Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-06 / 259. szám

2012. NOVEMBER 6., KEDD 5 Olyan volt az a nő, mint egy tolvaj... felsőmocsolád gyászol A falubeliek nem értik, mi vihette rá a nevelőanyát, hogy megölesse Bencét A szakadó esőben csak né­hány fedeles mécses lángja pislákol, a zimankó a kapura tűzött virágokat is megté­pázta, ahogyan a fehér plüss- mackót is. A kiragasztott fotóról egy szőke fiúcska mo­solyog a hószán nyergéből: a tizenegy évesen meggyilkolt Szita Bence. Vas András- Mindig mosolygott - mondja a felsőmocsoládi boltban, ahol szintén mécsest gyújtottak a fiú emlékére, Horváth Zoltánná.- Csibészes, kaján vigyora volt... Iskolaidőben minden reg­gel bejött, vett egy sós rudat és egy üdítőt. Illedelmesen kö­szönt mindig... Nem akartam elhinni, amikor szombaton meghallottam, mi történt ve­le... Úgy tűnt, teljesen normális családot alkotnak, a nevelőapja, Sanyi úgy nevelte, hogy egy nő­nek is a becsületére vált volna. Minden szabadidejét a két gye­rekre áldozta. A bolt eladói szerint a nevelő­anya is mindig természetesen viselkedett.- Általában szombatonként jött vásárolni - teszi hozzá La- diszlai Zoltánná -, sokszor a Bencével, s egyáltalán nem tűnt fel, hogy valami konflik­tus lenne köztük. Erika okos nőnek nézett ki, nem is tudom, hogyan képzelte, hogy meg­úszhat egy ilyen szörnyűséget, hogy el tudja tüntetni az összes nyomot. Nemcsak ők, a faluban senki sem érti, mi vitte rá P. Erikát, hogy meggyilkoltassa a tizen­egy éves fiút. A többség szerint az asszony fia és Bence nem jöt­tek ki egymással, s bár megpró­báltak családként élni, nem si­került, s előbbi el is költözött, viszont P. Erika szerette volna, ha fia vele lakik, s ehhez el kel­lett távolítania Bencét.- Olyan volt az a nő, mint egy tolvaj - jelenti ki Ilonka néni, aki a meggyilkolt fiú má­sodik szomszédjában lakik.- Nem beszélt senkivel, nem is barátkozott, nem köllött neki senki. Pedig amúgy jóban vol­tunk Bence apjával, Sanyi so­kat járt át hozzánk, de soha­sem panaszkodott, azt hittem, jól megvannak. Mindent meg­adott a fiúnak, még motort is vett neki. Úgy két éve a faluna­pon bemutatót is tartottak, ép­pen voltak itt Hollandiából, s hívták őket, menjenek ki hoz­zájuk. Én csak annyit kérdez­tem Sanyitól, nem fél, hogy fel­borul egyszer a Bence, de csak nevetett, hogy ügyes gyerek ez. Apjaként nézett Sanyira, emlékszem, már egészen kis­gyerekként is állandóan oda­futott hozzá, átölelte a térdét, s felnézett rá: apukám... Amúgy Bence sem említette soha, hogy baj lenne Erika és köz­te. Rendkívül jól bicajozott, de csendes, illemtudó gyerek volt, már szólni is akartam Sanyi­nak, járassa hittanra. Szegény­ke... Én is gyújtottam gyertyát az emlékére... Nem tudom, ho­gyan lehetett így kivégezni egy gyereket...- Azóta is hányingerem van- jegyzi meg egy másik szom­széd, s elsírja magát. - Lemé­szároltak egy védekezéskép­Mécsesekkel, virágokkal emlékeznek a felsőmocsoládiak Bencére, a tizenegy évesen meggyilkolt fiú egykori otthonának bejáratánál Bence mindennap egy sósrudat és üdítőt vett a boltban iskola előtt Aranka néni unokái Bence barátai voltak A kaposvári hajléktalanok szerint a tragédia után rájuk vetül az emberek haragja ► Folytatás az 1. oldalról- B. JÓZSEF ELMONDTA, hogy akkor jött ki a börtönből - mond­ta Gulyás János, a hajléktalan- szálló vezetője -, így felhívtuk a pártfogói felügyeletet, hogy infor­málódjunk vele kapcsolatban. a szálló lakói csendes, sze­rény emberként emlékeznek B. Józsefre, aki néhány nappal beköltözése után elkezdett este tíz után hazajárni, azt állította munkát talált. K. József törté­netét is sokan ismerték: a férfi szerint a családja ki akarja őt semmizni, drogos lánya és fele­sége kitették a lakásából, el­vesztette állását is. gulyás János megjegyzi, a haj­léktalanok számára rendkívül rossz, hogy két társuk érintett a kisfiú meggyilkolásában. A nép­konyhán ebédosztásra várók sze­rint is kvázi lincshangulat ural­kodik Kaposváron a hajléktala­nokkal szemben, mindegyiküket a két gyilkossal azonosítják.- egy presszóba sem mehetünk be - mondja egyikük -, látszik rajtunk, hogy hajléktalanok va­gyunk, s nekiállnak kötözködni velünk. Azt hiszik, mindegyi- i künk ilyen semmirekellő gye- | rekgyilkos. Pedig mi is megdöb- £ bentünk. Szívem szerint felköt­tetném mindkét állatot. Mert az ilyenek nem emberek... B. József ágya (hátul a falnál) szombat óta üres Az utolsó levélváltás P. Erika közzétett Szita Bence október 29., mobil használatá­val MAJD csöngess meg. szita bence kedveli ezt. SZITA BENCE: OKKSA :D OKTÓBER 29.11:06 P. ERIKA: ÍRJ PRIVIT OKTÓBER 29. 11:10 Via mobil SZITA BENCE: OKSA OKTÓBER 29.11:12 P. ERIKA: NA MIZU? OKTÓBER 29-13:217 Via mobil SZITA BENCE: MÉG NEM végzett apuu,.. OKTÓBER 29. 13:37 P. ERIKA: ezt nem értem. OKTÓBER 29-13:50 via mobil P. ERIKA: 4 ÓRA? október 29.13:57 via mobil SZITA BENCE: de melyik busszal menjekbe? OKTÓBER 29. 13:58 p. erika:3.io korindul OKTÓBER 29.14:08 via mobil szita BENCE: ITT VAGYOK A BALIND CÉGNÉL., és apuu ka­miont pakol:D OKTÓBER 29.14:09 p. erika: akkor mond neki, hogy be jössz a busszal, várunk október 29.14:13 via mobil SZITA BENCE HAA RÁÁÉR.... OKTÓBER 29. 14:13 Gyertyák Bencének ► Folytatás az 1. oldalról HÉTFŐN HALLOTTUK, hogy eltűnt - mondja az egyik hatodikos fiú, aki osztályával újabb mécse­seket gyújt aztán szombaton anyukám bejött a szobámba, s sírva mondta, megtalálták Ben­cét, s megölték... Hozzátette: 11 év alatt mit tudott élni szegény... A mernyei iskola mind a246 diákja ismerte a meggyilkolt fi­út, akit jó tanuló, rendes, nép­szerű gyerekként emlegetnek egykori társai. Egy másik hato­dikos kifejezetten jóban volt Bencével, a nyáron is sokszor találkoztak, a felsőmocsoldái fiú biciklivel járt be hozzájuk Mernyére. Nevelőanyjátviszont kevesen ismerték, ritkán járt be az iskolába, ahol inkább Bence nevelőapjával tartották a kap­csolatot. télén gyereket... S biztosan hiába kiabált a nyomorult lé­lek...- A Sanyinak nem jutott eszébe, hogy őt is megölhette volna ez a némber? - teszi fel a kérdést a Bencéék házával át­elleni kocsmában egy asszony.- Ááá, hát éppen emiatt ké­szült rá a gyerekre - torkollják le azonnal a többiek. - Egye­dül akart maradni a férfival.- De akármilyen dühös va­gyok, nem öletek meg egy gye­reket - jegyzi meg valaki. - Jé­zusom, mit érezhetett szegény kölyök... Aranka néni viszont nem vi­tázik, csak elsírja magát. Az asszony unokáinak Bence volt a legjobb barátja, a gyerekek azóta aludni sem tudnak, nem értik, mi történt a fiúval. Ren­geteget játszott náluk, úgy ke­zelték, mint a saját unokáju­kat, ha azok kaptak csokit a boltból, Bencének is jutott. Hét­főn reggel a buszmegállóban még találkozott a meggyilkolt fiúval, aki az unokái felől ér­deklődött.- Erika kedves nőnek tűnt - szedi össze magát Aranka né­ni. - Augusztusban is elvitte a gyerekeket kirándulni. Úgy lát­szik, jó színésznő volt. A faluban élők többsége sze­rint Bence nem szerette nevelő­anyját, apját viszont annál in­kább. Elválaszthatatlanok vol­tak, a férfi úgy tekintett rá, mintha az édes gyereke lett volna.- Vajon mit gondol egy ilyen nőről a saját gyereke? - meren­gett el az egyik férfi a kocsmá­ban. - És milyen mocskos sze­métládának kell lenni, hogy va­laki elvállalja, hogy megöl, pén­zért kivégez egy védtelen tizen­egy éves gyereket, mint tette az a két hajléktalan?- Kit érdekel az a két mo­csok? - csattan fel másvalaki. - Inkább abba próbálj belegon­dolni, mennyire félhetett az a szerencsétlen kiskölyök az er­dőben. Aztán mire gondolha­tott, amikor az a két állat neki­állt ütni... MEGYEI KÖRKÉP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom