Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám
5 2012. NOVEMBER 25., VASÁRNAP SZTORI Bélyegben világbajnokok vagyunk ritkaságok Van paprikaillatú, kristállyal kirakott és olyan levélre való is, amiért milliókat fizetnek nikodém Gabriella, a Magyar Posta Bélyegmúzeumának vezetője a posta 2010-es díjnyertes bélyegeivel A világon az első öntapadós bélyeg 170 évvel ezelőtt készült, akkor egy pennyt ért, ma pedig már egymilliárd forintot. A bélyeg ma is kiváló értékőrző, igaz, fele annyi fogy belőle, mint korábban. A magyar bélyegek azonban világhíresek lettek az utóbbi években. Fábos Erika A Magyar Posta Európa-bélye- ge - Rozmann Ágnes munkája- idén is első helyezést ért el az Európa legszebb bélyegeit díjazó PostEurop versenyén. Ez magyar bélyegnek harmadszor sikerült az elmúlt négy év alatt, ami páratlan teljesítmény. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy nemrég a Magyar Posta aranyérmet nyert az Egyetemes Postaegyesület világkiállításán, amit öt évente rendeznek meg. A hazai bélyegtervezés évszázados tradícióra épülő művészeti ág, az alkalmazott grafika sajátos területe. Ez az a műfaj, ahol nem elég megbirkózni a témával, de le kell győzni a parányi méretekből adódó akadályokat is. Kara György 15 éve kezdett bélyegeket tervezni, idén pedig a Magyar Posta Művészeti Díját is elnyerte, többek között azért, mert két éve övé volt Európa legszebb bélyege, de három pályázaton is első díjat nyert tavaly. Ezen kívül persze más grafikai munkákat is végez, tervezett plakátokat, könyv és lemez borítókat, de szerinte a bélyegtervezés, az egyik legmaradandóbb alkalmazott grafikai munka. Akár több száz éven keresztül is fennmaradhat a gyűjtők jóvoltából. Speciális feladat azonban abból a szempontból is, hogy a kis felület miatt igen aprólékosan kell kidolgozni, nem lehet bármit ábrázolni, hiszen ekkora méretben nem minden érvényesül. Persze Kara Györgynek erre is van ellenpéldája. „A két kedvencem két sorozat volt - mondta Kara György.- Az egyik a halasi csipkét, a másik pedig a sakk történetét mutatta be. Utóbbi azért nagyon érdekes, mert a kis magyar sakktörténet című kiadvány került a sorozatra. Mikroírással az egész szöveg rajta van, ami nem szokványos egy bélyeg esetében. Azok a feladatok, amelyek során az ember maga találhatja ki, hogy mi kerüljön a bélyegre, sokkal nagyobb kötődést jelentenek. Évente három-négy bélyeg tervezése már nagy szerencsét jelent és a hazai grafikusok sikere úgy gondolom abban áll, hogy kiváló az utánpótlás, sok a fiatal és a Magyar Posta minden évben 30-40 pályázattal lehetőséget Is teremt a munka gyakorlására.” ötszázezer svájci frankot, vagyis több mint százmillió forintot fizettek a legdrágább magyar bélyegért. Az úgynevezett Kőbánya-levél egy zürichi árverésen kelt el. az 1867-ES kiadású bélyegen a pofaszakállas Ferenc József osztrák császár és magyar király látható. Különlegessége, hogy háromkrajcáros és piros, A bélyeg a gyűjtőkön kívül a posta számára is igen jó üzlet. A magyarországi bélyegkibocsátás monopóliumát őrző Magyar Posta évről évre mil- liárdokat keres ezzel, 146 év alatt mintegy 5100 különféle bélyeget bocsátottak ki. Péterffy Gábor, a bélyegüzletág igazgatója azt mondta: idén nyolc féleforgalmi és 31 fajta alkalmi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta 80 millió példányban, aminek az összértéke több mint 9 milliárd forint. A bélyegek az Állami Nyomdában készülnek és egy speciális papírra nyompedig zöldnek kellene lennie. A piros ötkrajcáros nyomódúcok közé ugyanis véletlenül egy háromkrajcáros ív keveredett. Mindössze hat ilyen használt bélyegről tudunk, kettő maradt fenn. Mindkettőt Kőbányán adták fel. A másik, 1867. augusztus 25-ei feladású Kőbánya-levelet a fővárosi Bélyegmúzeumban őrzik. Bélyegtörténelem 1840. január 10-én Angliában jelent meg az első öntapadó bélyeg, értéke egy penny volt, és a 15 éves Viktória angol királykisasszonyt ábrázolja, a gyűjtők csak Penny Black néven becézik. 1843. augusztus 1-jén Brazília volt a második ország, ahol héják őket, amely méretükhöz képest, rengeteg biztonsági elemet tartalmaz. Az idén kiadott alkalmi bélyegek között szerepel az a kalocsai mintás Ritkaságok a bélyegmúzeumban lyeg jelent meg, 30, 60 és 90 re- is értékben. 1847. július 1-jén Amerika is csatlakozott, a Benjámin Franklin és George Washington arcképével díszített bélyegekkel, Scott 1 és 2 becenevet viselik. 1867. május 1-jén adták ki az első magyar bélyeget. blokk is, amely egyedülálló módon a világon paprika illata van és hímzett formában is elkészült. Hasonlóan nagy különlegességnek számított az a kristályokkal kirakott ív, amelyet Magyarország Új Alaptörvényének tiszteletére adtak ki tavaly - arra sem volt még sehol péld, hogy kristályok kerüljenek egy ekkorka felületre. Ezeknek az igényes újításoknak is köszönhető, hogy a Magyar Posta a világbajnoki aranyéremben részesült néhány hete, a Dohában megrendezett kongresszuson. „Az e-mail és a modern kommunikációs eszközök világában a bélyeg terméllyen gyűjteményünk egyedül nekünk van a világon a magyar Posta egyedülálló bélyegmúzeumot is működtet. Nikodém Gabriella, a gyűjtemény vezetője azt mondta: 1890-ben, Baross Gábor utasítására kezdték gyűjteni az összes hazai és külföldön kiadott bélyeget a Magyar Postánál. A múzeumot 1930-ban nyitották meg, 56 ezer darabos bélyeggel, ami mára 13,5 milliós gyűjteménnyé növekedett. Ez páratlan a világon és hatalmas érték. Olyannyira, hogy amikor 1947-ben bevezették a forintot, a múzeum anyagát is beszámították az új magyar fizető- eszköz aranytaralékába. A Hársfa utcai épületben, számos világsztár is található: olyanok amelyekért milliókat fizetnének a gyűjtők. így az 1938-as felülnyomat nélküli Nagymánya, aminek darabjáért akár kétmillió forintot is fizetnek. A fordított Madonna hibás bélyegből csupán egyetlen ív került ki a nyomdából, és ebből is csak nyolcvan darabot adtak el, ezért szintén sokat, úgy három millió forintot ér. Budapesten található a megfizethetetlen, Brit Guayana négy centes egyetlen, borítékon futott példánya is, aminek felbecsülhetetlen az értéke. Ahogy azoknak az 1852-es daraboknak is, amelyeket Bazonyi Ferenc tokaji postás egy konyhai derelyevágóval „perforált”, els& ként a világon, annak érdekében, hogy ne ollóval kelljen vagdosni a bélyegeket, s szetesen már nem úgy része a mindennapjainknak, mint évtizedekkel ezelőtt volt - mondta Péterffy Gábor. - Lényegesen kevesebb fogy belőle. Húsz évvel ezelőtt kétszer ennyi bélyeget adott el a posta. Természetesen ilyenkor az év végén a régi szép időket idézi a postai levélforgalomnak az a része, amire bélyeget is ragasztanak az emberek. Karácsony és Újév tájékán, hiába az sms térhódítása, még mindig rengetegen üdvözlik egymást írásban. Ha bélyegről van szó, az igazi nyereséget még mindig a filatelisták, a gyűjtők kiszolgálása jelenti a társaságunk számára.” A különlegesebb darabokért milliókat adnak Tökéletességünk hiú vágyálma ELLENSZENVES- jelentette ki C. kategorikusan annak a regénynek a főhőséről, amelyikről a napokban beszélgettünk. Ő bizony szóba sem állna egy ilyen figurával, mert nem tetszenek neki bizonyos tulajdonságai. így aztán a könyv sem tetszik neki. megrökönyödtem. Miképpen lehetséges az, hogy valaki egy irodalmi művet a főszereplő személyisége alapján ítél meg? Ha a valóságban találkozna vele (ami pusztán gondolatkísérlet), honnan tudná azonnal, milyen ember az illető? Meg is kérdeztem C.-től: ezek szerint, ha ténylegesen összeismerkedne a regény hősével, és az kedvesen meghívná őt kávéra, kapásból nemet mondana? „Na, jó, egy kávé beleférne, de több nem” - tett engedményt C. Mire én tovább ütöttem a vasat: és hogyan ismerné ki a szóban forgó személyt egyetlen találkozás alatt? De C. ezt már nem árulta el. a párbeszéd felett majdnem napirendre tértem azzal, hogy nem lehetett mindenkinek olyan magyartanára, aki megtanította neki: egy regény nem attól jó, hogy szimpatikus a főszereplője. Ám az eset továbbra sem hagyott nyugodni. Vajon mi motiválhatja C.-t ebben a sommás értékítéletben? Aztán rájöttem valamire. Az irodalmi alkotások karakterei tükröt tartanak nekünk, a hibáikkal ugyanúgy, mint a jó tulajdonságaikkal. Kinek jutna eszébe Tolsztoj Háború és békéjét a szemétre dobni, mert a szereplők egyike sem tökéletes? Pontosan olyanok, mint mi: botlásaikkal, tévedéseikkel, kellemes és kevésbé kellemes vonásaikkal együtt ROSSZNAK NYILVÁNÍTANI egy könyvet csak azért, mert a főszereplő nem hibátlan, azt jelenti: képtelenek vagyunk azonosulni a hőssel, azaz szembenézni saját tökéletlenségünkkel. Aki így tesz, az kerüli a tükröt, amit az irodalom tart elé. Viszont, akárcsak C., annál nagyobb hévvel veti bele magát az olyan könyvekbe, ahol a központi karakter egy megtestesült római jellem, s ha akad is problémája, az legfeljebb valami csúnya félreértésből származik. Ám abban a pillanatban, hogy a bonyodalom megoldódik, ő egy csapásra boldog lesz, azaz elnyeri méltó jutalmát az élettől. Az olvasó pedig, aki azonosult kedvencével, szintén gáncs nélküli lovagnak érezheti magát. persze az utóbbi fajta irodalomnak is megvan a helye: régebben ponyváról árulták, innen kapta a nevét. Nem vitatom, kikapcsolódásnak megfelel, én is olvasok néha ilyet. De tükröt nem tart senkinek - legfeljebb egy nem létező, tökéletes világ görbe tükrét, olyan emberekkel, akik élet- szerűtlenül tökéletesek. Dobogó. A holtad Mikulás nyerte a világ Tsélapóinak kiírt világversenyt, a második helyre a hongkongi Szivárvány-Mikulás került, a dobogó harmadik fokára pedig az észt Santa Aare került. A versenyen többek között rénszarvashajtás, kásaevés, Santa-karaoke és még zsákbafutás is van, de hogy miért csinálják ezt a Télapók, arról nem szól semmilyen hír.
