Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-19 / 270. szám

4 2012. NOVEMBER 19., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Aki nem szédül az Egyesült Királyságban gazdasági migráció Diplomával a szalag mellett; nyelvtudás nélkül kockázatos a külhoni szerencsepróba FLEXIBLE WORKER diplo­mával, de nyelvtudás nélkül kezdett az angliai zöldség- feldolgozóban, ahol a mono­tónia-tűrés végleteit a 6,25 fontos órabér számolgatása, segít túlélni Balassa Tamás A külhoni szerencsepróbát kö­telezővé tenné B. közel ötvenes kaposvári vállalkozó, aki ango­lul jól beszélő fiával, ismerősük révén kelt útra az Egyesült Ki­rályság egyik kisvárosába ta­vasszal. A nyelvet nem beszél­te. Fél éve dolgozik kint, már egyedül,, naponta jár nyelvis­kolába, s egyre jobban szereti. Rugalmas munkaidejű dolgozó, akkor megy, amikor hívják. És mindig megy, ha hívják. B. cé­ge itthon piacot vesztett, ott dip­lomás betanított munkásként is több a lehetősége. Túlélése a hu­mor. - Senki sem önszántából van itt, gondolok itt az én kor­osztályomra, vagy a nálam idő­sebbekre: zömében mindenki a „devizahiteles” csapda áldo­zata. Van, aki már elbukta, és azért van itt, van, aki még nem, és azért - írja a közkönyvtárból levélsorozatának első darabját, melyet számos követ azóta is. B. nem egyedüli diplomás a kis cégnél. Van ott építész- és gépészmérnök is. Sokat tanul tőlük. Relativitáselméletet pél­dául: egy Sri Lanka i mérnök panaszkodott neki, hogy a pén­zük gyenge, egy. font 280-290 rúpiát ér. Akkor a mi forintunk 370-es árfolyamon volt.- Nyelvtudás nélkül kijönni veszélyes mutatvány. Az én ak­ciómat is mindig a viccbeli ci­gány lovával jellemzem, ami nekiment a falnak: Nem vak ez, hanem bátor! Pedig a nyelvtudás, meséli el­engedhetetlen, mert e nélkül az ügynökségek nem állnak szóba a jelentkezővel, de ha véletlenül sikerülne is a dolog, akkor a munkahelyen merülhetnek fel állásvesztéssel járó szituációk.- Ha cinikus akarnék len­ni, azt mondanám, legalább lengyelül tudjon, aki idejön ­mondja B. - Bár a fülem hal­latára szóltak rá egy honfitár­sukra, hogy az irodában ango­lul beszéljen... A praktikus munkaválla­láshoz nem szükséges feltétle­nül ismerős, bár tájékozódni kell, mit hol kell intézni, meny­nyi pénz és milyen papírok kel­lenek lakcím-bejelentkezéshez, bankszámlanyitáshoz. Első lé­pés a National Insurance (NI) társadalombiztosítási szám ki­váltása, e nélkül nem lehet dol­gozni. Most már ez is két hó­napba telik, ahogy hallja. Sok mindent hallomásból tud, ami­óta kiment, nem néz tévét, nem hiányzik neki. Azt egy pestitől hallotta, hogy a parlament állí­tólag elfogadta, hogy januártól lehúzzák a rolót, nem adnak ki újabb Nl-számokat. Ha ez megvan, indul a mun­kakeresés az ügynökségeken. Ezt is általában a lengyelek uralják, írja, mintegy 3,5 mil­lióan élnek kint (Cameron kor­mányfő 700 ezret említ, A szer­ző.) - Akkor már napi hat-nyolc órát tanultam, az írás-olva­sás nagyjából ment, tehát odá­ig kellett eljutnunk, hogy vég­re leültessenek tesztet írni. Vért izzadtam az első hónapok­ban, ami annyira elszánttá tett, hogy azóta is tanulok. A teszt­írás sikerült az egyik irodában, ahol már negyedszer voltunk, azután jött egy három órás el­igazítás, beleértve egy nyolcol­dalas nyomtatvány elolvasását, amiből visszakérdezgetettek. Ezután indul az őrület. Mint később megtudta, innentől az iroda alkalmazásában állnak „flexible worker”, rugalmas munkaidejű státuszban. Lesték a mobilt éjjel-nappal. Első nap este tízkor hívták őket, „please, please, please”, azonnal menje­nek éjszakai műszakba.- Itt kezdődtek a bajok, mert mi azt füllentettük, van autónk, és ott lakunk, ahol a cég van. Ez a munkahely viszont 18-20 ki­lométerre volt attól, ahol lak­tunk. Fogalmunk se volt a busz­járatokról, taxival mentünk. Egy zöldségfeldolgozó üzem­ben találtuk magunkat, és per­sze csak néztünk, mint a ban­Minden eladó. A magyar munkásra nyugaton van fizetőképes kereslet Utazás, korlát, roló ► Folytatás az 1. oldalról may attól tart, az EU-bővítés és az utazási szabadság nagya­rányú gazdasági migrációt okoz. Felkérte a külügyminisz­tert, az unión belüli szabad uta­zás is legyen része a stratégiai felülvizsgálatnak, amelyet a brit kormány tervez az EU-hoz kötődő jövőbeni viszonyának meghatározására. Cameron mi­niszterelnök kijelentette, egyet­ért a belügyminiszterrel. a munkáspárt vezette korábbi kormány a 2004-es bővítés előtt évi 5-13 ezer kelet-európai bete­lepülővel számolt. A belügymi­nisztérium adatai szerint azon­ban az egyszemélyes vállalko­zókkal együtt több mint egymil­lió kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a nyitás óta. Dávid Cameron ta­valy arról beszélt, hogy az új tagállamok számára korlátoz­ná a lehetőségeket. ■ Melyik országban vállalna munkát? Szavazzon hírportálunkon ~ ma 16 óráig: y SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Rámentünk a törökökre, felpörgött a munkavállalók külföldre áramlása ► Folytatás az 1. oldalról a somogyi kormányhivatal kér­désünkre azt írta: az utóbbi évek­ben megnőtt azon munkaválla­lók száma, akik külföldön törté­nő elhelyezkedéssel kívánják pénzügyi gondjaikat megoldani. A migrációs hajlandóságot erősí­tette a 2011. májusi osztrák és német munkaerő-piaci nyitás té­nye. Ez az akkori ügyfélszám másfélszeres növekedésében is megmutatkozott. Ausztria föld­rajzi közelsége, illetve a náluk meghirdetett több tízezer ajánlat között azok is válogathattak, akik megfelelő nyelvismeret vagy szakmai végzettség hiányában segéd- vagy betanított munkára gondoltak. A külföldi munkavál­lalást tervezők száma az idei esz­tendőben nemigen változott (200- 250fő/hó) a megyében, a legked­veltebb célországoknak még min­diga német, illetve angol nyelvte­rületű tagállamok tekinthetők. A nyitást követően 2012-ben is Ausztria a legkeresettebb célor­szága a somogyi érdeklődőknek. Az utóbbi egy évben egyre többen keresik a magyar határhoz köze­li tartományokban (Niederöster- reich, Burgenland, Steiermark), valamint a fővárosban (Wien) a lehetőségeket. Október hónap­ban nem volt érezhető növekedés az ügyfelek számában, az azon­ban elmondható, hogy az uniós munkavállalást tervezők 80 szá­zaléka nyugati szomszédunkat célozza meg. A vendéglátó szek­tor folyamatosan kínál lehetősé­geket, szeptemberben és október­ben a közelgő téli időszak ajánla­taira lehet nagy számban rábuk­kanni. Az osztrák munkaválla­lást tervezők több mint háromne­gyede a vendéglátáshoz és szállo­daiparhoz kapcsolódó ajánlato­kat (szakács, felszolgáló, recepci­ós, szállodai takarító, konyhai kisegítő, mosogató) kereste. So­mogy megyéből a környező or­szágok közül Ausztriába, a távo­labbi Németországba ismétlődő­en, periodikusan (idényjelleggel) utaznak a munkavállalók több­nyire ugyanazon munkahelyre. Kiküldetés esetén leggyakoribb célországok: Szlovákia, Hollan­dia, Ausztria, Németország, a tevékenységtípusa elsősorban építőipari. gák, mivel utoljára én is isko­lás koromban voltam üzemláto­gatáson. Gumicsizma, hajháló, köpeny, kesztyű, könyökvédő és ötszöri kézmosás után jutot­tunk be. Mindezt álmosan, éj­szaka, labirintusban kóvályog­va, félhomályban, zajban. Ezt követi az igazi monotóni- atűrés-teszt. Én már - és ennek majd az asszony örül majd iga­zán - bármilyen mozdulatsort két szendviccsel, és egy 15 es egy 30 perces szünettel, nyolc vagy 12 órán át tudok ismételni megerőltetés nélkül. Ez az első időszak nem a csúcsok-csúcsa. Megfordul az ember fejében, mi a francot keresek én itt! B.-nek ezen az időszakon csak a humor és a 6,25 fon­tos órabér segített átlendülni. És bonusz lehetőséget kapott, hogy felnőtté vált fiával több időt töltsön. - Kellett nekem ez a gyerekkel összezárva, egy­másra utalva eltöltött idő. Sok­szor folytak a könnyeink, any- nyit röhögtünk. Kellemesen csalódtam benne, a munkához való hozzáállás terén is. B.-t a közéleti kérdések is iz­gatják. - Egyre jobban foglal­koztat, az angolok hogy állnak hozzánk, „gazdasági emigrán­sokhoz”, aminek magamat is tartom. Anglia e kisvárosában, írja B., zömében iker- és sor­házfélék vannak, elvétve laká­sok. A bérleti díjak nagyjából egyformák: 150-180 font egy szoba havonta, plusz a rezsi, az adó 40-45 font. Havi 230-250 font körül lehet a kiadás átlag­ban. Az árak nem veszélyesek: a mirelit pizza 1 font, a reszelt sajt fél kiló 2,2 font, a darált hús 80 dkg 2,3 font, a kenyér 0,35- től kapható. Nagyobb különb­ség az éttermi vagy kiszállított ételeknél van: a pizza 7 fontnál kezdődik. A ruházati cikkek és a technikai eszközök a hazaival azonos árúak vagy olcsóbbak. A benzin talán 10 százalékkal drágább. Ugyanakkor egy átla­gos angol 1700-2000 font körül keres. Kevesebben tanulnak to­vább, mert az drága, így értéke van a diplomának. Egy ismerő­söm tanárként háromezer fon­tot kapott havonta... Avar falut és erődöt tervezett a csodaszarvas siófoki népe szittyabiznisz A huszártarsolytól a karikásostoros honfoglalóig; a Szamárkő mellé álmodták a történelmi parkot Magyar virtus. Lengyelországban három fesztiválon is járt idén a siófoki Csodaszarvas Népe A tervek készek, már „csak” nyerni kell a zamárdi pályázat­nak: avar kori történelmi par­kot álmodtak a Szamárkő mel­lé, a részleteket a siófoki Csoda- szarvas Népe hagyományőrzői dolgozták ki. Balatonföldváron kilátó ki­állítóhellyel, Siófokon óriás ak­várium - egyebek mellett ilyen elképzelésekkel kell megküz­denie az uniós támogatásért a zamárdi történelmi parknak a nagy turisztikai pályázatok kategóriájában, s állítólag már nem kell soká várni a döntésre.- Idén ezen a projekten dol­goztunk, az avar erőd és a ko­rabeli falu tervét magam ké­szítettem, „megküzdve” az épí­tészekkel azért, hogy korhű le­gyen - így Balogh András, a sió­foki Csodaszarvas Népe Hagyo­mányőrző Egyesület vezetője, hozzátéve: jelen pillanatban ők az egyetlen avar hagyományőr­ző csoport az országban. - Mú­zeumokkal, egyetemmel va­gyunk kapcsolatban, amellett tehát, hogy bemutatókra járunk és történelemórákat tartunk is­kolákban, komoly háttérmun­kát is végzünk régészek, törté­nészek bevonásával, vagy segí­tőikként. Ha előkerül egy avar lelet, segítünk „életre kelteni”, restaurálni. lövőre könyvet is kiadnánk és elindítjuk az ava- rok.hu honlapot, amit kifejezet­ten szakmai fórumnak terve­zünk, szeretnénk közzétenni, hogy mire jutottunk a kutako­dásaink során. S ha valóság lesz a zamárdi történelmi parkból, akkor mindez ott élővé válhat. Balogh András úgy érzi, fe­lelősségük van a tekintetben, hogy valakinek irányt kelle­ne) végre mutatni a magyar ha­gyományőrzés ma még bizony tapasztalható összevisszasá­gában. - A rossz példa sajnos gyorsan terjed - állapítja meg az egyesületi vezető. így jelen­het meg a honfoglaló paraszt­gatyában, karikás ostorral, hu­szárcsizmában, tarsolylemezzel az oldalán. Elterjedt a huszár­tarsoly is, vagy - ahogyan Ba­logh András fogalmaz, utalva a hozzáértést nélkülöző „szaküz­letek” kínálatára - a „szittyabiz­nisznek” köszönhetően a turu- los, amit ugyan a szépsége mi­att ők maguk is hordanak, de csak a hétköznapok során, ha­gyományőrző öltözethez soha­sem. Náluk az övcsatok is avar kori leletek alapján készülnek, vagy éppen a fűzött csizma, mert ahol fölvonulnak, valóban a hatodik-kilencedik századot akarják megjeleníteni. A siófoki Csodaszarvas Né­pe idén ötödjére nemcsak részt­vevője, hanem előadója is volt a nyári ópusztaszeri fesztivál­nak; hagyományosan az ő fel­adatuk a hadi táborkép meg­jelenítése, a hadi bemutató. A szokásos csatát idén szokatla­nul melegben, ráadásul délben vívták, persze, egy ősmagyar harcos nem ijed meg efféle ne­hézségektől. Amellett, hogy a szigethalmi Emese parkban is felléptek a „magyarok és vikin­gek nemzetközi találkozóján” (ahol övbirkózásban és hídcsa- tában is megmérkőztek az el­lennel), több külföldi meghí­vásnak tettek eleget, Lengyelor­szágban például három hagyo- mányőr-fesztiválon is jártak, Wola Jablonkán, Wolinban és Biskupinban. Megmutatták, mi a magyar virtus, azt meg már csak mellékesen teszi hozzá Balogh András, hogy egy-egy csata során bizony nem ritka a csonttörés, a zúzódás, igaz, an­nál ritkább a jajgatás, hovato­vább a gipszelés - elvégre ilyes­mi az avar korban sem volt di­vat... ■ Fónai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom