Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám

4 KARACSONY 2012. DECEMBER 23., VASARNAP szokasok A csalad, a kozosseg es a kozos etkezes valamennyi hazankban elo nepcsoportnal fontos resze az unnepeknek. Gorogok, ciganyok, ruszinok, gruzok, szlovakok Magyarorszagon is sajat hagyomanyaikkal varjak a kisded sziileteset. MINDEN NYELVEN SZERETET A karacsony minden kereszteny kulturaban a legnagyobb iinnepek egyike, de a hagyomanyok nepenkent, nepcsoportonkent valtoznak, meg akkor is, ha ugyanazon orszagban, jelesiil Magyar­orszagon elnek. Egy valami ugyanaz: a szeretet, a beke, a csalad iinnepe Jezus sziiletesenek napja. Fabos Erika A karacsony es a husvet az a ket iinnep, amelynek legtobb hagyomanya rank maradt, hi- szen csaladi korben mindenki igyekezett orizni a szokasokat- mondta L. Kapitany Orsolya neprajzkutato. - Az etkezes- sel kapcsolatos hagyomanyok szinte minden haznal megor- zodtek, kisebb kozossegekben pedig nehany olyan szokas is, amit evszazadok ota oriz a la- kossag. Ezek koziil a betlehe- mezes emelkedik ki. Mivel a karacsonyt egy adventi idoszak elozi meg, igen hosszu rakeszii- lodes volt mindig az unnepre, sok egeszsegjoslo szokassal. Hogy melyik kozossegben mi- lyen hagyomanyok elnek, az elsosorban attol fiigg, milyen vallasu az adott kisebbseg. A leggazdagabb szokasrenddel a katolikus kozossegek rendel- keznek es ott is maradt fenn, fokent az egyhaznak kdszonhe- toen, amely igyekezett ezeket a felszinen tartani. A tobbi vallas kiilsdsegeiben sokkal kevesbe alakitott ki iinnepi szokasokat. A karacsony a vallasos ci­ganyok legfontosabb iinnepe. Bensoseges, de vidam iinnep, amikor a nagycsalad leheto legtobb tagja osszegyulik es korbeiili az iinnepi asztalt. Bar- milyen messze is vessen a sors egy cigany embert, ilyenkor visszater a sziiloi hazba, hogy csaladtagjaival kozosen iinne- peljek Jezus sziiletesenek nap- jat. Az erkezo rokonok kisebb ajandekokkal kedveskednek csaladtagjaiknak. Szentesten- ciganyul vilija -, tobbnyire a zenesz cigany csalad ferfi tag- jai kantalni mennek rokonaik­A karacsony a vallasos ciganyok legfontosabb iinnepe. Szentesten - ciganyul vilija - a legfontosabb cigany szokas a kantalas. hoz. Az asszonyok altalaban nem vesznek reszt a kanta- lasban, ok a nagysziilok haza- ban a kantalokat varjak, ahol egeszen hajnalig enekelnek es tancolnak. A nok tobbnyire a ferfiaktol kiilon helyisegben mulatoznak. A rokonok meg- ajandekozasa nem szokas itt sem, ejfeli misere sem jarnak. Jellegzetes karacsonyi eteliik a burgonyas hurka, amely ugy kesziil, hogy nyers, reszelt bur- gonyaval toltik meg a belet. A toltott kaposzta es a cigany- kenyer - punya vagy bodag - melle disznohus, kolbasz es fiistolt hus is keriil az iinne­pi asztalra. Az olah ciganyok sokkal vallasosabban iilik az iinnepet, Szuz Mariahoz imad- koznak es ejfeli misere is jar­nak. A svaboknal a szent csa­lad jaras volt az advent fon­tos szokasa. Ilyenkor a szent csalad szobrat,. a betlehemet mindig mas csaladhoz vittek el, egyiitt imadkoztak koriilot- te. Az iinnep elott tiz nappal a fiatal lanyok betlehemi dalo- kat enekeltek, szinten hazrol hazra jartak. Az etkezesben a szenteste kiildnos jelentoseg- gel birt: bojtoltek, vagyis hust nem fogyasztottak, regebbi idokben meg halat sem. Az vi- szont eloiras volt, hogy egyes helyeken het, masokon kilenc fele ennivalonak kellett az asz­talra keriilni. Mez, alma, aszalt gyiimolcs, babsalata, did, siilt- tok, turo es gesztenye minden- hol volt, az iinnepi etel pedig a borleves volt mazsolaval. Hust csak az ejfeli mise utan fo- gyaszthattak. A karacsonyfara madar, angyalka, csillag, baba, lo alaku teszta es mezeskalacs- figurakat siitottek, amit vizke- resztig meg is ettek rola. A gorog kozossegekben na- gyon fontosak a gyokerek, a hagyomanyok. Karacsonykor is, amikor mar a honap elejen felallitjak es fel is diszitik a ka- racsonyfat. Raadasul naluk a karacsony a Dodekameiro, ami tizenket napot, folyamatos iin­nepet jelent, december 25-etol januar d-aig tart. A karacso­nyi iinnepi asztalon lenni kell disznohusnak, nem hianyozhat a Krisztus-kenyer (hristopso- mo), a kourambiedes (kor ala­ku hokifliszeru siitemeny) es a melomakarona, ami pedig egy dioval megszort kekszfeleseg. A ruszinoknal egyiitt iinne- pel a csalad, sot, tobb csalad is, hogy egyiitt apolhassak a ha- gyomanyokat. A ruszinoknak az advent alatt minden szerda es pentek bojti nap, valamint a szenteste is. December 24-en a kicsik Jezus sziileteset varjak kantalassal, betlehemes jate- kokkal. Karacsonykor makos gubahoz hasonlo dtelt fogyasz- tanak, bobajkat, s csakugy, mint mi, hallevest foznek es halat siitnek. A hazankban elo lengyelek szenteste ejfeli misen vesznek reszt, ahol osszekotik az iin- neplest ostyatoressel es kole- dak (karacsonyi dalok) enek- lesevel. A fat egyiitt disziti fel a csalad karacsonykor, s akkor iilnek le vacsorazni az asztal­hoz, amikor megjelenik az el- so csillag az egen. Az asztalt hagyomanyosan feher teritovel teritik le, es az is regi szokas, hogy nemi szalmat vagy szenat rejtenek el alatta. Egy teritek mindig iiresen marad, hatha betoppan egy varatlan vendeg, vagy egy faradt vandor. A ha- gyomanyos lengyel karacsonyi menii resze a ceklaval izesitett eroleves (barszcz), hal es olyan kompot, amelyet szaritott gyii- molcsbol keszitettek. Desszert- nek makos siitemenyt (mako- wiec) es turds tortat (semik) keszitenek. Az ortodoxok, igy a gruzok is januar 7-en iinnepelik a Ka­racsonyt, az 6 regi naptaruk- nak megfeleloen. Hagyomany, hogy az emberek kiilonleges oltozekben felvonulnak az ut- cakon. Az Alilo- (Alleluja) menetnek legfobb szereploi a gyerekek, akiknek edessege- ket ajandekoznak a felnottek, hasonloan a betlehemezeshez. Az Alilo enekek regionkent kiilonboznek, de a „december A karacsonyfa tortenete A KARACSONYFA-ALLiTAS nemet eredetu szokas, a 17. szazad- ban terjedt el. A nemetek abban a hitben eltek, hogy a tell nap- fordulo idejen a gonosz szelle- mek, a halottak szellemei kisza- badulnak es szabadon csatan- golnak a vilagban. A klsertetek- tol az emberek csak ugy mene- kiilhetnek meg, ha az elet orok- zoldje, a fa ala huzddnak. A ha- gyomany szerint Luther Marton dllltott eloszor kardcsonyfdt gyermekeinek. 0 azonban mar Jezus sziiletesenek tiszteletere dllitotta a fat, es szamtalan kis gyertyat gyujtott rajta. MAGYARORSZAGON CSAK a mult szdzad mdsodik feleben kezdett elterjedni ez a szokas a bdcsi udvar osztonzesere. Eloszor csak a nemesi csaladoknal - eloszor Brunswick Terez mar- tonvdsdri grdfnd dllttott kard­csonyfdt 1824-ben -, kdsobb a modosabb polgaroknal is elter- jedt. A parasztok koreben csak ebben a szdzadban, sokaknal csak 1945 utan honosodott meg a fenyofadllitds. 25-en Krisztus megsziiletett Betlehemben” mondat minden- hol a legfontosabb. Januar d an ejfel elott lb perccel mindenki meggyujt egy gyertyat es az ablakba teszi. Szenteste az em­berek tobbsege a templomban varja Jezus sziileteset. Feldiszi- tett karacsonyfa naluk is van, de ajandekozas nines, igy az iinnep valoban Krisztus sziile- teserol szol. Erdekes hagyoma­nya az iinnepi etkezesiiknek, hogy a foldon teritenek meg es eszik a vacsorat, amivel arra emlekeznek, hogy a kis Jezus csaladja is igy tett annak idejen a betlehemi jaszolnal. A szlovak tradiciok szerint az iinnepek elott kotelezo' a bojt, szenteste napjan pedig a vacsoraig sokan nem is ettek semmit egesz nap. Jellegzetes etel az opekance, ami a makos guba, gyakran keriil bableves is az asztalra, amit gomba es hus nelkiil keszitenek el. Ha- gyomanyos etel meg a bejglihez hasonlo dios es makos tekercs valamint lekvaros bukta. Magyar nepszokasok mendikalas: a mendieare (kol- dulni) a szokas adomanygyujto jellegere utal. Elsosorban a gye­rekek jartak adomanyt kerni ez id6 tdjt. Kisebb-nagyobb csopor- tokba verodve bekeredzkedtek a hazakhoz, es nemi ajdndek fejeben karacsonyi enekeket enekeltek. kantalas: igy neveztek a kara- csonyi enekes, verses kdszbntot. Elsosorban a felnottek jartak kantalni ejfelig. BETLEHEMEZES: JeZUS SZUletdse- nek tortenetet bemutato, ma is elo, egyhazi eredetu nepi jatek. Szereploi altalaban pasztorok- nakoltozve, hazilag keszitett jdszollal vagy betlehemi kis- templommal jarnak hazrol haz- ra. Szent enekekkel, trefas par- beszedekkel elevenitik fel Jezus szuletesenek esemenyeit. pasztorjaras: a pasztorjards szereploi karacsony este ejfelig jartak a hazakat. Kiforditott bundat viseltek, tarisznyat tet- tek a vallukra, kezukben pasz- torbotot tartottak. A kis pasz- tor vitte a betlehemi jaszolt. Enekeket adtak elo, majd a ve- gen adomanyokat vartak a haz uratol. ostyahordas: karacsony bojt- jen vagy nehany nappal elotte a kantortanitd az iskolas gyere- kekkel minden csaladnak meg- felelo szamu ostyat kuldott. Az ostya a karacsonyi vacsora fontos resze volt, amelyet tobb helyen mezzel, fokhagymaval egyiitt ettek. vesszohordas: karacsony elo- estejen a pasztorok vesszokkel jartak, amelyekbol a gazdasz- szony a kotenyevel huzott ki ne­Betlehemi jaszol haromkiralyokkal hany szalat azert, hogyazalla- tai a kovetkezo evben egeszse- gesek legyenek. A vesszodrt a pasztomak bort, cipot, esetleg penzt is adtak. regoles: Istvdn napjatol, de­cember 26-atol ujevig jdrtak a regdsok. A regoles termeszet- varazslo enekmondas, koszon- tes, bosegvardzslo, parokat dsz- szeborondlo, adomanygydjto szokas volt. Kulonfele enekeket adtak eld, es jokivansdgokat mondtak a haz lakoinak. BORSZENTELES: december 27- dn, Szent Janos napjdn szokds a bor megalddsa. Ezen a na- pon minden csalad bort vitt a templomba, amelyet a pap megaldott. A szentelt bornak magikus erot tulajdonitottak. Beteg embert, dllatot gydgyitot- tak vele. Kisebbsegek Magyarorszagon Cigany 400000-600 000 Nemet 200 000-220000 Szlovak 100000-110 000 Horvat 80000-90000 Roman 25 000 Szerb 5000 Szloven 5000 brmeny 3500-10000 Gorog 4000-4500 Bolgar 5Q00 Lengyel 10 000 Ruszin 6000 Ukran 2000 Egyeb 19640 • forrAs: nemzeti £s etnikai kisebbsEgi HIVATAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom