Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-13 / 291. szám
Egyen helyesen - mindent, ami jo falat tudatos etrend A kialakulo teli vitaminhiany veszelyei elkerulhetok immunerosito etelekkel A keso oszi es teli ido- szakban konnyen kimeriil a szervezetiink, fogekonyabb a fertozesekre, betegsegek- re. Ennek tudjuk az okat is, csakhogy nem tesziink ele- get ellene. Mi gatol ebben? AS-osszeallitas Tudatos taplalkozassal sokat segithetiink szervezetiinknek - hivja fel a figyelmet Veresne Dr. Balint Marta, a Semmelwe- is Egyetem ETK Dietetikai es Taplalkozastudomanyi tansze- kenek docense. A magyar fel- nott lakossag tobbsege szelen es D-vitamin hianyban szen- ved, es ezen tudatos etrenddel is lehet(ne) segiteni. VESZELYES SZABADGYOKOK A szervezet a betolakodo virusok, bakteriumok ellen tobbek ko- zott a szabadgyokok kepzesevel vedekezik. Gondot jelent azon- ban, ha a zsiros taplalkozas vagy a stresszes eletmod miatt ezek mennyisege tulzott mer- tekben megno. Ilyenkor hasz- nosak a taplalekkal elfogyasz- tott olyan anyagok, melyek antioxidanskent vagy gyokMindenkinek erdemes idonkent atgondolnia, mikor, mibol es mennyit taplalkozik. Az vagy, amit elfogyasztasz fogokent viselkednek, vagy sziiksegesek az antioxidansok felepitesehez. Ilyen lehet peldaul a mikroelemek koziil a cink (marhahusban, huvelye- sekben) vagy a szelen (talajbol jut novenyekbe, allatokba). Az immunrendszer mukodesehez hasznosak az omega-3 zsirNe csak egyen, igyon is sok folyadekot! az immunerosito etrendfon- tos reszet kepezi, hogy figyelmet forditunk a szervezet folyadek- ellatasara is. Dr. Balint Marta elmondta, hogy ezzel vedjiik peldaul a szem, az orr, a szaj- nyalkahartyat a kiszaradastol, es Igy nehezttjiik a korokozok szervezetbe jutasat. A teli idoszakban a szokasos napifelnott adag nem masfel liter, hanem 2-2 6s fel liter folyadek a futes, vagy a kind hideg levego eros szanto hatasa miatt. A szakem- ber szerint lehetoleg vizet, as- vanyvizet, teat (zold es fekete tea, bodza, csipke, hibiszkusz, kamilla, harsfa) igyunk. ■* Hasznos probiotikumok A probiotikumok hasznos bakteriumok, joghurtokban, turok- ban talalhatok. Gatoljak a ka- ros mikroorganizmusok tulzott merteku elszaporodasat a vas- tagbelben. Taplalekul teljes ki- orlesu gabonafelek, rosttartal- mii zoldsegek, gyilmolcsok (banan) szolgalnak szamukra. savak is, leginkabb a melyten- geri halakban (lazac, makrela, hering, szardinia) es peldaul a lenmagban talalhatok. A VITAMINOK IS FONTOSAK. A legtobb nyers gyvimolcs, zold- seg C-vitamin tartalma ismert, de azt mar kevesen tudjak, hogy ez a vegyiilet femmel erintkez- ve, hore es a levego oxigenjere is bomlik. Ezert ajanlott peldaul a csipkebogyot hideg vizben aztatni egy ejszakan keresztiil, ha teat keszittink belole, lefed- ni, es inkabb muanyag kanal- lal megkeverni. Az A-vitamin (maj, tojas) es eloanyaga, a be- ta-karotin (sargarepa, siitotok, aszalt sargabarack) a bor es a nyalkahartya epsegehez, rege- neralasahoz sziikseges. A magyar felnott lakossag 70 szazalekban D-vitamin hia- nyos, elsosorban a napstiteses orak alacsony szama miatt. A D-vitaminrol (tojas, zsirdus tejtermekek) ujabban kiderult, hogy a csontkepzesen tul mas szerepe is van: peldaul hianya osszeftiggesbe hozhato az influenza, es mas leguti fertoze- sek kialakulasaval. Fontos to- vabba gondot forditani a megfe- lelo B12 vitamin (minden allati eredetu etelben megtalalhato) ellatottsagra is. Ez a normal verkepzeshez fontos anyag. Nem veletlenul ajanlott a bab, a borso, a lencse fogyasz- tasa telen, hiszen kemenyito tartalmuk miatt jelentos az energiaforrasuk. A hagyma gyogyito hatasa mar a nepi gyogyaszatban is ismert volt, de mint kiderult, a fuszerek koziil a kakukkfu, a rozma- ring es a gyomber is kepes meggatolni a veszelyes bakteriumok szaporodasat. Az elmult 10 ev ujdonsaga, hogy az elenk szinu novenyekben (pi. brokkoli, kaliforniai paprika, piros belu grepfrut) sza- mos nagyon fontos vegyiilet van, biologiailag aktiv novenyi anyagok, peldaul flavonoidok, amelyek ugyancsak fontosak a szervezet szamara. Legfontosabb vitaminok (napi ajanlott mennyiseg) A-vitamin 800 mikrogramm D-vitamin 5 mikrogramm E-vitamin 12 milligramm C-vitamin 80 milligramm B12-vitamin 2,5 mikrogramm F0RRAS:,WWW.()ETI'.HU FOR R AS: V 9^ to>( hirdet£s A mobilozas is okozhat alvaszavarokat NAGY-BRITANNIA LAKOSSAGAnak tobb mint 30 szazaleka kiiszkodik almatlansaggal. Egyre tobb beteg megy az- zal orvoshoz, hogy almaban mobiltelefonjat hasznalja, uzeneteket kiild, am csak masnap dobben ra, mit is muvelt alvas kozben. Rakos esetek a dohanyzas miatt Tiz europai orszagban even- te 270 ezer dohanyzas altal okozott rakos esetet diag- nosztizalnak - allapitottak meg egy unios kutatasban, melybe tiz nyugati orszag 440 ezer lakosat vontak be. 14 563 szemelynel allapitottak meg olyan daganatos be- tegseget, amelyet a dohanyzas okozott. Szazezer lakosra vetitve ez 270 ezer eset. A hfmivarsejtek „uszasat" lassito gen ausztral es brit kutatok a himivarsejtek mozgasat lassito genre bukkantak. Allat- kiserleteknel ugy talaltak a kutatok, hogy az egyik gen hibas valtozatat hordozo ege- rek himivarsejtjenek farkin- caja 17 szazalekkal rovidebb volt a szokasosnal, igy azok sokkal kevesbe voltak moz- gaskepesek a tobbinel. Ez a hibas gen egy olyan feherjet kodol, amely az ivarsejt os- toran beliili transzportert felelos feherjekkel lep kol- csonhatasba. Veszelyben a gyenge immunrendszeruek Elso alkalommal igazoltak a kutatok, hogy a szalmonella egyik halalos bakteriumtor- zse a HIV-virus terjedesere epulve okozott jarvanyt szinte az egesz afrikai kontinensen. A nemzetkozi kutatocsoport genetikai elemzesen alapulo tanulmanyat legutobb a Nature Genetics cimu szakfolyo- irat kozolte. Az adott szalmo- nellatorzs altal megfertozott emberek koziil minden ne- gyedik meghalt. A szoban forgo bakterium a Salmonella-nemzetseg egyik nem tifuszszeru megbetege- dest kivalto torzse (non-tip- hoid Salmonella), amelynek megjeleneset mar tobb mint egy evtizede eszleltek Afri- kaban, es amely lazat, fejfa- jast, legzesi problemakat, sok esetben pedig halalt okoz. A kutatocsoport tagjai 179 szal- monellas mintat gyujtottek be Afrika es a vilag kiilonbozo pontjairol, majd meghataroz- tak a bakteriumok genetikai kodjat. Modszeriikkel sike- riilt osszeallitaniuk a bakte- riumtorzsek csaladfajat, majd arra is fenyt deritettek, hogy Alcazott jarvany A salmonella typhimurium terjedese elter minden korabbi olyan fertozestol, amelyet a HIV-vel eddig kapcsolatba hoz- tak. Valojaban itt olyan jarvany- szeru megbetegedesekrol van szo, amelyeknek valodi okarol annak idejen sem a kutatok, sem az emberek nem tudtak. Drag- es AIDS-ellenes jelkepek mikent terjedtek az egyes tor- zsek. Eredmenyeik szerint ket hullamban zajlott a bakterium elterjedese. Az elso' hul- lam 52 evvel ezelott kezdodott Afrikaban, a masodik pedig 35 evvel ezelott a Kongo-me- denceben. „Meglehetosen egyertelmu a parhuzamossag a HIV-virus afrikai felbukka- nasaval” - allapitottak meg. A HIV-virus az immun- rendszert tamadja meg, ezert esendobbe teszi az erintette- ket mas fertozesekkel szem- ben. A kutatok ugy velik, hogy a Salmonella typhimurium bakteriumtorzs ezt hasznal- ta ki terjedesehez. A bakterium igy kapta meg az eselyt, hogy „belepjen, adaptalodjon, tovabblepjen es erosodjon az emberi szervezetben”. ■ ELETMOD^^^^S CSALAD&NEVELES^AOTO^MOTORj|LAKA^KUUrURA^tJT^AS<^ U&i
