Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám

2012. NOVEMBER 4., VASARNAP INTERJÚ 7 élelmiszer A nyugati fogyasztási szokások miatt áramlik hazánkba annyi külföldi hústermék, jóllehet a hazai növénytermesztést és állattenyésztést kellene erősíteni. A kormány öntözési stratégiával, szövetkezeti törvénnyel próbál változtatni, de megfontolja az áfacsökkentést is. VÉGE AZ OLCSÓ ÉLELMISZER KORÁNAK működött is, de ma nem hasz­nálják. Felmérjük a telepü­lések lehetőségeit, helyzetét és elképzeléseit, és a belügyi tárca által irányított közmun­ka segítségével hozzuk rend­be a csatornákat, vízműveket. Fontos, hogy az egész vízügyi területen az állami szerepvál­lalásnak kell hangsúlyt kap­nia. Ez egy nemzeti ügy, mely­nek a kezelése ma még széttö­redezett, ezért össze kell fogni. Ennek a kezelésére szándé­kunkban áll egy öntözési hi­vatalt létrehozni. Magyaror­szágon ma negyvenezer kilo­méternyi vízelvezető csatorna van, egy részüket újra haszná­latba kell venni. Erre azért is szükség lesz, mert a klímavál­tozás miatt a közeljövőben sem élni, sem termelni nem lehet majd a Kárpát-medencében, ha nincs megfelelő vízgazdál­kodás. Ehhez nem kell többet tenni, mint a Magyarországon ma átfolyó vizet - vagy annak egy részét - itt tartani. Ehhez tározókat, halastavakat kell építeni. Ilyenek persze létesül­nek most is, csak nem illesz­kednek egy országos koncep­cióba. A 2014-től induló uniós költségvetési ciklusban erre a célra megszerezhető forráso­kat egy hatékonyabb öntözési rendszer, és így a hatékonyabb élelmiszer-termelés szolgála­tába kell állítani.- Ezt készítené elő az új szövet­kezeti törvény is?- Igen, és a szociális szövet­kezetek létrehozása, a kony- hakertprogramunk is. A szö­vetkezeti törvény előkészítő munkái, a jogalkotás még folyamatban van. A szövet­kezet szó hallatán mindenki a történelmi példákra gondol, de mi egy piacgazdasági kere­tek közt működő szövetkezetei képzelünk el. Bízom abban, hogy a törvényjavaslat tavasz- szal a parlament elé kerül.- Addig is az élelmiszeripar szereplői komoly nyomást fej­tenek ki az alapvető élelmisze­rek áfájának csökkentéséért. A közelmúltban egy részletes hatástanulmányt is publikált az Ernst & Young a témában. Mit gondol, célt érnek ezek az erőfeszítések?- Nagyon alaposan meg kell fontolni ezt a kérdést, és azt is, milyen termékekre vezet­nénk be, volt már ugyanis pél­da az élelmiszerek áfájának csökkentésére az előző kormá­nyok idején, amely hatástalan maradt. A csökkentést lenyel­te a kereskedelem, a vásárlók a fogyasztói árakon nem érez­ték a hatást. Az Ernst & Young által készített anyag valóban figyelemre méltó akkor is, ha egyébként bizonyos termé­kekre az áfanövelést javasol­ja. A felkínált megoldás tehát tulajdonképpen egy áfaátren­dezés. Arról nem is beszélve, hogy az áfacsökkentést akkor kellene végrehajtani, amikor külső erők az adóemelés irá­nyába próbálják eltolni a hely­zetet. A kormány mindenesetre még nem döntött erről, de mi támogatjuk a csökkentést. El kell érni, hogy amit csak lehet, helyben, magunknak termeljünk meg, hiszen azt nem pénzért kell megvenni, ráadásul egészségesebb, tartalmasabb, mint sok „műélelmiszer”- véli Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter szerint öntözés és életképes háztáji gazdálkodás nélkül sem élni, sem termelni nem lehet majd a Kárpát­medencében. Braunmüller Lajos A miniszter szerint itt kell tartani az országon átfolyó viz<- Jelenleg zajlik a földtörvény tervezetének parlamenti vitája. A társadalmi vita során azon­ban egyes szakmai szervezetek élesen bírálták a benyújtott tervezetet mondván, hogy olyan mértékben szorítja háttérbe a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságokat, amely nem kedvez az agrárium egé­szének.- Azt jegyezzük meg azért, hogy vannak olyan szakmai szervezetek, amelyek viszont üdvözlik. A törvénytervezet szerint csak a földműves vehet földet, a gazdasági társaságok pedig 1200 hektárig bérel­hetnek. Legyünk őszinték: ez nem olyan kevés, ez legfeljebb néhány száz vállalkozást érint Magyarországon, a többiek számára ez a korlát nem jelent jelentős változást. Ráadásul az 1200 hektáron felül a tagok saját tulajdonában álló földet is művelhetik; ha tehát a társa­ság egy tagja a saját földjét erre a célra felajánlja, akkor az nem számít bele az 1200 hektáros li­mitbe. Emiatt egy kicsit túlzott problémafelvetésnek érzem az ezzel kapcsolatos kritikákat. Természetesen értem, hogy van egyfajta nyomásgyakorlás most a részükről, de rám nem olyan könnyű nyomást gyako­rolni. A földtörvény tervezeté­vel a célunk az, hogy a közép­birtokokat megerősítsük, és a kicsiknek lehetőséget teremt­sünk arra, hogy a közepesek­hez felerősödjenek. Nem szán­dékunk a nagyobb gazdaságo­kat erősíteni, ők elég erősek így is, tudnak boldogulni.- A gazdasági társaságok azon­ban arra hivatkoznak, hogy ők tartják az állattállomány jelentős részét. Például a KSH adatai szerint az igencsak meg­csappant sertésállomány több mint hetven százalékát cégek hizlalják. Nem tart attól, hogy egy ilyen törvény tovább csök­kentené ezt a számot?- A sertésállomány nincs közvetlen összefüggésben a földdel. Itt inkább arról van szó, hogy versenytársaink, a német és dán termelők sok élelmiszer-hulladékot használ­nak takarmányként, míg mi abrakoltatunk, és ez drágább. Az is igaz, hogy Nyugat-Euró- pában más fogyasztási szoká­sok vannak, a sertés néhány nemesebb részét, így például a sonkát fogyasztják, a többi, a felvágottakhoz alkalmazha­tó húsrészt és belsőséget pedig dömpingárakon, óriási meny- nyiségben szállítják ide. Nyu­gaton a sertés több részét nem eszik meg, nem is ismerik. A hamburgeren felnőtt embe­rek egyfajta agymosáson es­nek át, amelynek végeredmé­nye, hogy rosszul vannak, ha az ételben felismerhető az ál­lat valamely része. Ott nem lehetne eladni például a disz­nósajtot. Arrafelé a korábban komoly vásárlóerő miatt nem is terjedtek el az olcsóbb fel­vágottak, mint nálunk. Ezért a felvágottakhoz való részeket Fazekas Sándor 1963. május 3-án született Karcagon. 1987-ben a szegedi József Atti­la Tudományegyetem jogi ka­rát végezte el. 1987-től a SZIM Karcagi Gép­gyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa. 1990-től 2010-ig Karcag vá­ros polgármestere. 1989 óta a Fidesz tagja, 2010-ig a párt Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei alelnö- ke. 1998-2002-ben, majd 2006 és 2010 között Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei ország- gyűlési képviselő, részt vett több parlamenti bizottság ideszállítják. Itt nem néhány kamionra kell gondolni, mil­lió tonnás tételekről van szó. Ez a dömping az EU-csatla- kozással nyílt meg, azóta van lejtmenetben a sertéságazat. Persze az is igaz, hogy mi sem vagyunk elég szervezettek. A helyzet kezelésére átfogó tervet, a sertésstratégiát dol­goztuk ki. És azt is látni kell, hogy a kényszer nagy úr: a vál­ság Nyugat-Európát is érinti, a vásárlók ott is elkezdik ke­resni a megfizethető terméke­ket. munkájában. 1998-2002 kö­zött frakcióvezető-helyettes­ként is dolgozott. 1994-TŐL 1998-ig, majd 2002- től 2010-ig a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Közgyű­lés tagja, 1994-től 1998-ig, il­letve 2002-2006-ben a Fi- desz-frakció vezetője. 2010-ben, a parlamenti vá­lasztások első fordulójában a Fidesz-KDNP területi listá­járól kapott mandátumot. 2010 júniusától vidékfejleszté­si miniszter. 1998-tól a Kunszövetség elnö­ke, 2009-2010-ben a Magyar Önkormányzatok Szövetségé­nek társelnöke.- Ön szerint tartós tendenciáról van szó?- Az olcsó élelmiszerek korá­nak vége, a drágulás világmé­retű, és az élet velejárója lett. A nemzetközi színtéren több szereplő, így az ENSZ élelme­zési szervezete, a FAO, és még a Világbank is hangsúlyozza annak fontosságát, hogy amit csak lehet, helyben termeljünk meg. A minisztériumban lét­rejött egy munkacsoport, mely az egyre dráguló élelmiszerre próbál válaszintézkedéseket kidolgozni. Ez a munka most folyik. Megoldás kell össztársa­dalmi szinten erre a problémá­ra. A kibocsátás növeléséhez külső és belső piac egyaránt kell. Nyugaton a helyi és re­gionális termelői piacok már az élelmiszer összforgalmá­nak 15-20 százalékát teszik ki. A hobbitelkeket, melyeken zöldséget, gyümölcsöt lehet ter­meszteni, már úgy sorsolják. Nálunk is elindult már vala­mi, változik a közgondolkodás, mert az emberek rájöttek arra, hogy amit magunk állítunk elő magunknak, az után nem kell áfát fizetni. Tavasszal a he­lyi piacokon a palántákat már gyorsan elkapkodják. Amikor azonban élelmiszer-termelés­ről beszélek, mindig valódi élelmiszerre gondolok. Nem fel­fújt, tartósított műélelmiszerre, és nem is élelmiszer-ipari hulladékokra. Mi azokat nép­egészségügyi termékdíjjal sújt­juk éppen azért, hogy a hazai, egészséges élelmiszer verseny- képes legyen.- Amit ma eszünk, nem biztos, hogy az?- Nem biztos. Mondok egy példát: augusztus huszonket­tedikén vettem egy paprikát, a felét megettem, a másik felét betettem a hűtőbe. Azóta sem romlott meg. Kissé megfony- nyadt, de tulajdonképpen még ehető. Érdekel, hogy mi lesz ve­le. Ez egy normális paprikával, például az általam termesztet­tel nem történhet meg: az egy hét után megromlik.- Az új öntözési stratégia jobbára a kisebb és közepes gazdaságoknak szól, amelytől a hazai termelés felfutását vár­ja a szakma.- Igen. A kormány elfogadta a stratégiáról szóló előterjesz­tést, fél éven belül kell leten­nünk az asztalra a konkrét ha­táridőket, feladatokat és költ­ségeket tartalmazó anyagot. A stratégia keretében mintegy száz kisebb víztározó építé­sét tervezzük, és újra műkö­désbe hozzuk azt az öntözési szisztémát, csatornarendszert, amely már megvan, valamikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom