Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-11 / 289. szám

2012. DECEMBER 11, KEDD OLVASOINK IRJAK 15 Az erdeszet sokat hozhatna az orszagnak eladoak vagyunk? A magyarnak vereben van a vadaszat, egy szarvast iildozve ertiink a Karpat-medencebe A termeszet tiszteletet erdemel, a benne elo vad nemkiilonben, de az ember is, aki ezt ovja es apolja. Mert vadon elo allatok nelkiil a Foldiink mar nem az, ami volt: elohelye az embernek is! Minden a multra epiil, ha el- fogadjuk, ha nem. Marpedig a vadaszat az egyik legregibb emberi tevekenyseg, mert a va­daszat osszefogo ereje kovacsol- ta ki az elso kozossegeket, es formalta annak egyes tagjait. Teny, hogy a magyar ember „vereben van a vadaszat”, amit a genjeiben hord, mivel evezre- deken keresztiil ez adta a fenn- maradasanak alapjait, es ke- sobb a „rokonszakma”, az allat- tartas tartotta eletben az egesz magyarsagot. A ver nem valik vizze, az el- mult ezer evben elt, es ma is f el az osi gen, mert ma is vada- \ szunk, mindnyajan. Meg ha nehez is ezt bevallanunk ma- I” gunknak. Vadaszunk a penz- re, amely a megelhetesiinket jelenti, mint valamikor a darab szarvashus: eletben kell marad- nunk. A mozgato rugo ugyan az, csak az eszkozok es a szem- lelet valtozott. Legendaink szerint Hunor es Magor a „csodaszarvast” iil- dozve jutott el a mai Karpat me- dencebe, es vadban gazdag er- doket, halban gazdag folyokat, tavakat, es a szilajon tartott ha- ziallatok szamara nagykiter- jedesu legelo teriileteket talal- tak. Arpad fejedelem letelepi- tette, majd Szent Istvan megre- formalta a nepet, hogy megma- radhasson itt, Europa kozepen. A magyar gazdasag mindig kiiszkodott, mert nem talalta meg igazan a helyet Europaban. Mindig a szelen voltunk, pedig itt vagyunk a kozepen. Ezt ide- je volna vegre ki is hasznalni. Vegre ra kellene jonniink, hogy „emberanyagunk”, a ma­gyar ember nem alkalmas ar- ra - mert majdnem mindnya­jan individualistak vagyunk -, hogy pontos idopontokat betart- va, monoton gyari munkat ve- geziink. El kellene fogadnunk, hogy nem lettlink ipari orszag, mint Nemetorszag, de jo keres- kedok sem vagyunk, mint a hollandok, belgak, danok. Em­beri gyarlosagunk altal nem va­gyunk jo bankarok, mint a svaj- ciak. Magyarul: amit lehet, azt „lenyulnak” erre „szakosodott” emberfitarsaink. A hazaarulas sem all neme- lyik honfitarsunktol messze, ha penzrol van szo. Szerintem mas orszagban mar eliteltek volna azokat, akik kitalaltak - s amit politikusaink hagy- tak -, hogy szerencsetlen buta, es kiszolgaltatott emberek ide- gen penznemben, svajci frank- ban vegyenek fel kolcsont, anei- kiil, hogy sohasem lattak svajci frankot. Ezzel orokre eladositot- tak nem csak az embereket, de hazankat is. Tehat, marad, amink van: a mezogazdasag es az erdogazda- sag, amely munkat es megelhe- test ad(hatna) akar sok ember­nek is. Ezzel rendegetget segit- hetne a videken eloknek. Ezen agazatok plusz a vadgazda- sag mellekiizemagai foglalkoz- tathatna alacsony kepzettse- gu, szaktudas nelkiili embere­ket, a mai gyakorlatban vegeta- 16 kozmunkasokat, akik az ado- fizetokbol elnek. De az adofize­tok szama is egyre csokken, es indokolatlanul megsokasodtak a segelybo'l elo'k. Ezert valami- lyen modon be kell vonni oket is a termelesbe, szolgaltatasok elvegzesebe, hogy hasznos tag- jai legyenek tarsadalmunknak. Tehat, nagyon itt az ideje, hogy szemleletvaltas kovetkez- zen be, es vegre eljiink az adott- sagainkkal. Az, hogy Nemzet­kozi Vadaszati Tanacs (CIC) fo- hadiszallasa (ujra) Magyaror- szagon, a Pilisi Parkerdogaz- dasag teriileten van, es a kozel- multban mint diplomaciai tes- tiilet kiilonleges statuszt ka- pott, nem veletlen. Az a gondolat, hogy sziikseg lenne egy a vada- szattal- es a vad- gazdalkodassal foglalkozo nemzet- kozi szervezet ala- pitasara, elo'szor 1910-ben fogalmazodott meg a Becsi Vadaszati Kiallitas al- kalmaval. Ezt az otletet ujra 1926-ban Antonin Dyk profesz- szor vetette fel. A javaslatbol cselekves lett, Maxime Duc- rocq francia jogasz, grof Karo- lyi Lajos, grof Rudolf Collore- do es grof Palffy Pal munkaja- nak koszonhetoen hozott ered- menyt: ok szerveztek 1928-ben nemzetkozi konferenciat Er- sekujvaron - Nove Zamky, ma Szlovakia - azzal a cellal, hogy Mar Matyas kiraly is hires embereket hivott vadaszni A magyar vadaszat es vadgaz- dalkodas legendas hiru volt a kozepkor ota. Matyas kiraly mar otszaz esztendo'vel ezelott Europa hiru vadaszatokat rendezett, melyre kiralyok, hercegek erkeztek, es toltottek nalunk honapokat. Mert majd mindenki, aki „sza- mit” akar rangban, penzben, hatalomban, az vadaszott, es vadaszik ma is. Elni kellene az 1971-es ma- gyarorszagi Vadaszati Vilag- kiallitasra epitve, az akkori szemleletre, amely ha „szocia- lista” jellegu is volt, de jo volt hazanknak, mert hatalmas el- ismerest, baratokat, es renge- teg penzt hozott. megvitassak egy nemzetkozi vadaszati szervezet alapitasa- nak lehetoseget. Szamos meg- beszelesre Karolyi grof totme- gyeri (Palarikovo) birtokan ke- riilt sor. A konferencia eredme- nye az Ersekujvari deklaracio lett, amely felhivas volt Nem­zetkozi Vadaszati Tanacs (Con- seil International de la Chasse) megalapitasara. A CIC elso, ala- pito kozgyulesere Parizsban, 1930-ban keriilt sor. Mostanra „kinotte magat”, ez a hatalommal biro diploma­ciai szervezet, melyet az ENSZ tobb szervezetevel, igy a CITES, IUCN egyenranguva, es elis- merte valt. Mondhatnank, hogy egyre jobban betol- ti a „Zold Diploma- cia” szerepet, mi­vel tagjai kozott a legmagasabb ran- gu szemelyisegek talalhatoak. A mai CIC szerves resze a termeszetvedelemnek, a vadvedelemnek, a biodiverzi- tasok kialakitasaban. Ugy gondolom, hogy Magyar- orszagnak, a magyar vadaszat- nak sokkal tobbet kellene ten- nie, hogy jobban eljiink abbol, amink van. Egyreszt a foldraj- zi adottsagainkkal, hogy Euro­pa kozepen vagyunk, konnyen megkozelithetoen, es igy utazo kedvu embertomegeket lehet- ne hosszu tavon vendegiil latni, Nagyvadra mennek a Benelux-allamok puskas emberei Meg mindig a nemet-, vala- mint az osztrak vadaszok van- nak tulnyomo tobbsegben a ma- gyarorszagi erdokben, de ara- nyuk jelentos mertekben csok- kent az elmult evekhez viszo- nyitva. A nagyvad vadaszatokat ke- resik fo'kepp a Benelux-alla­mok vadaszai, valamint a Skan- dinav orszagokbol erkezok. A mediterran orszagok vada­szai inkabb az apro-, es vizivad vadaszatokat kedvelik. Az utobbi idoszakban erez- hetoen novekszik a szlovak-, cseh-, es balti allamokbol szar- mazo vadaszok szama, s joval tobben jonnek Oroszorszagbol is erdot jarni. es termeszetesen ebbol megel- ni, nagyon sok embernek mun­kat adva, (Lasd Ausztriat, Svaj- cot!) Nyugat-Europa ma is tele van jomodu emberekkel, akik valami kiilonlegesre, szep- re vagynak, es ezert lehetoleg ne kelljen messze utazniuk. A vadaszok es horgaszok, ezzel egyiitt az aktiv szabadidot ko- vetok szama szerte Europaban egyre no. Orszagunk nagyon jo adottsagu es sok horgaszvizzel rendelkezik, amely kis rafordi- tassal (halat kellene bele tenni, es nevelni) aranybanya lehet- ne. Persze tobb reklam kellene Europa mas orszagai iranyaba. Pecas sokkal tobb van, mint gondolnank, csak ide kellene (tudni) csalni o'ket. Infra- strukturank josze- revel ki van epit­ve, „hala” a Ka- dar-rendszer elnezo szemlelete- nek (Elni es elni hagyni!), ame- lyet jo volna, ha ma is alkalmaz- nak azok, akiknek az lenne a feladatuk, hogy gondoskodja- nak a neprol. Tele vagyunk egy­re romlo allagu hetvegi hazak- kal, nyaralokkal, panziokkal, amelyeket kis raforditassal re- aktivalni lehetne, s nem csak a Balaton koriil. Ezzel nagyon sok embernek mellek-, vagy foallas- ban munkat es jovedelmet le­hetne biztositani. Az osztrakok A magyar vadaszat mielobb legyen hungarikum! Kellenek a vadaszati muzeu- mok, de arra is nagy sziikseg volna, hogy a vadaszatbol elo embereknek legalabb a letmi- nimumot biztositsa az agazat. Hatekonyabban tamogassa az allam azokat a lehetosegeket, amelyek penzt hoznak a szol- galtatasokert, munkaert. S az a penz itt is marad, Magyaror- szdgon, a magyar emberek zse- beben, es egy resze adokent az allamkasszaban. A Magyar Vadaszatot, mint „Hungarikumot” le kellene ve- deni, es arra a nivora emelni, ami megilleti. Ez a folyamat el- kezdodott, tobb befolyasos em­ber „lobbizik” a vadaszat erde- keben a Parlamentben is. mar husz ewel ezelott megtet- tek nekiink a szivesseget, hogy a ketpalyas autoutat elhoztak Sopronig. Nekiink „csak” foly- tatni kellett volna az epitke- zest, hogy az utolso 100 kilo­meter ide vezessen a Keszthe- lyig, vagy Veszpremig. Ehe- lyett hagyjuk lassan meghalni a Balatont es ezzel egyiitt Nyu- gat-Dunantult. Tessek vegig- menni a Balaton mindket ol- dalan, es osszeszamolni, hogy hany hazra, nyaralora van ki- teve az „ELAd6” tabla! A turiz- mus mindenhol aranybanya, csak mi hagyjuk kiverezni. Kezdem magam ugy erezni, mint 40-50 ewel ezelott, ami- kor a szovjet veze- tok megtiltottak, hogy Budapest es Bees kozott autopa- lya epiiljon, hogy a „nyugati imperia- listak” tankjai ne erjek el gyor- san Moszkvat. Szinte erzem ma is ezt a „szellemet”, ahogy egy „lathatatlan kez” gondoskodik arrol, hogy Magyarorszagnak ne menjen olyan „jol”. Ne jojjon ide kiilfoldro'l senki, ne hagyja itt a penzet. Ezzel elertekteleni- tik az ingatlanokat, amiket az- tan a „jo baratok” oleson fel tud- nak majd vasarolni, mint ahogy eladtak mar nekik a viziinket, olajunkat, foldgazunkat, ener- giahordozoinkat. Ugyan igy le­Albaniat jobban reklamozzak, mint Magyarorszagot A kiilonbozo kiilfoldi TV-csa- tornakon naponta lathatok az Albaniat, Macedoniat, Egyip- tomot, Perut, Del-Jement rek- lamozo gyonyoru klipek, hir- detesek. Ezek az orszagok hasonlo helyzetben vannak mint mi, es csak a termeszeti adottsa- gaikat tudjak aruba boesatani. Ezert felhivjak a nezok figyel- met szebbnel szebb tajakra, wellness-, es pihenesi-, esetleg aktiv szabadido eltoltesenek a lehetosegere. Sajnos Magyarorszagot meg egyszer sem sikeriilt felfedez- ni ezeken a TV- esatornakon. Pedig a jo bornak is kell am a reklam! nyulhatjak majd az ingatlano­kat is. Ha megjonnek viszont a nagy nehezen ide csalogatott vende- gek, akkor azokra sokkal job- ban kellene vigyaznunk mint eddig, hogy megelegedve tavoz- zanak, mert az a legjobb rek­lam, ha jol ereztek magukat na­lunk. Meg kellene sziintetni, es ez is a szemleletvaltashoz tar- tozik, hogy mindjart az elso- re „megnyuzzuk es kicsontoz- zuk” a vendeget. Vegre ra kel­lene jonnie a vendeglatoknak, hogy felhagyjanak „utonal- loi” tevekenysegiikkel, es eleg evente egyszer abbol a penzbol elmenni Hawaii szigetere. Ha „fent” a politikusok egy kicsit mashogyan latnak a vi- deki emberek helyzetet, es ten- nenek is erte, hogy jobb legyen, szamukra is emberibb koriil- menyek sziilessenek, akkor nagyon sokan visszajonnenek honfitarsaink koziil kiilfoldrol. Nagyon nagy sziiksegiink vol­na a tehetseges fiatalokra! Itt vagyunk Europa kozepen, es megisesak a szelen. Masok mar kineztek orszagunkat ma- guknak, es biztos vagyok ben­ne, hogy azok egy aranybanyat csinalnanak az itteni lehetose- gekbol maguknak. Tehat eb- reszto, amig nem keso! Bozoki Laszlo Fapados repulon nem szallithato fegyver es loszer Nagy gond a vadaszok illetve vendegfogadoik szamara a Ma- lev csodje. A fapados repiiloja- ratokon ugyanis nem szallit­hato sem lofegyver, sem loszer, igy elesiink nagyon sok va- daszvendegtol. Szinten versenyhatranyban vagyunk, amiert Lengyelor- szagban, Szlovakiaban es Ro- maniaban az AFA merteke ala- csonyabb, es ezzel az „arujuk" is olesobb. Tehat: jobbnak, es olcsobb- nak kell lenniink. Meg kell- (ene) elegedniink azzal, amit tisztesseges koriilmenyek ko­zott meg teremt link, megkere- siink. Sajnos ez a mai „magyar valosag” nem errol szol. ■ A Pilisbe keriilt a Nemzetkozi Vadaszati Tar n4cs kozpontja ■ Eur6pa kozepen vagyunk, de saj­nos megisesak a szeldn l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom