Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám
2012. NOVEMBER 4., VASARNAP INTERJÚ 7 élelmiszer A nyugati fogyasztási szokások miatt áramlik hazánkba annyi külföldi hústermék, jóllehet a hazai növénytermesztést és állattenyésztést kellene erősíteni. A kormány öntözési stratégiával, szövetkezeti törvénnyel próbál változtatni, de megfontolja az áfacsökkentést is. VÉGE AZ OLCSÓ ÉLELMISZER KORÁNAK működött is, de ma nem használják. Felmérjük a települések lehetőségeit, helyzetét és elképzeléseit, és a belügyi tárca által irányított közmunka segítségével hozzuk rendbe a csatornákat, vízműveket. Fontos, hogy az egész vízügyi területen az állami szerepvállalásnak kell hangsúlyt kapnia. Ez egy nemzeti ügy, melynek a kezelése ma még széttöredezett, ezért össze kell fogni. Ennek a kezelésére szándékunkban áll egy öntözési hivatalt létrehozni. Magyarországon ma negyvenezer kilométernyi vízelvezető csatorna van, egy részüket újra használatba kell venni. Erre azért is szükség lesz, mert a klímaváltozás miatt a közeljövőben sem élni, sem termelni nem lehet majd a Kárpát-medencében, ha nincs megfelelő vízgazdálkodás. Ehhez nem kell többet tenni, mint a Magyarországon ma átfolyó vizet - vagy annak egy részét - itt tartani. Ehhez tározókat, halastavakat kell építeni. Ilyenek persze létesülnek most is, csak nem illeszkednek egy országos koncepcióba. A 2014-től induló uniós költségvetési ciklusban erre a célra megszerezhető forrásokat egy hatékonyabb öntözési rendszer, és így a hatékonyabb élelmiszer-termelés szolgálatába kell állítani.- Ezt készítené elő az új szövetkezeti törvény is?- Igen, és a szociális szövetkezetek létrehozása, a kony- hakertprogramunk is. A szövetkezeti törvény előkészítő munkái, a jogalkotás még folyamatban van. A szövetkezet szó hallatán mindenki a történelmi példákra gondol, de mi egy piacgazdasági keretek közt működő szövetkezetei képzelünk el. Bízom abban, hogy a törvényjavaslat tavasz- szal a parlament elé kerül.- Addig is az élelmiszeripar szereplői komoly nyomást fejtenek ki az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért. A közelmúltban egy részletes hatástanulmányt is publikált az Ernst & Young a témában. Mit gondol, célt érnek ezek az erőfeszítések?- Nagyon alaposan meg kell fontolni ezt a kérdést, és azt is, milyen termékekre vezetnénk be, volt már ugyanis példa az élelmiszerek áfájának csökkentésére az előző kormányok idején, amely hatástalan maradt. A csökkentést lenyelte a kereskedelem, a vásárlók a fogyasztói árakon nem érezték a hatást. Az Ernst & Young által készített anyag valóban figyelemre méltó akkor is, ha egyébként bizonyos termékekre az áfanövelést javasolja. A felkínált megoldás tehát tulajdonképpen egy áfaátrendezés. Arról nem is beszélve, hogy az áfacsökkentést akkor kellene végrehajtani, amikor külső erők az adóemelés irányába próbálják eltolni a helyzetet. A kormány mindenesetre még nem döntött erről, de mi támogatjuk a csökkentést. El kell érni, hogy amit csak lehet, helyben, magunknak termeljünk meg, hiszen azt nem pénzért kell megvenni, ráadásul egészségesebb, tartalmasabb, mint sok „műélelmiszer”- véli Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter szerint öntözés és életképes háztáji gazdálkodás nélkül sem élni, sem termelni nem lehet majd a Kárpátmedencében. Braunmüller Lajos A miniszter szerint itt kell tartani az országon átfolyó viz<- Jelenleg zajlik a földtörvény tervezetének parlamenti vitája. A társadalmi vita során azonban egyes szakmai szervezetek élesen bírálták a benyújtott tervezetet mondván, hogy olyan mértékben szorítja háttérbe a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságokat, amely nem kedvez az agrárium egészének.- Azt jegyezzük meg azért, hogy vannak olyan szakmai szervezetek, amelyek viszont üdvözlik. A törvénytervezet szerint csak a földműves vehet földet, a gazdasági társaságok pedig 1200 hektárig bérelhetnek. Legyünk őszinték: ez nem olyan kevés, ez legfeljebb néhány száz vállalkozást érint Magyarországon, a többiek számára ez a korlát nem jelent jelentős változást. Ráadásul az 1200 hektáron felül a tagok saját tulajdonában álló földet is művelhetik; ha tehát a társaság egy tagja a saját földjét erre a célra felajánlja, akkor az nem számít bele az 1200 hektáros limitbe. Emiatt egy kicsit túlzott problémafelvetésnek érzem az ezzel kapcsolatos kritikákat. Természetesen értem, hogy van egyfajta nyomásgyakorlás most a részükről, de rám nem olyan könnyű nyomást gyakorolni. A földtörvény tervezetével a célunk az, hogy a középbirtokokat megerősítsük, és a kicsiknek lehetőséget teremtsünk arra, hogy a közepesekhez felerősödjenek. Nem szándékunk a nagyobb gazdaságokat erősíteni, ők elég erősek így is, tudnak boldogulni.- A gazdasági társaságok azonban arra hivatkoznak, hogy ők tartják az állattállomány jelentős részét. Például a KSH adatai szerint az igencsak megcsappant sertésállomány több mint hetven százalékát cégek hizlalják. Nem tart attól, hogy egy ilyen törvény tovább csökkentené ezt a számot?- A sertésállomány nincs közvetlen összefüggésben a földdel. Itt inkább arról van szó, hogy versenytársaink, a német és dán termelők sok élelmiszer-hulladékot használnak takarmányként, míg mi abrakoltatunk, és ez drágább. Az is igaz, hogy Nyugat-Euró- pában más fogyasztási szokások vannak, a sertés néhány nemesebb részét, így például a sonkát fogyasztják, a többi, a felvágottakhoz alkalmazható húsrészt és belsőséget pedig dömpingárakon, óriási meny- nyiségben szállítják ide. Nyugaton a sertés több részét nem eszik meg, nem is ismerik. A hamburgeren felnőtt emberek egyfajta agymosáson esnek át, amelynek végeredménye, hogy rosszul vannak, ha az ételben felismerhető az állat valamely része. Ott nem lehetne eladni például a disznósajtot. Arrafelé a korábban komoly vásárlóerő miatt nem is terjedtek el az olcsóbb felvágottak, mint nálunk. Ezért a felvágottakhoz való részeket Fazekas Sándor 1963. május 3-án született Karcagon. 1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát végezte el. 1987-től a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa. 1990-től 2010-ig Karcag város polgármestere. 1989 óta a Fidesz tagja, 2010-ig a párt Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei alelnö- ke. 1998-2002-ben, majd 2006 és 2010 között Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei ország- gyűlési képviselő, részt vett több parlamenti bizottság ideszállítják. Itt nem néhány kamionra kell gondolni, millió tonnás tételekről van szó. Ez a dömping az EU-csatla- kozással nyílt meg, azóta van lejtmenetben a sertéságazat. Persze az is igaz, hogy mi sem vagyunk elég szervezettek. A helyzet kezelésére átfogó tervet, a sertésstratégiát dolgoztuk ki. És azt is látni kell, hogy a kényszer nagy úr: a válság Nyugat-Európát is érinti, a vásárlók ott is elkezdik keresni a megfizethető termékeket. munkájában. 1998-2002 között frakcióvezető-helyettesként is dolgozott. 1994-TŐL 1998-ig, majd 2002- től 2010-ig a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja, 1994-től 1998-ig, illetve 2002-2006-ben a Fi- desz-frakció vezetője. 2010-ben, a parlamenti választások első fordulójában a Fidesz-KDNP területi listájáról kapott mandátumot. 2010 júniusától vidékfejlesztési miniszter. 1998-tól a Kunszövetség elnöke, 2009-2010-ben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke.- Ön szerint tartós tendenciáról van szó?- Az olcsó élelmiszerek korának vége, a drágulás világméretű, és az élet velejárója lett. A nemzetközi színtéren több szereplő, így az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO, és még a Világbank is hangsúlyozza annak fontosságát, hogy amit csak lehet, helyben termeljünk meg. A minisztériumban létrejött egy munkacsoport, mely az egyre dráguló élelmiszerre próbál válaszintézkedéseket kidolgozni. Ez a munka most folyik. Megoldás kell össztársadalmi szinten erre a problémára. A kibocsátás növeléséhez külső és belső piac egyaránt kell. Nyugaton a helyi és regionális termelői piacok már az élelmiszer összforgalmának 15-20 százalékát teszik ki. A hobbitelkeket, melyeken zöldséget, gyümölcsöt lehet termeszteni, már úgy sorsolják. Nálunk is elindult már valami, változik a közgondolkodás, mert az emberek rájöttek arra, hogy amit magunk állítunk elő magunknak, az után nem kell áfát fizetni. Tavasszal a helyi piacokon a palántákat már gyorsan elkapkodják. Amikor azonban élelmiszer-termelésről beszélek, mindig valódi élelmiszerre gondolok. Nem felfújt, tartósított műélelmiszerre, és nem is élelmiszer-ipari hulladékokra. Mi azokat népegészségügyi termékdíjjal sújtjuk éppen azért, hogy a hazai, egészséges élelmiszer verseny- képes legyen.- Amit ma eszünk, nem biztos, hogy az?- Nem biztos. Mondok egy példát: augusztus huszonkettedikén vettem egy paprikát, a felét megettem, a másik felét betettem a hűtőbe. Azóta sem romlott meg. Kissé megfony- nyadt, de tulajdonképpen még ehető. Érdekel, hogy mi lesz vele. Ez egy normális paprikával, például az általam termesztettel nem történhet meg: az egy hét után megromlik.- Az új öntözési stratégia jobbára a kisebb és közepes gazdaságoknak szól, amelytől a hazai termelés felfutását várja a szakma.- Igen. A kormány elfogadta a stratégiáról szóló előterjesztést, fél éven belül kell letennünk az asztalra a konkrét határidőket, feladatokat és költségeket tartalmazó anyagot. A stratégia keretében mintegy száz kisebb víztározó építését tervezzük, és újra működésbe hozzuk azt az öntözési szisztémát, csatornarendszert, amely már megvan, valamikor
