Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-15 / 267. szám
2012. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 5 Majdnem kivégezték a cafeteriát módosítás 250-300 milliárd forintos árbevétel eshetett volna ki a kereskedelemben és a vendéglátásban Rosszabb feltételekkel, de megmaradhat a cafeteria. így talán a munkavállalók béren kívüli juttatás keretében jövőre is elmehetnek étterembe Sikerült a tiltakozások után felpuhítani a kormány azon tervét, hogy a cafeteria vállalkozói terhe 30,94 helyett 51,17 százalékra emelkedjen, A munkaadók és a munka- vállalók szerint ez a béren kívüli juttatások rendszerének vetett volna véget. Éber Sándor „Örülünk annak, hogy megértették: a cafeteria rendszerben az egészségügyi hozzájárulás (eho) brutális emelése a kivégezte volna a béren kívüli juttatások rendszerét - mondta lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc szerint, ha a munkáltatói teher a korábbi 30,94 százalékról az emelés révén 51,17 százalékra nőtt volna, maguk javasolták volna a cafeteria megszűntetését. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 17-én jelentett be 367 milliárd forintos megszorító csomagját, amelynek egyik eleme az volt, hogy a cafeteria eho tételét 10-ről 27 százalékra emelik. Az eho mellett a cafeteria terhelése 19 százalékos cég által fizetett szja-t is tartalmaz. A munkaadók, a munkavállalók és több kereskedelmi szövetség is jelezte: ez a lépés a cafeteria végét jelentheti. Ezt hangoztatta Demján Sándor, a VOSZ elnöke is a Világgazdaság múlt csütörtöki konferenciáján is. Még aznap a költség- vetési bizottsági módosító indítványként a parlament elé került az, hogy az eho 14 százalékra emelkedik 27 százalék helyett Dávid Ferenc lapunknak elmondta: a hétfői bértárgyalásokon úgy érezte, a cafeteriára eső munkáltatói terhet már nem akarja lejjebb faragni a kormányzat költségvetési okok miatt. Az eho 27 százalékra emelésével mintegy 40 milliárd forintot várt a kabinet, a 14 százalékos emeléssel várt 10 milliárdról viszont érződött: erre nagy szükségük van. A VOSZ akkor lenne elégedett, ha a cafeteria vállalkozói terhe nem lenne magasabb, mint a munkabéré (28,5 százalék), vagy legalább nem változna a jelenlegi 30,94 százalékos teher 35,7 százalékra. A jelenlegi kulcs is egy emelés eredménye, 2011-ben ez 19,04 százalék volt. „A korábbi emelés a cafeteria végét jelenthette volna - mondta lapunknak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Pataky Péter szerint a munkavállalói terhek 4,6 százalékos emelkedése is lesújtó. így ahol eddig adtak béren kívüli juttatást, ott továbbra is adni fogják, de valószínűleg ugyananynyit szánnak majd rá, mint korábban. így a költségek emelkedése a munkavállalókat sújtják. Dávid és Pataky szerint, ha alacsonyabbra húznák a rátát, akkor még több pénz folyna be a büdzsébe, főként úgy, hogy az Erzsébet-utalványok keretét 5000-ről 8000 forintra emelik, így olcsóbban lehetne több bért adni, ami jelentősebb forgalmat generálna az elfogadóhelyeken. „A munkaadóknak, a munkavállalóknak és az államnak is fontos a cafeteria rendszer életben tartása, mivel ha megszűnik, akkor egy 250-300 milliárd forintos árbevétel esik ki a kereskedelemben és a vendéglátásban” - hangoztatta Dávid. Szerinte nem az árbevétel fáj a kormánynak, hanem annak áfa, iparűzési adótartalma, nyereség esetén a társasági adó tartam is. Jelenleg az Erzsébet utalvány, a SZÉP-kártya, a beiskolázási támogatás, az utazási költségtérítés, vagy az önkéntes pénztári hozzájárulás tartozik a 30,94 százalékos kedvezményes adózású cafeteria körbe. A nem kedvezményes juttatások adóterhe eddig is 51 százalék volt. „Jó döntés volt, hogy a korábbi magas eho kulcs lehetőségét fölváltották egy sokkal kisebbel, de ez is lefelé fogja húzni a cafeteria piacot” - nyilatkozta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint a cégek jövőre megnézik, hogy mennyi pénzük van bérre, megpróbálják tartani a korábbi bérszintet, mivel nem érdekük, hogy a dolgozók motiváltság nélkül dolgozzanak. A kiskereskedelemben sokan dolgoznak minimálbéren, vagy kötelező szakmai bérminimumon. „Ha a vállalkozás nem tudja növelni az ideihez képest a bértömegét, vagy cafeteriatömegét, akkor annyival kevesebb béren kívüMég mindig előnyösebb „ÖSSZESSÉGÉBEN ÜDVÖZLENDŐ, hogy a cafeteria terén a korábban beharangozottnál kisebb mértékű tehernövekedéssel kell számolni jövő év elejétől” - mondta lapunknak az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere. Hegedűs Sándor szerint a korábbi mértékű emelés negatívan befolyásolta volna a cafeteria-rendszer jövőjét, holott a kormány az utóbbi időben jelentős energiákat fordított ennek átalakítására. „Ilyen fokú szigorítás a munkavállalók hangulatát is jelentős mértékben rontotta volna, hiszen ők minden bizonnyal a vesztesei lettek volna a tehernövekedésnek: a munkáltatók nem feltétlenül tudták volna ennek a terhét is magukra vállalni a jelenlegi gazdasági körülmények között” - mutat rá Hegedűs. ÖRÖMTELINEK NEVEZTE, hogy kompromisszuma született a bevételnövelés és a cafeteria, mint népszerű juttatási forma megóvása között. Az eho 4 százalékpontos emelésével az adó- és járulékterhelés összesen 35,7 százalékos lesz. „Ez még mindig sokkal előnyösebb az alacsonyabb jövedelmek 96, és a magasabb jövedelmek 110 százalékos bérköltségénél hangoztatta a szakértő”. li juttatást ad, mint amennyivel az adó mértéke emelkedik” - mondta Vámos. Közölte: a kiskereskedelemben csökkenni fog a fogyasztás, szerény mértékben fog emelkedni a GDP, így csökken a cégek bevétele, nem lesz több pénzük bérre. A belépő új adóterhek (tranzakciós adó, e-út- díj, a helyi adók új terhei) is sújthatják a cafeteriát, mivel ezeket az olyan ügyfelekre is átárítják, mint a gyártók és a kereskedők. Mibe kerül a munkáltatónak a béren kívüli juttatás? I. II. JL IV. V. Juttatás összege 100 _________100______100________100_________100 Adótehe r J0.94 51,17 35,7 96,18 110,04 Összes munkáltatói teher 130,94 151,17 135,7 196,18 210,04 I. Béren kívüli juttatás (jelenlegi 2012-es terhelés) • II. Korábbi tervezet szerinti cafeteria terhelés III. Új tervezet szerinti cafeteria terhelés • IV. Bérköltség 2424 ezer forint éves jövedelem alatt 2012-ben, valamint a teljes jövedelem után 2013-ban, a félszuperbruttó kivezetése után V. Bérköltség 2424 ezer forintjövedelem felett 2012-ben forrás: rsm dtm huncarv zrt. Dráguló agrártermékek, de a gazdak veszíthetnek Nincs megegyezés a költségvetésről európai parlament Százmilliárd forintos magyar tételt érint az EU-s büdzsévita Spanyol nő tüntet a megszorítások, a munkanélküliség miatt. Tegnap Európában ismét sztrájkhullám söpört végig Szeptemberben a mezőgazdasági termékek termelői ára 20,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A január-szeptemberi növekedés 10,9 százalék volt, eközben a mező- gazdasági termelés ráfordítási árai 5,6 százalékkal haladták meg a 2011 első kilenc havi szintet - közölte a KSH szerdán. A növényi termékek ára 2012 szeptemberében 26 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ezen belül a gabonafélék ára 29,8 százalékkal nőtt. A vágóállatok termelői ára 13,7 százalékkal emelkedett. „A termelői és ráfordítási árak aránya persze jól hangzik, ám maguk a termelők ebből nagyon keveset tudnak csak realizálni, legtöbbjüknél csökken a jövedelem” - nyilatkozta a vg.hu-nak Raskó György agrárközgazdász. Kifejtette: „a kedvezőtlen időjárás miatt a terméseredmények gyengén alakultak. Csak kukoricából 4,5 millió tonnával kevesebb termett a vártnál, de kevés a búza, a napraforgó, a cukorrépa is. Ráadásul idén minden idők legkevesebb bora lesz Magyarországon, olyan még nem fordult elő, hogy a hazai termelés ne érje el a kétmillió hektolitert. A magyar agráriumban ezért meghatározó növénytermesztés komoly volumen- csökkenést kénytelen elviselni, és így a gazdák nem tudják kihasználni a valóban kedvező cserearányt” - fogalmazott Raskó, aki szerint az állattenyésztésben még rosszabb a helyzet: „a húsmarhán kívül minden állatfaj létszáma csökkent.” Az agrárközgazdász lapunknak elmondta: a szeptember óta eltelt időszakban minden agrártermék ára csökkent, így a szeptemberi csúcspont után az októberi és novemberi adatok visszarendeződést mutatnak majd. „Ez persze nem lesz olyan mértékű, hogy az éves összehasonlítás negatívba forduljon, az agrárárak magas szinten maradnak továbbra is” -tette hozzá. ■MTI/VG.HU Mintegy 380 millió eurós, azaz 100 milliárd forintos tételt nem tud majd kifizetni időben a magyar költségvetésnek az EU, ha nem születik megállapodás az idei uniós büdzsé 9 milliárdos többletigényének előteremtéséről - nyilatkozta lapunknak Surján László, az Európai Parlament (EP) alelnöke. Az idei költségvetés többletigényéről, és a jövő évi büdzsé számairól ugyanis az előírt kedd éjféli határidőig nem egyeztek meg a miniszteri tanácsnak és az EP képviselői. A parlament 27 fős tárgyalódelegációja - amelynek egyedüli magyar képviselőként tagja Surján László is - ugyanis lemondta a részvételt a kedd esti egyeztetésre. A magyar EP-képviselő ezt azzal indokolta, hogy a miniszteri tanács nem alakított ki közös álláspontot az idei büdzsé többletigényével kapcsolatban. „Miután nem volt tanácsi álláspont, nem volt miről tárgyalni” - mondta Surján László. Az Európai Bizottság szerint 9 milliárd euró hiányzik ahhoz, hogy az EU ki tudja fizetni a már végrehajtott uniós projektek után beadott számlák értékét a tagországoknak. A legnagyobb összeggel, 8,3 milliárd euróval a fejlesztési és vidékfejlesztési alapokra szánt forrásokat kellene kiegészíteni. Brüsszel úgy számol, a hiányzó 9 milliárd euróból 5,9 milliár- dot kellene a tagállamoknak állniuk, mert a bizottság az idén 3,1 milliárd euró többlet- bevételre tudott szert tenni, főleg versenyjogi eljárások során kiszabott bírságokból, büntetésekből. Olaszország 1,8 milliárd euróval ragadhat benn, Csehország is egymilliárdot hiányolhat. Surján azt mondta: hazánkat mintegy 380 millió euró kifizetésében érinti a megállapodás elmaradása. Ám ezt az összeget a magyar költségvetés mindenképpen megkapja, hiszen a kifizetés jogi kötelezettsége az EU-nak, a megállapodás hiánya miatt viszont csúszhat az utalás - emelte ki az EP-képviselő. „Hasonló helyzet két éve is kialakult az EP és a tanács között, akkor december közepén sikerült megállapodni a 2011-es büdzsé számairól” - mondta Surján László, aki szerint most is megszülethet az év végéig az alku. ■ T. G ■ „A húsmarhán kívül minden állatfaj létszáma csökkent.”
