Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-04 / 3. szám

2013. JANUÁR 4., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Lampingék keze nyoma Kaposváron kiállítás a könyvtárban A városnapra helytörténeti sétára hívó könyv jelenik meg a megyeszékhelyről A Lamping család férfitagjai építőként illetve tervezőként négy nemzedéken keresztül alakították Kaposvár arcula­tát. A szecessziós épületeket is bemutató kiállítást meglá­togatta a Finnországból hazatérő Lamping Tamás is. Czene Attila A műemlékek a messzi távol­ba távozott lelkek hátrahagyott üzenetei, csak rokon lelkek hallják muzsikáját, csak avatot­tak értik mondanivalóit - Lam­ping József néhai építész gondo­latai ezek, melyek a Kaposvár szecessziós építészete című ki­állítás betérőit köszöntik. Lam­ping József - valamint az ő édes­apja, Ádám és fia, Ottó is - keze nyomát hagyta a somogyi me­gyeszékhely épületein. A tárlat - melyet H. Molnár Katalin állí­tott össze - a január 23-ai város­napig látható a megyei könyv­tárban. Itt találkoztunk Lam­ping Tamással, Lamping József messzi Észak-Európából hazalá­togató unokájával. Lamping Tamás jelenleg Finnországban háromdimenzi­ós terveken javít szükség sze­rint építkezés közben, a hely­színen: a világ legnagyobb, 1600 megawattos atomerőmű­ve, a világ valaha épült hatodik legnagyobb építménye készül, amelyen csúcsidőben egyszer­re negyven országból négyezer szakember dolgozott.- A magasépítő üzemmér­nök diplomát 1974-ben sze­reztem Pécsen - emlékezett. - Kaposváron, a SÁÉV-nál kap­tam állást, melynek nagyon jól csengett a neve a szakmában. Lamping Tamás a SÁÉV-től indult, jelenleg egy hatalmas finnországi atomerőmű építésén dolgozik tervezőként Kiadvány a diákoknak H. MOLNÁR KATALIN, a kiállítás szervezője a diákoknak külön készített egy „ munkafüzetet”, amelyet kitöltve sokat megtud­hatnak Kaposvárról. A munka­füzetből van a szecessziós kiál­lítás helyszínén, a megyei könyvtárban, de kitölthető az interneten is. A kiállított fotókat Lőrincz Ferenc készítette, a szö­vegeket és például Bereczk Ist­ván egykori legendás főépítész szemüvegét mai utódja, L. Ba­logh Krisztina bocsátotta ren­delkezésre. a napokban kerül nyomdába a Kaposvár 300 című könyv, mely várhatóan a városnapon jelenik meg, s benne 77 - közte számos szecessziós - épületet mutat be, de inkább azokról az emberek­ről szól, akik ezekben éltek, dol­goztak, tettek Kaposvárért. Aki kezébe veszi majd, helytörténeti sétát tehet vissza az időben. A jobb oldalon Lamping József, ő tervezte többek között a Szivárványt is A tárlatot H. Molnár Katalin szervezte, kezében a meglepetés munkafüzet Nagyatádon dolgoztam építés- vezetőként, amikor egy külke- res vállalat bennünket ajánlott NSZK-beli feladatra. Egy esz­tendő múlva, a szerződés lejár­takor felajánlották: versenytár­gyalás nélkül folytathatjuk a munkát. Aztán tizenhat éven át dolgoztam a Köllmann cégnél, ahol a világ leghíresebb építé­szeivel kerültem kapcsolatba.- Nagyon szeretek hazajárni - árulta el Lamping Tamás. - Édesanyám és a testvéreim ma is Kaposváron élnek. Nem ter­veztem a több évtizedes távol­létet, évente legalább egyszer, de ha tehetem, két alkalommal, nyáron és karácsonykor visz- szalátogatok. - Először láttam a nagyapámról ilyen összeállí­tást - mutatott körbe a megyei könyvtár termében - s nagyon teszik, ahogyan a korszakban, kortársai közé elhelyezték a ró­la szóló tudnivalókat. S jó, hogy ez a szecessziós tárlat látható az interneten is. Lamping Tamásnak tetszik a kaposvári belváros felújítása, s különösen a Noszlopy utca, amit az 1960-as években a belváros súlypontjának gondoltak. Ami­att is szereti, mert ott helyezték el Vas István Négy évszak című szobrát, ami családjaik bará­ti kapcsolatát is jelképezi, s így nagyon otthonosan érzi magát. Egyébként mindig figyelemmel kísérte a hazai történéseket: ba­rátjának mondhatta többek kö­zött Makovecz Imrét, s szere­ti Finta József épületeit. Kérdé­semre egyetlen javaslatot tesz Kaposvár építészetével kapcso­latban: Martyn Ferenc két szob­rát, melyek még 1985-ban ke­rültek a megyeháza udvarába, szívesebben látná közterületen. Hat európai ország delegációja ismerkedett Lengyeltótival projekt Comenius Iskolai Együttműködés a Fodor András Iskolával: bemutatják a letűnt mesterségeket is a kvízben A két éves Comenius Iskolai Együttműködések projekt utolsó negyedében járnak kilenc ország általános iskolásai. Lengyelor­szágban, az Egyesült Királyság­ban, Csehországban, Szlovákiá­ban, Olaszországban, Spanyolor­szágban, Portugáliában, Törökor­szágban és Lengyeltótiban, a Fo­dor András általános iskolában munkálkodnak a diákok a kö­zös cél megvalósításán. Gazdag- né Fulmer Judit igazgató elmond­ta: a „Múltunk formálja jövőnket” projektben szerepet kaptak olyan feladatok, amelyek múltunk több­féle szegmensét ismerteti meg fel­dolgozásuk során a diákokkal. Kutatták kutatók életét, kísérle­teztek. Régi fotókat kerestek köz­vetlen környezetük, településük akár elbontott épületeiről, össze­hasonlították mai képükkel, el­képzelték jövőbeni megjelenésü­ket. A múlt, jelen és jövő legtö­kéletesebb együttesének megje­lenítésére naptárat szerkesztet­tek. Képregényt rajzoltak a nem­zet egy ősi mondájából, vagy tör­ténelmi személyiségének alakjá­ról. Kutatták családfáikat és fo­tógyűjteményt készítettek gene­rációk együttéléséről. A tervek között szerepel letűnt mestersé­gek bemutatása gyermek kvízjá­ték formájában. Minden feladatot egy ország vállalt fel és egységesí­ti megjelenését. Hátra van még a népdalgyűjtemény, melyhez ter­mészetesen hanganyag is társul. A delegációk látogatásának a célja, hogy megismerjék a részt­vevő országok kultúráját, pedagó­giai módszereit, melyeket beépít­hetnek a munkájukba. A Fodor is­kolából jártak már az Egyesült Ki­rályságban, Potugáliában, Olasz­országban és Szlovákiában. A magyarországi látogatás so­rán hat országból jöttek el Len­gyeltótiba. A vendégek megis­merhették a város nevezetessége­it, a környék történelmi emlékhe­lyeit,gasztronómiai ízeit és meg­kóstolhatták a dél-balatoni borvi­dék borait is. Szakmai kirándulá­son ellátogattak egy speciális és egy középiskolába. Végül a dele­gációkat Comenius Fesztivállal búcsúztatták. ■ V. E. Faaprítékot tüzelnek el a kazánokban Egyetemi adományt kaptak a marcali iskolások ünnep Szép hagyomány: ezüst láncot adományoztak az év diákjának és az év tanárának A távhő árának kordában tartá­sa, előállítási költségeinek csök­kentése a célja a Siófok Holding cégének, a Termofok Kft.-nek: fa- apríték-tüzelésű kazánokat vásá­rol. A várososban keletkező zöld­hulladékot, a viharkárok után összegyűlő fát biomasszaként használják fel. A jövő év máso­dik feléig tartó beruházással új kazánt építenek a Városház té­ren található tömbfűtőműbe, és a kórház területére, ahol új ka­zánházat is kialakítanak. Faap- ríték-tárolókat, az ipartelepen raktárát, építenek. A 203 millió forintos fejlesztés uniós pályázat keretében valósul meg, az összeg felét Siófok biztosította. ■ F. I. A szeretet nem ismer határokat. Ezzel az elnevezéssel indítot­tak gyűjtést a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karának hallgatói, a Somogy Megyei Du- ráczky EGYMI marcali Hétszín- virág Intézmény diákjai számá­ra. Körmendi Franciska egyete­mi hallgatótól megtudtuk: az ismerkedés keretében már ko­rábban ellátogattak a marcali intézménybe, s videofilmét is készítettek arról, hogy a zömé­ben sérült, tanulásban akadá­lyozott gyerekek mire képesek a nevelők fejlesztőmunkájával. Az adománygyűjtést végül jóté­konysági esttel zárták. Az ösz- szegyűjtött ruhákat, játékokat, A szeretet nem ismer határokat. Ajándékok a Hétszínvirágos tanulóknak tanszereket, könyveket maguk a hallgatók adták át az iskolá­soknak, akik Bertókné Vadál Erzsébet gondozásával összeál­lított ünnepi műsorral köszön­ték meg az ajándékokat. Berta­lan Edit intézményvezető arról számolt be: tartósabb kapcso­lat keretében, önkéntes mun­ka terepe is lehet akár a marca­li intézmény. A karácsonyi ün­nepen adta át Bertalan Edit azt az ezüstláncot, melyet hagyo­mányosan ajándékoznak az év diákjának és tanárának. Idén Bogdán Fruzsina 8. osztályos tanuló és Csöndör Katalin pe­dagógus kapta az elismerést. ■ Vigmond Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom