Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

A HÉT TEMAJA 2013. JANUÁR 27., VASÁRNAP élelmiszer-pazarlás Világszinten kétmilliárd tonna ételt dobunk a szemétbe. Hiába nőtt az elmúlt években, még mindig túl alacsony az élelmiszer ára, ezért alacsony az erkölcsi értéke is manapság. Hazánkban fejenként ötvenezer forint landol a szemétben, •• KEVESEBBET ESZÜNK, DE PAZARLUNK A világon mintegy egymil- liárd ember alultáplált, az élelmiszer-pazarlás mégis növekszik. A megtermelt élelmiszer fele pocsékolódik el. Egy magyar háztartás évente átlagosan 50 ezer fo­rint értékű élelmet dob ki.' Fábos Erika Kárba vész a világon megter­melt élelmiszer mintegy fele, összesen kétmilliárd tonna - derül ki egy Nagy-Britanniában készült jelentésből. A okok kö­zötte rossz betakarítási gyakor­lat, a helytelen tárolás és szállí­tás, a szigorú eladási határidők, a piacokon keletkező hulladé­kok és a vásárlók pazarlása egyaránt szerepel. Manapság durván négymilliárd tonna élel­miszert termelünk évente. Becs­lések szerint ennek mintegy 30-50 százaléka - 1,2-2 milliárd tonna - soha nem jut el az embe­rek gyomrába. Magyarországon háztartásonként száz kiló élel­miszer-hulladék keletkezik. Bár ez a fogalom meglehetősen tág; a bontatlan konzervtől kezdve a vacsoramaradékon keresztül, a konyhai hulladékig beletarto­zik minden olyan étel, amelyik bekerült az élelmiszerláncba, de nem fogyasztottak el. Az Elemiszerbank Egyesü­let hét éve foglalkozik azzal, hogy segítsen csökkenteni ezt a pocsékolást. A felesleges, sza­vatossági idő közeli, nem el­sőosztályú, vagy a termeléskor keletkezett élelmiszerminősé­gű, de hulladékként elkönyvelt veszteséget segít eljuttatni a rá­szorulóknak. Cseh Balázs, a Magyar Élel- miszerban Egyesület elnöke azt mondta: legtöbben nem tudják, hogy az élelmiszer ki­dobásának milyen hatalmas környezeti és társadalmi ter­he van. Persze nem csupán a háztartások ügye mindez. A mezőgazdaságban, az élelmni- szeriparban, a vendéglátásban és a kereskedelemben is van veszteség és pazarlás. Egyrészt a fogyasztói elvárások, például hogy mondjuk még karácsony napján is lehessen válogatni a szaloncukrok közül, másrészt az élelmiszerbiztonsági előírá­sok miatt, amelyek jóval szigo­rúbbak, mint például az élel­miszerek valódi eltarhatósági ideje. A legnagyobb veszteség persze az, ami a fogyasztóknál keletkezik, hiszen azt tudato­sabb döntésekkel minimálisra lehetne csökkenteni. „A világon mintegy egymilli- árd ember alultáplált - mondta Cseh Balázs. - Ha kevesebbet vásárolunk, akkor csökken az összes kereslet, és ez hozzájárul az élelmiszer árának csökkené­séhez. Ez pedig lehetővé teszi, hogy azok is hozzájussanak az élelmiszerhez, akik eddig nem tudták megfizetni. Az élelmi­szer-hulladék csökkentése tehát olcsóbbá teszi az ennivalót, ezál­tal hozzájárul az élelmiszer-sze­génység csökkenéséhez. Az élelmiszer-pazarlás Cseh Balázs szerint nemcsak anyagi, kulturális kérdés is, ugyanis az élelmiszerek erköcsi értéke alacso­nyabb a fiatal generáció esetében, mint például a világhá­borút is átélő idő­sek körében. Szabó Márton ag­rárközgazdász-elem­ző azt mondja: fontos kérdés, hogy mennyire érté­keljük azokat a javakat, ame­lyekért pénzt adunk ki. Erre a legkomolyabb hatással az van, hogy mekkora erőfeszítésbe ke­rül a megszerzésük, ez abból derül ki, hogy a jövedelemnek mekkora részét teszik ki az ilyen kiadások. „Az elmúlt években ugyan az ellenkezőjét tapasztaljuk, de az élelmiszerek ára az elmúlt három évtized­ben olcsóbb lett, mint korábban volt - mondta Szabó Márton. - Ez a trend a leg­szegényebbek, míg a gyümölcsre fordí­tott kiadásuk közel négy­szerese volt a szegényeké­nek. A szerényebb anyagi helyzetben élők elmaradása kü­lönösen nagy volt a fajlagosan drágább húsféleségek, halak, sajtok vonatkozásában is. Raskó György agrárközgaz­dász azt mondta: a mezőgaz­dasági termeléskor keletkező veszteség jelentősen csőként az elmúlt években. A nyolcva­Olyany- nyira nem, hogy a jelenlegi ha­tékonyságot sokkal tovább növelni már nem is lehet. Inkább az élelmiszeripar, a kererskedelem tehet ez ellen és főként a fogyasz­tók. „A statisztikák becsapó­vámos György: tavaly a hús és a tojás húzta fel az árakat nas években még a szállításkor, a tároláskor és a szárításkor is ezertonna-számra keletkezett a veszteség, ma már ez nem igaz. Raskó György: nincsenek kisker­tek, több zöldséget veszünk sak, hiszen például az látszik, hogy több zöldséget, gyümöl­csöt eszünk manapság, mint néhány évtizede, holott ezek a 2007-ig tartott és azt jelenti, hogy az élelmiszerek árdrá­gulása hosszú időn keresztül alacsonyabb volt az éves álta­lános inflációnál és a többi ter­mékhez, szolgáltatáshoz képest is lassabban drágult. Ennek a hosszú szavatossági időknek, az akcióknak köszönhetően fo­lyamatos túlvásárlás jellemző a háztartások legnagyobb ré­szére. 2007 óta azt tapasztal­hatjuk, hogy az Infláció fölött is drágulnak az élelmiszerek, gyakran fordulnak elő áringa­dozások és ezek nagyobbak, mint amihez korábban szok­tunk. Az olcsó élelmiszerek ideje, úgy tűnik lejár." Ennek hatása a háztartások­ban is érezhető. Tavaly egy főre vetítve 181 ezer forintért vásá­roltak élelmiszertermékeket. Ez 2011-hez képest az összes fogyasztási kiadáson belül az élelmiszer-fogyasztás aránya minimálisan - 0,2 százalék- ponttal - , volumene pedig 3,6 százalékkal csökkent. A magas, 7,3 százalékos árnövekedés az olcsóbb termékek vásárlására ösztönözte a háztartásokat. Szabó Márton azt mondja: az élelmiszer-fogyasztás érzéke­nyen reagál a jövedelmi hely­zetre, aminek következtében je­lentős különbség van az alsó és a felső jövedelmi ötödben élők élelmiszer-kiadásai között. Ezen | belül élelmiszertípusonként kü- 1 lönböző az eltérés mértéke: a | leggazdagabbak másfélszer any- s nyit költöttek cereáliákra, mint Évente ezer tonna élelmiszer végzi a kukákban Magyarországon kimutatások a bolti for­galom alapján készülnek- mondta Raskó György.- Az igazság inkább az, hogy sokkal több ilyen élelmiszert vásárolunk, mert már falun és vidé­ken is egyre kevesebben foglalkoznak azzal, hogy megtermelik maguk­nak, amit megesznek. Harminc évvel ezelőtt háromszor ennyi gyü­mölcsfa volt például az országban. Ezzel együtt az élelmiszerek megbecsültsége is csök­kent az évek során. 30-40 éve elképzelhetetlen volt, hogy va- lali kidobjon pár kiflit, vagy ke­nyeret. Pedig úgy emlékszünk akkor sokkal olcsóbb volt. Hát nem. Az 50-60-as években a háztartások kiadásainak 30- 40 százaléka volt ami élelmi­szerre ment el, ma 20 körül, már benzinre többet költenek az emberek, mint élelmiszerre, jobban meg is becsülik." Az agrárközgazdász szerint nemzetközi hatások is közre­játszanak ebben, például, hogy Ázsiában és Dél-Amerikában folyamatosan növekszik a kö­zéposztály, akik élelmiszerre is többet költenek, tehát nő a kereslet. Emiatt növekednek az élelmiszerárak, de ezzel együtt az élelmiszerpazarlókhoz is fel­Tonnaszámra évente ezer tonna élelmiszer végzi a szemetesben Magyar- országon. ez 200 milliárdnyi veszteségés 50 ezer forintot jelent évente egy háztartásnak. Amerikában egy lakosra 180 kiló élelmiszer-hulladék jut. Afrikában nyolc kiló élelmet dobnak el egy évben. zárkóztak olyan országok, ahol az korábban nem volt jellemző. „Az élelmiszerek, illetve napicikkek forgalma az el­adott árumennyiséget tekintve együttvéve 8 százalékkal csök­kent 2007-től napjainkig, mi­közben csaknem 700 milliárd forinttal többet hagytak az áru­házak pénztáraiban a vásárlók - mondta Vámos György, az Or­szágos Kereskedelmi Szövetség elnöke. Az egyes időszakokban változott, hogy melyik termé­kek húzták fel legnagyobb súllyal az árakat. Tavaly a 12 százalékkal dráguló sertés- és marhahús, illetve a 36 száza­lékkal dráguló tojás, míg az előző évben az étolaj, a liszt, a cukor és a burgonya ára emel­kedett az átlagosnál jelentősen nagyobb mértékben.” A szervezet elemzése szerint az élelmiszerpiac szinten ma­radásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdasági alapanyagok, valamint az élel­miszeripar árai ne emelkedje­nek túlzott mértékben, ennek nyomán pedig a fogyasztói árak növekedésének üteme mérséklődjön, ne legyen 4-5 százaléknál nagyobb. Flórián Zoltán agrárpiaci elemző azt mondta: miután a világpiacon a mezőgazdasági tö­megcikkek ára lefelé indult, és e tendencia tartósnak látszik, elő­reláthatóan csökkenni fog a leg­több élelmiszer ára az év első fe­lében. Az elemző szerint a kuko­rica és a búza árában az elmúlt időszakban tapasztalt trendsze­rű visszaesés rövidesen a többi területen is kifejti hatását. Hiába a pazarlás, a KSH ada­tai szerint az elmúlt húsz év­ben szinte minden élelmiszer­ből kevesebbet fogyasztunk. A fogyasztás a legdrámaibban a '90-es évek közepén esett vissza, azóta pedig stagnál és folyamatosan átrendeződik, az olcsóbb áruféleségek irányába. A leggazdagabbak duplán költhetnek tavaly a háztartások, egy főre vetítve, átlagosan 181 ezer fo­rintért vásároltak élelmiszert. a magas, 7,3 százalékos árnö­vekedés az olcsóbb termékek vásárlására ösztönözte a ház­tartásokat. JELENTŐS KÜLÖNBSÉG Van ÜZ alsó és a felső jövedelmi ötödben élők élelmiszer-kiadásai között 2011-ben a legszegényebbek élel­miszerre fejenként 131 ezer forint­tal költöttek kevesebbet, minta legfelső jövedelmi ötödben élők, azaz a leggazdagabbak kétszer annyit fordítottak élelmiszerre, minta legszegényebbek. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom