Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-28 / 278. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. NOVEMBER 28., SZERDA ÖTPERCES INTERJÚ Demokraták Dávid-csillaggal Szolidaritásuk jeléül, és Gyöngyösi Márton (Jobbik) felvetése elleni tiltakozásul (írják össze a zsidó származású képviselőket és kormánytagokat) Dávid-csilla- got tűzött kedden több parlamenti képviselő. Köztük a somogyi Kolber István (Demokratikus Koalíció).- Lehiggadtak a kedélyek?- A legkevésbé sem. Ez nem egyszeri kiszólás vagy véletlen kisiklás volt, hanem a Jobbik pártpolitikájának a része. Betelt a pohár. Ez a nézetrendszer vállalhatatlan, és ha egy párt demokratikus, az a leghatározottabban elhatárolódik a Jobbiktól.- Ebben talán nincs hiba, végül a kormány is magára talált.- A Fidesz-kormány politikája arról szól, hogy kifogja a szelet a Jobbik vitorlájából. Ez nem szigeteli el a pártot, pedig az kellene. Egyedül a DK volt az, amely még technikai ügyekben sem működött együtt a Jobbikkal. Ma azt kértük a legfőbb ügyésztől, vizsgálja meg a szélső- jobboldali párt feloszlatásának a lehetőségét.- A visszhangok az elutasítástól a hangos zsidózásig terjednek ma Magyarországon.- Ez rendkívül szomorú. Összehangolt, széleskörű társadalmi feladat lesz-a szélsőségek visszaszorítása.- A Jobbikosokkal azért beszélnek a folyosón?- Semmiféle kapcsolatra nem törekszünk velük. A folyosói beszélgetés is tiszteletet kívánna. ■ Balassa T. Élet a legutolsó határidők után akadálymentesítés Még másfél évtized, mire a tömegközlekedés is megfelelő lesz ► Folytatás az 1. oldalról Ugyan kiírtak egy pályázatot, mely az állami és önkormányzati intézményeket vizsgálná e tekintetben, de már háromszor halasztották el a határidőt. Ez is mutatja, hogy a helyzet meglehetősen rossz, főként az önkormányzati épületeknél: iskoláknál, orvosi rendelőknél, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményeknél. Ennél is vigasztalanabb a helyzet a közműszolgáltatóknál, a bankok, üzletek, gáz- és vízszolgáltatók, biztosítók épületeinek jelentős része nem akadálymentesített, noha a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény előírja, hogy egy településen lakosságszámtól és szolgáltatástípustól függően hány hozzáférhető közszolgáltatásnak kell működnie.- Elvileg lehetne polgári pereket indítani a törvénysértők ellen - folytatta Hegedűs Lajos -, ám ha minden érintettet bíróság elé idéznének, leblokkolná a hazai igazságszolgáltatást. Évekkel ezelőtt indítottunk próbapereket, s minden esetben nyertünk. A mozgáskorlátozottak megyei szervezetének és országos szövetségnek elnöke szerint a pénzhiány és a nem megfelelő szemlélet az oka a helyzetnek. Az érintettek kötelező rosszként, csak a fogyatékkal élők miatt elvégzendő kötelező feladatként kezelik az akadálymentesítést.- A közszolgáltatók számára például nem világos, hogy ügyfeleket, egy egész, a piacon jelen lévő csoportot hagynak veszni, ha például mozgáskorlátozottak számára használhatatlan az épületük - magyarázta Hegedűs Lajos. - Nyugaton sem karitatív okokból végezték el ezeket a feladatokat, hanem gazdasági szempontok miatt. Ráadásul észre kellene venni, nemcsak a fogyatékkal élők, hanem más csoportok, például kismamák, kisgyerekesek, idősek számára is szükséges lépésekről van szó. S nem mellékesen az akadály- mentesítés építkezéseket, beruházásokat, azaz munkahelyeket jelentene. Az érintettek hozzáállását jól mutatja, hogy bár a törvény alapján 1998-tól csak akadálymentes középületeket lehetett volna építeni, a valóságban ez nem feltétlenül így történt. Az építési hatóságok ugyan az új építkezések, illetve teljes felújítások esetén ellenőrzik a terveket, s csak az akadály- mentes épületeket hagyják jóvá, ám a kivitelezések során anyagi okokból sokszor elszabotálják az eredeti elképzeléseket. Még komolyabb a gond a közösségi közlekedés terén, ahol 20-40 százalékos az akadály- mentes járműpark aránya - a villamosoknál például csak a budapesti négyes-hatos vonala felel meg a követelményeknek, s vasúti közlekedésben is katasztrofális a helyzet.- Hivatalosan újonnan forgalomba hozni már csak akadálymentes járműveket lehetne - mondta Hegedűs Lajos -, ám olyan lassan halad a régiek le■ Az akadálymentesítés a látássérülteknek is nagyon fontos. Figyelmeztető feiirat talán több van mint rámpa, de nem ez a megoldás A lifteket nem használják, a babakocsihoz pár kell TEGNAP FOTÓSKOLLÉGÁNK bejárta Kaposvárt. A főpostánál van ugyan lift a mozgássérültek számára, de ezt szinte egyáltalán nem használják - így fordulhat elő, hogy az ajtaja elé belül asztalt raktak, s ez nem zavar senkit. A lift igénybe vételéhez egyébként csengetni kell az utcai oldalon. A megyei könyvtárban lévő liftet is csak hébe-hóba használják. az is kiderült: nem csak azért tolják a kismamák a babakocsikat kettesével, mert egy kis tere- ferével izgalmasabban telik az idejük. A boltokba ugyanis - a Tesco kivételével - nem tudnak bemenni a babakocsival, ezért amíg egyikük megvásárolja a szükséges dolgokat, a másikuk az utcán vigyáz az ő picinyére is. Aztán pedig kicserélődnek a szerepek. cserélése, hogy ebben az ütemben még legalább másfél évtized, mire sikerül megfelelni a törvénynek... Az akadálymentesítés a többség számára az épületek, járművek mozgáskorlátozottak számára is használhatóvá tételét jelenti, pedig a látássérültek is érintettek a témában.- A közszolgáltatóknak, középületeknek a jogszabály szerint a vakok számára Brail- le-írással vagy hangos anyaggal kell hozzáférhetővé tenni szolgáltatásaikat, a csökkentlátóknak pedig nagybetűs, kontrasz- tos kiírással - magyarázta Hosz- szú János, a Vakok és Gyengén- látók Somogy megyei Egyesületének alelnöke. - Azokon a településeken, ahol a közelmúltban intézmény-felújítás vagy -bővítés volt, meg is felelnek ezeknek a követelményeknek, a somogyi kis falvakban viszont nincs, vagy csak minimális az infokommunikációs akadálymentesítés. Az interneten egy nemzetközi szabvány határozza meg az egyenlő esélyű hozzáférést és használatot. Magyarországon egyre több közszolgáltató próbál megfelelni az előírásoknak, de még mindig csak maximum ötö- dük rendelkezik látássérültek számára is megfelelő oldallal.- Ha nehezen is, de el tudunk intézni bizonyos ügyeket - mondta Hosszú János de sok helyen olyan bonyolult az oldal, hogy még egy látó számára is átláthatatlan. Azaz nem a szándék hiányzik, hanem maga a társadalom sem tudja, mit kellene igazából csinálni. ■ Vas András 91 éves nyugdíjasra támadtak kisberény Kámforral átitatott rongyot nyomtak az arcába Koppány-völgye: jobb lesz a víz nyolc községben Csoportos rablás és más bűn- cselekmény miatt emelt vádat egy fiatalkorú és három felnőtt ellen a kaposvári ügyészség. A vádlottak egy februári estén maszkban és sötét ruhában lopni indultak egy 91 éves kisberé- nyi nyugdíjashoz. Bemásztak a kerítésen, gázspray-vel lefújták a kutyát, lekapcsolták a villanyórát. Az idős ember a váratlan áramszünet miatt kiment az udvarra, ahol kámforral átitatott rongyot nyomtak az arcába, majd becipelték a házba s követelték, adja oda nekik a pénzét és ékszereit. Az idős férfi átadott 7500 forintot, ám támadói ezt kevesellte, egyikük harisnyával az asztalhoz kötözte a lábait, s kezeit pedig lepedővel rögzítette. Eközben a többiek átkutatták a házat. Találtak néhány aranytárgyat, és magukhoz vettek egy lámpát. A sértettre rázárták az ajtót. Fél óráig nem mert mozdulni, majd kiszabadította magát, s segítségért kiabált, mire a szomszédok átmentek hozzá. A tárgyalásra előzetesben váró rablókra az ügyészség szabadságvesztést kért. ■ A. V. drv Tavaly nyáron Törökkop- pányban és Szorosadon palackozott vízzel kellett ellátni a kismamákat és az egy éven aluli gyermekeket a vezetékes víz túlzott ammóniatartalma miatt. A probléma a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) által kifejlesztett eljárással megoldódott, de a környező településeken az ivóvíz minősége elmarad az európai és a hazai normáktól. Nyolc Koppány-völ- gyi település a DRV-vel közösen uniós pályázattal oldaná meg e problémákat. A többszakaszos pályázat első fordulója lezárult. Reményeik szerint 2014 végére Andocs, Kára, Miklósi, Nágocs, Somogyacsa, Szorosad, Török- koppány, Zics lakói egészséges ivóvízhez juthatnak. ■ F. I. Utcakeresztelők Marcaliban: Lenin és Latinka Sándor eltűnik változás A törvény értelmében három utca biztosan más nevet kap a városban, a határidő az idei esztendő vége Leninről, Ságvári Endre jogászról és Latinka Sándor politikusról elnevezett utcák biztosan más nevet kapnak Marcaliban. Nem szerepelhet cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében, közintézmény vagy közterület sem viselheti majd olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. Az Országgyűlés elfogadta az erről szóló törvény kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit. A kormánypárti képviselők javaslatára elfogadott törvény alapján, kétség esetén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását kell kérnie az illetékes hatóságnak. A változtatások határideje a közterületi elnevezéseknél 2013. január 1., a többi esetben pedig 2014. január 1.- Marcaliban a Lenin, a Ságvári Endre és a Latinka Sándor Utcák névváltoztatása egyértelmű a törvény szerint - mondta kérdésünkre Sütő László, Marcali polgármestere. Felmerült még a Kilián György katonáról és a Karikás Frigyes íróról elnevezett utcák névváltoztatása is, amire még esetleg vonatkozhat a törvény. Szóba jött - igaz kérdőjelekkel -, hogy a Bacsó Béla újságíróról elnevezett utcának is más nevet kellene adni. A törvény szerint a lakcím átírása a lakosságnak nem kerül pénzbe- Megegyezésre kell jutnunk a lakossággal, hogy mi legyen az utcák új elnevezése - folytatta a városvezető. - A régi térképeken végignéztük, hogy a jelenlegi utcanevek előtt mi volt a területek régi elnevezése, míg nem épültek be. S vannak Marcalihoz köthető híres személyek, akikről még nincs utca elnevezve - ilyen például Ber- náth Aurél. Olyan megoldás is lehet, mint Karikás Frigyes esetében: elhagynánk a keresztnevet és maradna Karikás utca. Utcánként két-három nevet ki kellene választania a képviselőtestületnek, azt az utcában lakóknak megküldenénk, hogy válasszanak, egyúttal a város honlapjára is feltennénk a neveket, melyekre szavazni lehet. A törvény szerint a lakosságnak nem jelent többletkiadást, hogy valamennyi okmányukban átírják a lakcímüket. Marcaliban az első tömeges névváltoztatás 1948-ban volt; az 1848-49-es szabadságharc százéves évfordulója tiszteletére sorra kapták a szabadság- harcosok neveit az utcák. Később megjelentek a munkás- mozgalom alakjait hirdető utcanév táblák. Az 1990-es rendszerváltozáskor volt, hogy csak kurtították a nevet, például Somogyi Bélából Somogyi utca lett. Másokat azonban teljesen kicseréltek. ■ Vígmond Erika
