Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-18 / 15. szám
6 GAZDASAG 2013. JANUÁR 18., PÉNTEK IH031SB3H' Varga: a kormány kész tárgyalni „MAGYARORSZÁG MA már olyan helyzetben van, hogy a piacok likviditása miatt kisebb talán az ösztönzés az IMF-fel való hitelmegállapodásra, de a kormány kész tárgyalni, a hitelmegállapodás lehetőségét továbbra sem veti el” - mondta Varga Mihály a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A hiteltárgyalásokért felelős tárca miniszter elismételte, hogy a kormány nem pénzt szeretne, hanem biztonsági hálót, „casco biztosítást”, amely segíthet, ha az európai piacok felborulnának. A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége szerdától tárgyal Magyarországon, de most a magyar gazdaság folyamatait vizsgálja. ■ MTI VM: már érkezik a támogatás MEGKEZDŐDÖTT AZ elmúlt évben esedékes területalapú agrártámogatások második ütemének kifizetése, a következő hetekben 140 milliárd forint érkezik a gazdák számlájára - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A két ütemben kifizetett több mint 294 milliárd forintos összeg hektáronként csaknem 60 ezer forint támogatást jelent. Tavaly októbertől az év végéig az első ütemben 141 milliárd forinthoz jutottak hozzá a gazdálkodók - áll a közleményben. ■ MTI Földhasználat: kötelező nyilvántartás A termőföldről szóló törvény 2013. február 1-jével kötelező adatszolgáltatást ír elő a földhasználati nyilvántartásba már bejegyzett föld- használók számára - közölte a VM. A magánszemély föld- használónak a személyi azonosítóját és az állampolgárságát, gazdálkodó szervezet földhasználónak pedig a statisztikai azonosítóját (törzsszám) kell bejelentenie az ingatlanügyi hatóság felé. A rendelkezés a 2012. december 31-ig nyilvántartásba bejegyzett földhasználókra vonatkozik, akiknek március végéig kell teljesíteni az adatszolgáltatást. ■ VG Adható földhöz támogatás európai bíróság A főtanácsnok Magyarországnak adott igazat A földvásárláshoz nyújtott állami támogatás elsősorban a kisebb gazdaságokat segítette, és a bíróság szerint nem sérti az uniós szabályokat Magyarországnak és az Európai Unió Tanácsának adott igazat az Európai Bíróság főtanácsnoka tegnap közzétett indítványában, így elvileg idén még adható lenne földvásárláshoz állami támogatás. Braunmüller Lajos A magyar mezőgazdasági termelők földvásárlásához nyújtott állami támogatások igénybevételének lehetőségét 2013. december 31-ig meghosszabbító tanácsi határozat összhangban van az EU működéséről szóló szerződéssel - állapította meg Paolo Mengozzi főtanácsnok tegnap publikált indítványában. Mint ismert, a kisebb gazdaságok versenyképes birtokméretének kialakítása érdekében a kormány még 2004 előtt birtokösszevonási támogatási rendszert működtetett, valamint kamattámogatás formájában földvásárlási támogatást nyújtott. Több éves fennállása alatt a támogatást mindössze néhány ezer termelő kérelmezte, a legutóbbi kormányváltás után a forma meg is szűnt. 2007-ig volt adható ilyen jellegű támogatás, amely magába foglalta a notifikációs kötelezettséget is. A bizottság a támogatásokat 2007-ben notifikálta, azzal, hogy 2009. december 31-e után nem adhatók tovább, mondván: fenntartásuk gazdaságilag nem indokolt. 2009 novemberében Magyar- ország a tagállamokat képviselő Európai Tanácshoz fordult a támogatás nyújtásának 2013. december 31-ig történő meghosszabbítása érdekében az EU működéséről szóló szerződés azon rendelkezése alapján, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények fennállása esetén e szervtől kérjék az egyébként az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatás engedélyezését. A tanács Magyarország kérésének megfelelően meghosszabbította a támogatás nyújtására nyitva álló „ha földet vásárolnak ma Magyarországon, azt szinte minden esetben készpénzért teszik. Hitelről, vagy egyéb, hosszabb átfutású konstrukcióról azért nem eshet szó, mert huszonnégy órán belül tucatnyi készpénzes jelentkező akad" - nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „a hitel felvételénél egyébként is visszatartó erő az önrész magas aránya, valamint a kamat, és a kapidőszakot, a gazdasági válság miatt fennálló rendkívüli körülményekre. Emiatt az Európai Bizottság beperelte a tanácsot, mondván: a szervezet túllépte a hatáskörét, és a rendkívüli körülmények nem állnak fenn. A tegnap kiadott indítványában Mengozzi főtanácsnok megállapítja ugyanakkor, hogy a tanácsnak volt hatásköre a vitatott határozat elfogadására és e hatáskörével nem élt vissza. Mengozzi főtanácsnok a gazdasági válságot továbbá rendkívüli körülménynek tartja, így a bizottság keresetének elutasítását javasolja az Európai Bíróságúak. A kiadott közlemény hangsúlyozza: a főtanácsnok vélecsolódó költségek magas szintje. egyébként A mezőgazdaságban sokkal hangsúlyosabb kérdés a földhasználat a földtulajdonlásnál. A használat, vagyis a bérlet tekintetében például az egyéni gazdák birtokmérete 2000 és 2012 között a duplájára nőtt, amely nagymértékű koncentrációt jelez. Emellett a földtulajdonlás kérdése kisebb jelentőségű" - fogalmazott az agrárközgazdász. ménye nem köti a bíróságot, amelynek bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást, az ítéletet pedig csak később hozzák meg. A főtanácsnoki álláspont azonban szinte minden esetben megegyezik az ítélettel. „A kérdéses támogatás éppen arról szólt, hogyan lehet segíteni a kisebb gazdaságokon, és lehetővé tenni, hogy ésszerű birtokméretet érjenek el” - nyilatkozta lapunknak Máhr András, a MOSZ gaz-, dasági részlegének vezetője, aki az uniós csatlakozás utáni években a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, majd szakállamtitkára volt. Hozzátette: „A támogatási formákat a minisztérium későbbi vezetése nem hirdette meg. A mostani döntés is azt jelzi, hogy a kérdéses támogatási formát sürgősen meg kellene hirdetni újra a szétaprózott birtokok összevonásának elősegítése érdekében.” Mezőgazdasági területek jellemző hektáronkénti ára (millió forint) Le|ejő __________________________04 Szántóföld_____ _____________'_______L0 Sz őlő________________3,0-5,0 FO RRÁS: VG-GYŰJTÉS A készpénzes vevőké a terep Nyugdíj: még vizsgálják az eleit privilégiumokat tavaly nyár közepén döntött a parlament a kommunista nyugdíjpótlékok megvonásáról, ám a mai napig nem lehet tudni, hány embert érint a döntés, és mikortól veszik el tőlük juttatásukat. Az akták áttekintésével megbízott parlamenti bizottság ugyanis még nem ért a munka végére, és egyelőre beláthatatlan, mikor fog. Fideszes és jobbikos képviselők kezdeményezésére nyáron határozott úgy az Ország- gyűlés, hogy megvonják az úgynevezett nyugdíjpótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. ■ Egyelőre nem tudni, kitől veszik el a „kommunista” nyugdíjat, és az sem, mikortól A törvény vonatkozik mindazokra, akik az 1945-1949 közötti időszakban a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, vagy az azt követő megtorlásokban szerepet vállaltak, 1948. és 1990. május 1-je között titkosszolgálati tevékenységet folytattak, vagy ugyanebben az időszakban állami vezetői tisztséget töltöttek be. A törvény hatálya érvényes azokra is, akik a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben vezető pozíciót töltöttek be. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára érdeklődésünkre elmondta: az érintettek száma ezres nagyságrendű, mindenkiről egyenként kell dönteni, amihez rengeteg aktát át kell nézni a bizottságnak. A tagok „alapos és körültekintő vizsgálatai miatt” húzódik ilyen sokáig a grémium munkája - közölte az államtitkár. Rétvári Bence korábban úgy fogalmazott: „Meg kell vizsgálni például, hogy valaki egy Vörös Csillag Érdemrendet a gyárban vagy a pártirodán végzett munkájáért kapta-e.” ■ H. É. Nincs európai húzóereje sem a magyar gazdaságnak gki A gazdaságkutató korábbi prognózisait értékeli Karsai Gábor, aki szerint elégedettek lehetnek a jóslatokkal Ritka pillanat: egy elemző cég megvizsgálja, menynyiben váltak be a jóslatai. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elemzi prognózisaikat.- Az elemzők nem szeretnek beszélni arról, hogy mennyire váltak be előrejelzéseik, a GKI mégis elkészített egy tanulmányt a prognózisainak megbízhatóságáról. Mennyire jöttek be a jóslatok?- Negyedik alkalommal készítettük el megbízhatósági elemzésünket. Azt vizsgáltuk meg, hogy az 1995 és 2011 közötti 17 évben mennyire jöttek be negyedéves jóslataink. Amit megnéztünk, az a GDP, annak különböző összetevői, az egyes ágazatok termelése, a fogyasztás, a beruházás, a külkereskedelem, a belső és külső egyensúly,és az infláció. Minden évre hat előrejelzés készül. Ezeket együtt néztük, és azt vizsgáltuk, hogy a ténytől mennyire térnek el. Ténynek azt tekintettük, ami 2012 novemberében - a kutatás lezárásakor - a KSH által közölt utolsó tényszám volt. A bruttó hazai termék esetében az év végi (decemberi) előrejelzésünk és a KSH első adatközlése - ami a következő év márciusában készül el - csaknem azonos megbízhatóságú. Nálunk 0,7 százalékpont az eltérés, a KSH esetében 0,6 százalékpont. Ezzel elégedettek lehetünk. Ha mind a 6 előrejelzés átlagát vizsgáljuk, akkor is csak 1 százalékpont az eltérés. A Reuters-konszenzussal ösz- szevetve lényegében azonos az eredmény.- 2011 végén sokan csodálkoztak, amikor Önök 1 százaléknál nagyobb GDP-visszaesést vártak 2012-re. Minek köszönhető, hogy már akkor látták a recessziót?- Már 2011 végén 1,5 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsítettünk 2012-re, valószínűleg ez lesz a tényszám is. Az volt a megfontolásunk, Karsai Gábor hogy a külső környezet romlása, a költségvetési kiigazítás és a végtörlesztés miatt csökkenő fogyasztás, a befektetői bizalmat ért csapások, a forrás- és piachiány következtében hasonlóképpen mérséklődő beruházás okozza a GDP 1,5 százalékos visszaesését 2012-ben. A döntő az volt, hogy számszerűsítettük a növekedésellenes gazdaságpolitika következményeit, de ennyire pontos találathoz szerencse kell.- Idén kikerülhetünk a recesz- szióból?- 2013-ban a GKI szerint stagnálni fog a magyar gazdaság. A fő gond az, hogy a beruházásokban a jogbiztonság hiánya, a lefagyasztott bankrendszer és a szűkülő belső piac miatt visszaesés valószínű. Az üzleti befektetések csökkennek, kifut a Mercedes, az Opel és Audi beruházásának pozitív hatása, és az Európai Uniós pénzek várhatóan gyorsuló elköltése sem tudja majd ellensúlyozni ennek visszaesését. A fogyasztásban még némi további zsugorodásra lehet számítani. Az európai konjunktúra sem javul sokat, vagyis nincs igazi húzóereje a magyar gazdaságnak. A stagnálása is csak a mezőgazdaság dinamikusan emelkedő kibocsátásának lesz az eredménye. ■ Hornyák József
