Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-10 / 8. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2013. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Megyei hálózat: pengeélen egyensúlyozva a történet végéig Ahol a kincsed, ott a szíved közösségi értékek Az öt új díjazottal már 69 miniatűr a megyeházán ► Folytatás az 1. oldalról Eredményként értékelhető, hogy nem zártak el gázcsapot, nem kapcsoltak ki áramot sehol, és még a bérfizetéssel sem késtek. Beszédes szegénysége ez a vidéki közoktatási, közművelődési, szociális és gyermekvédelmi intézményhálózat jelenének. És jogfolytonos következménye az egykor a közszolgáltatók, hitelezők jóindulatára bízott megyéknek. Azoknak a megyei önkormányzatoknak, melyek 2011 végén szinte folyamatos reorganizáció, magyarul átszervezéssel, megszorításokkal, leépítéssel végrehajtott költségoptimalizálás után adták át fő feladatkörüket az államnak. A SMIK 5,87 milliárd- dal vágott neki az évnek, tízmil- liárd volt a működés tavalyi pénze. A kilúgozott intézményhálózat ellentmondásos kettősége, a sokmilliárdos fejlesztések és a leharcolt infrastruktúrák együttese megmaradt a MIK-eknek is. Melyek nagy lendülettel indultak. Somogybán éppen egy éve mutatták be a rendszert, s tették hozzá: a SMIK 600 millióval többet kap a feladatára, mint kapott a megye. Már akkor sem derült ki, mi a bázisa a viszonyításnak, hiszen a megye többmilliárdos forráshiányához képest ez a plusz még mindig elégtelen finanszírozást vetített előre. Viszont a MIK-ektől azt várta a törvényhozás, hogy ne termeljenek adósságot. Ezt emelte ki Báto- ri Zsolt is internetes köszöntőjében: a biztonságos működés megőrzése érdekében elvégzett államosítás azért vált szükségessé, mert az önkormányzatok csődközeibe kerültek, s ez veszélyeztette a feladatellátást. A nemzet- gazdasági jelentőségű államosítás eredményére vonatkozó kérdéseink megalapozottságát tetézte, hogy a MIK-ek kérészéletűsé- géről néhány hónap után felröppentek az első hírek. Először a levéltár került el tőlük, aztán januártól a Klebelsberg központtal a komplett közoktatás. Lapunkban december 17-én megírtuk, s ezt később egy 29-i kormányrendelet tisztázta: a MIK-ek maradékai a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságba olvadnak márciustól. A kormányhivataltól az Őrei úti intézménybe költözött akkor a somogyi részleg. ■ Balassa T. Az önzetlen véradók segítettek a betegeken emberség Az év végén jól vizsgáztak emberségből a véradók. Németh Ildikó, az Országos Vérellátó Szolgálat kaposvári vezető főorvosa elmondta: Mikuláskor a Kaposvári VéreBátó új intézetében 57-en, adventkor a Pla- zában 59-en, szüveszter előtt a Sportcsarnokban 48-an jelentek meg. - Velük, miattuk lett az ünnepek vérellátása zavartalan - mondta. - Az új évben is szükség van az önzetlenségre. A településeken, munkahelyeken helyébe megyünk azoknak, akik szeretnének az „adományozó munkatársaink” lenni. Következő találkozónkat a kaposvári farsangi Dorottya Napokon, február 2-án szervezzük, a „Haza kis polgárainak” épületében. ■ Öt új Örökségünk - Somogyor- szág Kincse címet adományozott szerdán a megyenap alkalmából a megyei közgyűlés. Vas András — Somogy Megye Közgyűlése 2004-ben döntötte el, hogy a megyenap alkalmából Öröksé- günk-Somogyország Kincse néven címet adományoz az épített és a természetes környezeti, kul- í turális értékek, illetve különleges teljesítmények elismerésére. Az idén immár tizedik alkalommal odaítélt címet az első évben kilenc, majd három esztendőn át tíz-tíz, 2008-tól pedig évente öt somogyi érték érdemelte ki. Ebben az esztendőben Kaposvár történelmi belvárosát, a siófoki Thanhoffer-villát, a csoko- nyavisontai gyógyvizet, a Kaposvári Egyetemet és a balatonbog- lári Xantus-kilátót tartotta érdemesnek a közgyűlés a címre - ezzel 69-re nőtt a megyeházán látható, 23 karátos arannyal futtatott Örökségünk-Somogyország Kincse-miniatűrök száma. - Ismét sok jelölés érkezett a titulusra, ezek közül választottuk ki a legérdemesebbeket - mondta a szerdai címátadó ünnepségen a megyeházán Witzmann Mihály, a megyei közgyűlés alelnöke, aki szerint ez a díj arról is szól, hogy összetartó közösség a somogyi, mely büszke értékeire, s üzenni akar az utókornak, hogy nemcsak meglátja értékeit, de meg is őrzi azokat. - Ahol a kincsed, ott a szíved - idézte a mondást az al- elnöks valóban: minket, somogyiakat többek között valóban ezek az értékek kötnek ide. Örökségünk. Öt új taggal bővült Somogyország kincsestára a megyei közgyűlés döntése alapján Új munkahelyeket a béke szigetére tisztújítás Az új megyei cigány elnök megérti, ha valaki nem vállalja romaságát ► Folytatás az 1. oldalról Az országgyűlési képviselőség mellett az Országos Roma Ön- kormányzat elnökhelyettese is vagyok - indokolta döntését a fi- deszes politikus -, s mindkét feladat Budapesthez köt. A megyei kisebbségi önkormányzat viszont Somogyhoz, s egyre nehezebben tudtam egyeztetni a két tevékenységet. A területi cigány önkormányzatban eddig is az elnökhelyettes, a Somogyi Cigány Képviseletek Szervezetének elnöke, Balogh Imre vitte a napi munkát, így aztán értelemszerűnek tűnt a változtatás.- A lehetőségeink behatároltak - mondta Balogh Imre. - Persze ígérgethetnék, ám tudom, nincs új a nap alatt. A szervezet tevékenységét az uniós romastratégia, valamint az Országos 1 Roma Önkormányzat és a kormány közötti keretmegállapodás határozza meg. Utóbbinak köszönhető, hogy néhány kiemelt program már elindult, így például felállt egy foglalkoztatási koordinációs szolgálat. A kistérségenként kiépülő hálózatban 36- an dolgoznak: foglalkoztatókkal, munkaügyi központokkal veszik fel a kapcsolatot a munkahelyteremtés érdekében. Az elnök szerint mindennek alfáját és ómegáját jelentő keretmegállapodást 2011. májusában írta alá az ORÖ és a kormányA barcsi Balogh Imre az új elnök zat, azaz közel egy és háromnegyed év távlatából ez nem tűnik túlságosan nagy eredménynek. Főként annak tükrében, hogy Somogybán meglehetősen sok roma él, s a munkanélküliség, mely amúgy is rendkívül magas a megyében köztük hatványozottabban érvényesül.- Somogybán legalább három kistérség halmozottan hátrányos helyzetű - magyarázta erre Balogh Imre -, még a képzettséggel rendelkezők is nehezen találnak állást. A képzetleneket, s a romák többsége ezeken a területeken ide tartozik, még nehezebb visszavezetni a munkaerő- piacra. Remélhetőleg azonban a kormány kis- és középvállalkozói szektort erősítő programjai 2013-ra beérnek, s a kkv-s szekPolitikai „nevelőhelyek” a tisztújítás során az elnökség az eddigi helyettest emelte az elnöki székbe, míg a szervezet új elnökhelyettese Rafael György, a látrá- nyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője lett Nagy kérdés, mit tud tenni az új vezetés a megváltozott körülmények között Akadnak olyan hangok, akik szerint a megyék megváltozott státuszából adódóan a jelenlegi formában nincs szükség területi kisebbségi önkormányzatokra sem, melyek valójában politikai „nevelőhelyek”. tor elkezdi felszívni a roma munkavállalókat. A közmunka, melyben természetesen a cigányság is aktívan részt vesz, ugyanis csak tűzoltásnak jó, hosszú távon azonban abból nem lehet minőségi életet fenntartani. A megyei cigány önkormányzat új elnöke szerint szervezetük megfelelő, a munkaerőpiacon életképes képzésekkel próbálja segíteni a somogyi cigányságot.- A legfontosabb feladatunk, hogy minél többeket segítsünk munkába állni - állította Balogh Imre. - Természetesen a közéleti kérdésekre is megfelelő válaszokat adunk, ha úgy adódik, ám elutasítjuk a botránypolitizálást. Jobban hiszünk a jogi útban, de ha kell, a jogos önvédelmi mechanizmusokat megtesszük. Szerencsére Somogy országos viszonylatban is a béke szigetének számít. Felvetésünkre, a megyében több településen is előfordult a közelmúltban, hogy a Jobbik és paramilitarista szélsőjobbos szervezetek vonultak fel a cigánybűnözés ellen tiltakozva, illetve, hogy Kaposvár főterén akasztófát állítottak, azaz a béke szigete kifejezés minimum túlzás, Balogh Imre úgy reagált, szerinte egy népcsoport elleni uszítással nem lehet hosszú távon érvényesülni a politikában.- Az viszont elképzelhető, hogy a mostam felfokozott hangulatban még kevesebben merik majd, pontosabban merték vállalni cigányságukat, mint a 2001-es népszámláláskor - ismerte el. - Remélem, hogy az új adatok alapján többen leszünk, mint tíz éve, de megértem azokat is, akik egy hivatalos nyilvántartásban nem merik vállalni romaságukat. Pedig fontos lenne, hiszen alapve- tőy fenntartani kulturális identitásunkat. Ehhez persze az oktatásból is markánsabban kell kivenni a részünket. Ebben segítséget nyújthat az új, hátrányos helyzetűeket támogató ösztön- díjrendszer, emeUett a megállapodás a Kaposvári Egyetemmel, ahol akár külön roma szakkollégium is létrejöhet. A lehetőségek tehát adottak, csak tudnunk kell élni velük. ■ Vas András Ismét adott a kaposvári művész; kórházban gyógyít az alkotása adomány Kertész Sándor Aszályos nyár című olajfestménye is köztulajdonba került: a kaposvári festőművész-tanártól nem idegen gesztussal a Kaposi Mór Oktató Kórház gazdagodott. Ugyanott, a bőrgyógyászati osztály nővérpultja előtt csaknem egy éve a Berzsenyit idéző, Nikla fölött vörös a hold című alkotása látható. A művész adakozókedve kifogyhatatlan. Kertész Sándor hétköznapi alkotó, hiszen szeretné, ha a művei és a közönség gyakran kapcsolatba kerülnének. És mégsem hétköznapi, hiszen számos művét adományozta közintézményeknek. Hazai és külföldi kiállításainak, egész életművének dokumentációját, eredeti meghívókat, tárlatplakátokat, katalógusokat nemrég vette birtokba szülőfaluja, Mező- csokonya iskolája, ahol tárlókba, tablókra került az anyag. Jubileumi Vaszary-tárlata után a Ta- káts Gyula Könyvtárnak adott képet, tizenhat éves tanári munkásságát a Táncsics gimnáziumnak köszönte meg alkotással. A körtemplomi keresztelést Kis- gyalánnak, első hat évét Kisbár- apátinak, tizenkét éves tanítóságát Mezőcsokonyának köszönte meg ily módon. Az Aszályos nyár című nagyméretű (95x105 centiméteres) festmény a Battyányi Zita főorvos vezette bőrgyógyászat járóbeteg-ellátó részlegét színesíti. A vadonatúj északi tömb hatalmas felületeit a művész ezúton is alkotótársai ügyemébe ajánlja, hiszen ha egy mű bármely élethelyzetben segíthet a befogadónak, akkor a kórházi jelenlét biztosan ezek között van. ■ B. T. Cikkünk nyomán: Sóstót is a bűntérképre! javaslat Siófok sóstói városré- sze is „kerüljön fel” a bűntérképre - reagált egy ott élő olvasónk a. szerdai számunkban megjelent, „Bűnös utcák Siófokon és Kaposváron” című cikkünkre. - Uj rendőrkapitány kezdett dolgozni Siófokon, a nyaralóterületen élő kevesek nevében fel szeretném hívni a figyelemét: a lakosság figyel - így a polgárőrként is tevékenykedő férfi. - Látjuk, írjuk, hogy milyen autókkal, milyen rendszámú járművekkel járják az idegenek az ilyenkor elhagyatott utcákat, nyilván előzetes „terepszemlét” tartva. S azt tapasztaljuk, hogy gyakorta cserélgetik ezeket a zömmel rozzant járgányokat. Gyakorlatilag tehát „mindenki tudja", kikről és mely autókról van szó. De a rendőrség vajon tudja, ellenőrzi, hogy ezeknek az autóknak van érvényes műszakija? A sofőröknek van jogosítványa? Erősen kétséges mindegyik. Tart a rendőrség ellenőrző akciókat, razziákat, melyeknek visszatartó ereje lenne? A karácsony előtti időszakban tizenhét lakásbetörést számoltunk össze a nyaralóterületen. Az egyik épületbe a tető megbontásával mentek be. Ezek is felkerülnek a bűntérképre? Arra kérjük az új kapitányt, figyeljenek jobban az üdülőterületre! ■ F. I.
