Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-23 / 19. szám
KOZELET^^^^^I Ragaszkodás a hálapénzhez Törvényben rögzítenék a 10 százalékos egészségügy Az elavult struktúra konzerválja a rossz gyakorlatot rezsicsökkentést HÍRSÁV Pedagógusok: a bírálat jogát is rögzítették aláírta A pénteki megállapodást a pedagógus sztrájk- bizottsággal Balog Zoltán miniszter és Hoffmann Rózsa államtitkár. A sztrájkbizottság ezzel megszűnt, a PDSZ ugyanakkor újat alakított. A miniszter azt mondta, a megállapodással megteremtették a bírálat jogát, illetve a befolyásolás lehetőségét. ■ MTI MOK: az orvosok inkább kivándorolnak az orvosok döntő többsége szerint rontja a gyógyítás helyzetét, sőt a munkaterhek növekedése miatt az elvándorlást is fokozhatja a kényszernyugdíjazás - derül ki a kamara (MOK) online felméréséből. A részvevő 3,5 ezer orvos 41 százaléka maga is érintett, ennek ellenére 77 százalékuk nincs teljesen tisztában azzal, milyen bér-, nyugdíj- és adóügyi következményekkel jár a továbbfoglalkoztatás. Éger István elnök szerint kifogásolható, hogy miközben a szakállamtitkár valamiféle senior ösztöndíjról beszél a munkát választók nyugdíjpótlékaként, erről nemhogy jogszabály, de még semmilyen részlet sem látott napvilágot. ■ VG Magas részvétel az izraeli voksoláson A VÁLASZTÁSRA jogosultak több mint 47 százaléka járult az urnákhoz késő délutánig az izraeli választásokon - számolt be tegnap a BBC. Ez a balközép erőknek kedvezhet, de felmérések szerint a jobboldali Netanjahu leköszönő kormányfő továbbra is esélyes a győzelemre. ■ BBC Benjámin Netanjahu a befutó? Húsz évvel a rendszerváltás után is rendszeresen fizet hálapénzt a magyar beteg, és továbbra sem lát kivetnivalót ebben. A hálapénz elleni kezdeményezések tehát eddig nem vezettek sikerre - állapítja még az Egészségügyi-’ Gazdasági Szemlében ismertetett tanulmány. Haiman Éva Baji Petra és Gulácsi László egy 2010-es, Európai Bizottság által finanszírozott magyar kutatást elemezve rámutatnak, hogy a betegek egyötöde fizet az orvosi viziteken átlagosan 16.900 forintot, csaknem fele a kórházi ellátás során átlag 37.300 forintot. Az eredmények érdemben nem különböznek a gyakorlatilag két-három évente zajló kutatások konklúzióitól. Ez viszont azt jelenti, hogy a hálapénzfizetés, mint szokás nem változott jelentősen az utóbbi években. A mostani kutatás egyik legfontosabb következtetésének a szerzők azt tartják, hogy a magyar lakosság még mindig meglehetősen toleráns a hálapénzzel szemben: a válaszadók több mint fele közömbösen vagy pozitívan ítélte meg a paraszolvenciát. Különösen igaz ez a fővárosiakra, a 65 év felettiekre és az alacsony iskolai végzettségűekre. Több mint 60 százaléka a megkérdezetteknek egyetértett azzal az állítással, miszerint az egészségügyi dolgozóknak fizetett hálapénz elkerülhetetlen az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt. Az emberek hajlandók fizetni a több vagy jobb ellátás reményében, vagy ha úgy érzi, nem kapja meg azt az ellátást, ami MAGYARORSZÁGON VISZONYLAG magas a lakosság hozzájárulása az egészségügyhöz: becslések szerint 30 százalékot tesz ki a magánkiadás a hálapénzzel együtt. 2009-ben a KHS 460 milliárd forintra tette azt az ösz- szeget, amit a lakosság közvetlenül az egészségügyre költött. A 2009-ES egészségfelmérés szerint pedig még ennél is jóval várakozásainak megfelel. A „mi jár”, valamint az „extra, több vagy jobb” azonban Magyarországon továbbra is homályos fogalmak. Ez pedig teret ad a hálapénz elterjedésének - vonják le a következtetést a kutatók. Akik szerint a hálapénz létének megértéséhez látni kell azt is, hogy a jelenséggel szemben tanúsított elfogadó magatartás vajon egészségügy-specifikus jelenség, illetve mennyiben különbözik a gazdaság egyéb területén tapasztalt korrupció, „feketézés” megítélésétől. Ettől függ ugyanis, hogy az egészségügyi reformok elégségesek-e többet, 680 milliárdot. A hálapénzről készült felmérések egyike azt mutatta, hogy 2008- ban átlagosan havi 4300 forint vándorolt fehér köpenyek zsebébe. EGY másik kutatás, amely két évvel ezt követően készült, fejenként évente majdnem 10 ezer forintra tette a kifizetett hálapénz összegét. a hálapénz megszüntetéséhez. A hálapénz ellen irányuló egészségpolitikai kezdeményezések - amelyek általában megmaradtak a szlogenek szintjén - nem vezettek sikerre. A paraszolvencia ma is egészségügyi rendszerünk meghatározó eleme. Á tanulmány szerzői mindebből arra következtetnek, hogy a hálapénz nem feltétlenül a szocialista rendszer maradványa, sokkal inkább az egészségügyi rendszerünk terméke. így gyökeres változás a paraszolvenciát illetően nem várható az egészségügyi rendszer egészét érintő változások nélkül. Erre viszont nagyon is szükség lenne, mert például a Rezidens Szövetség felmérése szerint az alacsony fizetés mellett a munkaterhelés és a rossz munkakörülmények, valamint a hálapénz tartja leginkább külföldön a magyar orvosokat. Ez utóbbiról a friss diplomás orvosok 90 százaléka akár szerződésben is lemondana, any- nyira idegenkedik tőle. Jelenleg ugyanakkor mindössze 15 százalékuk utasítja el teljességgel a paraszolvenciát. törvény rögzítse a tíz százalékos gáz-, villany- és távhőárcsökkentés tényét. A szolgáltatókat meg arra köteleznék, hogy fogyasztónként mutassák be a rezsiköltségek mérséklésének megvalósulását- javasolja a rezsicsökkentést ellenőrző fideszes munkacsoport. Németh Szilárd csoport- vezető szerint azzal, hogy magasabb jogszabályban rögzítik az intézkedést - „semmiféle kibúvóra” nem lesz lehetőségük a szolgáltatóknak, és az esetleges költségátterhelési gondolatok is „el fognak illanni a fejükből”. A törvényjavaslatot sürgős eljárásban akarják elfogadtatni a parlamenttel. A munkacsoportnak a legtöbben a számlák érthetetlensége, megfejthetet- lensége miatt panaszkodtak. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban az első feladat a számlakép világossá tétele - mondta egy háttérbeszélgetésen tegnap Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár közöl■ Nem az államosítás a cél- hangoztatta Lázár. „Kibúvóra nem lesz lehetőségük” a szolgáltatóknak te, hogy a visszaélésnek még a gyanúját is ki kell zárni. „A rezsicsökkentésben jelenleg a 10 százalék érvényesítése a legfontosabb, egyelőre nem lesz az arány 30 százalékos. Egyelőre”- hangoztatta Lázár. Az államtitkár hangsúlyozta, tudják, hogy a szolgáltatók mit bírnak el. Kiemelte, nem az államosítás a cél. Utalt rá, több más országban is próbálkoznak a rezsiköltségek csökkentésével. mszp „A rezsicsökkentés elsősorban a gazdagabbaknak segít. Ezzel az intézkedéssel az spórol többet, aki többet is fogyaszt” - közölte a párt szóvivője. Kormos Kata elmondta, programjukban szerepel egy közüzemi minimumszolgáltatás meghatározása, amely minden esetben biztosítja a minimálisan szükséges áram- és gázmennyiséget. ■ Mennyi is vándorolt a fehérköpenyes zsebekbe? Több mint tízmilliárd forintba kerül a objektumok őrzése honvédség Csak az állami tulajdonú HM El Zrt. védheti az ingatlanokat - Kilencezer hivatásos állományú katona van A honvédelmi tárca a honvédségi ingatlanok őrzés-védelméért a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM El) ZRt.-nek 2012-ben nettó 11,245 milliárd forintot fizetett, míg 2013-ban a szolgáltatási díj várhatóan nettó 10,885 milliárd lesz - válaszolta Hende Csaba az MSZP-s Juhász Ferenc írásbeli kérdésére. A honvédelmi miniszter közölte, más gazdasági társasággal, vállalkozóval nem tervez szerződést kötni őrzés-védelemre. Az állami tulajdonú, piacvezető HM El Zrt. éves forgalmát tekintve Magyarország TOP 200 vállalata közé tartozik. Mintegy 300 objektumot őriznek és védenek, több mint 3000 fős saját alkalmazotti állományú fegyveres biztonsági-, és vagyonőrrel rendelkeznek. Alvállalkozóik révén 2000 főnek adnak még munkát. Hende, még minisztersége előtt, élesen bírálta a HM egyes feladatainak kiszervezését, így azt is, hogy az objektumokat civilek őrizték. Korábban a HM El Zrt. esetében 18 alvállalkozó őrizte a mintegy 200 objektumot. Ezeket a szerződéseket 2010 legvégén felmondták. Az előző kormányzat - még Juhász minisztersége alatt - olcsóbbnak tartotta kiadni a katonai objektumok őrzését. Ez évente akkor mintegy 8,5 milliárd Az MI-24-es helikoptereket cserélné le a honvédség más típusúakra volt. A kormányváltás előtt a jelenlegi belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. (CBSZ) is őrzött katonai objektumokat. Pintér Sándor nem sokkal a kormányváltás előtt vált meg a cégtől. A CBSZ ma több pénzintézet, állami cég, hivatal ingatlanainak biztonsági feladatait látja el. A HM költségvetéséből (214,59 milliárd forint) idén a nemzetközi gyakorlatokra és kiképzésekre 0,32 százalékot (mintegy 686 millió forint), a nemzeti gyakorlatokra és kiképzésekre 1,45 százalékot (3 milliárd) tervez fordítani. A Magyar Honvédség december 31-ei tényleges létszáma 23879 fő volt. A hivatásosok a létszáma 9175 fő, a feltöltetlen státuszok száma 4840 volt. Az önkéntes védelmi tartalékosok száma 1956, míg a műveleti tartalékosoké 2218 fő. (Továbbiak: vg.hu.) ■ É. S. Agustákat is vehetnek A HELIKOPTERBESZERZÉS kapcsán Hende Csaba miniszter a jobbikos Németh Zsolt képviselőnek azt válaszolta, hogy egy a kormányfő által jóváhagyott felhatalmazás értelmében akár Olaszországtól is vehet, mégpedig Agusta típusú helikoptereket a honvédség.
