Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
2013. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP SZTORI 5 Csak majdnem olyan és még veszélyes is hamisítványok A mosópor, a mobiltelefon, a parfüm, az élelmiszer és a gyógyszer sem az, aminek látszik Leggyakrabban piacokon találni, de az üzletekbe, butikokba is bejutnak hamis termékek. Hogy honnan? Leggyakrabban Kínából. Ezek olyanok, mintha eredetiek lennének, de mégsem azok, és nemcsak ez lehet velük a baj, sokkal inkább, hogy veszélyesek lehetnek az egészségre is. Fábos Erika A NAV tíz tonna, ismeretlen eredetű tisztítószert foglalt le a napokban egy ócsai üzemben. Azt még vizsgálják, hogy egyszerűen csak hamis, vagy veszélyes is volt a hatalmas fogás. Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője elmondta: évente többször is laboratóriumba küldik a különböző vegyi árukból, mosószerekből vett mintákat. Leggyakrabban csak pórul jár velük, aki spórolni akar. Veszélyes anyag ugyanis nincs bennük, csak konyhai só, mégpedig sok. Tavaly találtak olyan mosóport - ráadásul egy nagy üzletlánc sajátmárkás termékét - aminek a 47 százaléka volt a só. Ez nagyobb bajt nem csinál, csak azokra veszélyes, akik allergiásak rá: kiütést okoz. De nemcsak a hamis mosópor, a zárlatos kenyérpirító, a hamis autóalkatrész, az ismeretlen vegyi anyagokból előállított parfüm lehet veszélyes akár az eégzsségre is, de a ruhák is. A Greenpeace múlt héten számolt be róla, hogy 27 luxusüzletben vásárolt ruhaneműből négyben rákkeltő vagy hormonzavart okozó vegyi anyagot találtak. Az NFH és az ÁNTSZ rendszeresen végez hasonló teszteket. Az ő tapasztalataik alapján elsősorban az olcsó vagy hamis farmer és pamutruhákra igaz, hogy sokszor találnak bennük olyan festékanyagot, amely bőrirritációt okoz, de hosszú távon akár a hormonrendszerre is rossz hatása lehet. Legutóbb dimetil-fumarátot találtak farmerekben. Ezt az anyagot arra használják, hogy megakadályozzák vele a penészedést. Jellemzően bőrcipők, bőrbútorok, bőrkiegészítők, textiltermékek Kínálat egy kínai árusnál. Az uniós hatóságok által lefoglalt jogsértő termékek mennyisége egy év alatt megduplázódott. esetében alkalmazzák. Az Európai Unióban azonban tiltják a használatát. Hogy ilyen tiltott szerek biztosan nincsenek egy termékben, és hogy a márkajelzések valóban eredetiek, több hatóság is vizsgálja Magyarországon. A fogyasztóvédők mellett a NAV és az ÁNTSZ rendszeresen vásárol próbából piacokon, de akár márkás üzletekben is. 2008 óta pedig létezik a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) is. Ennek célja, hogy valamennyi olyan szereplőt összefogjon, akik a hamisítások ellen küzdenek hazánkban, de azok a cégek és iparágak is jelen vannak a testületben, akiknek a termékeit, védjegyeit hamisítják, hiszen ez nekik egyrészt bevételkiesést okoz, másrészt a presztízsüket is veszélyezteti. „Korábban a hamisítás inkább a luxustermékekre, volt jellemző, de ma már szinte minden fogyasztási cikkre kiterjed - mondta Tóth Zita, a HENT titkára. - Fellelhetőek hamis kozmetikai cikkek, gyógyszerek, élelmiszerek, játékok, ruhák, mosóporok, olyan áruk is, melyek alapvetően nem túl drágák, mégis megéri őket hamisítani, mert sok fogy belőlük. A gyógyszereknél, az élelmiszereknél vagy a növényvédő szereknél persze magasabb a kockázat, Vásárolna tudatosan hamis (nem jogtiszta, másolt, nem megbízható forrásból származó, illegálisan letöltött) terméket? (százalék) mert ennek egészségügyi veszélyei is lehetnek. De mondjuk egy zárlatos, hamisított műszaki cikk sem életbiztosítás.” Egyre elterjedtebb itthon és az unió területén is az élelmiszer- és gyógyszerhamisítás. Az unió területére beérkezett hamis élelmiszerek és gyógyszerek mennyisége az utóbbi két évben megkétszereződött - ez az arány itthon is igaz. Gyógyszerek közül a potencianövelők és a fogyasztószerek a slágertermékek, de egyre több a hamis cigaretta, a kávé és a kozmetikum is. Ezekben az esetekben, nem egyszerűen csempészett áruról beszélünk, hanem arról: a fogyasztónak az a téves képzete alakul ki, hogy legális, márkás és minőségi áruhoz jut hozzá, csak olcsón, közben pedig ócska és veszélyes, amit megvesz. Persze az eladók legtöbbször azt hazudjék, pont ugyanolyan, mint az eredeti, csak mivel olcsóbb a csomagolása, nincs reklámköltsége tudják adni kevesebbért is. Az Európai Bizottság által közzétett éves jelentés szerint tavaly az uniós hatóságok által lefoglalt jogsértő termékek mennyisége megduplázódott. Ezek származási helyét illetően továbbra is Kína a fő forrás: a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő cikkek - ruházati márkák, parfümök, napszemTanácsok kamu ellen lehetőség s>i - . i márkaboltban, vagy megbízható kereskedelmi hálózatból szerezzünk be nagyobb értékű termékeket. INTERNETES VÁSÁRLÁSNÁL legyünk gyanakvóbbak és ellenőrizzük nagyobb f igyelemmel, mit lehet tudni a webshop üzemeltetőjéről, eredeti csomagolásban érkezik-e az áru, vissza lehet-e küldeni és van-e garancia rá. létezik olyan okostelefon alkalmazás, amely a vonalkód alapján pillanatok alatt jelzi, ha hamis parfümöt, dvd-t, vagy cipőt akarnak ránk sózni. számítsunk R/ ha interneten, piacon, parkolóban, vagy aluljáróban feltűnően olcsón jutunk hozzá valamihez, az nagy esély- lyel nem egyszerűen lopott, vágy leesett a kamionról, hanem hamis áru. üvegek és dvd-k - 73 százaléka volt kínai eredetű. Az is kiderült viszont, hogy egyes országok igyekeznek specializálódni valamire. így például, Törökországból érkezett a legtöbb hamis élelmiszer, Panamából a legtöbb alkoholtartalmú ital, Thaiföldről a legtöbb üdítőital és Hongkongból a legtöbb hamis márkajelű mobiltelefon az unióba. A HENT minden évben elvégez egy nagy közvélemény kutatást, amelyben több mint ezer embert kérdeznek meg a hamisításról. Ebből az derült ki tavaly, hogy a megkérdezettek 22 százaléka talán, míg 5 százaléka bármikor nyitott lenne hamis termék megvásárlására. Amíg a fiatalok 34 százaléka, addig az idősek 9 százaléka vásárolna hamis terméket és Magyarországon minden hetedik ember rendszeresen vásárol is valamilyen hamisítványt. Vannai Dorottya, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kommunikációs munkatársa azt mondja, a július 1-jén lépő hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv részletesebben szabályozza és jobban bünteti nemcsak a versenytárs utánzását és az iparvédelmi jogokkal való visszaélést, de a bitorlást is és külön nevesíti az egészségügyi termék hamisítását is. Férj és feleség: közös program az orvosi rendelőben KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a férfiakat nehezen rados virág lehet rávenni, menjenek el orvoshoz. így van ezzel az én férjem is, akinek egy ideje fáj a jobb térde. Először kértem őt, majd könyörögtem neki, nézesse meg, mert ebből még nagyobb baj lehet. Hiába. Falra hányt borsó volt az egész. Bezzeg, ha az én egészségemmel nem smakkol valami, és halogatom a dokit, ő engem egészen addig piszkál, amíg rá nem szánom magam, és elmegyek vizsgálatra. És ahogy nekem igazam van, úgy neki is. Tulajdonképpen ezzel a piszkatúrával mentette meg évekkel ezelőtt az életemet. Addig nem nyugodott, amíg kénytelen-kelletlen be nem jelentkeztem mammográ- fiára. Még el is kísért. Két hét múlva kisült: mellrák, kezdeti stádiumban. Szerencsém volt. A szokásos tortúrával (műtét, kemó, sugár, bár mindenből a legkevesebb) túljutottam rajta. De mindezt már megírtam párszor, sőt, az egyik regényemnek ez a témája. A könyvet a férjemnek ajánlottam, hálából, amiért ennyire vigyáz rám. én is szeretnék vigyázni őrá, amit az orvoshoz menetelre való rábírás kudarca kissé megnehezít. Nem mintha a térdfájásba bele lehetne halni, de én vagyok olyan önző, hogy húsz év múlva nem akarom életem párját kerekes székben tologatni. Úgyhogy cselhez folyamodtam. Karácsonyra többek között kapott tőlem kétféle kenőcsöt, amelyeket ízületi problémákra árusítanak. Fogalmam sem volt persze, valóban az ízületeivel van-e gond. A gesztus inkább szimbolikus jelentőséggel bírt, különösen, hogy a kenceficékhez kis kártyát is mellékeltem: „de csak ha elmész orvoshoz.” sajnos ez sem volt elég. Amikor felhoztam a témát, a szokásos választ kaptam: „majd”. Isten tudja, mikor lett volna e „majd”-ból „most”, ha ki nem megy a bokám, amiről szintén tájékoztattam már a nyájas olvasót. Örömmel jelentem: a lábam rendbe jött. Akkor viszont... A lakásunktól távol eső kerületben, egy lépcsőházban történt az eset. Éppen interjúról jöttem, és a síkos alsó fokon megcsúsztam, majd akkorát estem, mint az ólajtó, a bokám pedig alám bicsak- lott. Az utcára érve már alig bírtam ráállni a lábamra. A mobilommal hívtam egy taxit, majd riasztottam a férjemet, mindjárt hazaérek, de sántán. Mire ő: ne haza menjek a taxival, hanem orvoshoz, a szakrendelőbe. Ragaszkodott hozzá, csakúgy, mint annak idején. Kiderült, zúzódásokat szenvedtem, semmi több. kapóra jött, hogy egy hét múlva az uram elkísért a felülvizsgálatra, mivel még mindig bicegtem. „Na, ha úgyis ott leszel, legalább te is megnézetheted a térdedet, éppen a sebészet mellett van az ortopédia”- mondtam. Ez ellen már nem volt apelláta. Őt is elküldték röntgenre, kiderült, hogy a térdízületeire porcképzőt kell szednie, máskülönben tényleg eljöhet az idő, amikor nem tud lábra állni. Az ortopédorvos mindenesetre megdicsérte: ilyenkor kell idejönni, amikor kezdődik a baj, nem pedig akkor, amikor már megőrül az ember a fájdalomtól, azaz gyakorlatilag késő. mint két hadirokkant, egymásba kapaszkodva sántikáltunk be a patikába, ahol férjemnek is megvettük a szükséges pirulákat. Közben óvatosan kerülgettük az aszfalton foltokban összegyűlt havat, nehogy elvágódjunk, és mehessünk vissza újabb sérülésekkel a rendelőbe. jó dolog együtt élni valakivel, aki vigyáz ránk, és ha mi akarunk vigyázni őrá, előbb-utóbb beadja a derekát. A másik meg: bokros teendőink közepette az utóbbi időben nemigen járunk sehová. Társaság, mozi, étterem - mindig azt mondjuk: majd, valamikor. Most lett egy közös programunk, ráadásul egészségügyi jellegű. Azaz a szó szoros értelmében jobban érezzük magunkat tőle.
