Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-01 / 27. szám

2013. FEBRUÁR 1., PÉNTEK SAJTÓ ÉS TANULÁS 15 Érzelem és színek MÁSKÉNT A férfi és nő közt sok ellentét van. Az egyik, hogy a férfiak a színe­ket nem sorolják olyan széles skálán mint a nők. Egy nő a pirosból láthat meggyvöröset vagy cseresznyeszínt is. A férfi azonban csak simán pirosat lát bennük. Vagy például mi nők a lilának akár tíz féle változa­tát is ismerjük a férfiak csak lilázzák az indigót, az orchide­át, a hússzínt, a mályvát, a cik­láment és még sorolhatnám. A sárgával, zölddel, kékkel sincs ez másképp. Ám a férfiak is ér­zik a színek energiáját. A pi­ros az egyik ami mindenki­nek önbizalmat ad. Ezt a pasik is érzik. Ha egy piros ruhás nő elmegy mellettünk érez­zük, hogy erőteljes magabiz­tos, bátor. Mégis azt javaslom, hogy egy randira ne öltözz tal­pig pirosba, mert a túl sok pi­ros elnyomja a körülötted lé­vők önbizalmát. A fiúknak pe­dig kell, hogy érezzék, ők az irányítók. A sárga csintalan. Van benne némi huncutság, hisz ragyogás, boldogságot su­gároz. Ha sárgát hordasz, a fér­fiak biztosan érdeklődőbbek lesznek hisz érzik, hogy nyi­tott vagy és érdeklődő. ■ Hunyadküri Lilka Színterápia. Vibráló minták... Az oldalt szerkesztette: Gáldonyi Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mail: magdolna.galdonyi@axelspringer.hu írjatok! Magyarságunk kifejezője néptánc Az UNESCO védnöksége alatt zajlott a „Felszállott a páva” Néhány napja fejeződött be a Duna Televízióban az UNESCO védnökségével megszervezett „Felszállott a páva” verseny, amelyen a szerves népi kultúrával talál­kozhattak az érdeklődők. Kertai Csenge és Pintér Sára lO.c, fonyódi Mátyás Király gimnázium Mi is nagy figyelemmel követtük az eseményeket, hiszen magunk is régóta táncolunk, és úgy gon­doltuk, hogy néhány szóban ösz- szefoglaljuk, mit is tudunk a nép­táncról, ami tapasztalataink sze­rint is jó kifejezőeszköze magyar­ságunknak, gondolat-és érzelem­világunknak. Rövid kis eszmefuttatásun­kat egy Berzsenyi-versrészlettel kezdjük, melynek címe: A táncok. „Nézd a tánc nemeit, mint fes­tik játszi ecsettel/ A népek lel­két, s nemzetek ízleteit.../ A ma­gyar egy Pindár: valamerre ra­gadja negéde, / Lelkesedett tűz­zel nyomja ki indulatit. / Majd lebegő szellő, szerelemmé olvad epedve, / S búja hevét kényes mozdulatokba szövi;/ Majd ma­ga fellobbanva kiszáll a bajnoki táncra / (Megveti a lyánkát a di­adalmi dagály), / S rengeti a föl­det: Kinizsit látsz véres ajakkal/ A testhalmok közt ugrani hősei­vel./ Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe,-/ Csak maga szab törvényt, s lelkesedése ha­tárt. / Ember az, aki magyar tánchoz jól terme, örüljön! / Fér­fierő s lelkes szikra feszíti erét.” A magyar néptánc a magyar népművészet egyik ága, ének­vagy hangszerkísérettel elő­adott ritmikus mozdulatsor. Eredeti kultikus szerepén kí­vül lehet játékos, jelképes vagy szórakoztató jellegű. Magyar- ország legkorábbi táncai a kö­zépkorban kialakult körtán­cok (karikázók) voltak, letisz­tultabb egyéni és páros formái a 17.-19. század között keletkez­tek. A néptánc alapvetően régi és új stílusú táncokra bontha­tók: a botolók, legényesek és ka­rikázók a régebbi stílust, míg a csárdások és verbunkok az új stílust képviselik. Fajtái, néprajzi tájegységek szerint: - nyugati avagy dunai táncdialektus; - középső avagy tiszai táncdialektus; - és a kele­ti avagy erdélyi táncdialektus (Egy dialektushoz több kisebb illetve nagyobb település tar­tozik, melyek táncanyaga sok­szor dialektuson belül is nagy­ban eltér.) A magyar néptánc messze az egyik legszebb, leggazdagabb és legszínesebb a világ összes hagyományőrző táncai közül. Egy-egy táncfajta megismerése nem merül ki csupán a mozdu­latok megtanulásában. Fontos a helyi hagyományokkal való is­merkedés, akár tényleges kuta­tás formájában is. Érdemes tér­képen felkutatni az aktuális táj­egységet, illusztrációkat, ének­felvételeket használni, megis­merni az adott területre jellem­ző népviseletet. Gyerekek eseté­ben a különböző népi játékok­kal való megismerkedés is fon­tos. Ezek az eljárások, illetve az akár szülőktől, nagyszülők­től hallott mesék, énekek, bal­ladák mind segítenek abban, hogy a jelen fiatal nemzedéke megismerhesse, majd a későb­biekben továbbadhassa saját nemzeti kultúrájának kincseit. A táncosok kezdetben motí­vumokkal ismerkednek, majd ezek kapcsolódási rendjét sajá­títják el az adott táncnyelv szer­kezetének megfelelően. Az effaj­ta tudás teszi lehetővé, hogy az a táncos, aki igencsak „jól beszé­li” a tánc nyelvét, képes legyen közvetíteni - ilyen formában a mondanivalóját; „beszélni a tán­cával”. Talán ez a legfontosabb dolog, amelyet egy igazi táncos­nak el kell sajátítania. A magyar néptánccal való foglalkozás se­gít megismerni saját kultúrán­kat, és hozzájárul nemzeti iden­titásunk kialakításához. Boldogan írhatunk arról is, hogy oszlopos tagjai vagyunk a barcsi Boróka Táncegyüttes­nek. A táncegyüttes nem rég ünnepelte35. jubileumát. Büsz­ke tulajdonosai vagyunk az ala­pítás óta rengeteg díjnak, és ki­tüntetésnek. Sok helyen meg­fordultunk már, külföldön (tur­nén), és belföldön egyaránt. Né­hány táncosunk már nagyobb és nevesebb táncegyüttesek tagjai. Mint például Légár Dá­niel (aki ma már a Szentendre Táncegyüttes tagja) vagy Ker­tai Eszter (aki ma már a Csepel Táncegyüttes tagja). Pattogósán. Lendület, öröm fergetegesen Toröcske hagyomány a fonyódi gimnazisták számára tábori emlékek A Mátyás Király diákjai már javában készülnek a forró hangulatú nyári napokra Már folynak az előkészületek a forró hangulatú nyári táboro­zásra. Annak idején osztályfő­nököm, Halvax Eszter tanárnő lelkes buzdítására részt vettem a Töröcskén megrendezett nyári táborban. Augusztus 10-én indul­tunk, alig múlt dél mire az ezüs­tösen csillogó kerek tó tövében emelkedő domb barátságos völ­gyei intettek nekünk, mögöttük a faviskók gerincei fénylettek. Az első nap a bemelegítésről szólt. Barátaimmal, Krisztián­nal és Mátéval körbesétáltuk a tavat, egyik szegletében letele- • pedve a túlpart délutáni fényé­ben sütkérező, megkapóan lé­gies, selymes fűzfákról készí­tettünk vízfestményt. Alkotá­saink tábori témája a „szerelem a természetben” volt. Az instal­lációnk lényege abban állt, hogy mindenki kapott egy fémből ké­szült szívecskét, amit természe­tes anyagokból kellett feldíszíte­ni, majd egy akasztóval felfüg­geszteni a kereszt alakú Robin- son-oszlopunkra. Hamar megta­láltuk a közös hangot, ebben se­gített Keserű Zoltán tanár úr, aki főként a főzés, a zene és a humor művészetében jeleskedett. Este, a sziporkázó csillagos ég alatt kö­zös erőbedobással, gitár kíséret­tel daloltuk el a tábor indulóját, aminek lényege, hogy Töröcske unatkozni senkit nem hagy. És valóban, unatkozásra sen­kinek nem jutott ideje, mert a következő napokban változatos programok, foglalkozások soka­ságából válogathattunk. Film- forgatás, irodalmazás, rajzo­lás, festés, zenélés, túra, sport­játékok vártak bennünket, és mindez vadregényes környe­zetben. Igyekeztük összekap­csolni a sportot a művészettel. Már a második nap alkalmunk nyílt betekinteni a Zselic szép­ségébe, Keserű tanár úr veze­tésével egy csaknem 30 kilo­méteres túrán vehettünk részt, amely inspirálóan hatott a mű­vészi munkáinkra. A táborban maradók is serény­kedtek. Halvax Eszter tanárnő vezetésével a magyarosok sze­relmi irodalmunk gyöngysze­meit elemezték. Lengyel Zsüliett tanárnő izgalmas feladatokkal látta el a képzőművészet iránt érdeklődőket. Nem maradt el a zene, a fotózás és a filmforgatás sem. Simon Emőke forgatóköny­ve és rendezése alapján összeál­lított film főszereplője Freizber- ger Márton és Vajda Emília volt. Marci aggódó kérdése az: „Utol­jára kérdezem, most jössz vagy maradsz?” azóta szállóigévé vált. A nyolcnapos táborozás min­den perce felejthetetlen élmény­ként maradt meg. Számomra emlékezetes volt, amikor Máté­val legyalogoltunk a Deseda-tó partjára, persze a tanár úr szál­falábainak árnyékában. Beval­lom, időnként kocognunk kel­lett, ha nem akartunk lemarad­ni. Az úszás szerelmeseiként kellemes felfrissülést jelentett a tó bársonyos vize. Önfeledt vi­dám hangulatban, ám komoly munkával telt a hetünk. Utol­só esténkén megnéztük az-elké­szült filmet. Csaptunk egy bú­csú bulit. Tábortüzet gyújtot­tunk. Majd pokrócokba bugyo- lálva kifeküdtünk a szabad ég alá a csillagokban gyönyörköd­ni. Az izzó, fel-felpattanó pernye mintha maga is a csillagmilliárd részét képezte volna. Tengernyi apró mozzanat, tör­ténés, tréfa maradt leíratlanul. Csak a főbb benyomásaimat próbáltam közvetíteni. Ezt át kell élni! rónai balázs, 12. d kreatív Ismert szöveg 5* átalakítása más-más stílusban Kreatív feladat a tabi . Rudnay Gyula Közép­iskolában. Az eredeti szöveg: „Boci, boci tarka /se " füle se farka / oda me- I. gyünk lakni / ahol tejet i). kapni ” (j AZ ÁTALAKÍTOTT SZÖVE­GEK: EREDETIHEZ HASONLÓ: * „Képzeld gazda k Született egy boci, tar- V ka, I Boci, boci tarka. Nem volt neki se füle, se farka, I Azt hittem, hogy nem él, De odament az anyjá- ~ hoz tejért." OTTÓ ÁRON, 10/E, SZAK KÖZÉPISKOLA MODERN: „Józsi, Józsi banga Se csaja, se háza Hova megy majd lakni? Ahol minimálbért kap­ni.” jr TIHANYI SÁNDOR, ÍD/É, * SZAKKÖZÉPISKOLA * KIBESZÉLŐ SHOW: 1 „M. - Mai témánk: Béla L csonka tehene eltűnt. . Köszöntjük Bélát. Üdvözöllek Béla! Úgy tudom, hogy Gézára I fogtad a tehened eltű- |; nését, azzal vádolva, b hogy megette ............... , B . - Szia Móni!. B Jól hallottad, ugyanis 1 biztos, hogy ő volt. Már k a múltkor is leette róla 1 füleit és a díjnyertes far- ^ kát. No ’iszen, azóta se , füle, se farka. M. - Mondj valamit a ' tehénről! Milyen színű lj volt? | B. - Hát fekete volt, két k fehér folttal. Szóval a bocim tarka volt. i; M. - Értem. Most akkor I: behívjuk Gézát, a fél- l testvéredet, hogy meg­beszéljétek a dolgot Köszöntsük Gézát! Üd- k vözöllek Géza! Bélával k már beszéltünk és ő azt I,. mondja, te etted mega , tehenet. G. - Béla, há’ miről be­szélsz? jj B. - Elmondom neked, I te ettél a tehenemből! ; Leetted a füleit és a far- . kát! 1 l És két hét után megint! 1, Mindenből kifoszt Mó­nika! _______ G. - Hogy volt merszed " ilyet mondani? Testvé­* rek voltunk! ____ k M . - Géza, kérlek ülj t vissza. , G. - Ne nevessél Béla! Én csak a füleit ettem - meg. A két fülét! 1 B. - Mi az, hogy kettő? I Odamegyek hozzád lak- I ni! Fel fogok járni hoz- zád! KIISZLAK A TE- L JEDBŐL! % M. - Úgy érzem, ennek mostanában még lesz folytatása. Következő adásunkból kiderül, mi * lesz a csonka tehén sor- > sa!” KISS VALÉR, 10/E, SZAK- KÖZÉPISKOLA, RENDÉ­SZET FAKULTÁCIÓ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom