankokhoz menekültek: a szervezet szándéknyilatkozatokat adott ki producereknek, akik ezeket - sokszor saját vagyonukat - fedezetként használva finanszíroztak meg produkciókat. Tény azonban, hogy a közalapítvány több mint nagylelkűen bánt saját vagyonával és sokkal több pénzt ítélt oda, mint ami a kasszájába bekerült. A hitelek visszafizetése egyre késett, a bankok pedig idővel perre mentek. Bár Hiller István korábbi kulturális miniszter elindította a szervezet konszolidációját, már későn: jött a kormányváltás és a cezúra. Akiről azonban nem sok szó esett a filmművészek közgyűlésén, az a néző. Pedig nagyon úgy tűnik, hogy a magyarok nem szeretik a saját filmművészetüket: még akkor sem váltanak mozijegyet hazai filma magyar Filmművészek Szövetségének közgyűlésén sokan kifogásolták, hogy a „kisműfa- jok" képviselői nem a filmalaphoz, hanem a NMHH Médiatanács pályázatain nyernek támogatást, amely azonban elsősorban a televíziós platformra kíván tartalmakat készíttetni. Sokak szerint ezzel a magyar filmművészet legsikeresebb, leghatékonyabb ága, a kísérleti, független filmek és az azokat előállító műhelyek kerülnek véré, ha az alkotók a legnagyobb nemzetközi mustrákról hozzák haza a díjakat. Előfordult, hogy egy filmet, amely több fesztiválon díjat nyert, a bemutató utáni hét végén mindössze 91-en néztek meg. Az új filmtámogatási rendszer főképp ezen változtatna. Az amerikai gyakorlatnak megfelelően a Filmalapnál addig csiszolják a forgatókönyveket, míg a lehető legjobb nem lesz - talán ezért nem szerepeltek a „helyzetbe hozott” írók a filmesek közgyűlésén, jelenleg 70 forgatókönyv fejlesztésén dolgoznak, négy filmet már szélybe. Érdekes volt látni, hogy a közgyűlés paprikás hangulata a négy nappal későbbi, az NMHH által szervezett animációs filmes konzultáción szertefoszlott, szinte baráti hangulatban kérdeztek a megjelent alkotók, producerek. Sőt ott elhangzott az is, hogy ősszel mégis lesz egy kisebb filmszemle: az NMHH támogatásával elkészült mintegy 50-60 alkotást fogják levetíteni az Uránia Nemzeti Filmszínházban. leforgattak, és még hat produkció juthat el a gyártásig 2013- ban. Ráadásul a készülő filmek meglehetősen vegyes műfa- júak. Az első például A nagy füzet című alkotás lesz Szász János rendezésében, aki nem éppen habkönnyű vígjátékokról ismert. A fiatal generációból Mundruczó Kornél, Hajdú Szabolcs és Pálfi György már túl vannak az első körön, sőt, közülük ketten még az idén forgatni kezdenek. Emellett persze készülnek könnyedebb alkotások is, forgatni készül például Orosz Dénes, a Poliga- my rendezője, és fekete komédia a műfaja az először gyártási fázisba került filmnek, Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című mozijának is. Mindez persze nem csökkenti a filmművészek felháborodását azon, hogy a filmalap döntőbizottságát a vezetőség felkérte és nem a szakma választotta meg. Nincs tisztázva az sem, hogy mennyi ideig szól a mandátumuk, hogyan fognak cserélődni. Ugyanakkor jól jellemzi a kialakult helyzetet Vészi János rendező megjegyzése, hogy a Filmalapban „régi barátaink ülnek”. HÍRSÁV Nemzetközi musicalfesztivál lesz Budapesten TIZENEGY RANGOS produkciót mutatnak be és gálaestet is rendeznek az Operettszínházban, az április 8. és 29. közötti első Nemzetközi Budapesti Operett-Musical Fesztiválon. A rendezvényen berlini, bukaresti, Csíkszeredái, kolozsvári és szentpétervári zenés színházak szerepelnek egy-egy előadással a Budapesti Operettszínház társulata mellett. Thorma János-kiállítás a Nemzeti Galériában a nagybányai művésztelep egyik legjelentősebb alkotójának életművét tekinti át minden eddiginél nagyobb anyaggal a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Thorma János, a magyar Barbizon festője című, péntektől látható kiállítása. Az anyag egy nemzetközi kiállítás-sorozat utolsó állomásaként érkezett a Galériába, ahol egy 125 munkát felvonultató változatával találkozhat a látogató. Turnéra és lemezre készül Zorán tavaszi turnéja keretében dupla koncertet ad Zorán április 14-én a fővárosi Művészetek Palotájában (Müpa); a népszerű énekes őszre duettlemezt tervez régi és új dalokkal. A turné a tervek szerint március 13-án Dunakesziben indul, és érinti Egert, Kaposvárt, Hódihező- vásárhelyet, Győrszentivánt, Jászberényt, Szombathelyet, május 17-én pedig Székelyudvarhelyen lép fel. Kisbolygót neveztek el Gárdonyi Gézáról gárdonyi Géza nevét viseli annak a nyolc magyar felfedezésű kisbolygónak az egyike, amelynek elke- resztelését a múlt év végén hagyta jóvá a Nemzetközi Csillagászati Unió. A megfigyeléstől az elnevezésig több év telik el, hiszen pontosan meg kell határozni az égitest mozgását és precízen le kell írni a pályáját. Gárdonyi Géza mellett „bolygót kapott” még Kabos Gyula és Márai Sándor is. Kettészakított filmszakma? Kínai filmmel nyílt meg a mustra mozi Vong Kar-vaj alkotásával startolt el a a 63. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Nem maradhatott politikai üzenet nélkül a Berlinale nyitóceremóniája, a filmmustra Vong Kar-vaj A nagymester (The Grandmaster) című alkotásával elkezdődött csütörtök este. Bernd Neumann német kulturális államminiszter a német kormány nevében kinyilvánította szolidaritását Mali népével, az iráni kormányt pedig felszólította, hogy a házi őrizetben lévő Dzsafár Panahi Parde rendezőt engedjék elutazni Berlinbe új filmjének premierjére - írta az MTI. Az idei Berlinaléra 6812 alkotást neveztek be, ebből 404- et levetítenek. Az Arany Medvéért 19 alkotás vetélkedik. Wong Kar-vaj rendező és felesége érkezik a vörös szőnyegen Berlinben. A nyitófilmet versenyen kívül mutatták be, mert rendezője a nagyjátékfilmes zsűri elnöke. Az európai filmfesztiválok közül a Berlinale koncentrál a leginkább társadalmi kérdésekre. Az Arany Medvéért indul például Steven Sodebergh Mellékhatások című pszichoth- rillerje, amely gyógyszergyárak manipulációiról szól, és Gus Van Sant ökodrámának nevezett Az ígéret földje című alkotása, amely a kőzetrepesz- tés erkölcsi problémáit tárgyalja. Scarlett Johansson és Julian- ne Moore szereplésével készült a Don Juan függősége című filmvígjáték, amely a szexfüggőség témáját dolgozza fel. ■ Csökkent az európai mozik látogatottsága az előző évhez képest 0,9 százalékkal csökkent a mozik látogatottsága Európában 2012-ben, ezen belül az uniós tagállamokban 2,4 százalékos, Magyarországon pedig 3,1 százalékos volt a visszaesés - derül ki az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet összesítéséből, amelyet az MTI tett közzé. A négy legnagyobb, az európai mozilátogatók kétharmadát adó uniós országban - Francia- országban, Nagy-Britanniában, Németországban és Olaször- szágban - összességében 2,8 százalékkal csökkent a mozik látogatottsága. A legnagyobb hanyatlás a déli országokban történt (-12,3 százalék Portugáliában és -6,5 százalék Spanyolországban), amit a hazai filmgyártás leállásával és a válsággal magyaráz az intézet. Nagy-Britanniában fél, Németországban pedig 4,2 százalékkal többen mentek tavaly moziba, mint 2011-ben. A legjobban - a hazai filmeknek köszönhetően - Bosznia-Hercegovinában (+37,9 százalék) és Finnországban (+19 százalék) nőtt a mozik látogatottsága. Az európai földrészen legtöbben Törökországban (46,6 százalék) néznek hazai filmeket, Magyarországon a 2011-es 4,1 százalékról tavaly 2 százalékra esett vissza ez az arány. ■ < y
