Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám
4 A HET TEMAJA 2012. DECEMBER 16., VASARNAP felsooktatas Egyhetes tiintetessorozat es tiltakozasi hullam utan meghatralt a kormany: a Briisszelbol hazatero Orban Viktor kozolte: aki eleri a 240 pontot, es vallalja a magyarorszagi munkavallalast az egyetem, foiskola utan, az ingyen tanulhat tovabb. GYOZTEK A DIAKOK, NEM LESZ TANDIJ Egy het tiltakozas es egy nyilvanvalo kormanyzati kaosz kellett hozza, hogy vegiil Orban Viktor szeme- lyesen jelentse be a fegy- verletetelt: ingyenes lesz a felsooktatas. De a roghoz kotes marad. Acs Gyorgy Hihetetlen kormanyzati cik- cakkok utan gyozott a diak- mozgalom. Hacsak nem jon egy ujabb fordulat, jovore ingyenes lesz a felsooktatas azoknak, akik elerik a 240 pontos ha- tart. Mindez tegnap, a kora esti orakban deriilt ki, amikor Orban Viktor egy budapesti rom- kocsmaban diakokkal talalko- zott. Hogy pontosan kikkel, az nem deriilt ki, a hallgatoi on- kormanyzatok vezetoi minden- esetre nem voltak meghivva, sot nem is tudtak a sebtiben osszehivott beszelgetesrol az Otkert nevu helyen. A Terrorel- haritasi Kozpont nem engedett be ujsagirokat, a tavozo Orban Viktor pedig mindossze egy kerdesre valaszolt: azt mondta, felsooktatasi. keretszamok nem lesznek. A talanyos kijelentesre ke- sobb egy Facebook-on kozze- tett videoiizenet adott magya- razatot. Ebben Orban Viktor azt mondta, valtoztatasokra van sziikseg, mert a mostani rendszer bonyolult, nyugtalan- sagot es kiszamithatatlansagot sziil. Ezert olyan kormanyzati eloterjesztesre van sziikseg, amely osszevonja es leegysze- rusiti a kerdest. Leszogezte: akik megkezdtek felsooktatasi tanulmanyaikat, azokat sem- milyen valtozas nem fogja er- ni. „Ki kell szabaditani a vitat abbol a keretbol, amely szinte mindannyiunk szamara ert- hetetlenne teszi, hogy mirol is orban viktor: „Arrol van szo, hogy akik szegenyek, azok nem fogjak tudni kifizetni a tandijat a gyermekeik szamara (...) Nem azabaj, hogy Magyarorszdgon till sokan jarnak egyetemre, mert Magyarorszdgon meg nem erjiik el az europai atlagot.” orban viktor: „Sziilokent es politikuskent is erthetetlen sza- momra, hogy a Gyurcsany-Baj- nai kormany megszoritasai mi- att az intezmenyek tamogatasa evek ota folyamatosan csokken. Hovatovabb, az egyetemek es a a Magyar diakok Nemetorsza- got, Ausztridt es Nagy-Britanni- at celozzak meg a legsziveseb- ben, ha tovabbtanulasrol van szo - deriil ki az UNESCO leg- frissebb, 2010-es adatok alap- jan kesziiltfelmeresebol. a hallgatoi mobilitdst vizsgalo nemzetkdzi kutatas eredmenye azt mutatja, hogy ket ewel ez- elott a nemetorszagi egyeteme- ken tobb mint ezernyolcszaz magyar diak tanult, es majd- nem ugyanennyien valasztottak vitatkozunk” - mondta. - „Ugy latom, hogy a diakok vaiojaban ugy gondoljak: a keretszamok elzarjak a lehetoseget eldliik, nem teszik lehetove szamunk- ra, hogy bekeriilhessenek az egyetemekre es a foiskolakra. Ezert a keretszamszabalyo- zas-rendszert el kell tdrolni. Azok, akik elerik a tanulashoz sziikseges minosegi kovetel- menyeket, ami ma 240 pont a bekeriiles tekinteteben, es utana Magyarorszagon szeret- nenek dolgozni, azok szamara mindenfajta eladosodas nelkiil tovabbra is ingyenesnek kell maradnia a felsofoku oktatas- nak” - fejtette ki. Hozzatette, hogy a miniszter egy ilyen elo- terjesztest fog kesziteni a jovo szerdai kormanyiilesre. A tegnap esti elso ertelmeze- sek abban egyetertettek, hogy a kormany meghatralt a tan- dij iigyeben, ragaszkodik vi- szont a hallgatoi szerzodeshez, foiskolak puszta fenntartasa is megoldhatatlan gondotfog okozni. Ha 2008 marciusaban nem fogunk ossze a szocialis nepszavazason, akkor ma min- den hallgatonak tandijat kelle- nefizetnie.” szijjarto peter: „A Fidesz sza- mara elfogadhatatlan, hogy a fiatalok ne a tehetseguk es szor- galmuk alapjan, hanem a szii- leik gazdasagi helyzetetol fiig- goen tanulhassanak a felsook- tatasban, ezert a tandij minden formajat elutasitjuk. ” osztrakfelsooktatdsi intez- menyt az erettsegi utan. Nagy-Britanniaba valamivel tobb mint ezer, az Egyesult Alla mokba 658 hallgato nyert felve- telt Magyarorszagrol. franciaorszag, Olaszorszag es Svajc is nepszeru celorszag- nak szamitott 2010-ben, csak- ugy, mintDania es Romania - deriil ki a felmeresbol. a kutatas eredmenye szerint hozzank viszont Romaniabol, Szlovakiabol, illetve Nemetoramelyben egy allamilag finan- szirozott felsooktatasi helyen tanulo hallgato vallalja, hogy tanulmanyai befejezese utan bizonyos idot Magyarorszagon dolgozik majd: husz even be- liil az egyetemen eltoltott ido ketszereset, azaz oteves kepzes eseten tiz evet. A szerzodes re- sze az is, hogy az egyetemet, fo- iskolat a kepzesi ido masfelsze- resen beliil el kell vegezni. Ha ezek a feltetelek nem teljesiil- nek, a tanulas koltsegeit vissza kell fizetni. A hirtelen beallt uj helyzet szamos kerdest vet fel: lesz-e reszosztondij? Ezek utan az egyetemek barmennyi hall- gatot felvehetnek-e? Vagy at kell alakitani a pontrendszert, vagyis mar egyaltalan nem 240 pont lesz a bejutasi kiiszob? Ho- gyan alakul az intezmenyek fi- nanszirozasa? A dontes, amely a hallgatok, oktatok, rektorok, gimnazistak POKORNI ZOLTAN: „A 2006-OS valasztasok elott meg titkoltak a tandij es a vizitdij bevezeteset, majd bevezettek oket. Ilyen dur- van, ekkorat pedig nem lehet hazudni.” FIDELITAS-KAMPANYKIADVANY: „Nem azert keves a szakmun- kas, mert sok az egyetemista. Teljesen abszurd a komuvesek, acsok hianyat a jogasz vagy or- vos hallgatok szamaval magya- rdzni. Tovabba tegyiik azt is hozza, hogy a KSH adatai szerint a szakmunkasok koreben szagbol erkezik a legtobb kiil- foldi hallgato. Szerb, ukran es izraeli diakok is szep szammal tanulnak Magyarorszdgon, de meglepo modon tobbek kozott a norveg es a sved hallgatok sza- mara is szimpatikusak a magyar egyetemek. a kulfoldi tanulmanyok elso- sorban azoknak ajanlhatoak, akik nem ijednek meg a sajat arnyekuktol, es jol felismerik a kulonfele helyzetekben rejlo le- hetosegeket. haragjat kivaltotta, az iden er- venyes keretszamokat a har- madara csokkentette volna jovore. Raadasul ugy, hogy a kormany november 21-ei iile- sen meg ennel joval magasabb, 31 ezer 340 fos letszamkeretrol targyalt. Errol tudott a rekto- ri konferencia es a hallgatoi onkormanyzat, es ez ellen til- takoztak a maguk megfontolt modjan. A kormany akkor nem fogadta el a tarca eloterjesz- teset, helyette sziiletett meg a radikalis dontes, amelyet a kormanyzati kommunikacio az elmult napokban igyekezett mar csak egy tervnek, az egyik lehetseges megoldasnak bealli- tani. A terv az volt, mint azt Kiss David, a Hallgatoi Onkormany- zatok Orszagos Konferenciaja elnoksegi tagja lapunknak el- mondta, hogy kedden egyeztet- nek a szakminiszteriumban. De az oktatasban erintett tobmagasabb a munkanelkiiliseg, mint az egyetemi vegezettseggel rendelkezoknel (...) Az elmult evtizedben kialakult minosegi problemakat a tandij nem oldja meg.” hoffmann rozsa:„A tandijas nepszavazasban eroteljesen reszt vettem, es erveltem a tandij ellen. Akkor is azt mond- tam, es ma is ez a velemenyem, hogy a tandijat egy mdsfele vi- lagban nem tartanam ordogtol valonak. Egy gazdasagilagvi- ragzo tarsadalomban el tudbi szakmai szervezettel, igy a rektori konferenciaval, a peda- gogus szakszervezetek es a ko- zepiskolas diakok kepviseloivel minden, a kormanyzattal tor- teno targyalas elott egyeztetni akartak. A kormany azonban a jelek szerint ahogyan az erede- ti dontest, ugy a visszakozast is nelkuliik donti el. A hallgatok hetfore ujabb tiintetest tervez- tek, de lapzartankig nem de- riilt ki, ennek mi lesz a sorsa. A HOOK eredeti kovetele- sei: „K6veteljiik a koz- es fel- sooktatas atfogo reformjat! A keretszamokat allitsak vissza legalabb a 2011-es szintre! Al- litsak le a forraskivonast, kom- penzaljak az elvonasokat! To- roljek el a hallgatoi szerzodest! Ne korlatozzak az egyetemi autonomiat! Az atfogo reform- nak biztositania kell, hogy az alsobb osztalybeli csaladoknak is legyen eselye bejutni a felso- oktatasba." nam fogadni azt a rendszert, ahol a felsooktatdsi tanulma- nyokerta hallgatonak fizetnie kell. De egyreszt nem a magyar tarsadalom mai allapotaban, masreszt nem ugy, hogy nincse- nek meg mellette azok az dsz- tondijlehetosegek, azok a szponzorok vagy mecenasok, akiknek a kozremukodesevel biztosak lehetiink afelol, hogy a szegeny sorsu, de tehetseges gyerek nem marad ki a tanul- manyokbol, csak, mert nem tudja megfizetni.” Mennyibe keriil a hamis diploma? idorol idore hallani arrol, ' hogy nemcsak nyelwizsga-okle- velet, jogositvanyt, hanem erett- segit es diplomat is lehet venni hamisitoktol. a Magyar papirokat viszont konnyd ellenenorizni, es hiaba a 200-800 ezerforintos vetelar, nagy a lebukas veszelye. Az in- terneten nehanyperc alatt tobb mint szaz olyan oldalt lehet ta- lalni, amely hamis diplomakat es bizonyitvanyokat kinal - az oklevelekert par szaz dollart kell fizetni. A megrendelok sza- mara nem mindig egyertelmu, hogy legalis „life and work experience” diplomat vagy hami- sitvdnyt kapnak cserebe a pen- ziikert. A DEGREEAGENCY.COM oldal az egyik legismertebb egyesult al- lamokbeli diplomagyar. Az al- bizonyitvdnyert 550 dollart, vagyis 120 ezerforintot kernek, es az igeret szerint ot napon be- lill kikilldik. mas oldalak joval olcsobban kinaljak a hamis papirokat: egyetemi diplomat 230-150 dol- Idrert, vagyis 33-50 ezerforin- tert lehet toliik rendelni, miga gimnaziumi erettsegiert mindossze 100 dollart, azaz 22 ezer forintot kernek. Ingyenes vagy fizetos? Irorszag alapvetoen ingyenes kepzest kinal mindenkinek - a diplomat a hazai hallgatoknak (is) szigoruan arazo Angliabol, Eszak-Irorszagbol es Walesbol azonban annyi hallgato erkezik az (r egyetemekre, hogy toliik eddig is evente 1820 es 2895 font kozotti osszeget kertek az intezmenyek, sot 2011 nyaran az is felvetodott, hogy a tandiju- kat 9000fontra emelnek. hasonlo veszely az Irorszdgot megcelzo magyar egyetemista- kat egyelore nem fenyegeti, EU-tagorszdgbol erkezokent barki ingyen tanulhat. fizetni kell Svajcban (750- 3000 eurdt szemeszterenkent), Portugaliaban (950-1250 eurot evente), Hollandiaban (1200- 2200 eurot evente) es Spanyol- orszagban. franciaorszag hatareset: bar tandijat kell fizetni, az egyetemek viszonylag alacsony osszeget allapitottak meg (169-229 eurot evente), Luxemburg es Iz- land hasonlo (szemeszterenkent 100, illetve 100-250 euros) re- gisztracios dijat ir elo. Nemet- orszagban tartomanytol filgg, de altalaban 500 euroval kell szamolni felevenkent, mig Cseh- orszagcseh nyelven ingyenes oktatast biztosit, mas nyelven viszont szemeszterenkent minimum 1000 eurot ker. igy is maradnak olyan orsza- gok, ahol tandijmentes afelso- oktatas - Irorszag mellett Ausztriaban, Szlovenidban, Skociaban es a skandinav alla- mokban is. Teljes dijmentesseg- re ugyan ittsem kell szamitani, de legfeljebb csak jelkepes, 30 euro kdriili regisztracios dijat kernek. A felsooktatasi intezmenyek nappali tagozatara felvettek szama (allamilag finanszfrozott, fo) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 VR-GRAFIKA FORRAS: KSH Szembesitd, avagy 180 fokos velemenyfordulatok Irany Nemetorszag, Ausztria es Nagy-Britannia A t A 1
