Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-08 / 287. szám
4 2012. DECEMBER 8., SZOMBAT MEGYEIKORKEP Lovak, lokotok, Gyurcsany kedves bukasai menesgazda Somogynak olyan kincse a gidran, akarcsak a Hortobagynak a kilenclyuku hid Gidran a kormanyiilesen, kormanyfo gidran nyerge- ben es a Lada motorhaztete- jen. Tizenharom marocpusz- tai ev: folyamatos kuzdelem a menes fennmaradasaert. Fonai Imre „Allami tamogatas hijan keny- telenek lesznek ertekesiteni az egyre novekvd szamu kiilfoldi er- deklodonek a marocpusztai menes legkivalobb lovait” (Somogyi Hirlap, 2004). „Mardcpusztarol a szilvasvara- di allami meneshez koltoztetik a gidranokat” (Somogyi Hirlap, 2006).- Folyamatos hadakozas volt a fennmaradasert - jellemzi Jonas Sandor azt a tizenharom evet, amlt a marocpusztai menes ve- zetojekent tdltdtt. - „Nyeretlen keteveskent” keriiltem oda, le- het, hogy eppen azert, mert azt gondoltak: igy konnyebb lesz majd levezenyelni a privatizaci- ot? Az egyik kitoresi pontnak azt gondoltuk munkatarsaimmal, hogy versenyeztetes reven hiv- juk fel ra a figyelmet: a megye, az orszag egyik erteket drizziik (a parlament 2004-ben a Vedett Nemzeti Kincsek koze sorolta a gidrant a Szent Koronaval, a Ko- daly-modszerrel, Munkacsy fest- menyeivel, s a sziirkemarhaval egylitt - a szerzo). A fiatal military lovak 2004-es franciaorszagi vilagbajnoksagan az angol William Fox-Pitt, a vilag egyik legjobb lovasa marocpusztai Sohaj nyergeben elso lett - ez volt a csucs, ugyanott es ugyan- akkor, amikor a Sohaj testvere- vel, Safrannyal rajthoz alio Kai- zinger Balazs a szakado esoben egy nehez terepszakaszon bu- kott, a hateves kanca gerincet torte es elpusztult.- Az elet a legjobb regenyiro; Safrany sorsa ihletett meg, igaz, ennyi ev utan iilepedtek csak le konywe az elmenyek - indokolja Jonas Sandor, hogy miert eppen mostanra irta meg a marocpusztai tizenharom esztendo tortene- tet regenyes formaban. - Sohaj es Safrany szamomra azt jelenti: mindig van remeny. Ketszaz eve ez a gidran sorsa: folyton ugy tu- nik, hogy most mar tenyleg vege, de mindig fennmarad. Negyven hektaros csaladi gaz- dasag Nagycsepely elott; alkalmazott nincsen, felesegevel ket- ten vegeznek el minden mun- kat. Nehany eve neztek ki a ha- talmas teriiletet a falu hataraban, senkinek se kellett. Farmot al- modtak lovakkal, s lam, ma mar tobb mint husz gidran nyargala- szik a sajat telepitesu akacos olelMOHAMED ALINAK, Egyiptom torok pasajanak a feljegyzesek szerint csak nevleges hatalma volt, a valodi hatalmat a mame- luk tdrzsfok gyakoroltak. Emi- attAli pasa lemeszaroltatta oket, s a mameluk tdrzsfok elar- verezett lovait Fechtig baro va- sarolta megKairoban. Rendkl- viil ertekes tenyeszanyag, tob- bek kozott a fajtaalaplto Gidran arab telivermen keriilt Igy Ma- gyarorszagra. A gidran lofajtat a 19. szdzad kozepetol a becsi adminisztracio is elismerte. te domboldalon. Jellemzo: a nap- palibol es az emeleti haloszoba- bol is ralatnak Jonasek az istal- lora... - Ekibb ugy volt, hogy Bo- szenfara viszik a marocpusztai lovakat, aztan vegiil a szilvasva- radi allami meneshez csatoltak a gazdasagot, s az volt eredetileg a TERVEZETTEN, NAGYOBB SZam- ban az 1870-es evek elejetol kezdtek el a gidran dllomanyt angol teliverekkel fedeztetni. A gidranok legendds kemeny- sege, szlvossaga, erzekenyse- ge dtvozdddtt a vildg leggyor- sabb lofajtajdnak atletikussa- gaval. A nyalka huszarlo a 20. szdzadra Europa egyik legjobb teljesltmenyu sportlo fajtdjdva valt. A gidranoknak az elso vilaghaboru soran szamtalanszor volt alkalmuk bizonyltani batorsagukat, keterv, hogy az itteni ingatlanok el- adasabol bovitik Szilvasvaradot, majd oda viszik a lovakat is' - emlekeztet az egykori menesve- zeto. - A lovak azonban szeren- csere maradtak. Amikor Szilvas- varadhoz keriiltiink fenntarto- ilag, onnantol kezdve mar nem menysegilket. Az osztrak es nemet lovassdgi tisztek a gid- rant a vildghdboru egyik leg- megblzhatobb lovanak valasz- tottak. 1920-ban a romdn csapatok Mezohegyesrol szin- te a teljes megmaradt tenydsz- anyagot elzsdkmdnyoltak, mindossze tizenharom kanca maradt itthon. Lassankent azonban a mezdhegyesi menes vezetese visszavasarolta a lovakat es ujabb csaladokat is alapi'tott. 1928-ban az amszterdami olimpian egy talaltam oromet a munkamban, hamar el is jottem. Akkorndztuk ki anagycsepelyi birtokot. Elobb ezt felepitettuk es csak utana me- rengtem el rajta: meg lehetne ir- ni a maroci evek tortenetet, a folyamatos harcot a menes fennmaradasaert, de nem amugy macseh lovas gydzott vadaszug- ratdsban gidrannal. a masodik vildghaboruban jegyezhettek fel vitez Mikecz Kalmdn ornagy vezetesevel a vilagtortenelem utolso gyoz- tes huszarrohamat, gidrdnok- kal. A haboru utdn sok evti- zeddel kezdodhetett csak el (az utolsd pillanatban?) a tor- tenelmi lofajtak megorzese- nek programja, a Mezohegyesrol kiebrudalt gidran menes Igy kapott helyet Kdros- hegy-Mardcpusztan. gyarosan kesergosen, hanem vi- daman, sztorikkal - ahogyan lo- vakrol es lokotokrol ir az ember. Marpedig sztoribol akadt jo nehany a kozel masfel evtized alatt. Amikor peldaul kituno lo- vasuk, Kaizinger Balazs az bu- dapesti Orszagos Mezogazdasa- gi Kiallitason fogadasbol atugra- tott Safrannyal a fogatba fogott lo- vakon. Vagy ahogyan szoros ba- ratsag szdvddott a holland rend- orseg eldljaroival, akik minden- keppen gidranokat szerettek vol- na magukkal vinni a Koroshegy- hez tartozo pusztarol.- Amszterdamban ma is hat maroci gidran rendorlo jarorozik - szurja kozbe Jonas Sandor. Vagy az allando csatarozas a Jbbiirokrataval”, a kisse vonalas miniszteriumi foosztalyvezeto- vel, ami persze csak gyenge szto- ri a Gyurcsany-tortenethez ke- pest. Merthogy a miniszterelnok is meg-megjelent, hogy lovagoljon maroci gidran nyergeben. Egy ilyen alkalommal a karad-nagy- csepelyi erdei uton egy teher La- daval talalkozott 16 es lovasa, a pa- ripa annyira megijedt az autotol, hogy hirtelen megtorpant, lovasa pedig a Lada motorhaztetojen lan- dolt. Nem veletleniil irta az exmi- niszterelnok Jonas Sandor kony- vehez, amugy ajanlasuh „Legked- vesebb bukasaim a gidran lovak- hoz kotodnek”. Egyszer meg egy magyar-ro- man kozos kormanyiiles temai koze is sikeriilt „belobbizniuk” egy gidrant. Jonasek minden- aron meg akartak szerezni Ro- maniabol Mitbeg Gidrant, azt a ment, amelyiknek az uk-iikoreg- anyja az elso vilaghaboniban a Nadasdy-huszarezredben szol- galt, a kancat azonban elzsakma- nyolta a roman hadsereg a mezdhegyesi menesbol 1920-ban. A kormanyiilesen, amikor a ma- gyar fel felvetette volna a temat, egy roman allamtitkar sajnalat- tal jelentette be: szegeny para, eppen aznap reggel pusztult el...- A vilagversenyeken 18-20 ezres tenyeszetekbol szarmazo lovakkal vette fel a versenyt a mi otven kancas tenyeszetiink; a maga nemeben ez paratlan - osszegez Jonas Sandor, hozzat- eve: Amerikaban filmforgato- konyv is kesziil a gidranregeny- boL - Olyan erteke ez a kincsek- ben nem tul gazdag Somogynak, mint a Hortobagynak a kilenc lyuku hid. A romanok annak idejen elzsakmanyoltak, a mezohegyesiek visszavasaroltak a menest AIDS-prevencio: jol versengett a Szechenyi csapata megelozes Husz csapat ko- ziil a nyolcadik lett a X. Orszagos HI\/AIDS prevencios verse- nyen a Somogyot kepviselo ka- posvari Szechenyi Istvan Ke- reskedelmi es Vendeglatoipari Szakkepzo Iskola csapata: Bra- uner Dora, Kiss Benjamin, Kun Kitti. Felkeszitoik Szendrodine Ronga Kitti vedono, Gyugyi II- diko tanar. A Magyar Ifjusagi Voroske- reszt versenyevel igyekszik el- erni, hogy a kozepiskolasok tob- bet tudjanak az AIDS megelo- zeserol. A versenyen reszt vett a szlovak, a topolyai es a nemet voroskereszt csapata is, a tagok elmeleti es gyakorlati feladato- kat oldottak meg. ■ Markus K. Segltseg a tehetseges diakoknak: kiilso tamogatok nelkiil nem megy Kiilso segltseg nelkiil ma mar tehetseggondozasra nem, vagy csak igen nagy nehezsegek aran futna az iskolaknak - ezt hangsulyozta Szamosi Lorant, a somogyi szakkepzo iskolakat tomorito TISZK foigazgatoja. Arrol is beszelt: a diakok tamo- gatasahoz, versenyre juttatasa- hoz elengedhetetlen az olyan cegeknek a segitsege, mint peldaul a siofoki Baross kozepisko- la eseteben e teren elenjaro sio- foki FGSZ Foldgazszallito Zrt. Az iskola neveben az egyik ki- emelkedo tehetseg, a karate- zo Marmarosi Daniel oklevelet adott at az FGSZ vezerigazgato- janak, Zsuga Janosnak, aki maga is karatezik. ■ F. I. Karates koszonet. Marmarosi Daniel adta at az oklevelet Zsuga Janosnak A szmhaz reszeseive valtak a barcsi diakok alkotas Jonas bibliai tortene- tet dolgoztak fel szineszek es diakok Barcson, melynek legfonto- sabb kerdese Jonas szembefordu- lasa Istennel a batorsag, es a fele- lem oldalarol megkozelitve. Ezt allitottak analogiaba korunk ti- zenevesevel, aki nem fogad szot a sziileinek vagy nem ugy cselek- szik, ahogy elvarjak tole.- Arra jutottunk, hogy nem minden rossz vagy nem jo vi- selkedes magyarazhato azzal, hogy ez a gyerek rossz - mond- ta Akli Krisztian szinesz-ren- dezo. - Sokszor elofordul a fog- lalkozason, hogy amikor a koz- ponti szereploket jellemezzuk, olyanok, mint korunk kama- sza, van benniik jo es rossz is. A foglalkozasokon mindjart az elejen elfelejtik, hogy a gyere- kek azert jonnek, hogy egy orat vegigiiljenek. Jatek kozben nehany kirakoshoz hasonlo jelene- tet latnak, aminek nagyon sok re- sze nines meg, a diakoknak kell beletenniiik a hianyzo pontokat.- Ugyanarrol a figurarol, ugyanaz a foglalkozas, kiilonbo- zo csoportoknak mast es mast szokott jelenteni - tette hozza a rendezo. - Kozelebb keriil a szmhaz a gyerekekhez, mert ez nem a szokvanyos eloadas vagy dramafoglalkozas, es a szineszek is korukbeliek, akikhez kozel all kamaszkor, a barat- sag, a szerelem, a palyayalasz- tas kerdese. ■ J.G.
