Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-16 / 13. szám
4 2013. JANUÁR 16., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Magyar sertésboom két év alatt Bábonymegyer: a faluházban köszöntötték a 100 éres lakót A vidék lehetősége Horn Péter professzor szerint külföldi tőke nélkül nincs esély szépkorú A bábonymegyeri faluházban köszöntötték rokonai és ismerősei a falu legidősebb polgárát, a száz esztendős özvegy Pártái József- nét. Három gyermeke volt Mariska néninek, öt unokája, kilenc déd- és négy ükunokája van. ■ Özvegy Pátral Józsefné szerint a családja iránt érzett szeretető tartja ilyen sokáig életben. Ilyen egyszerű a hosszú élet titka Mintegy negyvenen gyűltek össze a faluházban, ahol elsőként Kiss Sándorné bábonymegyeri polgármester köszöntötte, majd a legidősebb unokája és legfiatalabb, öt esztendős ükunokája, utóbbi verssel. Nagy Csaba református esperes és Sándor Zoltán lelkész is szép szavakat mondott Pártái Józsefnének, aki tősgyökeres bábonyi, hiszen Nagybábonyban született (Koppánymegyerből és Nagybábonyból lett a mai Bábonymegyer - a szerző). Földműves szülei hét gyermekéből ő volt a hetedik. Férjével ötvenhat évig éltek házasságban. Mariska néni sokáig igen aktív volt, két éve, 98 éves korában még főzött, rétest sütött. Mindig szeretet volt a szívében a családja iránt - ezt válaszolta, amikor a faluházi ünnepségen a hosszú élet titkáról faggatták. ■ Fónai I. Özv. Pártái Józsefnét köszöntötték ► Folytatás az 1. oldalról A világ népessége egyértelműen növekszik, egyre több élelmiszerre van szükség - ma egymil- liárd ember alultáplált, ugyanennyi nem jut elég fehérjéhez -, egyes kutatások szerint húsz év alatt hetven százalékkal kell növelni a növénytermesztést. Ezzel szemben az iparosodás és az infrastruktúra fejlődése miatt folyamatosan csökken az élelmiszertermelésre alkalmas földterület: míg 15 éve a szárazföldek hét, addig ma már csak öt százaléka alkalmas valamilyen agrártevékenységre. Bár a rendszerváltás óta Magyarországon is csökkent a megművelt területek aránya - nagyjából 200 ezer hektárral, ez csaknem megegyezik Szlovénia szántóterületével... -, az ország területének még mindig 70 százalék alkalmas a művelésre.- Magyarország a történelme során mindig kivételezett helyzetben volt - állította Horn Péter -, nálunk a 18. század elejét kivéve sohasem volt éhínség, a növénytermesztés ugyanis a nagy legelőterületeknek köszönhetően erős állattenyésztéssel párosult. Mindig is többet termelt az ország, mint a lakosság igénye, így a rendszer- váltásig folyamatosan exportálni tudta a felesleget. Azóta különleges helyzet állt elő, egyre több élelmiszer-alapanyagból behozatalra szorul az ország, például sertésből is, noha Európa egyik legnagyobb fogyasztójából sereghajtóvá váltunk húsz év alatt: az egy főre eső éves sertéshús-fogyasztás 43 kilóról 27-re esett vissza.- Átalakult az agrárgazdaság - magyarázta a professzor -, kiesett a háztáji, mely a nagyüzemek partnereként a termelés felét adta. A nyolcvanas években tízmillió sertés volt az országban, s 16 millió vágás. Csak a kaposvári tenyésztési nemesíté- sű Ka-Hybból ötmilliót vágtak. Ez azóta idehaza elsorvadt, az Egyesült Államok nagy telepei viszont máig ezt használják... A rendszerváltás után a '80-as évek nagy nyugati és keleti sertésexportja leépült, az életszínvonal-esés miatt visszaesett a hazai fogyasztás is, s elöregedett a hetvenes években épült, akkor modem sertéstelepek egy része.- Ennek ellenére rövid idő alatt fel lehetne futtatni a sertéságazatot - tette hozzá Hóm Péter -, de jelentős reformokra lenne szükség. Nagy termelési együttműködési szervezetek kellenek, integrálódás, külföldi tőke. Az ötlet nem egyedi, az Egyesült Államok, Kanada és Új-Zéland is idegen tőkével tette rendbe halódó sertéstermelését. A hollandoknak, a dánoknak, a japánoknak köszönhetik, hogy sikerült gazdaságossá, a legszigorúbb piaci követelményeknek megfelelővé fejleszteniük. A példa adott: Dániában 30 millió sertést állít elő hatezer családi gazdaság. Mely amúgy egyetlen szövetkezetét jelent óriási lehetőségekkel a beszerzéseknél és az eladásoknál. Ezzel a mi szétaprózódott családi gazdaságaink, melyeket fejleszteni szeretne a kormány, sohasem tudnak versenyre kelni, hiszen nincsenek alkupozícióban a nemzetközi, de még a hazai piacokon sem. Már csak a finanszírozási hátrányok miatt sem: itthon nehezen és drágán kap hitelt egy gazda, sokszor a külföldi vetélytárs lehetőségeihez képest tízszeres kamattal. Éppen ezért van szükség az idegen tőkére, hisz az a saját országának alacsony kamatú hitelét hozza. Pedig a professzor szerint a külföldi tőke beengedésének igencsak hamar lenne hozadéka, hiszen konkrétan a sertéságazat felfutása rengeteg munkahelyet teremtene, méghozzá vidéken, sokszor az ország nehezebb sorsú, korábban a mezőgazdaságból és a feldolgozóiparból élő részein. Mint Somogy. Mely országosan is kiemelkedő sertéstartó területnek számított, s erre alapult többek között a megye feldolgozóipara is. Nem véletlen, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok feloszlatása után sorra szűntek meg a különféle üzemek.- Somogy kifejezetten kukoricatermelő vidék, azaz a takarmány helyben terem - magyarázta Horn Péter. - Ráadásul a jelenleginél sokkal nagyobb a takarmánypotenciálja, ahogyan amúgy az egész országnak, és sokkal nagyobb állatállományt is elbírna. Utóbbi több állati trágyát is jelent, ami jelenleg hiányzik a földekről, emellett a trágya elsőrangú bioenergia-forrás, azaz az uniós zöldenergia-prog- ramnak is meg tudnánk felelHorn Péter: Külföldi tőke bevonásával van esélye az agrárgazdaságnak ni. A sertésállomány növekedése biztonságos értékesítési piacot jelentene a növénytermesztőknek, elégséges alapanyagot a feldolgozóiparnak, s ez a két terület jelentős pluszmunkaerőt is kívánna. A mezőgazdaság magas áfája jelenleg ugyanis a feketegazdaságot erősíti, s a hazai húsiparnak egyik legnagyobb problémája, hogy nem megfelelő kapacitással dolgoznak az üzemek. Hiába mentik meg most őket milli- árdokkal, ha nem változik az állattenyésztési koncepció, ez csak tűzoltás, s a probléma záros határidőn belül ismét előkerül. A megoldás tehát kézzelfogható közelségben van, csak éppen a hazai agrárium túlságosan átpolitizált, s emiatt nem tud előrelépni. Bizonyos szintig van értelme ragaszkodni a földhöz, ám egy bizonyos ponton túl káros. Nem mellékesen, ha egy külföldi a földbe invesztál, egyúttal nemzetiesül is, elég, ha csak a Harruckemek- re vagy a Festeticsekre gondolunk. A külföldi tőke mellett a professzor szerint elengedhetetlen a szerkezeti átalakítás is: a mezőgazdaságnak ágazatonként át kell térnie egy szövetkezeti rendszerre, a magányos családi termelő, mely idehaza az agrárium politikai jelképe kihalóban van a világon - Németországban tíz év alatt egymillió családi gazdaság tűnt el...- Annak idején a termelőszövetkezeti rendszer Európában a leghatékonyabbnak, vi- lágmodellnek számított - állítotNem ajándék a kétmilliárd! ► Folytatás az 1. oldalról ismert, Szita Károly múlt hétfőn jelentette be, hogy Kaposvár kétmilliárd forint értékben tőkét emel a Kométában, ennek fejében tulajdonrészt és döntési jogosítványokat kér. Újságírói kérdésre válaszolva Szita Károly határozottan kijelentette: a kétmilliárd forint értékű feltőkésítésnek nincs köze ahhoz a 3,5 milliárdos támogatáshoz, amelyet a Belügyminisztérium ítélt meg decemberben Kaposvárnak. - Kaposvár erős város- hangoztatta -, fontosnak tartja stratégiai ágazatának védelmét, ezért dönt feltételekkel a tőkeemelésről és tulajdonszerzésről. A POLGÁRMESTER kedden, Budai Gyula nyilatkozata után hozzátette: tulajdonrészt vásárolunk, befektetett pénzünkre hozamgaranciát kérünk és tőkénk ütemezett megtérülését.- Tulajdoni arányunktól függetlenül a társaság alapszabályának olyan módosítását is kérjük, amely biztosítja, hogy nélkülünk lényeges kérdésekben a részvénytársaság nem hozhat döntést - hangsúlyozta Szita Károly. - Befektetésünk hosszú távon stabilitást és eredményes gazdálkodást is kell, hogy eredményezzen a húsüzemnél, biztosítva többek között 900 család megélhetését is. Márkus kata .......«it jí .i........... j>j\.................. ta Horn Péter -, s tanították a világ nagy egyetemein. De jó példa lehet a második világháború után megszűnt Hangya Szövetkezet is. Csak éppen a rendszer- váltás utáni kárpótlással rengeteg föld került spekulánsok kezébe, kifosztva ezzel a helyben élőket. Nem lett volna szabad ugyanis az összes kárpótlási igényt csak földdel kiegyenlíteni. Ezen ugyan már nem lehet segíteni, a mezőgazdaságon viszont igen, mely ismét húzóágazattá válhat, s komoly exportlehetőséget nyújt. Csak a közelmúltban Dél-Korea és Oroszország jelezte, ha lenne, vásárolna magyar sertést. Csak most éppen még a hungaricumtermé- kekhez sincs elegendő alapanyagunk... ■ Vas András Fiatal önkéntesek segíthetnek rászorulóknak A marcali és a siófoki régiót is érinti a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület uniós támogatással beindult programja egyebek között a hátrányos helyzetű lakosság segítésére. Dúsa Ágnestől, a szeretetszolgálat dél-dunántúli régiótitkárától tudjuk: önkénteseket toboroznak és feladatokkal látják el őket. Főként 15-25 éves fiatalokra számítanak, akiknek egy részét középiskolákban szervezett érzékenyítő foglalkozásokon igyekeznek megnyerni. Az érdeklődők önkéntesképzés után kiválaszthatják, milyen intézményben, illetve projektben segítenek rászorulóknak. Például hajléktalanokkal, fogyatékkal, valamint mélyszegénységben élő gyerekekkel is foglalkozhatnak. Ugyanez a program civil szervezetekre is számít; azokra, amelyek örömmel segítenének a szegénységben, kirekesztettségben élőkön. E szervezetek munkatársait a szeretetszolgálat megismerteti a többi közt a szegregációval kapcsolatos alapfogalmakkal és a telepi komplex szociális munkával - utóbbival elméletben és gyakorlatban is. A hátrányos helyzetű lakosságnak közvetlenül is segít az egyesület adományokkal és tanácsadással. ■ F. I. llj kedvezmény a barcsi strandolóknak felfrissülés Délelőtt is olcsóbban fürdőzhetünk, átalakították a kedvezményeket Változtak a Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ jegyárai január elsejétől, miközben új elemekkel bővül a paletta, néhány bérlet megszűnt. Idén a kedvezmények rendszerének átalakítása során szétválasztották a diák és a nyugdíjas kedvezményt, utóbbinál pontosították, hogy az igénybevétel során ki minősül nyugdíjasnak. A kedvezménynyel az öregségi nyugdíjasok élhetnek, az igazolvány felmutatása mellett a korhatár nőknél 56, míg a férfiaknál hatvan év. A gyermekjegyet négy-tizenöt éves korig lehet igénybe venni, a gyermekjegyek ára nem változott. A képviselő-testület döntése alapján a strand bevezette a magasabb, nyári jegyárakat, ezeket június elseje és augusztus 31-e között vehetik igénybe a strandolok. Emellett megszavaztak a városatyák egy új típusú belépőt is, ez az úgynevezett délelőtti jegy, amelyet kedvező áron, nyitástól délig használhatnak ki a vendégek, és hasonló a korábban bevezetett, 16 óra utáni jegyhez. így a nyári időszakot kivéve a felnőtt napi belépő ára 1800, nyáron 2000 forint. Megszűnt a wellness kiegészítő jegy, a jegyár ezt már minden kategóriában tartalmazza, kivétel az úszójegy, emellé váltható szauna használati jegy. Aggódnak a vendégek a fürdőért Nincs azonban negyed-, fél-, és éves bérlet. Ezeket a tapasztalatok alapján kevesen vették igénybe. Maradtak az időszakos - heti, havi - és az alkalomra szóló bérletek.- Minél inkább emelik az árakat, annál inkább nem lesznek vendégek - mondja az egyik fürdőző. - Úgy gondolom, hogy az év elején biztos bevétel volt az éves, féléves bérlet, nem értem miért szüntették meg. Hasonlóan vélekedik egy másik vendég is, aki hetente négyszer jár úszni a strandra. Azt mondja, hogy havi úszóbérlettel, a szaunával együtt közel százezer forintot kell most fizetnie egy évben. ■ J. G.
