Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-04 / 283. szám
2012. DECEMBER 4., KEDD INTERJU 7 Nem akarunk egynel tobb Europat martonyi janos: Fontos, hogy az eurozona melyitese ne jarjon az EU ketteszakadasaval A kuliigyminiszter elvi kerdesnek tartja, hogy az EU-biidzsebol a kevesbe fejlett regiokat tamogassak Magyarorszagnak erdemes lenne csatlakoznia a bankuniohoz, ha abban az euro- zona-orszagokkal azonos feltetelekkel vehetnenk reszt - nyilatkozta Martonyi Janos lapunknak. A kuliigyminisz- ter elmondta: meg kellene kotni az IMF-megallapodast, hogy az allamadossag re- finanszirozasa kevesebbe keruljon. Tar Gabor- A mult heten adta ki az eurozona tovabbi integraciojanak me- lyitesere vonatkozo tervezetet az Europai Bizottsag, amely oteves tavlaton beliil sajat forrasokbol finanszfrozott kulon budzset, kozos kincstarjegyeket es ados- sagtorlesztesi alapot adna az eu- roovezetnek. Nem tart attol, hogy a mar most is tobbsebesseges Europai Unio a brusszeli tervek megvalosulasaval vegkepp kette- szakadna?- Ez a veszely valoban fenn- all, de hasonlo javaslatok mar egy ideje napirenden vannak, es nem veletleniii mondjuk most mar eleg regota, hogy vi- gyazzunk, legyen tobb Euro- pa, de ne legyen egynel tobb Europa. Azt is mondjuk, hogy igen, tobb sebesseg alakult ki az integration beliil, de arra vi- gyazzunk, hogy ne epitsiink ki egy olyan rendszert, amely az intezmenyek szintjen tartosan kettevalasztja az EU:t. Ez a bi- zottsagi javaslat ezt a veszelyer- zetet egyaltalan nem csokken- ti. Mondhatnank azt is, hogy a valutaunion kiviili orszagok- miutan ez vallalt kotelezettse- giik - majd idovel ugyis belep- nek az euroovezetbe, azonban ha idokozben olyan mertekben valtoznak az eurozona muko- desenek feltetelei, amivel ezek az orszagok nem szamolhattak akkor, amikor alairtak a kote- lezettseget az euro bevezetese- re, az felvethet kerdeseket. Mi nem akarjuk akadalyozni az eurozonat, hogy megoldja sajat problemait, sot, tamogatunk minden olyan lepest, dontest, amely az eurozona stabilitasat elosegiti. Azt mondjuk azonban, hogy ehhez a jelenleg is rendelkezesre alio eszkozoket, peldaul a megerositett egyiitt- mukodest hasznaljuk. Mind- amellett figyelembe kell venni azt is, hogy ez a brusszeli terve- zet csak kiegesziti az Europai Tanacs, az Europai Bizottsag, az Eurogroup es az EKB elnoke altal kozosen kidolgozott jelen- test az eurozona jovojerbl, amit a jovo heti EU-csucs vitat majd meg. Az igazan erdekes inkabb az lesz, hogy mit tartalmaz majd ez utobbi javaslat.- Az eurozona-integracio melyite- senek egyik lepcsoje a bankunio letrehozasa lesz, amelynek elso fazisa a kozos bankfeliigyeleti rendszer a tervek szerint jovore elindulhat. Korabban a kormany tobbszor is megfogalmazta ag- galyait a bankunioval kapcso- latban, miszerint az eurozonan kiviili tagorszagok penzintezetei hatranyt szenvednenek, miutan rajtuk nem segithetne a bajba keriilo bankok kimentesere let- rehozando kozos alap. A tervek szerint a bankunio nyitott lesz, ahhoz barmely eurozonan kiviili EU-tag Is csatlakozhat, a magyar aggalyokat az nem orvosolna, ha belepnenk a bankunioba?- Egyertelmuen azok koze tartozom, akik tamogatjak a bankuniohoz valo csatlako- zast, de ahhoz olyan feltetelek kellenek, amelyek biztositjak a donteshozatalban valo resz- veteliinket, illetve az azonos felteteleket. Egyebkent most fo- lyik az eurozona, illetve a valutaunion kiviili orszagok kozott az a szakertoi munka, amely azt dolgozza ki, hogy milyen feltetelekkel csatlakozhatnank a bankuniohoz. Majd akkor tudunk donteni a csatlakozas tigyeben, ha nehany fontos ker- des tisztazodik, igy peldaul az, mit jelent az eurozonan kivii- li, de csatlakozo orszagokkal a „szoros egyuttmukodes”, hogy mikent tortenik majd a szava- zas az europai bankfeliigyeleti hatosagban (EBA), lesz-e ket- kamaras szavazasi rendszer, vagyis, hogy az eurozonan be- liili, illetve kivuli tagorszagok tudnak-e kiilon-kiilon szavazni, amivel megakadalyozhatnank az eurozona-tagorszagok min- ket esetlegesen hatranyosan erinto donteseit. Ha szamunk- ra megfelelo modon tisztazzuk ezeket a kerdeseket, akkor azt mondom, hogy csatlakozzunk a bankuniohoz, mar csak azert is, hogy ne keriiljiink hatranyos versenyfeltetelek koze. Emellett nehezen tudok elkepzelni a penziigyi szolgaltatasok teren egy olyan egyseges piacot, ahol tartosan masfajta feltetelek - ide ertve a bankunio kesobbi szakaszaban kialakitando ko- zos szanalasi alapot is - erve- nyesiilnek az eurozona orsza- gaiban, mint a valutaunion ki- viili EU-tagorszagokban.- A 2014-2020-as unlos koltseg- vetesrol szolo novemberi EU-csu- cson az Europai Tanacs elnoke, Herman Van Rompuy altal kidolgozott tervezet ertelmeben mint- egy ketmilliard euroval csokkent volna az a hetmilliardos tetel, amivel az Europai Bizottsag ere- deti javaslata alapjan kevesebb kohezios tamogatast kapnank a mostani 2007-2013-as biidzse 25,7 milliardos keretehez kepest. Orban Viktor kormanyfo a csucs utan azt mondta, elonyosebb Magyarorszagnak, hogy nem sziiletett megallapodas, mintha elfogadtak volna Herman Van Rompuy javaslatat. Ezaztjelenti, hogy a legutobbi tervezetben sze- repelo mintegy 20 milliard euros keretnel varhatoan tobb fejlesz- tesi tamogatasra szamfthatunk a 2014-2020-as idoszakban?- Herman Van Rompuy ter- vezeteben valoban javult a kohezios forrasokkal kapcsola- tos magyar pozicio az eredeti europai bizottsagi javaslathoz kepest. A magyar celkituzes az, hogy tovabb javitsuk ezt a helyzetet. Van egy elvi allas- pontunk, hogy az EU koltseg- vetesebol az Unio alapelveinek megfeleloen elsosorban a kevesbe fejlett regiokat kell ta- mogatni, az pedig nem lehet, hogy a fejlett regiok tamoga- tasa novekedjen, mikozben a szegenyebbeke csokken. Negy magyar regio - az eszak-ma- gyarorszagi, az eszak-alfoldi, a del-alfoldi es a del-dunantuli- is az EU husz legszegenyebb regioja koze tartozik az egy fore juto GDP alapjan, ezert alap- veto fontossagu, hogy ezeknek a tamogatasa ne csokkenjen, es legfokeppen ne a jobb modu regiok tamogatasanak novelese aran.- Masfel hete a berlini magyar nagykovetsegen nemet kollega- javal kozosen delkelet-europai kiiliigyminiszteri konferenciat tartottak a nyugat-balkani terseg europai integraciojarol. Belathato idon beliil elkepzelhetonek tartja, hogy a sajat problemaival elfog- lalt, nem eppen bovitesparti hanNevjegy MARTONYI JANOS (68) 1944-BEN SZULETETT KoloZSVa- ron 1967-ben szerzett jogi diplomat Szegeden 1969-TOL VALLAIATI JOgtand- csos 1979-1984 KERESKEDELMI tit- kar Briisszelben 1984-TOL OSZTALYVEZETO, majd foosztdlyvezeto a Kiilkereskedel- mi, illetve Kereskedelmi Minisz- teriumban 1989- 1990 PRIVATIZALASI kor- manybiztos 1990- 1991KOZIGAZGATASI allamtitkar a Nemzetkozi Gazda- sagi Kapcsolatok Miniszteriu- maban 1991-1994 kozigazgatdsi allamtitkar a Killiigyminiszte- riumban 1994-1998 ugyved, a Baker & McKenzie nemzetkozi iigyvedi ceg irodavezeto partnere, euro- pai igazgatosdganak tagja 1998-2002 KULUGYMINISZTER 2002-2009 ugyved, a Martonyi es Kajtar Baker & McKenzie Ugyvedi Iroda vezetdje 2010-TOL KULUGYMINISZTER 1987-TOL OKTAT az ELTEAllam- es Jogtudomanyi Karan 1997-TOL TANSZEKVEZETO egye- temi docens, majd 2000-tol tan- szekvezeto egyetemi tanar, 2010-tol egyetemi tanar a Szege- di Tudomanyegyetemen 1995 es 1998 kozott vendegpro- fesszor a Brugge-i esNatolin-i (Varso) Europa Egyetemen 1996-ban vendegprofesszor a Kozep-Europai Egyetemen (CEU) gulatban levo EU Horvatorszag jovo juliusi csatlakozasa utan raszanja magat egy ujabb bovite- si korre?- A lenyeg az, hogy ezeknek az orszagoknak az integracios folyamata menjen tovabb, meg ha nem is tudunk most kije- lolni konkret csatlakozasi da- tumokat. Akarmekkora is ez a sokat emlegetett bovitesi fasult- sag, azert a folyamat tenyleg halad elore. Horvatorszag 2013. julius 1-jevel csatlakozik, Mon- tenegroval folynak a csatlakozasi targyalasok, Szerbia pedig tagjelolti statust kapott. Macedonia eseteben is egyre ero- sebb az az allaspont az Union beliil, hogy el kellene kezdeni a csatlakozasi targyalasokat es majd ekozben kell rendezni a Gorogorszaggal folyo nevvitat. Alapveto strategiai erdeke az EU-nak, hogy a bovitesi folya- matot kiterjessze az egesz kon- tinensre, es ezzel befejezodjon az europai egyesites folyamata.- A Nyugat-Balkan integraciojanak egyik fo tamogatojanak szamito Magyarorszag gazdasa- ga szamara milyen elonyokkel jarna a delkelet-europai orszagok EU-csatlakozasa?- Ra kell nezni a ktilkereske- delmi statis'ztikakra, Magyarorszag oriasi aktivumot ter- mel ki ebbol a regiobol, illetve jelentos befektetonek szamit a tersegben, amit az amerikai kiilugyminiszterium nem Nyu- gat-Balkannak, hanem Del-Ko- zep-Europanak nevez. Lehet, hogy a tagabb Kozep-Europara vonatkozo ktilpolitikai koncep- cionknak ez az elnevezes felel- ne meg jobban.- Az unios kuliigyminiszterek mult heti iilese felhatalmazast adott az Europai Bizottsagnak arra, hogy megkezdje a szabad- kereskedelmi targyalasokat Ja- pannal. Tobb tagallam felti sajat autoiparat az esetleges piacvesz- tes miatt, miutan a nyitas reven a japan cegek szabadabban hozhatnak be autoikat Europa- ba. Magyarorszag az esztergomi Suzuki-gyar miatt ebbol a szem- pontbol sajatos helyzetben van. Mikent erintheti a magyar gazda- sagot, ha megnyitjuk piacunkat Japan elott?- A magyar helyzet nem is- olyan sajatos, hiszen az egesz EU-n beliil tobb, ugynevezett japan autot allitanak elo, mint amennyit behoznak az Unio- ba, de az igaz, hogy ez talan Magyarorszag eseteben meg inkabb ervenyes. A Suzuki nalunk sokkal tobb autot allit elo magyar termekkent - amit aztan dontoen exportal - mint amennyi japan autot mi impor- talunk. Esetiinkben igy nem problema a piacnyitas, hiszen az az erdekiink, hogy a Suzuki minel tobb autot gyartson nalunk, minel szabadabb kereskedelmi feltetelek mellett hoz- hassa be alkatreszeit, es aztan innen minel versenykepesebb helyzetben tudjon exportalni, hiszen ez a magyar kivitelt ero- siti.- A kiilkereskedelemnel marad- va, mikent ertekeli a keleti nyitas eddig elert eredmenyeit, bar a folyamat iranyitasa ugy tunik inkabb Szijjarto Peter, a Miniszter- einokseg kulugyi es kiilgazdasagi allamtitkaranak a feladata?- A 2011-ben meghirdetett globalis nyitas reszekent a keleti nyitas a Kiiliigyminisz- terium tevekenysegenek is a kozeppontjaban all, sokan dolgozunk ezen. Azt azonban latni kell, hogy a magyar kivi- tel tovabbra is fokent, 76 sza- zalekban az EU tagallamaiba iranyul, bar iden az Unioba tar- tonal kicsit gyorsabban nove- kedett az EU-n kiviilre iranyu- 16 exportunk. Ez egy adottsag, arra ne szamitson senki, hogy a keleti nyitas meghirdetesevel hirtelen tobbszorosere no peldaul az azsiai hanyad a kiilke- reskedelmiinkben.- Az azeri-iigy hullamai teljesen elcsitultak mar?- Annyibol nem, hogy a ma- gyar-ormeny diplomaciai kapcsolatok tovabbra is fel vannak fiiggesztve. Nagyon szeret- nenk, ha ez a felfiiggesztes ve- get erne, azonban ez nem to- liink fiigg.- Egyre tobb piaci elemzo veli ugy, hogy Magyarorszag valoja- ban nem akar megallapodni az IMF-fel. On szerint sziikseg van a hitelmegallapodasra?- Mindenkeppen meg kellene kotni a megallapodast, bar az IMF konkret penzere nines sztiksegiink, de kell egy biztonsagi halo, elsosorban azert, hogy a magyar adossag refinanszirozasa kevesebbe keruljon. Megmondom oszin- ten en sem ertem mindig teljesen, hogy voltakeppen mit is ker toliink pontosan az IMF es az Europai Bizottsag, milyen konkret lepesek kellenek ahhoz, hogy a targyalasokon tovabb lepjiink.
