Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
2 KÖZÉLET 2013. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP HÍRSÁV Orbán: az EU-pénzért meg kell dolgozni az európai Unió következő keretköltségvetésében Magyarországnak megállapított támogatásért itthon még meg kell dolgozni - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban. A kormányfő azt mondta: olyan programokat kell készíteni, olyan mező- gazdaságot kell felépíteni, és olyan fejlesztési irányokat kell szabni, hogy a források meg is érkezzenek Magyar- országra. Orbán szerint Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása annak ellenére nő, hogy az EU költségvetésének ösz- szege csökken. Csövekkel verekedtek parkolóhelyért Győrben VASCSŐVEL KÖVETELTE Vissza megszokott parkolóhelyét egy férfi Győrben, a megtámadottak porszívócsővel védekeztek. Egy 19 és egy 16 éves fiatalember rokonlátogatóba ment az Adyvárosba, de amikor leparkoltak, a házból valaki szidalmazni kezdte őket, amiért az általa használt helyen hagyták autójukat, majd egy vascsővel rájuk támadt. Klaus apósa a fasiszta titkosszolgálatnál václav klaus cseh köz- társasági elnök apósa a második világháború idején magasrangú tisztviselőként a fasiszta szlovák állam titkosszolgálatánál dolgozott, és személyesen is részt vett a szlovákiai zsidók üldözésében - írta a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap szombaton. Cementet loptak a lábatlani gyárból A lábatlani cementgyárból 150 millió forint értékben lopott el cementet a gyár egy alkalmazottja, az üzem egyik partnerével összejátszva. A 38 éves női alkalmazott 2009 februárjától 2010 decemberéig lopta az építőanyagot. A cementet kiszállhatta, majd a fuvarokat meg nem történtté minősítette át a gyár számítógépes rendszerében. A káosz már biztosan egyetemes felsőfokú oktatás Az intézményektől öt év alatt több mint 83 milliárdot vont el az állam Nagyságrendekkel kevesebb pénzt szán a felsőoktatásra a kormány, mint korábban. Persze ez a pénz is elég lenne, csak sokkal kevesebb egyetemnek. Ahhoz azonban, hogy kiderüljön melyik intézmények maradhatnak állva, új és hosszú távú koncepció kellene, de rövid távú sincsen. Fábos Erika A kormány, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) összesítése szerint 42 milliárd forintot vesz el az állami egyetemektől és főiskoláktól. A tavalyi 165 milliárd helyett ugyanis idén összesen 123 milliárd jut az intézményeknek. Az MRK szerint a legnagyobb vesztesek a tudományegyetemek, amely közül az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem nagyjából 6 milliárddal, a Debreceni Egyetem 5 milliárddal, a Szegedi Tudományegyetem pedig, 4 milliárddal kevesebb pénzből gazdálkodhat. A felsőoktatás vezetői intézményeik, felülről, adminisztratív eszközökkel történő megszüntetéséről beszélnek. Erről beszélt Orbán Viktor, miniszterelnök is. A gyulai frakcióülésen állítólag kész tényként kezelte néhány vidéki főiskola megszüntetését. Arról, hogy pontosan melyik intézményekről volt szó, nincsenek információk. Az azonban beszédes, hogy vannak olyan főiskolák, amelyek az eddigi költségvetésüknek csak a felével, vagy még kevesebb pénzzel számolhatnak. Az arányokat tekintve csaknem 65 százalékkal kevesebb pénz jut idén a Szolnoki Főiskolának, a bajai Eötvös József Főiskolától, 45 százalékot vontak el, a gyöngyösi, Károly Róbert Főiskola pedig 36 százalékkal kevesebb pénzből lesz kénytelen kijönni, mint tavaly. Az MRK számításai szerint, ha az elmúlt öt évet vesszük figyelembe, akkor összesen csaknem 83,4 milliárddal kevesebb pénz érkezik az államtól az egyetemekhez. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora azt mondta: Holnapra megint országos tüntetéssorozatot szervez a Hallgatói Hálózat, Budapesten kívül Pécsett és Szegeden is lesznek megmozdulások ekkora forráselvonást csak takarékossági intézkedésekkel megspórolni már nem lehet. Ahhoz, hogy ennyi pénzből kijöjjenek, strukturális átalakítások kellenének. Nagy kérdés azonban, hogy hosszútávon mi a kormányzat terve a felsőoktatással? Addig, amíg ez nem világos, ezeket az átalakításokat sem lehet megvalósítani. Ennek a következménye pedig az, hogy jelenleg az országban minden intézmény méltatlan, napi gazdálkodási gondokkal küzd. „Egy ideje sok kritika éri a hazai felsőoktatást, aminek nagy része nincs olyan korrektséggel megfogalmazva, hogy értelme legyen elgondolkozni rajta - mondta Fábián István. - Mondják például, hogy pazarló a hazai felsőoktatás, de ez nem igaz. Ha a környező országokhoz mérjük, akkor sem, ha a legjobb intézményeinket a világ legjobb 100-150 egyeteméhez viszonyítjuk, még inkább nem. A világ legelismertebb egyetemeinek egyenként van akkora költségvetése, mint az összes hazai intézménynek. Ennek ellenére számos területen a hazai oktatási és kutatási teljesítmények nemzetközi összevetésben is kiemelkedők. Elhangzik az is, hogy túl sokan tanulnak a felsőoktatásban, ugyanakkor még így is el vagyunk maradva az ország uniós vállalásától. Nem igaz az sem, hogy nem elég hatékony ez a rendszer: az OECD országokról készült témába vágó felmérés szerint Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol az állam számára nagyobb a megtérülése a felsőfokú oktatásnak, mint az egyén számára. Azzal a kritikával, hogy átgondolatlan, szervezetlen a rendszer és emiatt sok a párhuzamosság, magam is egyetértek. 15 különböző intézményben tanul példáyl összesen 632 tanár szakos hallgató az országban. Ez valóban elgondolkodtató, de változtatni csak úgy lehetne rajta, ha az állam pontosan definiálná a magyar felsőoktatás célját és mellé tenne egy egyértelmű minőségbiztosítási rendszert. Ki kellene dolgozni egy ösztönzőrendszert arra is, hogy a vállalatokat hatékonyabban lehessen bevonni az oktatásba, emellett sokkal nagyobb szabadságot kellene adni az intézményeknek, hogy valóban azt csinálhassák, amihez értenek. Ehhez azonban a gazdálkodás, az oktatás szervezés, a kuSegélyalap és kiválósági program balog zoltán, az Emberi Erőforrás Minisztérium vezetője csütörtökön jelentette be: segélyalapot hoznak létre a finanszírozási gondokkal küzdő felsőoktatási intézmények megsegítésére. Arról a jövő héten egyeztetnek, mekkora összeg áll majd rendelkezésre. A miniszter úgy fogalmazott, tartják magukat a korábban tett, 47 milliárd forint többletforrásról szóló ígérethez, emellett 10 milliárd forintot a felsőoktatási kiválósági program keretében fizetnek ki a kiválasztott intézményeknek. A kormányhatározat alapján a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem viselheti a kiemelt rangot és kutató minősítést 2013 és 2016 között. Kutatóegyetemmé minősítették még a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet és a Semmelweis Egyetemet. További négy intézményben kutatói karokat jelöltek ki és két főiskolát is elismertek. tatás, a szervezeti és személyzeti ügyek terén - a fenntartó felé megfelelő beszámolási kötelezettség mellett - teljes önállósággal kellene rendelkezniük.” Fábián István szerint az említettek miatt pillanatnyilag nem lehet eldönteni, hogy sok vagy kevés az egyetem Magyarországon. Ahhoz, hogy ez kiderüljön ugyancsak tiszta viszonyok kellenének. Pontosan kéne ismerni, hogy a munkaerőpiac igényeit kiszolgáló rendszerben, vagy népességarányosan kéne elvégezni ezt a számítást. Annyi bizonyos, az alapján, amit az állam uniós kötelezettségként vállalt, miszerint - hogy 2020-ra 40 százalékra nőjön a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező 30-34 éves korúak aránya - meg lehetne mondani majdnem pontosan, hogy ehhez mennyi képzőhelyre lenne szükség, de ilyen kalkuláció eddig még nem történt. Több érintett szerint a felső- oktatás berkein belül a legnagyobb félelem mindenesetre most az, hogy különböző politikai alkuk révén éppen azokat a vidéki, kis intézményeket tartják minden áron életben, amelyek pusztán presztízs okok miatt jöttek létre. Bajnai: az MSZP-nek nincs elég hitele az együtt 2014 választói mozgalom társalapítói tegnapmegerősítették, hogy hamarosan pártot alapítanak. Bajnai Gordon volt miniszterelnök azt mondta: az Orbán-kormány a reménytelenség kormánya, amellyel szemben létre kell hozni „a remény koalícióját”. A Haza és Haladás Egyesület elnöke az Együtt 2014 kormányzásértékelő rendezvényén a budapesti Millenáris parkban úgy fogalmazott: a jelenlegi kormány 2010-ben reményt kínált, de reménytelenséget hozott, százezrek hagyták el miatta az országot, és milliók nem tudnak boldogulni miatta. Nekik mind vissza kell adni a reményt, azt üzenve: „gyere haza, maradj itthon, van itt jövőd!” - jelentette ki. Bajnai Gordon azt mondta: Magyarországnak kormányváltásra, korszakváltásra és jó kormányzásra van szüksége. Az MSZP-nek azonban nincs elég szavazója a kormányváltáshoz, nincs elég hitele a korszakváltáshoz és nincs elég szakértelme a kormányzáshoz, „mindegyikből van neki sok, de egyikből sincs elég” - közölte. Elismerte, hogy a szocialista párt eltökélt abban, hogy megújuljon, ám szerinte még mindig milliónyi olyan ember van, aki kormányváltást akar, de nem szavazna az MSZP-re. ■ Emlékmű. Szobrot állítottak India „apostolának", Mahatma Gandhinak Pécsen a Gandhi gimnázium aulájában. A bronz mellszobrot a Kulturális Kapcsolatok Indiai Tanácsa adományozta az ország egyetlen roma kisebbségi középfokú oktatási intézménye alapításának 20. évfordulójára. Később lép életbe az új polgári törvénykönyv jövő január elseje helyett két és fél hónappal később, 2014. március 15-én lépne hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.), ha a parlament elfogadja Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt tartalmazó, zárószavazás előtti módosító indítványát. Az egységes javaslat alapján a kódexnek 2014. január elsején kellene hatályba lépnie, a közigazgatási és igazságügyi miniszter azonban ezt március 15-ére módosítaná "a megfelelő felkészülési idő biztosítása" érdekében. Az Országgyűlés azonban a tavalyi utolsó ülésnapján, december 17-én még csak a módosító indítványokról döntött, és az alkotmányügyi bizottság javaslatára kivette az új Ptk. családjogi fejezetéből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket. Erre utalva Vékás Lajos akadémikus, a polgári jogi kodifi- kációs főbizottság vezetője január elején megjelent cikkében azt írta: az Országgyűlésnek nem sikerült tartania a kormány eredeti tervét a törvény elfogadásának határidejéről, és így a 2014. január elsejei hatálybalépés is el fog tolódni, ha a kormány tartani akarja az elengedhetetlenül szükséges minimum egyéves határidőt. ■ i i
