Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-09 / 34. szám

KÖZÉLET emel Bujtor Istvánnak Balatonfüred, a munkával Farkas Ádám Munkácsy-díjas szobrászt bízták meg: egy vitorláson a Bujtor Istvánt ábrázoló alak a kormányos. „Ötvös Csöpi" sokat népszerűsítette a Balatont filmjeivel. A szobor elkészítéséhez Füred 5, a támo­gatók 7,5 millió forintot adnak. Május 5-én avatják fel a füredi móló előtt, a Vitorlás téren. HÍRSÁV Rendezik a tanárok bérkülönbségét A decemberi és januári fize­tésekben megmutatkozó kü- lönbözetet hóközi kifizetéssel februárban, vagy legkésőbb márciusban rendezi a Kle- belsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) - közölte az oktatási államtitkárság. ■MTI Lehet pályázni akadálymentesítésre AKADÁLYMENTESÍTÉSI PROG­RAM indul, hogy a kormány- hivatalok könnyen elérhetőek legyenek a fogyatékkal élők, az idősek, a kismamák szá­mára. Az 5,2 milliárdos pro­jektre pályázhatnak az intéz­mények. ■ MTI Nemzeti trafikok a plázákban is PLÁZÁKBAN, BEVÁSÁRLÓKÖZ­PONTOKBAN is lehet trafikot nyitni, ha az kültérről, korlá­tozás nélkül, ünnepnapokon is megközelíthető - közölte a Nemzeti Dohánykereskedel­mi Nonprofit Zrt. ■ MTI Székely zászló: kitűzeti a KDNP A kdnp által delegált pol­gármesterek is elhelyezik, településeiken a székely lobogót - mondta Pálffy Ist­ván szóvivő. Közben dagad a botrány, miután a román külügy bekérette a magyar nagykövetet Németh Zsolt külügyi államtitkár nyilat­kozata miatt. Bukarestben tucatnyi tüntető román zászlókat tűzött ki a magyar nagykövetséggel szemben lévő kerítésre. ■ MTI Pálffy: testvérvárosi kapcsolat is létesíthető székely városokkal Kisebb tortából nagyobb szelet Eu-BüDzsÉTöbb mint 7 ezer milliárdot nyertünk el - Maratoni menet a hétéves keretről Orbán Viktor és a magyar delegáció a maratoni tárgyalások szünetében. Az EU-költségvetésről még szavaznia kell az Európai Parlamentnek is Elégedetten távozott a ma­gyar delegáció az EU 2014- 2020-as költségvetéséről szóló tárgyalásokról. A ma­ratoni alkudozás végén szo­katlan módon az eddiginél kisebb büdzsé született. Gyükeri Mercédesz, Brüsszel Nagy sikerrel zárta Magyaror­szág az EU történetének leghosz- szabb folyamatos tárgyalását - mondta el Orbán Viktor minisz­terelnök a büdzséről döntő csú­csot követően. Mind az egy fő­re jutó nettó pozíciót tekintve, mind a nemzeti jövedelemhez vi­szonyítva hazánk a második leg­jobb pozíciót érte el a tagországok közül. A befizetések és kifizeté­sek közötti különbözet egy főre vetített értéke eddig 660 ezer fo­rint volt, most 712 ezer forint lett, úgy, hogy közben az összkeret csökkent - emelte ki a miniszter- elnök. A nemzeti jövedelemhez viszonyítva a nettó támogatások értéke 3,6 százalék, ennél csak a bolgároknál magasabb. Ami a teljes Magyarország számára feUunált keretet illeti, az eddig 7060 milliárd forint­ról (24,9 milliárd euró) 7080 miiliárdra (25,4 milliárd euró) emelkedett. Egy főre vetítve ez a harmadik legmagasabb az EU-ban (eddig az ötödik helyen voltunk). A miniszterelnök nem csak számokkal készült: elmond­ta, húszezresekben hat vasúti te­hervagont töltene meg az összes támogatás. A kedvező pozíció nem csak az elért összegekben nyilvánul meg. Fennmaradt az a lehető­ség, hogy a támogatott projektek áfatartalmát is el lehet számolni. Ugyanakkor az eddigi n+2 sza­bály megváltozott: egy támoga­tott projektet a szerződéskötést követő harmadik év végére keU befejezni a következő hétéves pe­riódusban. A magyarok számára kedve­ző az is, hogy a legszegényebb régióknál megmaradt a 85 szá­zalékos uniós társfinanszírozás lehetősége. Összességében az elért lehetőségek éves szinten 210 milliárd forintos megtaka­rítást jelentenek a magyar költ­ségvetésnek - mondta el Orbán Viktor. Korábban a kormány többször tiltakozott amiatt, hogy - az ere­deti, az Európai Bizottság által készített tervek alapján - hazánk a felzárkóztatási támogatások 30 százalékát elveszítené. Ar­ról, hogy ez a veszteség végül mekkora lett, a kormányfő nem beszélt, ehelyett kiemelte: más forrásokból igyekeztek pótolni a kiesést. Ilyen például a fiatalkori munkanélküliség elleni alapból négy régió számára biztosított 48 millió euró, és egyéb forrá­sokból biztosított 2,36 milliárd. A kormányfő az agrárforrásokkal kapcsolatban annyit mon­dott: egy komoly csata után sikerült elérni, az újonnan lét­rehozott, határokon átnyúló infrastruktuárlis fejlesztéseket támogató Connecting Europe for­rásainak 38 százalékos csökken­tése legyen az agrártámogatások szinten tartásának az ára. A csúcs előtt többen hangsú­lyozták: félő, hogy a későn szü­letendő megegyezés miatt 2014 elején nem tudnak elindulni az uniós pályázatok. Ezzel kapcso­latos kérdésünkre Orbán Viktor úgy válaszolt: „kettőn áll a vá­sár”. Késésben van az átalakítás, a kormány mindenesetre úgy készül, hogy a pályázatok nagy részét időben ki lehet írni. Ehhez azonban napi bravúrokra lesz szükség, és az Európai Unióval is egyeztetni kell - tette hozzá. A késés oka az, hogy a tagor­szágoknak első, novemberi pró­bálkozásukkor még nem sike­rült megállapodásra jutni. Hogy mennyire nem volt egyszerű fel­adat megtalálni a mind a 27 or­szág számára elfogadható meg­oldást, jelzi, hogy Hermán Van Rompuy, a tagállamokat tömörítő Európai Tanács elnöke a mostani csúcson is a tervezett csütörtök 15 óra helyett csak pénteken reg­gel hatra állt elő a tárgyalási ala­pot jelentő tervezetével. Ebben a hét évre összesen 960 milliárd eurós kötelezettségvállalást (az uniós programok által elvben lehívható keretet) határoz meg, ami a tagországok nemzeti jöve­delmének (GNI) egy százaléka. Szerepelt ugyanakkor még egy összeg a tervezetekben: a kifi­zetéseké. Ez egyértelműbbnek tűnik, ám a valóságban jóval nehezebben meghatározható. Az intézményi kiadásokon túl ugyanis ez az összeg hivatott megmondani, a hét év alatt a rendelkezésre álló forrásokból mennyit hívnak le a kedvezmé­nyezettek. Ehhez azonban nem csak matematikai képességekre van szükség, de jóstehetségre is. (Az EU-nak évek óta nem sikerül Mit mutatnak a számok? Magyarország annak ellenére tudta növelni a támogatásokat, hogy a teljes keret csökkent. Ki­sebb lett a két fő kiadási tétel, a felzárkóztatási támogatásoké (355 milliárd euró helyett 325 milliárd) és a közös agrárpoliti­káé is (421 milliárd euró helyett 373 milliárd). További nagyobb tétel a biztonságpolitika, amely­re 15,7 milliárdot szánnak, a külpolitika, amelyre 58,7 milli­árd jut, illetve az uniós intéz­ményrendszer fenntartása, erre 61,6 milliárdot különítettek el. eltalálni, és mivel alultervezik, rendre plusz források bevonásá­ra van szükség, mivel az uniós büdzsé nem lehet deficites.) Hogy miért van szükség en­nek az összegnek a feltünte­tésére is? Leginkább a britek miatt, akik vélhetően szimpa- tikusabbnak tartják, hogy még alacsonyabb - 908,4 milliárd eurós - az ily módon számolt keretösszeg, másfelől így is pró­bálják megkötni a többiek kezét. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a pénzügyi keret, az unió történetében először, csökkent az előzőhöz képest. Csalódtak a szocialisták az mszp európai parlamenti delegációjának vezetője sze­rint az Orbán-kormány nem tudta érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket a költség- vetési vitában. Tabajdi Csa­ba közleményében ezt írta: „Magyarország nem veszít­het el 1400 milliárd forintot az uniós költségvetésből!”. Közölte: a szocialisták támo­gatták a kormányt a kohézi­ós alapok támogatásáért folytatott erőfeszítéseiben, de csalódtak, mert Magyaror­szágát milliárd eurót vesz­tett a jelenlegi költségvetési időszakhoz képest. KIJELENTETTE: AZ Európai Parlament szocialista frakci­ója nem fogja megszavazni a ezt a büdzsét. Ezúttal kihagyják az előzetes választási regisztrációt ALAPTÖRVÉNY Az AB kritikája nyomán a kommunizmus elítélésénél az MSZP-t már nem említik majd bűnbaknak Az Alkotmánybíróság (Ab) ál­tal megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többsége bekerül az alaptörvénybe - kö­zölte Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő teg­nap, ismertetve az Országgyű­lés elé kerülő alkotmánymó­dosítás részleteit. Felidézte: az Ab decemberben semmisítette meg formailag az alaptör­vényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések egy részét, a ugyanis nem fogadta el, hogy két dokumentum tartalmazzon alkotmányos szabályokat. FELIRATKOZÁS Az előzetes választási regisztrációt nem fogja tartalmazni az alaptör­vény. Azt azonban igen, hogy az országgyűlési választáson induló szervezeteknek a köz­médiában egyenlő feltételek mellett kell biztosítani a meg­jelenés lehetőségét, de a keres­kedelmi médiumokban korlá­tozhatók a politikai hirdetések. mszp A kommunizmus el­ítéléséről szóló nyilatkozat rö­vidített formában, és az MSZP nevének említése nélkül lesz az alaptörvény része. A többi, ezzel kapcsolatos korábbi sza­bályt viszont tartalmazni fogja, így azt is, hogy a kommunista diktatúra hatalombirtokosai személyiségi jogokra - a dikta­túra működésének feltárásával összefüggésben - nem hivat­kozhatnak. Fontos szabályként említette, hogy a kommunista diktatúra iratai az állam tu­lajdonában vannak. Az MSZP nevének elhagyását azzal ma­gyarázta: egy olyan pártnak, amelynek bár ismert a múltja, mégis háromszor kapott kor­mányzati felhatalmazást de­mokratikus választáson, nem indokolt nevesíteni a felelőssé­gét az alaptörvényben. fedél nélküliek A hajlék­talanok ügyét is alkotmányos szintre emelné a Fidesz, mivel az államnak az a feladata, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgálta­tásokhoz való hozzáférést le­hetőség szerint mindenkinek biztosítsa. Ezért javasolják az Gulyás: voksolás márciusban alaptörvényben rögzíteni: az ál­lamnak és az önkormányzatok­nak törekedniük kell a hajlék­talanok elszállásolására, de azt is kimondanák, hogy törvény az ellenzéki egyeztetésen részt vevő szervezetek bírálták az újabb alkotmánymódosítást. Az MSZP-s Bárándy Gergely azt mondta: a Fidesz nem az alkot­mányosság iránti tiszteletből mondott le a választási regiszt­ráció bevezetéséről, hanem mert belátta, a társadalom és saját szavazóinak nagy többsé­ge is ellenzi azt. Szerinte a jog­vagy helyi önkormányzati ren­delet jogellenessé nyilváníthat­ja a közterületen való életet. Az Ab hatásköreit nem fogja érinteni az újabb módosítás. ■ állam lerombolásának része, hogy az Ab a jövőben csak felül­vizsgálat után hivatkozhat ko­rábbi határozataira. Utal rá: a kormányoldal már negyedszer változtat az új alaptörvényen. az együtt 2014 részéről Bárán­dy Péter tűrhetetlennek nevezte, hogy az alaptörvény megint en­gedélyt adhat az utcán lakás tilalmának kimondására. Két ellenzéki kifogás - már a negyedik változtatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom