Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám

2 2012. DECEMBER 9., VASARNAP KOZELET hirsAv Ujabb magyart vettek drizetbe Thaifoldon egy masik magyart, K. Lajos Gyorgyot is orizetbe vettek Thaifoldon, Szamuj szigeten a 47 eves R. Peter meggyilko- lasaval kapcsolatban - erosi- tette meg a phuketi tartoma- nyi rendorseg parancsnoka, akinek szavait a Phuket Gazette kozolte szombaton internetes oldalan. Vlzbe fulladt egy ferfi Gyulan beleesett az Eloviz-csator- naba es eletet vesztette egy ferfi Gyulan. A Torokzugi sor kozeleben levo csatorna- ban szombat reggel egy holt- testet talaltak. A helyszini szemlen kideriilt, hogy a 62 eves ferfi orakkal korabban beleesett a csaknem egy me­ter mely csatornaba es nem tudott kijonni onnan. Az Emberi meltosagert kitiintetettek kozma imre atya, a Magyar Maltai Szeretetszolgalat ve- zetoje es Tokes Laszlo piis- pok, az Europai Parlament kepviseloje kapta az Emberi meltosagert kitiintetest szombaton. Kerekparos iitkozott autoval az Oktogonon sOlyosan megserult egy ke­rekparos, akit szombat reg­gel iitott el egy autos a pesti Oktpgonnal. A 23 eves ferfit korhazba szallitottak. Marihuana-rakomany egy autobuszban NEGYVEN KILOGRAMM, mint- egy 100 millio forint fekete- piaci erteku marihuanat talaltak egy autobusz utan- futojaban elrejtve a penz- iigyorok Roszkenel. Egy szerb autobusz atvizsgalasa vezetett a lebukashoz. Shakespeare helyett praktikus szovegek GYAKORLATIASABB olvasma- nyokra, koztiik szigetelesi utmutatora es ndvenyhata- rozora csereli az amerikai irodalom klasszikusait a 2014-tol eletbe lepo' uj iskolai tanterv az Egyesiilt Alla- mokban. Egyszerubb lesz az orokbefogadas torvenyvaltozas 3-4 evbe telik, amire egy hazaspar egy kisgyereket fogadhat magahoz Tavaly osszesen 836 gyermeket adtak orokbe Magyarorszagon, mikozben jelenleg 3200 hazaspar var erre. A kormany januartol jelentosen egyszerusi'ti az eloirasokat, hogy konnyebb legyen az egymasra talalas. Fabos Erika Hazankban minden evben tobb ezer arva var szereto sziilokre, ennek ellenere tavaly mindosz- sze 735 volt az engedelyezett orokbefogadasok szama. Ugyan a sziilokre varo kicsik es a ra- juk varo sziilok szama hazank­ban nagyjabol fedi egymast, megis atlagosan 3-4 evet kell varni arra, hogy engedelyezet- te valjon egy eljaras. A teriileti gyermekvedelmi szakszolga- latoknal nyilvantartott orokbe fogadhato kisgyermekek sok esetben fogyatekossaggal, tar- tos betegseggel elnek, vagy egyszeruen csak „tulkorosok” a kisgyermekre vagyok szeme- ben, hiszen koziiliik minden masodik gyermek mar betoltot- te a 10. eletevet. Pedig legtob- ben ujsziilottre, vagy nehany hetes, honapos babara nyitot- tak csupan, mert szamukra elengedhetetleniil fontos az el- sodleges koto'des a gyermek es kozottiik. „Azert van ennyire keves orokbefogadas Magyar­orszagon, mert a csaladok don- to tobbsege magyar ..szarma- zasu, egeszseges es harom ev alatti gyereket szeretne maga­hoz venni, mikozben az orokbe fogadhato gyerekek tobbsege ido'sebb” - mondta Balo Ottilia, a Feszek Alapitvany elnoke. Az uj szabalyok ertelme- ben - januartol - a gyermekre varok a sziikseges dokumen- tumokat elektronikus uton is elkiildhetnek majd, es egy- szerusodne peldaul a kiilfoldi allampolgarsagu gyerekek orokbefogadasa is. A szakertok szerint jelentos cel lenne az is, hogy konnyftsek a nagyobb, mar allami gondozott gyerme- kek orokbefogadasat. A parok most altalaban ket- to-negy evet varnak egy baba­ra, ezert is valtoztatnak meg a kiadott alkalmassagi igazola- sok ervenyesseget is. Ezek je­lenleg ket evre szolnak es egy ewel hosszabbithatok meg. Az orokbe fogado csaladok nalunk inkabb ertelmisegiek es a felso kozeposztalybol keriilnek ki, mind anyagi, mind kulturalis ertelemben Soltesz Miklos, az Embe­ri Eroforrasok Miniszteriuma szocialis allamtitkara elmond- ta: azoknak, akik megkaptak az orokbefogadoi papirt, leg- alabb harom ev es plusz egy evre fog s^olni az, ami annyit jelent, hogy kitoljak az eddigi lehetoseget egy ewel, aminek az a lenyege, hogy nem kell meg egyszer ujra felmerni oket. A gyermekek orokbefogadasi eselyei nagyban fiiggnek attol, hogy haromeves korukig csa- ladra talalnak-e. Az orokbe fogadhato kisko- ruakkozott a 3 evesnelfiatalab- bak aranya 4-7 szazalek kozott mozog. Minden harmadik orok- befogadasra varo gyermek va- lamilyen fogyatekossaggal el. Az 6 allapotuk specialis keze- lest igenyel es magasabb kolt­JANUARTOL FOKOZATOSAN meg- szunika nevelointezeti elhelye- zes Magyarorszdgon is. A leg- ujabb torvenymodosMs szerint jovo ev elejetol folyamatosan minden 12 ev alatti gyereket ne- velocsaladokhoz kell adni, amennyiben van rd megoldds, de 2014-tol mar egyetlen ilyen koru gyermek sem elhet inteze- tekben. Csakhogy ehhez nines eleg nevelosziilo. Ahhoz, hogyaz uj rendszer mukodokepes le­seget is jelent, igy sokan elvetik annak a lehetoseget, hogy ilyen gyermeket vallaljanak. Gon- dozasukhoz - a csaladi hatter mellett - sziikseg lenne megfe- lelo oktatasi intezmenyhalozat- ra is, de ez foleg videken meg- oldatlan. Igy az orokbefogadok inkabb tovabbi eveket varnak a szamukra megfelelo kisgyer­mekre. Az elmult tobb mint husz evben minden otodik orokbe- fogadott gyermek kiilfoldi al- iampolgarokhoz keriil. A szak- miniszterium nyilvantartasai alapjan 2007 es 2009 kozott Olaszorszagba keriilt a legtobb orokbeadott gyermek - mind- harom evben 80 kiskoru. Az orokbe fogado orszagok listaja- nak az elen szerepel meg Spa- nyolorszag, Norvegia, az Egye­gyen, jovo evig 10 ezer befogado csaldd kellene, majd' duplaja annak, ami van. Orszdgosan na- gyon elterd a neveloszillok ara- nya: a kozep-magyarorszagi regi- oban, Budapesten vagy Pest me- gyeben szinte alig-alig talalni er­re vdllalkozokat, pedig ott a leg­tobb a rdszorulo gyerek. Az alfdl- di telepiileseken, Borsodban, Ba- ranyaban vagy a Nytrsdgben, ahol nagy a munkanelkiiliseg, sokan vannak. Orokbe fogadhato gyerekek szama, 2005-2011 h osszesen •**£»" 2008 2036 7.7% 2007 2003 _ 5,6% 2009 . 2088 ____7,2% 20 11_____2098 6,7% FO RRAS: KSH Orokbefogadasok szama Magyarorszagon, 1990-2011 1990____________958^ ____ 19 95 940 2000 949 2005 773 2010 ______ 735 _ 20 11 836 FORRAS: KSH suit Allamok, Franciaorszag es Hollandia. „Ez az adat is jol mutatja, hogy a tarsadalom hazankban maskent viszonyul ehhez a ker- deshez, mint Europa fejlettebb reszen - mondta Balo Ottilia. - Nalunk, igen keves kivetellel, az dominal az orokbefogadas- kor, hogy mik az orokbe fogado sziilo szempontjai. Vagyis, neki van sziiksege arra, hogy gyere­ket neveljen, 6 szeretne csala- dot. Mashol sokkal inkabb az van az orokbefogadasok foku- szaban, hogy a gyereken akar- nak segiteni a csaladok. A mi alapitvanyunktol Hollandiaba, Spanyolorszagba, Amerikaba is vittek roma szarmazasu gye- rekeket, nagyobbacskakat is, seriilt, Down-szindromas gye­rek is keriilt to'liink kiilfoldre orokbefogadasra, mig Magyar­orszagon az szinte elkepzelhe- tetlen, hogy egy nehezen kezel- heto, vagy testi vagy szellemi seriilessel elo gyereket orok befogadjon egy csalad csupan a segftes szandekaval, holott az orokbe fogado csaladok nalunk inkabb ertelmisegiek es a felso kozeposztalybol keriilnek ki, mind anyagi, mind kulturalis ertelemben.” Sot, hazankban arra is van nem egy pelda, hogy az orok­be fogadott kicsi gyerekek, ka- maszkorukban visszakeriilnek az allami gondoskodasba. „Vannak persze olyan orok­befogadok is, akik nagyon fel- kesziiltek es peldasan viszo- nyulnak a helyzethez, de ok vannak kevesebben - mondta Balo Ottilia. - A tobbseg a sajat elethelyzetebol, egzisztencia- lis koriilmenyeibol indul ki es olyan elvarasokkal viszonyul a gyerekhez, amivel nem er el mast, minthogy egy eros meg- felelesi kenyszer es egy orok elegedetlenseg alakul ki a gye- rekben, ami magatartasi zava- rokhoz, kamaszkori lazadashoz vezet. Ez termeszetesen nem- esak a sziilok hibaja, a rend- szere is. A tobbi kozt nincsen ehhez kepzesi rendszer, men- tori halozat es szakszeru segito' szolgalat sem. Nevelosziilobol is ketszer ennyi kellene Semjen nem mond le a botrany miatt politikai karaktergyilkos- sagnak nevezte a miniszter- elnok-helyettes szombati or- szaghazi sajtotajekoztatojan a jszakdolgozataval kapcsolatban kirobbant iigyet. Semjen Zsolt kijelentette: po­litikai ellenfelei „fekete PR-ral” karaktergyilkossagot kesziil- nek elkovetni ellene. Szerinte nem talaltak fogast rajta, es most ezt az iiriigyet hasznaljak fel ellene. „Politikai vitara, politikai harcra keszen alltam es ke- szen allok” - fogalmazott a kor- manyfo keresztenydemokrata helyettese. Ggy fogalmazott: „Evi 150 ezer uj magyar allampolgar, akikert mindent elviselek.” Ki- tert arra is, hogy tiz feleven ke- resztiil az osszes bizonyitvanya vagy jeles, vagy kituno volt, es a diplomaja is jeles minositesu, „noha az ELTE oktatoi nem va- dolhatok sem most, sem akkor jobboldali elfogultsaggal”. A vitatott szovegek tekin- teteben a politikus kiemelte: az erintett oktatoknak ezeket sziiksegszeruen ismerniiik kel- lett. Semjen Zsolt feltette a ker- dest: ha barmilyen tudomany- etikai vetseget kovetett volna el vagy barmilyen problema lett volna, miert nem jeleztek ak­kor, miert most, husz ev utan akarjak pellengerre allltani? ■ Az orszag legnagyobb szallodai karacsonyfajat allitottak fel a noszvaji Oxi- gen Hotelben. A keso barokk, copf stllusban epult De la Motte-kastely epiileteben, ahova most a hatalmas fa keriilt, a diszeket a helyi iskolasok keszltettek, esaktermeszetes anyagokbol. Elokeszitik a szlr vegyi fegyverek beveteset? a brit es az amerikai kormany- nak bizonyitekai vannak arra, hogy a sziriai vezetes vegyi fegyverek bevetesere kesziil - mondta szombaton a brit kiil- iigyminiszter. William Hague, aki egy bah- reini biztonsagi konferencian nyilatkozott a BBC-nek, kijelen­tette, hogy London es Washing­ton „eroteljes figyelmeztetest” kiildott kozvetleniil a sziriai rezsimnek. Hague ugyanakkor sem a figyelmeztetes mibenleterol, sem a bizonyltekokrol nem volt hajlando reszletekbe boesat- kozni, mondvan: a vegyi fegy­verek bevetesenek elokeszii- leteirol szolo ertesiilesek „hir­szerzesi forrasokbol” szarmaz- nak, es ezert „egyaltalan nem fedheto fel” pontos tartalmuk. A brit kiiliigyminiszter sze­rint ugyanakkor a bizonyite- kok elegsegesek ahhoz, hogy „tudni lehessen: sziiksegesse valt a figyelmeztetes, es (a szi­riai kormany) ezt meg is kapta”. Hague hozzatette: reme­li, hogy Szlria „megszlvleli” a brit-amerikai figyelmeztetest, annal is inkabb, mivel mind az Egyesiilt Allamok elnoke, mind a brit kormany „komo- lyan is gondolja” mindazt, ami e figyelmeztetesben szerepel. „Senkitol nem kerjiik, hogy bizzon benniink, mi lattuk a bi- zonyitekokat”. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom