Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
INTERJU i 7 2012. DECEMBER 9., VASARNAP titkos paktum Nyitottan es boldogan mentem a pofonok fele is. Nem hiszek a kinevezett tehetsegekben. Semmilyen propaganda nem tudja eltakarni azt, amit tesziink. Lathatatlan szellempalota lakoi va^yunk. A nyilt naci beszed mindannyiunk kudarca. SZIGORU ANGYALOK TERELGETTEK Kabatjat, kalapjat maga melle teszi es teat ker mezzel. Szoke haja, lendiiletes gesztusai a regiek, de talan tobb a bolcsesseg szavaiban es tekinteteben. Hegedus D. Gezaval beszelgettiink. Acs Gyorgy- Egy helyiitt azt mondta, hogy a kozepiskolaban egyediil az irodalomoran erezte jol magat. Fokozatosan a szinhaz es a mozi lett a menedeke. Emlek- szik, hogy miert?- Barataimmal egyiitt jar- tam az epitoipari technikumba Debrecenben. Tevedes volt. Da- rukkal, munkagepekkel kellett foglalkozni, es rajottem, hogy nekem ehhez nines kozom. Vi- szont egy gyerek dsztonosen erzi, hoi van biztonsagban, me- lyik ora ad elmenyt, ahol teny- leg szabadon mozoghat a fanta- zia es ugy erzed, hogy valamit kaptal. Nagyszeru tortenelem- es irodalomtanaraim voltak. Mint hal a vlzben, ugy mozog- tam ezeken az orakon. Nagyon inspiraltak. Az iskolan kivtil is ra kellett ebrednem, hogy mi vonz. Szerettem a debrece- ni szinhazba jarni. Szerettem a mozit, is es abban a szeren- cseben volt reszem, hogy akkor viragkora volt a magyar film- J gyartasnak. Olyan filmrendezd I nemzedek indult a palyajan, amely meghatarozta kesobb a magyar filmmuveszetet. Von- zott az irodalom is, a konyvek. Menekiilni is akartam es jott a folismeres, hogy hiszen nekem ez a termeszetes kozegem.- Mik voltak a legmeghataro- zobb szinhazi elmenyei? Kik voltak onre a legnagyobb ha- tassal?- Ruszt Jozsef a debreceni szinhaz fiatal rendezdje, aki kesobb meghatarozd, iskolate- remto rendezo lett. Fantaszti- kus eloadasait lattam nagyszeru fiatal es erett muveszekkel. Olsavszky Eva es Kun Vilmos nevet kell emlitenem. Ok voltak akkor ott a fiatal, hihetetle- niil eroteljes szineszi huzderok. Ott lathattam az Oidipusz ki- ralyt, az Utazas az ejszakabant ... ehhez jott meg az Orszagos Szinhazi Talalkozo, melynek reven az egesz orszagbol lathattam a legjobb eloadasokat az evad vegen. Engem ez folka- vart. Ott lattam Darvas Ivant, Sinkovics Imret, Avar Istvant, Agardi Gabort, Szirtes Adamot, Sinko Laszlot, Basti Lajost, Kozak Andrast... Az ember lilt a nezoteren es arra gondolt, jajj de jo lenne kozttik lenni. Tiz- kor villanyoltas volt a fiukolle- giumban, ahol laktam. Kijutni nem lehetett, kimeno esak het vegen volt. De tanaraim titkos paktumot kotottek velem. A kollegium igazgatohelyettese azt mondta: „Geza ez az ablak nyitva lesz neked. Most kimegy rendesen a kapun a szinhazba es este, eloadas utan bemaszol az ablakon, es beesukod ma- gad utan.” Tele van jo angya- lokkal az eletem. Az is fontos volt az eletemben, hogy az Hegedus D. Geza IBRANYBAN SZULETETT1953 MAJUS 7-EN. MIUTAN ELVEGEZ- TE A SZfNHAZ- ES FILMMUVG- SZETI FOISKOLAT, 1975-BEN A VIGSZlNHAZHOZ SZERZODOTT, MELYNEK AZ6TA IS TAGJA. 1987 6TA TAN IT A SZINHAZ- ES filmmOveszeti foiskolan, AHOL ELVEGEZTE A SZINHAZ- RENDEZOI KIEGESZITO SZAKOT IS. ELNdKE A MASZK ORSZAGOS SZINESZEGYESULETNEK. A MAGYAR SZINHAZI TARSASAG EL- NOKSEGI TAGJA. JASZAI MARI-DUAS, NEGYSZER KAPTA MEG AZ AJTAY AN- DOR-EMLEKDUAT, OROKOS TAG A HALHATATLANOK TARSULATA- BAN ES KOSSUTH-DUAS. NOS. KET LANYA VAN. Kulturank egy lathatatlan szellempalota, hordozoi a csodalatos kozossegi terek, intezmenyek, alkotomuhelyek iskolaorvosunk egyben a Cso- konai szfnhaz orvosa is volt. Neki is foltunt, milyen gyakran jarok az eloadasokra. Nagy ha- laval gondolok ra. Mikor a fel- veteli vizsgam volt a foiskolan, akkor a masodik fordulora en esak Adam es Tiborc egy-egy monologjaval kesziiltem, ket keseru szoveggel, ami mulat- sagos lehetett egy pattanasos arcu kamaszgyerektol. Adam Otto, azt kerte, hozzak meg egy vidam es egy filozofikusabb monologot. Itt lep be a kedves orvosno, aki tudta, hogy felve- telizem es kertem ot, segftsen, mert vissza kellett mennem Debrecenbe erettsegizni es esak par nap maradt kesztil- ni a felveteli harmadik korere. Osszehozott Ruszt Jozseffel, aki fogta magat es sajat kezevel ki- gepelte Lope de Vega, A Kertesz kutyaja cfmu darabjabol Teodo- ro monologjat. Majd kigepelte a Hamletbbl, a „Hecuba-mono- logot”. Utana egy delelott meg foglakozott is velem. A vizsgan kertek is mind a kettot.- Mikor erezte eloszdr, hogy jo volt valamiben?- Itt, a foiskolan masfel evig kfnlodtam. Szfnhazi, eszteti- kai ismereteim abban meriiltek ki, amit mar elmondtam. Nem volt amator mozgalmi multam. De emlekszem ra, masodevben, vizsgara a Csongor es Tiindevel kesziiltunk, Balgat jatszottam es egyszer esak Mestereim, Horvai Istvan es Kapas Dezso tanar urak elkezdtek nevetni es ereztem: ho, itt tortenik va- lami! Valami osszeallt a masfel evi kfnlodas utan. Ezt nagyon eroteljes es gyors fejlodes kovette. Harmadev vegen vizs- gakent eloadtuk Szophoklesz Oidipusz kiralyat. Huszonegy evesen Oidipuszt alakftottam. Az eloadas utan odajott hozzam Varkonyi Zoltan es azt mondta: Geza, erezze ugy, hogy maga a Vfgszfnhaz tagja.- Ez hosszu tavra adott onbizal- mat?- Akkor tudunk a melybe zu- hanni, vagy heureka allapotba keriilni, amikor szembesii- liink a feladatokkal. Onfeledt, tapasztalatlan fiatalkent nyitottan es boldogan mentem a pofonok fele is. Bekeriiltem egy olyan tarsulatba, ahol vi- lagszfnvonalti szfnesznok szf- neszek es rendezok dolgoztak, es kiveteles frok jelentettek az igazi lenyeget a szfnhaznak. Szemelyesen talalkozhattam Dery Tiborral, Orkeny Istvan- nal, Fejes Endrevel, Eorsi Ist- vannal, Siito Andrassal, akik- nek jatszhattam a muveikben, akik kfvancsiak voltak a vele- menyemre, hallgathattam oket, mit gondolnak a vilagrol... De mfg beilleszkedtem a tarsulatba, azert az nem volt szorongas- mentes idoszak. Nyilvan nem veletlen, hogy negyven eve ott vagyok a Vfgszfnhazban. Kf- vancsisag vett koriil es szigoru- sag. A koriilottem levoket ugy neveznem, "szigoru angyalok" voltak. Mind a ket szon hang- suly van. Afele tereltek, hogy esak az ertek, a minoseg es a sok alazatos munka szamft.- Huseges tfpus, vagy ma^rol beszel ez a negyven ev?- Vannak belso alapertekek, melyeket a csaladtol kapunk, a mestereinktol. Ezek a htiseg- re inspiralo ertekek. Morali- sak, esztetikaiak, szellemiek, vilagnezetiek. Ugyanakkor az eloadasokon szamtalanszor ta- pasztalni, hogy a nezoknek is ugyanezek az ertekeik. Segft a sok csodalatos mu is, melyek visszahatnak rank. Az en Vfg- szfnhazam 1896-ban nyitotta ki a kapuit. Azota se haboru, se forradalom se valsag nem tudta osszeroppantani, meg- szakftani a szellemi folyamatot. Nagy polgari hagyomanyokkal rendelkezo szfnhaz, humanis- ta hagyomanyokkal. Ugyanakkor nyitottsagara jellemzo, hogy negyven evem alatt nines olyan esztetikai iranyzata a ha- zai szfnhaztortenetnek, amely- nek jeles rendezoivel, forma- muveszeivel egy-egy produkcio letrehozas^ban ne talalkozhattam volna itt szemelyesen. So- kat gazdagodtam altaluk. Egy helyben voltam, de rengeteget utaztam szellemi, mesterseg- beli ertelemben.- Mit ad onnek a baratsag?- Keves baratom van, akiket reszint a munkamnak koszon- hetem, es nehany kedves bara- tot kaptam a felesegem reven az 6 barati korebol, akik az en barataim is lettek. Nalunk a baratsagok a probak alatt, a munka soran kottetnek. Akkor ismerjiik meg igazan egymast, hiszen munkank lenyege a ki- tarulkozas. Mondok egy peldat. Egyik legkedvesebb koltdm We- ores Sandor, aki egy zseni volt. Mielott szerkeszto kezebe adta volna a kotetet, mindig meg- mutatta ket szellemi atyames- terenek. Egyikiik Hamvas Bela, masikuk Fiilep Lajos. Ok kap- tak meg a keziratokat. Hidom, hogy Weores ugy tilt Ftilep La- jossal szemben, mint egy kisfiu. A professzor pirossal alahuzta a neki nem tetszo sorokat, a koltti pedig sorrol sorra vegigvitatta a mesterrel az egesz kotetet. Kell valaki, akire hallgatni lehet, vagy akivel ertelmesen lehet vi- tatkozni. Ezt jelentik szamomra is a barataim. Bizom benntik. Vak hiusag azt kepzelni, hogy onmagunkban mi vagyunk a teljesseg. Kell tobb, jozan, tisz- ta, szakszeru tekintet, melyek korrigalni tudnak.- Elfogadja a biralatot?- Ostobasag 6s rovidlatas ta- gadni a kritika letjogosultsa- gat. Minden mti magaban hor- dozza onmaga kritikajat is. Ez a mi munkankban harom kor- bol all. Az elso kor, a kozonseg kritikaja, ha tetszik az eloadas, zug a taps, ha nem, tires a haz. Masodik kor, a szakiroke, a kri- tikusoke, akiknek a kritikairas a mestersegtik. Akad is kozot- ttik nehany nagy tapasztalatu, aki ert a szinhazhoz. Elolvasom irasaikat, es a szakmailag meg- alapozott kritikat elfogadom.- Megnezi a kollegait, baratait? Megbeszeli veliik, amit latott?- Minden produkeiot meg- nezek • a ■ sajat szinhazamban, es az egyetemen is. Nagyon kivancsi vagyok. Es a Vig mel- lett is vannak szamomra fontos szinhazak, szineszek, rende- zok, akiket szamon tartok es kivancsi vagyok a munkajuk- ra. Vegtil, a harmadik kor, a szakmai kor. Megnezztik egy- mas munkait es pontosan tud- juk, ki milyen lepteku, milyen erteku alkoto. Nem hiszek a kinevezett tehetsegekben. Csak az onmagat ervenyre juttato szineszben, a nap mint nap ki- ktizdott munkaban hiszek. Az emlitett harom kor nem mindig fedi egymast, de egy jozan ember pontosan tudja, mit csinal. Nem eltink oncsalassal, tudjuk, mikor voltunk gyavak, mikor batrak. Tudjuk, ha jol csinal- tunk valamit es sajnaljuk, hogy nem vettek meg eszre. Semmilyen propaganda nem tudja eltakarni azt, amit tesziink.-Tudja, miert gondolkodik ugy, ahogy es miert jatszik ugy, ahogyjatszik?- Azt tudom, hogy kik hatot- tak ram, mire tanitottak meg. Fel tudom sorolni, mikor tor- tent valami nagy lepteku folismeres, mikor allt valami rend- szerre bennem. Ezeket ugy nevezem: a nagy beavatasok. Adyval mondom, „Ktilon jus- som: venen is diak lehetek”.- Ennyi szinpadi - es fllmsiker utan miert lett rendezo?- Erosen motivalt, hogy tani- tani kezdtem. Ereztem, hogy modszertanilag hianyzott nekem, hogyan tudok a legtelje- sebben kozel keriilni a diak- jaimhoz. Hogy tudom atadni azt a tapasztalatot, tudast, gon- dolkodast, amit en kepviselek. A szineszkepzes gyakorlatias, ehhez pedig rendezoi adottsa- gok is kellenek. Jeleneteken, dramai helyzeteken dolgozunk, ugy bomlik ki az egesz folya- mat, mint egy igazi szinhazi muhelymunka soran. Masreszt hajtott a kivancsisag, milyen a nezoterrol koordinalni, szinte- zist teremteni a szinpadon.- Mit tart sikernek es mit ku- darenak?- A legutobbi evad vegen a tarsulat altal valasztott Aj- tay-zsuri nekem itelte az Ajtay Andor-emlekdijat, Camus, A pestis cimu regenyebol ke- sztilt monodramaban nyujtott alakitasomert. Ez siker. Az is elismeres, hogy Ibranyban, az en sztilofalumban azt mondjak, Geza, legyel te a mi diszpolga- runk. Es ugyanilyen btiszke vagyok arra, hogy a 13. kertilet- ben, ahol mar 40 eve dolgozom, szinten diszpolgar lehetek. Azt gondolom, hogy mi mindig a fenyt, a szellemet, a humanu- mot terjesztjtik, es az a kudarc, ha megis azt latja az ember, hogy az eroszak kultusza erore kap az emberseggel szemben.- Egyszer azt mondta, hogy elhetnenk ugy, mint a barlang- lako allatok: a kultura kiilon- boztet meg benniinket.- Ez a mi arcunk. Civiliza- cios ertelemben, a kulturank egy lathatatlan szellempalota, amelynek hordozoi a csodalatos kozossegi terek, intezmenyek, alkotomuhelyek. Virtualis ertelemben, ilyen kozossegi ter lehetne a media is, ahol nem a politikusoknak kellene allando- an szerepelni, hanem a mfive- szeknek, es a tudosoknak kellene alkotasaikat, felfedezesei- ket megosztani a kozonseggel, segitve elettiket. Nemzedekek sora teremtette meg azt a lathatatlan szellempalotat, amelyet a legtehetsegesebbek epitenek, ujitjak, mikozben mentik, gya- rapitjak es tovabbadjak mind- azt, amit elodeiktol kaptak. De a kultura nagyon sertilekeny. Nezze meg, megsztintetnek egy Lipot mezei gyogyintezetet, most rohad szet az eptiletben minden, es a lelekgyogyaszat hatalmas magyar iskolaja pilla- natok alatt eltunt. Nem esupan egy eptiletrol van szo, hanem orvosok, tudosok, pszichologu- sok evszazados kozds munkaja- rtil, tehetsegerol. A lathatatlan szellempalotarol. Szetszorattak, nines tovabb - megszunt egy vilaghiru, magyar tudomanyos muhely. Ugyanigy minden egyes foladott, megsztintetett kulturalis intezmeny: szinhaz, szimfonikus zenekar, enekkar, muzeum, kiallitoterem, illetve tudomanyos muhely, korhaz, egyetem, potolhatatlan. A mi humanus emberi arcunk tunik el, sebzodik meg.- Gondolta volna az Uj Szinhaz vedelmeben elmondott besze- de utan, hogy a parlamentben zsido politikusok osszeirasara tesznek javaslatot?- Ez mindannyiunk szamara megalazo. 2012-ben egy felnott allampolgar kiallhat a orszag szine ele es szornyuseges naci idoket idezo mondatokat kozol- het? Nem gondoltam volna. Ez mindannyiunk kudarca.
