Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám

8 GAZDASAG 2013. JANUÁR 6., VASÁRNAP Nagy az ára a rezsicsökkentésnek hatások A lakosság rövid távon jól jár, de több fogyasztónak megnő a számlája Forgalmi díj Rendszerhasználat A kkv-k és az ipari nagyfogyasztók, például a hazai autógyárak fizetik majd ki a lakossági rezsicsökkentés árát Európába hozza a draga ÖLED tévéjtt az LG a közeljövőben képernyő A világ második legnagyobb televízió-gyártója, az LG Electronics 10 300 dol­láros áron (hozzávetőlegesen 2,274 millió forint) vezeti be Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában új, 55 hüvelykes ÖLED képernyőjét. A dél-ko­reai cég az ÖLED (organic light-emitting diódé) technoló­giával próbálja visszacsábítani azokat, akik már inkább tábla­gépeken videóznak a tévézés helyett - írja a Bloomberg. A la­postelevíziók iránti kereslet ugyanis a DisplaySearch adatai szerint tavaly 4 százalékkal esett a 2011-es szinthez képest. A Korea Investment & Secu- rities elemzői szerint a kulcs­kérdés az, hogy az LG képes lesz-e jelentősen csökkenteni az LCD televíziók és az ÖLED képernyők közötti jelentős ár­különbözetet. Az organikus LED-ekkel szerelt típusok átla­gára mintegy kétszerese a ha­gyományos LED-technológiával dolgozókénak. Seo Won Seok piaci elemző úgy véli, hogy az ÖLED televíziók árának 5-7 ezer dollárra kell csökkennie ahhoz, hogy intenzívebben be­indulhasson az űj szegmens forgalmazása. Erre azonban a legjobb esetben is csak az év második felében kerülhet sor. A Hana Daetoo Securities szakértője azonban úgy látja, hogy az LG bejelentése sokkal inkább PR-akció, mint bevétel- növelő intézkedés, hiszen a borsos pr, elriasztja majd a vá- tíJ sárlástól a vásárlók többségét. A 100 milliárd dolláros tele­víziós piacon az OLED-ek mu­tathatják a leggyorsabb növeke­dést, az iSuppli becslése szerűit 2015-ig 2,1 millió darab találhat gazdára, ami főleg annak fényé­ben impozáns eredmény, hogy tavaly mindössze 34 ezer ilyen tévét adtak el. ■ VG Világpiaci részesedések (lapostévé-gyártóknál, százalék, az árbevétel alapján) 2012 2012 4-6 hó 7-9 hó Samsung 28,2 25,2 LG 15,2 14 Sony 8,4 7 Panasonic 6,8 6,2 Sharp 5,0 6,5 FORRÁS: DISPLAYSEARCH Az év elejétől hatályos la­kossági áram-, gáz- és táv- hőszámla csökkentésnek a nem lakossági felhasználók isszák meg a levét: már biztosan tudni, hogy az áramszámlájuk megugrik, és várhatóan megnő a gáz­tarifájuk is. B. Horváth Lilla Megtalálta a kormány a 10 szá­zalékos lakossági rezsicsök­kentés fő forrását: megemelte a nem lakossági felhasználók számára az energiafelhaszná­lás egyes költségelemeit. Ez a legtisztábban az árampiacon látszik, ahol háztartásoknak januártól az eddiginél 11,1, il­letve 11,9 százalékkal kisebb összeget kell fizetniük az el­osztásért és a rendszerhaszná­latért, azaz a villamos energia infrastruktúra használatáért. < Az elosztásért a középfeszült- f ségen vételezőknek (kkv-knak) viszont 26,33 százalékkal, a nagyfeszültségen vételezőknek (a nagyfogyasztóknak, például a Mercedesnek vagy az Audi- nak) pedig 41,29 százalékkal kell többet fizetniük. A kkv-k Mavirnak fizetendő rendszer­használati díja emellett 13,34 százalékkal emelkedik, sovány vigasz, hogy a nagyfogyasztóké csak 0,49 százalékkal. A keresztfinanszírozás a fel­sorolt számok alapján nyilván­való, még akkor is, ha a január 1-jétől hatályos lakossági rezsi­csökkentéshez az előbbiek mel­lett több más tétel is hozzájá­rul. (Ezekről három törvény- és tizenegy rendeletmódosítás, és számos energiahivatali határo­zat rendelkezik.) A gázszámlák 10 százalékos csökkentésére vonatkozó ren­deletek értelmezéséről infor­mációink szerint még folynak az egyeztetések az érintett cé­gek és az energiahivatal között, de már ismert, hogy az elvek ott is ugyanazok, mint az áram esetében: a lakosságról levett terhek egy részét a vállalkozói szférával kell kifizettetni. így például, ahogyan a háztartási áramfelhasználók ettől az évtől nem kötelesek drága zöldener­giát vásárolni - mert áramár képletükből kikerül az ezt szol­gáló összetevő -, úgy a lakossá­gi gázfelhasználóknak sem kell kifizetniük a rájuk jutó részt a biztonsági gáztároló fenntar­tási költségeiből. A kormány korábban is nyíl­tan vállalta, hogy a lakossági rezsidíjakat nem gazdasági, hanem politikai megfontolá­sok alapján alakítja. Arról vi­szont még nem nyilatkozott, hogyan vélekedik a nagyobb áram- (és gáz) számlával janu­ártól megterhelt magyarorszá­gi vállalatok versenyképessé­gének romlásáról, és a romlás következményeiről. Márpedig ezen A héten elstartolt a CEE- GEX közép-kelet-európai szerve­zett földgázpiac. A kereskedési platform a nemzetközi fejlett piacok mintájára, a kereskedők elvárásai alapján és a már mű­ködő szabványoknak megfele­lően került kialakításra. A szer­vezett földgázpiac létrehozása az európai uniós szabályozási elvárásoknak való megfelelést is segíti. a ceegex zrt. a Trayport Glo- balVision rendszerével a meg­határozó nyugat-európai tőzsdé­a versenyképesség romlásá­val munkahelyek kerülhetnek veszélybe. Ha pedig a vállala­tok érvényesíteni tudják ter­mékeik, illetve szolgáltatásaik árában a magasabb energiadí­jakat, akkor a lakosság kény­telen lesz elkölteni azt a pén­zét, amit megspórol a kisebb rezsivel. A rezsicsökkentéssel kapcsolatos kommunikáció­jában a kormány ehelyett az esetleg „trükköző” egyetemes energiaszolgáltatókra összpon­tosít. Ezek kapcsán Rogán An­tal frakcióvezető a héten be is jelentette, hogy ellenőrzésükre ken is jól működő kereskedési platformot biztosít a piaci tagok számára. A magyar piacon folyamatos kereskedésű másnapi (day-ahe- ad) és hosszú távú fizikai szállí­tású (physical futures) kereske­dési platform kifejlesztésére és beindítására került sor. „A nyi­tást követően azonnali ajánla­tok jelentek meg a piacon, rend­ben elindult a platform” - nyi­latkozta cége közleménye sze­rint Lajtai Roland, a CEEGEX Zrt. vezérigazgatója. fideszes munkacsoport jön lét­re. A munkacsoport szükség esetén jogszabály-módosítást is kezdeményezhet a parlament­ben, vagy a kormánynál. Egy hasonló célú, négytagú „kom­mandót” egyébként korábban a kormány is létrehozott. Az ellenőrizendő vállalati szeg- menst (és másokat is) ráadásul ez évtől a méterenként 125 fo­rintos közműdíj is terheli, egy múlt év végi rendelet alapján új ügyfélszolgálati irodákat kell nyitniuk. Még egy olyan rendelet ter­vezet is fenyegeti őket, amely alapján légkábeleiket esetleg a föld alá kell vinniük. Az ener­giakereskedők számára megle­hetősen kilátástalan a helyzet. Szakmai szövetségük elnöke, Túrái József szerint nem kizárt, hogy az idén jelentős mozgások lesznek a piacon, azaz néhány cég elvérezhet, vagy - ha kül­földi tulajdonosa van - letehet a magyarországi jelenlétről. Nincs róla információnk, hogy Magyarországon lett vol­na olyan egyetemes szolgáltató, amely ne a számára hatósági­lag előírt tarifákat alkalmazta volna. Arról igen, hogy a válla­lati terhek növelése, mint most az elosztói és a rendszerhasz­nálati díjat emelése visszafogta a Magyarországon aktív, sok esetben magyar tulajdonú vál­lalkozások beruházási, fejlesz­tési kedvét, rontotta versenyké­pességét. „Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fej­lesztését támogató kötelező át­vételi rendszer (KÁT) szabálya­inak módosítása is, ami mint­egy 14 milli^ forintot cspjgpr- tosít át a háztartási fogyasztók költségeiből az áramkereske­dőkhöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz, szintén azért, hogy kijöjjön a lakosságnak ígért, 10 százalé­kos rezsicsökkentés” - mondta Drucker György, a szakportál vezető elemzője. A megújuló források hasz­nosításának ösztönzésére szolgáló kötelező átvétel rend­szerében ugyanis - mint em­lítettük - eddig minden ener­giafogyasztó részt vett, tehát az egyetemes szolgáltatásban, hatósági áron ellátott háztartá­sok, közintézmények is. A GKI Energiakutató számí­tásai szerint a gáz- és a villany- számla csökkentése a mai fo­gyasztási szint mellett évi száz- milliárd forint megtakarítást hoz a lakosság számára. Elindult a magyar gáztőzsde t Többletjogokat és pluszpénzt kaphatnak a patikusok recept Tiltakozni kell majd, ha nem akarunk betekintést engedni a gyógyszerészeknek betegadatainkba Nem csak az orvosunk, de bár­melyik gyógyszerész is meg­tudhatja, milyen betegséggel kezeltek minket és arra mi­lyen gyógyszert szedtünk, ha csak meg nem tiltjuk ezt a szá­mukra. A múlt év végén elfo­gadott egyik törvénymódosítás ugyanis lehetőséget ad majd a patikusok számára arra, hogy a vényköteles orvosságokra vo­natkozóan lekérjék a receptet kiváltó páciensnek a korábbi gyógyszerelésére vonatkozó adatait. A rendelkezést azzal indo­kolták, hogy javuljon a be­teg- és gyógyszerbiztonság, jelenleg ugyanis komoly követ­kezményekkel jár a helytelen gyógyszerszedés, vagy az azo­nos hatóanyagú gyógyszerek együttes szedése. Nemzetközi felmérések szerint emellett a gyógyszerek legalább felét nem megfelelően alkalmazzák, ezért azok hatástalanok. Mivel számítások szerint naponta mintegy 650 ezer beteg-gyógy­szerész találkozás történik, a patikusoknak óriási szerepük lehet a páciensek tájékoztatásá­ban és szakszerű felvilágosítá­sában. A betegek jogainak védelme érdekében - tekintettel a kü­lönösen érzékeny adatokra -, a patikus nem kaphat informá­ciót a mentális és viselkedésza­varokra, valamint a szexuális Naponta 650 ezer alkalommal találkozik egymással beteg és gyógyszerész úton terjedő betegségek keze­lésére szolgáló gyógyszerekről, továbbá a nem támogatott vény­köteles és a vény nélküli orvos­ságokról sem. Mindenkinek lehetősége van emellett arra, hogy megtiltsa a gyógyszerészeknek a betekin­tést a személyes gyógyszerelési adataiba. A tiltakozását meg le­het majd tenni az egészségbiz­tosító kirendeltségeinél vagy a gyógyszerésznél, akinek erről haladéktalanul továbbítania kell a tiltakozást az egészség- biztosítóhoz. A szabályozás áp­rilistól él, a tiltakozás pontos formáját addig kell kidolgoznia az Egészségügyi Államtitkár­ságnak. A patikusok mindezt a fel­adatot egyébként plusz állami juttatásért, úgynevezett gyógy­szertári szolgáltatási díjért vég­zik, aminek finanszírozására 4,5 milliárd forintot különítet­tek el az idei költségvetésben. Érdekesség, hogy miközben újabb szakmacsoport kap be­tekintést egészségügyi ada­tainkba, éppen a közelmúltban közölt cikket az egyik legna­gyobb egészségügyi adatvédő, Alexin Zoltán szegedi egyete­mi tanár arról, hogy szerinte túl sok egészségügyi informá­ciót tárolnak rólunk. Azt is bírálta, hogy európai összeha­sonlításban túl sokáig tárolják ezeket az adatokat. ■ H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom