Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-11 / 289. szám

MOZAIK 2012. DECEMBER 11, KEDD 11 Idehaza telelhet Palikek csaladja, javulni latszik kisfiuk egeszsege Bar a media latdkdrebdl szin- te teljesen eltunt Palik Laszlo es csaladja, a kozelmultban talalgatasok kaptak szarny- ra veliik kapcsolatban - irja a Kiskegyed.hu. Egyesek tudni valik, hogy a csalad arulja a sio- foki hazat, sot olyan hangok is akadnak, amelyek szerint Mar- si Anikoval kotott hazassaguk valsagba jutott. A teves musorvezeto egy kozeli rokona ugyanakkor alap- talannak nevezte a pletykakat, sot arrol is beszamolt, hogy a nagyobbik fiu, Vilmos egeszse- gi allapota javulni latszik, ami talan lehetove teszi, hogy ideha­za toltsek a telet. Mint arrol ko- rabban beszamoltunk, a csalad a kis Vilmos sulyos kohogdro- hamokkal jaro betegsege miatt elmenekiilt a hideg honapok idejere, egy telet Ausztraliaban toltottek, tavaly pedig Kaliforni- aba koltoztek tobb honapra. Palik Laszlo edesapja egy magazin megkeresesere ugy valaszolt: remenyei szerint iden karacsonykor a hazaspar es gyermekeik idehaza maradhat- nak, mivel a kis Vilmos krupp- ja javulni latszik. A betegseget egyebkent hatekonyan kezelni nem lehet, csak az eghajlat- valtozas enyhitette korabban a hateves kisfiu allapotat. A csalad szamara az ide-oda kol- tozes erthetoen jelentos meg- terhelest jelentett, de vallalniuk kellett a kenyelmetlensegeket a kicsi egeszsege erdekeben, a remenyt az jelentette szamuk- ra, hogy ezt a betegseget idovel kinohetik a gyerekek. ■ Eddig csak nyaron lehettek itthon Az iitolso feher karacsony? ideal A melyen bevesodott teli idill egyre biztosabban emlekke szelidiil Kint puha, feher takaro, bent bekes meleg es csaladias hangulat - az iinnepi idillbol a ho lassan kikophat A karacsonyi hotakaro kepe hozzatartozik az iinnep han- gulatahoz, de mar a kozeli jo- voben hozza kell szoknunk, hogy egyre ritkabban felel majd meg az ev vegi idoszak az eszmenykepnek. Nogradi Laszlo Az ev vegi osszegzesek koze- pette szamos tudomanyteriilet szakertoinek az is jelentos fel- adatot ad, hogy megjosoljak, lesz-e latvanyos hotakaro ka­racsonykor. Elsosorban a me- teorologusokra harul ilyenkor a szokasosnal is nagyobbnak tuno felelosseg, a legtobb foru- mon ennek megfeleloen a tudo- manyossagot neha nelkulozo eselylatolgatasok is megjelen- nek. Persze valodi tetje nincsen annak, hogy puha hotakaroval vagy saros, esetleg kopogo fa- gyos koriilmenyek kozt tinne- pelhetiink, de az evszazadok- ra visszanyulo hagyomanyok meggyalazasanak erezziik, ha nem havazik karacsonykor. A statisztikak pedig egyer- telmuen azt mutatjak, hogy a huszadik szazadban folyamato- san csokkent a feher karacsony valdszinusege az eszaki felteke legtobb pontjan, Magyarorszag sem volt kivetel. A havas napok szama egy-egy evet tekintve jo jelzoszam lehet: az 1900-as evekben az Orszagos Meteoro- logiai Szolgalat tobb mint szaz evre visszatekinto adatsorai szerint 11 olyan ev akadt, ami- kor otvennel tobb napon at le- hetett hotakarot megfigyelni. A legtobbszor 1935 es 1956 kozott havazott, mig 1989-ben mely­pontot jelentett a mindossze negy havas nap. Az ezredfordulo ota is csak ket evben volt feher a kara­csony. A jelenseg mogott a kli- ma valtozasa allhat: az atlag- homerseklet emelkedese es a csapadekmennyiseg csokke- nese egyiittesen eredmenyez- te, hogy mara joval kisebb az eselye, hogy a kello hideg es a sziikseges csapadek „osszeta- lalkozzon” december vegen. A karacsonyi dalok tehat egy lassan elmulo korrol meselnek, amely egyre kevesbe lesz jel- lemzo a jdvoben. Ugyhogy ha iden meg gydnydrkddhetiink a hotakaroban, azt erdemes lesz jol az emlekezetiinkbe vesni. Bucsuzo jegkorszak AZ ^GHAJLAT MELEGEDESENEK okairol zajlik a vita, de ismert az a szempont, amely szerint a Fold eppen egy kisebb jegkor­szak vege fele jar. Emiatt jegyez- hettek fel peldaul Matyas kiraly megkoronazdsat a befagyott Duna jegen, ahogy ez a hide- gebb idoszak hozhatott surub- ben feher karacsonyokat is. UGYANAKKOR ELVITATHATATLAN az is, hogy az emberi civilizdcio is hatdssal van az eghajlatra, a valtozdsok pedig a hetkozna- pokban is erezhetok. A kltma- kutatok prognozisai szerint az eszaki felteken az enyhebb te- lekre kell felkeszulni. Uralkodo emlekek mikozben ritkulnak a ziman- kds teli idoszakok, a pszichold- gusok szerint az emlekezetiink sajatos mukodese miatt is ugy erezhetjiik, hogy regen keme- nyebbek voltak a telek. A memo- riankba ugyanis jobban bele- ivodnak a kirivo esetek, ame- lyekre evtizedek tavlatabol egy­re inkabb normaliskent es nem kivetelkent emlekezunk. Ezek az„izgalmasabb” emlekek neha teljesen feltil is irjak az„unal- masabb” valosagot, (gy a regi nagy havazasok 6s az „dllando” feher karacsonyok uralhatjak sokak emlekeit a jellegtelen na­pok kepei helyett. POENPERCEK A karib-tengeri luxushajon minden este fellep egy bu- vesz. A kapitany papagaja azonban allandoan latja a mutatvanyokat, es kifigyeli a triikkoket. Lassan az ide- geire megy a buvesznek, mert folyamatosan kibeszeli a titkokat a kozonsegnek: „Nezzek, ez egy masik ka- lap!” „Nezzek, eldugta a viragot az asztal alatt!” „He, miert all a teljes pakli aszokbol?” A buvesz nagyon diihos, de a kapitannyal nem akar ujjat huzni, igy kenytelen elturni a papagaj beszolasait. Aztan egyik nap a hajo leket kap es elsullyed. A buvesz nagy nehezen felkapaszko- dik egy uszo roncsdarabra. Amikor ott piheg, leszall melle a papagaj, es meg- szolal:- Oke, feladom. Hova tiintet- ted a hajot? ■ A farmer bemegy a varosba az orvoshoz:- Doktor ur, itt van kint a varoban a vejem, rajta kene segitenie.- Mi a gond? - kerdezi az orvos.- Reggel a soretes puskam- mal beledurrantottam a hat- so felebe. Ki tudna szedni a soreteket?- De ember, miert lotte meg a vejet?- Hat, reggel meg nem volt a vejem... ■ Konyvelo a fonoknek:- Fonok, kesz az eves kimu- tatas! A biztonsag kedveert tizszer is utanaszamoltam.- Nagyszeru. De mi ez a tiz extra lap?- Azokon van a tiz ered- meny... Falba szorult szokes kbzben malor Zuhanycsovel vestek lyukat, de elneztek a meretet Muveszetkent ismerik el a szamitogepes jatekokat A borton falaba vesett lyukba szorult szokes kozben egy brazi- liai rab, akit csak a tuzoltok tud- tak kiszabaditani - irja az MTI. A ferfi Ceres bortoneben ra- boskodott. Egy tarsaval a zu- hanyzobol ellopott csodarabbal litottek lyukat az epiilet falaba. Az elso - kisebb termetu - rab- nak sikeriilt kicsusznia, a ma­sodik azonban, aki igencsak megtermett, raadasul nemi tul- sulya is van, beszorult. Tobb el- l'telt bentrol probalta kituszkol- ni a lyukon, am sikerteleniil, a ferfi pedig fajdalmaban segitse- gert kezdett orditozni. Az orseg hamar ott termett, es nemi tanakodas utan tuzol- tokat hivott segitsegiil, am ok is csak a fal tovabbi bontasaval tudtak kiszabaditani a derek- tol felfele kilogo rabot. A ferfi a horzsolasokon tul feltehetoen bordatorest is szenvedett - a korhazi kezelese utan terme- szetesen visszaviszik a bor- tonbe. A tarsanak egyebkent sikeriilt kijutnia a bortonbdl, a rendorseg azota is keresi. ■ A New York-i Modern Muve- szetek Muzeuma muveszeti alkotasokkent ismert el es ha- marosan ki is allit tobb klasszi- kus szamitogepes jatekot - irja az MTI. Az elsok kozt a Tetris, a Pac-Man es a Sim City nevu jatekokat valogattak be a gyuj- temenybe, amelybol jovo mar- ciustol rendeznek kiallitast. „Fo'kent az interaktiv dizajn kiemelkedo peldajakent be- mutatkozo jatekokat kerestiik. Fontos volt a vizualis minoseg es az esztetikai tapasztalas” - kozolte az intezmeny, ahol keso'bb a telefonokrol ismert Snake vagy a vilagszerte hodi- to Super Mario Bros kiallitasat is tervezik. ■ Egy egesz vagyont talalt, de leadta a buszsofor Keszpenzzel megpakolt taskat talalt egy becsi buszsofor a mu- szakja vegen a kocsi atvizsgala- sa kozben a mult heten, de nem tartotta meg a vagyont, hanem a rendorsegnek adta at az erte- ket - irja az MTI. A haromszazkilencvenezer eurot - mintegy 110 millio fo- rintnak megfelelo osszeget - egy nyugdijas felejtette a bu- szon, a rendorseg vegiil megta- lalta a feledekeny tulajdonost. „Biiszkek vagyunk arra, hogy ilyen derek alkalmazot- taink vannak. Jol tiikrozi ez a vallalatunk szellemet” - idezte Eduard Wintert, a becsi kozle- kedesi vallalat vezetojet a Kro- nen-Zeitung cimu napilap. Az eset meg november vegen tortent, de az osztrak rendorseg csak a kozelmultban szamolt be rola, amikor az ugy lezarult. Az 51 eves sofor - aki nem jarult hozza neve kozzetetele- hez - muszakja vegen talalta meg az otszaz eurosokkal tele- pakolt taskat, amikor a szoka- sos ellenorzest vegezte a jarmu- von. Mint felidezte, eloszor azt hitte, hogy bevasarloszatyrat vagy gyogyszereit hagyta vala- ki a jarmuvon. A feledekeny nyugdijast, aki a bankbol kivett osszes megta- karitasat szallitotta a taskaban, a penz mellett lelt dokumentu- mok alapjan kutatta fel a rend- orseg. ■ Jotekony fiirdoruhas Mikulasok. Mar kilencedik alkalommal ren- deztek meg az elmult hetvegen a Furdoruhas Mikulas Kocogast, amely- lyel a resztvevok a beteg gyermekek kivansagait teljesito Csodalampa Alapitvanyt tamogattak. A budapesti Erzsebet terrol mintegy szaz len- gen oltozott, de elszant kocogo vagott neki a 3,5 kilometeres jotekony- sagi futasnak, amelyet egy kozos atmelegito szaunazas zart egy kozeli termalfurdoben Negy evtizede jartunk utoljara a Hold felszinen Az urkutatas eddigi leglatvanyo- sabb korszaka zarult le negyven ewel ezelott, amikor az ameri- kai Apollo-17 urhajo legenysege utolsokent, 1972. december li­en landolt a Holdon - deriil ki az MTI osszeallitasabdl. A Fold egi kiserojenek meg- hoditasa a Szovjetunio es az Egyesiilt Allamok kozott 1957- tol, az elso szputnyik fellovese- tol folyo urverseny fontos cel- pontja volt. A NASA oriasi ero- forrasokat osszpontositva el- inditotta az Apollo-programot, amelynek kereteben harom- szemelyes urhajot fejlesztettek ki. A kituzott celt 1969. julius 21-en Neil Armstrong teljesitet- te, aki az Apollo-11 utasakent elso emberkent lepett a Hold felszinere; utjat meg ot sikeres es egy sikertelen expedicio ko- vette. Az elsok meg csak ket es fel orat toltottek a Holdon, majd a kesobbi hosszabb kiildetesek mar a tudomanyos, fokent geo- logiai kutatasokra is osszponto- sithattak. A kormany ugyanakkor - mivel a propagandacelokat el- ertek - egyre kevesebb hajlan- dosagot mutatott a csillagasza- ti koltsegek finanszirozasara. A NASA kereteibol vegiil a meg tervezett harom kiildetes forra- sait 1970-ben toroltek, igy az Apollo-17 lett a program tizen- egyedik, egyben utolso kore, es a hatodik, amely le is szallt. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom