Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-21 / 17. szám

2013. JANUÁR 21., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 3 Szemét emészt „rezsicsökkentást” ürítés A kisnyugdíjasok méltánytalannak érzik a hulladékszállítás új terhét ► Folytatás az 1. oldalról Síikéi János elnök, a Nyugdí­jasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége irodájában számolatlanul kapja a hasonló jelzéseket. Elmondta: a somo­gyi országgyűlési képviselők­höz fordul, és jogszabály-mó­dosítást kezdeményez. Méltá­nyos díjszabást kérnek a nyug­díjasoknak, vagy kompenzáci­ót a relatív túlfizetés elismeré­sére. De valami lépést feltétle­nül elvárnak, mert a nyugdíja­sok felháborodása egy dolog, a teherbíró-képességük vége egy másik. Amit igénybe vesz­nek, azt kifizetik, mondják, de üres kukák heti szállítása mi­att nem szívesen apasztanák a konyhapénzt. Az egyedül­állók többsége közétkeztetés­ben vesz részt, ezért nem főz magára, amit elfogyaszt, an­nak a javát falun komposztál­ja, egyszóval a 60 literes kuka is alig telik meg havonta. A díj viszont jön. Januártól országszerte ki­vonultak a hulladékszállítás szerződéseiből-fizetéséből az önkormányzatok. A feladatfi­nanszírozásban erre már nem kapnak pénz a központi költ­ségvetésből, márpedig olyan jómódú település nem sok le­het, ahol önerőből - vagyis egyéb közteher- vagy más sa- játbevétel-forrásból - képe­sek volnának ezt kitermelni. Az emberek ily módon egy új közterhet kaptak a nyakukba. A kaposvári holdingcég idei bruttó díja 334 és 462 forint, a 120 literes edény heti üríté­sével számolva. Éles viták kí­sérték a nagyatádiaknak szol­gáltató cég árképzését is, és Marcali térségében is erről hallani. ■ Jövőre érkezik a hatósági árképzés, vagyis elvileg egységesek lesznek a dí­jak, ám a mostani, jelentő­sen eltérő díjszabás is jelzi, nrnrlrArmnn lriilnnhnmalf a szolgáltatói költségek Fejetlenség: ezzel a szó­val lehet jellemezni az önkor­mányzatok év végi kapkodá­sát, amivel igyekeztek szol­gáltatót keresni, vagy meg­egyezni a régivel az új árról. Az új hulladékgazdálkodá­Emelés. A kaposvári városgazdálkodási cég gyermekrajzos marketingakciója előtt súlyos kérdésre hív a munkafolyamat: nehéz az igazságos árképzés? Nagykanizsa tulajdonosként vesz részt a hulladékszállításban HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOL­GÁLTATÓT vásárolt a nagykanizsi- ai önkormányzat. A Sauberma­cher-Pannónia Kft. így 2013. ja­nuár elsejétől száz százalékos ön­kormányzati tulajdonban végzi a szolgáltatatást Somogy 34 telepü­lésén, elsősorban a barcsi, a csurgói és a nagyatádi térségben. a szerződést egy éves tárgya­lássorozat után, október közepén írták alá, jóval a hulladéktörvény novemberi elfogadása előtt, amely kimondja, hogy 2013. ja­nuár elsejétől a hulladékgazdál­kodási közszolgáltatás állami irányítás alá kerül, és csak olyan cég végezheti, amely legalább 51 százalékban állami vagy önkor­mányzati tulajdonban van.- már jóval az új szabályozás életbe lépése előtt szorgalmaz­tam, hogy Nagykanizsán az ön- kormányzat tulajdonosként ve­gyen részt a hulladékszállítás­ban - tájékoztatott Cseresnyés Péter polgármester. - Erre több alternatíva is kínálkozott, igya többségi tulajdon megszerzése a szolgáltató cégben vagy egy önál­ló vállalkozás alapítása. akkor a közgyűlés többsége úgy döntött: vegye meg a város a 100 százalékos tulajdonrészt, mert ellenkéző esetben veszélybe ke­rülhet a 130 munkahely egy ré­sze. így tehát a lépésnek komoly munkahelymegtartó ereje is van.- nagy hiba volt, hogy a korábbi kormányok külföldi befektetők­nek adták el a közszolgáltató cé­geket, ugyanis, meggyőződésem szerint, ezeknek magyar kézben kell lennie - tette hozzá. - Nem mindegy az sem, hogy egy cég mekkora nyereséget akar elérni, és ennek szabályozása is ellen­őrizhetőbb így. a díjban persze vannak olyan kötelező elemek, amelyeket a leg­jobb szándékkal sem tudnak el­hagyni. A polgármester ígéri: a lakosság előbb-utóbb érezni fog­ja a lépés hatását, hiszen hosszú távon az a cél, hogy a nyereség­gel szemben inkább a biztonsá­gos, minőségi szolgáltatás legyen a legfontosabb. A tulajdonos önkormányzat a hulladékkezelési szolgáltatásban sem területi felosztásban, sem a megszokott szolgáltatási rend­szerben nem tervez változást. A Saubermacher-Pannónia Kft. in­kább a területi bővítésben gon­dolkodik.- komoly áldozatot vállalt az önkormányzat, hogy a céget megvásárolhassa, de ennek megvan a fedezete - mondta Cseresnyés Péter. - 2010 végén a képviselő-testület elfogadott egy három éves kötvénykibocsá­tást; most ebből, illetve saját erőből tudjuk fedezni a vásár­lást. A vételárat tavaly december 31-ig kellett rendeznie Nagyka­nizsának, aminek eleget is tett. Információink szerint a vételár 3,3 millió euro, azaz mintegy 973,5 millió forint volt. A SAUBERMACHER-PANNÓNIA Kft. tevékenységében a tulajdo­nosváltás nem okoz jelentősebb változást.- az idei év változásaiban janu­ár elsejétől hatályos, hulladék­ról szóló törvény játszik fő szere­pet - tudatta Horváth Balázs ügyvezető. - Tqvábbi fontos vál­tozás a heti gyakoriságú szállí­tás, a díjhátralék kezelésének megváltozása, és Országos Hul­ladékgazdálkodási Ügynökség minősítés megszerzése. a cég Somogybán a nagyatádi telephely 1996-os létrehozása óta szolgáltat. Jelenleg lakossá­gi közszolgáltatásban 34 somo­gyi településről szállít hulladé­kot. JEKI GABRIELLA si törvény ez évre ad lehető­séget árképzésre, jövőre a ha­tósági árral egységes - vagy legalábbis központi - díjsza­bás várható. A közszolgálta­tók számára, melyek ez évtől csak többségi állami vagy ön- kormányzati cégek lehetnek. Szolgáltató lehet a piacon más is, de a megélhetése nem lesz egyszerű. Kaposvár szemétte­lepén például az eddigi két­szeres ártalmatlanítási díj he­lyett (2011-es nettó 3011 fo- rint/tonna KVG által beszál­lított lakossági hulladék, 7165 forint/tonna idegen szolgál­tató) csaknem hatszoros díjat kell fizetni az idegen szolgál­tatónak (3222 forint/tonnához képest 17 ezer 117 forint/ton­na). Ezzel az árképzéssel nem­csak a városlakóknak kedvez­nek, de a rivális cégeket is megszorítják (miközben a sa­ját holdingcéget érthetően po­zitívan diszkriminálják.) De az ádáz árharc a forintos kérdéseket nyögő nyugdíjaso­kat aligha érdekli oly élénken, mint egy új sárga csekk. A te­lepüléseik lakosságát jól isme­rő polgármesterek közben at­tól félnek, a magas díjszabás­sal magasra szökik az illegá­lis lerakók száma is. ■ B. T. imwi FÓNAI IMRE Hárít vagy nem hárít? egy korábbi esés után új­ra emelkedik a svájci frank árfolyama - olvasom. Érde­kes, a törlesztőrészletem va­lahogy nem így mozog, az folyamatosan rekordmagas­ságban tetőz. BANKAUTOMATÁBŐL Vet­tem fel készpénzt a napok­ban, két egymást köve­tő nap kaptam sms-értesí- tést a banktól, hogy mek­kora készpénzfelvételi díjat vontak le: először 738, majd 459 forintot. A kettő együtt 1297 forint. Egekben a bankköltségek is, állapítom meg, s tehetetlenül konsta­tálom, amit nemrég a ban­kok már amúgy is beharan­goztak: kénytelenek áthárí­tani a tranzakciós adót az ügyfeleikre. Ez tehát már az lehet, a tranzakciós illeték rám hárítása, tudják, azé az adóé, amit „magyar mintá­ra számos ország vesz át”. S amelyet ugye „nem háríta­nak át a bankok a lakosság­ra”. Valamiféle új pénzügyi biztos már jelezte is, hogy irgumburgum, vizsgálatot indít, de azonnal. várom a fejleményeket, de ne vegyünk rá mérget, hogy rohamosan csökken­teni fogják a bankok a le0 vonandókat, nem olyan faj­ták azok. Hinni persze le­het, szabad. Annak ellené­re is, hogy tőlünk nyuga­tabbra nem az egyszer már adózott fizetések felvéte­lét adóztatják, de nem is a sárgacsekk-feladást, ha­nem a pénzügyi manőve­reket. Miként el lehet hin­ni azt is, hogy a gáz, a víz, a szemét ára annyi, ameny- nyit a kormány akar. Hiá­ba tapasztaljuk: még csak szemétdíjemelés-maximali- zálás van, nem is csökken­tés, de máris ritkábban jár a kukásautó. Lehet szidni a szemetes céget, meg a ban­kot. Egyébként pedig: amíg lesznek hinni akarók, ad­dig lesznek megmondok is. Azt szeretném tudni, utána mi lesz. A következő évek állásait is veszélyezteti a kevés beruházás teljesítmény Különösen a termelő gazdasági ágazatok visszafogottsága okozhat problémát a Dél-Dunántúlon dél-dunántúl Meglehetősen siralmasan teljesített a jövőt építő beruházások dolgában a régió három megyéje az elmúlt esztendőben. Somogybán fo­lyó áron számítva egyötödével, Tolnában egyhatodával, míg Baranyában „csak” néhány szá­zalékkal esett a beruházások összértéke. A gazdasági helyzeten javító fejlesztések elmaradását talán az mutatja legszemléletesebben, hogy Baranyában egy lakosra 127,9 ezer forint beruházás­érték jutott az elmúlt esztendő első három negyedévében, ami az országos átlag alig kéthar­madát, a tizenkilenc hazai me­gye átlagának pedig mindössze 83 százalékát jelentette. A me­gyék rangsorában Baranya számára ez a 12. helyhez volt elegendő, kevéssel közvetlenül megelőzve a régióbeli Tolna me­gyét, Somogy pedig négy hellyel lemaradva követte Baranyát. Tovább árnyalja a képet, hogy a fejlesztések jelentős ré­sze olyan ágazatokba - oktatás, kereskedelem - ment, amelyek nem a termelő szférát erősítik. Igaz ez a régió megyéi közül legjobban álló Baranyára is, ahol a beruházási források egy- harmada landolt az iparban (or­szágosan az arány csaknem 50 százalék), míg Tolnában és So­mogybán még ilyen arányokat sem tud felmutatni ez az ágazat. A paksi atomerőmű bővítése az egész térséget erősítheti Gazdasági szakemberek a je­lenség foglalkoztatási kocká­zatára hívják fel a figyelmet. A termelő célú fejlesztések hi­ánya ugyanis az elkövetkező évek munkahelyteremtéseit korlátozza, szinte minden te­rületen. A másik figyelemre méltó fejlemény, hogy az el­húzódó válság hatására a kis- és középvállalkozások a kor­mányzati szándék ellenére is szinte teljesen lemondtak új fejlesztések, beruházások in­dításáról. Utóbbi szektor kép­viselői inkább a túlélésre ren­dezkedtek be, s egyelőre nem szívesen vállalják a bővüléssel, beruházással járó kockázatot. ■ Kaszás E. Új nagyra várva a régió megyéinek beruházási teljesítményét alaposan vissza­veti, hogy tavaly már nem volt olyan kiemelt fejlesztés - mint ko­rábban az autópálya-építés vagy a pécsi EKF-program -, amely még akkor is helyzetbe hozta a helyi gazdasági szereplőket, ha nem fővállalkozóként, generál- kivitelezőként kapcsolódhattak a nagyberuházásokba. A legköze­lebbi ilyen kiemelt gazdasági program a paksi atomerőmű bő­vítése lehet, amelyhez - bár még évek kérdése a munkák megindu­lása - már most nagy reménye­ket fűznek a dél-dunántúli szak­cégek, vállalkozások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom