Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám
2012. DECEMBER 23., VASARNAP karAcsony 7 erdo peter Az iinnep titka szerinte a cselekvo szeretet, es az, hogy megalljunk es eszrevegyiik a dolgok erteket. A szepen megelt karacsony ugyanis helyre teszi az eletiinket. Jezus elete azt peldazza szamunkra: nines olyan emberi nehezseg, amelyben az Isten elhagyna benniinket: ..BIZZUNK AZ ELETUNK ERTELMEBEN” „ A csaladban kibontakozo emberi fejlodes olyan alapveto ertek, amelyet Jezus sajat maga szamara is igenyelt." Mivel evrol evre masok vagyunk, minden evben mas az iizenete szamunkra a karacsonynak - mondta lapunknak Erdo Peter biboros, primas. Fabos Erika- Iden ket kerek evfordulo is volt az eleteben: megiinnepelte a hatvanadik sziiletesnapjat es az erseki kinevezesenek tizedlk evfordulojarol is megemlekez- hetett. Fontosak Onnek ezek az alkalmak?- Emberi dolog ez, mivel ti- zes szamrendszerben gondol- kozunk, vannak kerek evfordu- lok, de ugy erzem, valoban jo, ha neha alkalmat talalunk es megallunk, hogy eltunodjiink. Konnyen sulytalannak, ertel- metlennek lathatjuk az eletiin- ket, ha idorol idore nem allitjuk bele a mult es jovo, ter es ido, Isten es a vilag osszefiiggeseibe. Ezaltal nyer tavlatot az elet es a jelen pillanat is gazdagabb lesz.- Az iinnepek tehat nem a kiil- sosegek miatt fontosak.- Az iinnep a kultura resze es az iinnepek szellemi gyoke- renel minden kulturaban egy vilagnezet all, ami leggyakrab- ban egy vallas. A kultura teszi a kozosseg eletet szervezette. Ha pedig kozossegkent leteziink, ha rajoviink arra, hogy osszetar- tozunk, akkor tudunk a masik ember javara tenni. Erre is alkalmat adnak az iinnepek. Nem esak a nagy iinnepek, mint a karacsony, hanem a minden heten visszatero iinnep, a vasarnap is.- Sokan talan tulzott fesziilt- seggel elik meg az iinnepeket. Mi a titka a meltosagos, bekes karacsonynak?- Ha megallunk, konnyebben eszrevessziik a dolgok erteket. Persze, nem mindegy mihez vi- szonyitunk. Ha Istenben fedez- ziik fel mindennek az alapjat, pontosabban latunk a kisebb dolgokban is. A szepen megelt karacsony helyre teszi az eletunket. Aggodni persze mindig van miert, mert sehogyan sem illeszkedik egyenesen a fenyo, akarhonnan probaljuk is ki- ekelni a fat, vagy eltorik nehany karacsonyi disz a kapkodasban. De az a gyerek ott, Betlehem- ben - 6 nem aggodott es nem felt semmitol. Nem a gazdagsa- got hirdette, hiszen szegenyseg- be sziiletett. Nem is a megbe- csiiltseget, a kenyelmet, hiszen egy lenezett kornyezetben, egy istalloban jott a vilagra, egy elnyomott kis nep gyermeke- kent, nehezsegek kozott. Megis 6 tette boldogga a vilagot. Ezzel azt iizeni nekiink, hogy nines olyan emberi nehezseg, amelyben az Isten elhagyna benniinket es van okunk arra, hogy meglassuk egymasban Krisz- tust. A dicsoseg neki jar ezen az iinnepen, nekiink, embereknek pedig a nyugodt bekesseg, mert 6 mindnyajunknak jot akar.- Az iinnep minden evben ugyanazt jelenti, megis minden evben kicsit mas az iizenete. Iden mit tart a legfontosabbnak?- Karacsonykor nalunk az volt a szokas, hogy a sziileink- kel egyiitt enekeltiink, majd edesapam Lukacs evangeliu- mabol felolvasta Jezus sziilete- senek tortenetet. Amikor mar tudtam olvasni, legidosebb fiukent ezt a feladatot en kap- tam meg. Ezt kovetoen edesapam minden evben imadko- zott a csaladert. Az egesz evet osszefoglalta, ettol lett minden evben mas tartalma az iinne- piinknek. Mert mi vagyunk evrol evre masok, es ezert van minden evben mas szinezete, hangulata az iinnepnek. Jezus is a csalad fontossagat hirdette. Amikor a vilagra jott, lemon- dott mindenrol, ami luxust, kenyelmet, anyagi biztonsagot jelent, de arrol nem mondott le, hogy csaladba erkezzen. Vagy- is a csaladban kibontakozo emberi fejlodes olyan alapveto' ertek, amelyet Jezus sajat maga szamara is igenyelt. Ha pedig ez l'gy van, akkor az eletiink dolgainak rangsoraban magas- ra kell helyeznunk a csaladot.- Megis: a tavalyi nepszamlalas adatai szerint sosem sziiletett ennyire keves gyerek, egyre kevesebb a csalad, egyre keve- sebb a hazassag.- Nem gondolnam, hogy ma- gyar jelensegrol lenne szo. Az europai piispoki konferenci- anak tavaly eppen ez volt az egyik kozponti temaja. Egy 40 orszagra kiterjedo reszletes statisztika kesziilt a gyermek- vallalasrol es a csaladok hely- zeterol. Sok olyan orszag van, ahol az egy nore juto elveszii- lesek szama nagyon alacsony. Magyarorszagon is Igy van, es ennek osszetettebb, gazdasagi vonatkozasu okai is vannak. A magyar helyzet azert kiilo- nosen nehez, mert hosszu ideje nagyon keves a fiatal, aki csaladot alapitana. Masreszt azt lat- tuk, hogy ha abszolut ertekben osszehasonlitottuk a jovedel- meket, nagyok a kiilonbsegek Europan beliil. Ausztriaban peldaul az egy fore juto jovede- lem tobb, mint a haromszorosa a magyarorszaginak. A lakas- allomany jellege is meghataro- zo, es mivel hazankban jellem- zoen kicsik a lakasok, ez egy- fajta csaladmodellt is magaval hoz. Ez pedig mar hosszu tavon jelent komoly szerkezeti teher- tetelt a tarsadalom szamara.- Mindez talan arrol is szol, Nevjegy: 1952.junius 25-en sziiletett Bu- dapesten. 1975.junius 18-an szenteltek pappa. 1976- ban doktoralt teologiabol Budapesten. 1977- 1980 kozott Romaban ta- nult, ahol egyhazjogbol szer- zett diplomat. ii. janos pal papa 1999. no- vember 5-en a szekesfehervari egyhazmegye segMpiispokeve nevezte ki. 2000. januar 6-an szenteltek piispokke. 2003. januar li en lepett hiva- talba, mint esztergom-buda- pesti ersek, Magyarorszag pri- masa. 2003 oktoberetol lett biboros. hogy a fiatal nemzedek nem bizik a jovoben.- Nyilvanvaloan igy van, hiszen az altalunk vegzett ku- tatasbol is kideriilt, hogy az egzisztencialis biztonsagnak nagyobb hatasa van a gyerek- vallalasra, mint az aktualis jovedelmi viszonyoknak. Azt lattuk, hogy Luxemburgban, ahol a gyermekek utan jaro ta- mogatas a legmagasabb, nem sokkal nagyobb a gyermek- vallalasi kedv, mint mond- juk Lengyelorszagban, ahol joval alacsonyabb. Francia- orszagban ellenben merheto eredmenyt jelent az, hogy ott a csaladanyak konnyen es ru- galmasabban be tudnak kap- csolodni a gyermekneveles mellett is a munka vilagaba. * Persze a jovobe vetett hit nem esak az anyagi koriilmenye- ink lehetseges alakulasan mu- lik. Nem kell, hogy annyira aggodjunk a jovo miatt, mert a foldi jovo hullamzas, es az volt minden nemzedek eleteben. A tarsadalomban valoban van egyfajta remenyvesztes, szeles korben. Ez sem magyar sajatossag, Europaban es a vi- lagban is megfigyelheto mindez. Egy nagy altalanos folya- matnak vagyunk a reszesei es az elszenvedoi. De az emberi leleknek tobbfele retege van. Talan az anyagi kilatasoknal is fontosabb, hogy lassuk eletiink ertelmet. Biznunk kell abban, hogy van valamilyen erteke, celja az eletiinknek, valahova tartunk. Ezt a celt maga az Isten tuzi ki, aki sze- ret minket, ez a bizalmunk alapja.- Ezekben a valsagos idokben tobben keresnek fogodzot, ta- maszt az egyhazban, a hitben, mint korabban?- Ezt igy kozvetleniil nem latjuk, de peldaul az onkentes munkaval tobbet talalkozunk, mint barmikor korabban, es nemesak nalunk. Europaban is egyre tobben fedezik fel, hogy van egy jelentos resze az idos- kori eletnek, amikor meg tudunk tenni a kozossegert. A bu- dapesti plebaniak karitasz-cso- portjait is ez a 65-75 kozotti generacio viszi elore.- A hivok szama hogyan alakul ma Magyarorszagon?- Az utobbi nehany evben a keresztelkedesek szama a ka- tolikus egyhazban kevesebb volt, a demografiai hullammal egyiitt csokkent. Ennek egyik okat abban latom, hogy mos- tanra lett sziilove az a generacio, akik mar egyaltalan nem reszesiilt hivo neveltetesben. Masreszt viszont az is figye- lemre melto, hogy egyre no a felnott keresztelkedesek szama, ami azt jelzi, hogy jelen van az oromhir. A 2001-es nepszamlalas adatai szerint hason- 16 aranyban vallottak magukat katolikusnak az emberek, mint amilyen aranyban az elmult evekben az 1 szazalekos adofel- ajanlasokat tettek. A felajanlok mintegy 60 szazaleka rendeli adoja egy szazalekat egyha- zunk javara.- Eppen a napokban olvastam, hogy XVI. Benedeknek mar tobb mint egymillio kovetoje van a twitteren. Maskent kell szolnia az egyhaznak az embe- rekhez az internet, az infokom- munikacio vilagaban, mint korabban?- Alapvetoen nem egy, hanem ezer nyelven beszel a mai kultura, es az emberi kommu- nikacio kiilonbozo sikjain egy- szerre kell kifejezniink a hitiin- ket: szoban, irasban, kepben, zeneben, mozgasban, jelke- pekben. Mindenkihez ugy kell elvinniink, hogy kepes legyen befogadni. Nagy feladat, hogy roviden, a mai kommunikacio leheto'segeinek megfeleloen ad- juk at az oromhirt, persze an- nak tudataban, hogy vannak olyan kommunikacios modok es esatornak, amelyeken a hi- tiink teljes tartalma nem ad- hato at. Beszed nelkiil, logikus erveles nelkiil elsikkad a hit tartalma. Az internet raadasul egyszerre demokratikus es ka- otikus, ami a tartalmak feltol- teset illeti. Az igazi szabadsag lehetoseget jelent az ertekek kibontakoztatasara. Peldaul a 12 kotetbol alio hittankonyv sorozatunkat feltoltottiik az in- ternetre, a hittansuli.hu cimre. Ilyen teljesseggel ez a habo- ru ota nem allt rendelkezesre. A konyveken kiviil talalhatok rajta oravazlatok, tanmenetek, sot felkeriilt ra a 100 legfonto- sabb vallasi enek is.- Az elmult 2,5 evben, 25 sza- zalekkal novekedett az egyhazi oktatasi intezmenyek szama. Mlt var ettol?- Fontosnak tartom megje- gyezni, hogy nem az egyhaz nyomulasarol vagy strategiaja- rol van szo, hanem arrol, hogy megvaltozott a jogi kornyezet es a torvenyek lehetove tettek, hogy az onkormanyzatok felajanljak az intezmenyeiket egyhazi fenntartasra. 2010-ig a helyzet alapvetoen az volt, hogy ketfele modon, de a val- lasszabadsag alapjoga menten letesithettiink vagy kaptunk vissza oktatasi intezmenyeket. Vagy olyan iskolat, ovodat kaptunk vissza, amely egykor egyhazi intezmeny volt, de elvet- tek, vagy uj intezmenyt letesi- tettiink, tehat a vallasi neveles identitasa kidomborodott. Az utobbi ket es fel evben viszont elo'fordult, hogy az onkormanyzatok olyan intezmenyt ajanlottak fel, amely sosem volt az egyhaze. Olyan iskola- kat is, amelyekben az oktatok es a diakok jo resze nem ahhoz a felekezethez tartozott, amely az adott intezmenyt atvette. Tehat itt olykor nem esupan a vallasos neveles igenye jatszott szerepet, hanem egyeb, peldaul fenntartasi nehezsegek- bol adodo koriilmenyek is. Re- gionalisan nagyon eltero a kep, Budapesten es a Dunantulon nagyon keves intezmenyt ajanlottak fel egyhazi fenntartok- nak, Eszak- es Kelet-Magyaror- szagon sokkal tobbet. A tapasz- talatunk az, hogy gyakran az intezmenyek es a helyi oktatas megmaradasaert is aggodnak a sziilok es a pedagogusok, amikor elfogadjak, vagy kezde- menyezik, hogy egy-egy iskola valamelyik egyhaz fenntarta- saba keriiljon.
