Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-09 / 34. szám

2013. FEBRUÁR 9., SZOMBAT 4 MEGYEI KÖRKÉP Hullámok a Balatonon és a garázsban az akvarellista A mozgalmi dekorációtól az úttörőmozgalmon át a vízfestők társaságáig Ikafalvi Farkas Béla egyetlen közös nap, ám életre szóló örökség: édesanyja egy nappal a születése után meg­halt, ám az ő rajztehetségét örö­költe, nem negyedíziglen erdélyi református lelkész családból származó, s Trianon után Buda­pestre menekülő apja hangját. Pedig a világhírű basszussal, Székely Mihállyal együtt végzett papa baritonját még az opera­házban is megfelelőnek talál­ták, ám a szerződés helyett in­kább a kecskeméti gyülekezetei választotta. Innen került 1938- ban Dévaványa érintésével Ka­posvárra, ahol egy évvel később megszületett fia. aki kilenc éves koráig használ­hatta az ősi családnevet, melyet csak 1996-ban ragaszthatott ismét a Farkas elé. A nemesi-lel- készi ősi vér amúgy sem sejte­tett sok jót a kommunista hata­lomátvétel után: mivel apja 1953-ban nem írta alá a béke­papi támogató nyilatkozatot, Ádándra telepítették ki őket, s fia örülhetett, hogy ha a gimná­ziumba nem is, de legalább a tanítóképző szakközépiskolába visszakerült Kaposvárra. ekkorra tanárai már felfigyel­tek rajztehetségére, s egyértelmű volt, érettségi után ezen adottsá­gát kamatoztatja. Egerbe került földrajz-rajz szakra, ahol lakúba János irányításával 1960-ban végzett, s a kaposvári Gárdonyi­ban kezdett tanítani. Hamaro­san szakfelügyelőnek nevezték ki, kevesebbet kellett tanítania, több ideje jutott festeni, s képez­ni magát: 1971-ben elvégezte a Képzőművészeti Főiskola tanár­képző kurzusát, s megkapta a Székely Bertalan-díjat. a nyolcvanas évek közepén Fonyódra költözött, szűk másfél évtizeden keresztül a Bala- ton-parton dolgozott, műtermet épített - és visszatért az akva- rellhez. Képei pedig egyre in­kább ismertek lettek a határo­kon túl is, művei szerepeltek több lengyel, német, olasz és ja­pán kiállításon, s persze hazai tárlatokon, s helyet kaptak több múzeumban is. Megbecsült tag­ja lett a Magyar Vízfestők Tár­saságának, több szakmai szer­vezetnek, így a legnagyobb ha­zai szakmai szervezetnek, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. A nyári kamarazenei fesztivál­ra készül, éppen a zenét festi, a mozdulatokat, a hangulatot, a kellékeket, az embereket. Némi meglepetésre: olajjal. Vas András- Cserben hagyta a temperát?- Csak időlegesen - feleli Ika­falvi farkas Béla. - Korábban so­káig olajjal dolgoztam, s ezt a té­mát jobban ki tudom fejezni vele.- Látom, a kedvenc színek azért most sem változnak.- Szeretem a kéket és árnyala­tait a zöld és a lila felé. Ikafalvi Farkas Béla hazahozta Kaposvárra a balatoni témákat- Sokat kémlelte az eget gyerek­korában?- így alakult. Amúgy az első munkám konkrétan szürkére si­keredett - bár így is visszhangos reakciókat váltott ki. Általános is­kolában fogalmazást kellett írni, én viszont bambultam ki az ab­lakon, s néztem a villanydróton ücsörgő verebeket. Majd a füzet utolsó lapján meg is örökítettem őket. A tanárom elég hangosan rángatott vissza a zord valóságba.- Képzelem, hogy megutálta a ma­gyart.- Szerettem tanulni, nem is voltak rossz jegyeim, csak néha elkalandoztam. Illetve indokolat­lan a múlt idő, mivel így van ez a mai napig. Naplementekor időt­len időkig tart végigmennem a Fő utcán: a fény és az árnyékok játéka teljesen lenyűgöz, magába szippant.- Kinek tűnt fel először, hogy a Bé­la gyerek egy kissé különc?- Ötödikes-hatodikos lehet­tem, amikor kiszúrták, elég jól rajzolok, s elküldték a Balázs Já- nojs Körbe. Ott kezdtek komo­lyabban foglalkozni velem, ren­geteget gyakoroltattak: alakrajz, portré, csendélet.- Unalmas lehetett.- Főleg a tanulmányrajzok, a kockológia. Ceruzával. Megcsi­náltam őket, de jobban tetszett, amikor vízfestékkel vagy tem­perával dolgoztunk. Olajfestéket nem is láttunk, kisgyereknek nem adtak, csak a főiskolán ta­lálkoztam vele először.- Azonnal felvették?- Egerbe, rajztanárnak, elsőre. Csak éppen a képzőművészetire jelentkeztem. Két hetes felvételit hirdettek, összegyűltünk vagy 650-en, s tudtuk, minden husza­dik kerül be. Az első héten ceru- zaportrézni kellett, műteremben dolgoztunk, este hazamentünk, s akinek másnap reggel meg volt fordítva a rajza, mehetett haza. Az enyém az utolsó napon, egy szabad szombaton állt fejre... Vi­szont adtak egy igazolást, amivel felvéteü nélkül mehettem Egerbe rajz-földrajz szakra.- Az utóbbi honnan jött? • - Csak ez a párosítás létezett. Meglehetősen utáltam is. A vég­zés után egy-két évig ugyan taní­tottam, de aztán hamar rajz szak- felügyelő lettem. Szerencsére...- Az anticiklon...- ...az a légnyomásképződ­mény, melynek a belseje felé nö­vekszik a légnyomás.- Az afrikai fővárosok is így men­nek?- Azóta rendesen átrajzoló­dott a térkép. Amúgy sem sze­rettem a gazdasági földrajzot, olyan volt, mint egy statisztikai évkönyv. Ennyi millió tonna sze­net bányásznak itt, annyi millió bruttóregisztertonna a kikötő forgalma...- Nem művészembernek való.- A természetfóldrajzot jobban kedveltem.- A hegyeket, tavakat, erdőket leg­alább meg lehet festeni...- Azért így sem bántam, hogy nem sokáig kellett vele bajlód­nom. Pedig szerencsém volt, hi­szen Egerből Kaposvárra kerül­hettem, nem kellett - akkori szo­kás szerint - egy falusi iskolában alapoznom. Igaz, cserében el kel­lett vállalnom a Gárdonyi iskolá­ban a fiú úttörőcsapat vezetését. Bár a lányoké egy agilis, ambi­ciózus nő volt, szeretett szervez­ni, így mi jobbára csak dekorá­ciót gyártottunk. Még jó, hogy a főiskolán Platthy Györggyel vol­tak mozgalmi dekoráció óráink is. Plakátterveket rajzoltunk, ün­nepi témákat dolgoztunk ki, s be­lénk verték a betűtípusokat.- Gondolom, nem hitte, hogy vala­ha használni fogja...- Harmadéves lehettem, ami­kor az egri Vadászkürt és Vörös Rák éttermek étlapot és szalvétá­kat rendeltek tőlem.- Fizettek érte vagy leehette?- Hat-hétszáz forintot kaptam. Kétszázba került a kollégium egy hónapra... S ezután a tanáraim is lepasszoltak egy-egy maszek munkát.- Ezek után visszalépés lehetett a • tanári kezdőfizetés.- Ráadásul az elején évente há­romszor el kellett mennem úttö- rővezető-képzőbe Csillebércre.- Legalább a környék szép...- Ki is használtam. Olyannyi­ra, hogy valakinek feltűnt, nem járok be a csapat- és őrsi foglalko­zásokra. Fel is jelentettek.- A kor egyik kedvelt szokása...- A vezető behívatott, de ami­kor megmutattam a képei­met, annyira megtetszettek ne­ki, hogy kért belőlük a tábor­nak, s csak annyit mondott, né­ha azért nézzek be egy-egy gyű­lésre. Majd mutatott néhány ja­pán gyerekrajzot, melyek alapja­iban változtatták meg a látásmó­domat: teljesen eltértek a nálunk megszokott akadémista vonaltól, látszott, teljesen felszabadultan dolgozhattak. Ettől kezdve én is csak a tág témát határoztam meg az iskolában, a megvalósítást rá­juk bíztam. S közben szólt a le­mezjátszó: Omegát, Illést, Beat­lest hallgattunk.- Képzelem, hogyan reagáltak a gyerekek...- Imádták! A szakkör hivatalo­san két órás volt, de a legtöbbször egész délutánra ott ragadtak.- Ráérős ember lehetett...- Szakfelügyelőként csak egy napot kellett tanítanom.- Legalább jutott ideje festeni.- Méghozzá olajjal. Egészen a nyolcvanas évek elejéig. Akkor ismét akvarellre váltottam.- Visszalépésnek tűnik.- Ha azt nézem, hogy az akva- rellt nem lehet javítani... És ha el­kezd az ember egy képet, be kell fejezni, nem lehet heteket-hóna- pokat ülni előtte.- Mégsem keresett. És sokak sze­rint nem is maradandó.- Az angol Türnemek azért megmaradt néhány kétszáz év alatt is... Ráadásul ma már le­het olyan papírt és festéket kap­ni, melyek évtizedeken át nem fa­kulnak meg.- És a régiek?- Előfordult, hogy egy kiállí­tásra előző nap kocsiba rakták a képeimet, aztán a sofőr beállt a garázsba. Ami egy kissé nyir­kos volt...- Felhullámosodtak?- Az összes... Azóta vízhatlan ragasztóval szigetelek mindent.- Nem adja fel!- A vízfesték másként viselke­dik, mint az olaj, finomabb dolgo­kat ki lehet hozni belőle.- Például ezerféle Balatont.- A kedvenc témám. Ezért is költöztem anno Fonyódra. És per­sze Egry József miatt,- A Nagy Ő?- Utánozhatatlan, utolérhetet­len, zseni. Akvarellben is. S a tó tényleg inspirált engem is, még műtermet is építettem. Sajnos, családi okok miatt vissza kellett jönnöm Kaposvárra. De a témá­kat hazahoztam: a hullámokat, a víz színeit, a fényeket... Ez ve­lem marad örökre. A víz és a víz­festék... Pénzügyek: új fiók nyílt Kaposváron gazdaság A Szigetvári Takarék harminc kirendeltséget tart fenn Tankerületi sikersztori: ahol tud, segít a TISZK Újabb kirendeltséggel bővült a Szigetvári Takarék hálózata; ün­nepélyes keretek között pénteken délután avatták fel a kaposvári fi­ókot. - Nemcsak a lakosságnak, hanem a vállalkozásoknak vala­mint az önkormányzatok részé­re is pénzügyi szolgáltatást nyúj­tunk - hangoztatta Kiss Endre, a Szigetvári Takarék igazgatóságá­nak elnöke. - Lényegesnek ítél­jük, hogy mostantól a somogyi megyeszékhelyen is jelen lehe­tünk, a most megnyílt fiók révén földrajzilag is kiterjesztjük tevé­kenységünket. Az 55 éves, négy megyében - köztük négy megye- székhelyen, s 23 településen - je­lenlévő pénzintézet mérlegfőösz- szege több mint 64 milliárd fo­rint, saját tőkéje közel 4,7 milli- árd forint. Összesen 30 fiókot tar­tanak fenn, pénzügyi eredmé­nyeik révén huzamos ideje előke­lő helyet foglalnak el a hazai ta­karékok között. A vállalkozáso­kon kívül jelentős részt tesz ki a lakossági forgalom is: szakértők szerint ez is a töretlen bizalmat jelzi. A résztvevőket Szita Károly, Kaposvár polgármestere és Csi- csáky Péter, a TakarékBank el­nök-vezérigazgatója is köszöntöt­te. Munkatársai nagy reménye­ket fűznek a legújabb, kaposvá­ri fiók fejlődőséhez; valamennyi pénzügyi szolgáltatásban ered­ményesen kívánnak működni, széles körű kapcsolatokat kíván­nak kiépíteni. ■ H. M. Kiss Endre elnök vágta át a nemzeti színű szalagot a fiókavatón ^■Folytatás az 1. oldalról Hétfőn fogadta lapunk e témával kapcsolatos kérdéseit a Klebels- berg Intézményfenntartó Köz­pont (KLIK) sajtóirodája, ezt visz- sza is jelezték, keddi választ ígér­ve. A válaszok péntekig sem ér­keztek meg többszöri sürgeté­sünkre sem, így a KLIK-nek a nyíregyházi esettel kapcsolatos közleményéből tudunk idézni: „A fenntartóváltás következté­ben az önkormányzat által mű­ködtetett intézmények ingó és ingatlan vagyonára (tehát a tan­eszközökre és egyéb eszközök­re is) ingyenes vagyonhasznála- ti szerződést kötött a KLIK (ez az általános és középiskolákat, va­lamint a gimnáziumokat jelen­ti). A szakiskoláknál a KLIK a működtető is, itt a vagyont is a KLIK kezeli, amelynek része az ingyenes vagyonhasználat. Az átmeneti időszakban helyi ösz- szefogással, jó szándékú eszköz- és bútorfelajánlásokból sikerült több tankerületi irodát berendez­ni.” KLIK-válasz híján kérdez­tük meg Szamosi Lórántot, a so­mogyi TISZK főigazgatóját. - A TISZK minden segítséget megad a tankerületnek - mondta. - Eny- nyi történt Tabon is, a partnerség jegyében. A tabi tankerület ve­zetője korábban TISZK-es intéz­mény igazgatója volt, és a jó szak­mai kapcsolatot a jövőben is meg kívánjuk őrizni. ■ F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom