Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-02 / 256. szám

15 2012. NOVEMBER 2., PÉNTEK SÉTA ÉS TANULÁS ^.pp CSAJOKNAK A harisnya öltöztet! a hűvös időben is megőrizheted vál­tozatosságod a ruhák terén. Azért mert ősz van nem kell mindig egy nadrágban jár­nod. Hordhatsz szoknyát, rö­vidnadrágot is. Egy hosszú inget is felvehetsz . Ha egy­színű akkor egy mintás vas­tag harisnyával. Mondjuk rózsással, A derékra köss egy vékony övét és mindjárt viselheted a csizmádhoz. Ám hogy ha az ing vé­kony az se gond, alá húzz egy atlétát vagy egy pó­lót. Ugyan ez a harisnyás "szabály" érvényesül a rövidnadrágnál és a szok­nyánál is. Én minden nap szembesülök vele, hogy rövidnadrágban,szoknyá­ban vannak az emberek. Igaz húznak alá harisnyát, de kis vékony semmit nem érőt. A hosszú tunikák ilyen időben nagyon prak­tikusak. Még inkább védik a derekat. Ha bővülő fazo­nú akkor még alá is tudsz öltözni. A vastag zoknikat, vagy dupla zoknikról se feledkezz el. A nők sokkal inkább hajlamosabbak rá, hogy felfázzanak. A ha­risnya fölé is húzz, nincs kivétel. Bátran hordj haris­nyát, mert vannak belőle nagyon gyönyörű darabok is. Ha egy dízses, feltűnő harisnyát veszel fel, már az öltöztet. De vigyázz, mert akkor máshol ne vegyél fel élénk mintás harisnyát, az már'sok. ■ Hunyadkürti Lilka Jól válaszd meg... Utak, célok, hazafelé... elindulás „Meséli: szép lehet a céltalan bolyongás, de nem hallgat rá” Kilép a világba. Maga mögött hagyja az eddig biztonságot nyújtó épületet. Kinn a világ­ban gyűlik az élet. Emberek, állatok, növények. Van ott egy tócsa amely sose-van és min- dig-nincs. Hol felszárad, hol te­le van a frissen hullott esővel. Tovább megy. Hol megáll, hol sétál, hol körülnéz, hol lehajt­ja fejét. Most egy hétköznapi, szürke úton megy. Unja és fá­rasztja. Egyhangú. Mindig ugyanitt, mindig ugyanúgy. Forróság van. Itt nincs árnyék, de van két rettenetes csomag. Két csomag melyek a két vállát húzzák. Két nagy teher: a köte­lesség és szabad akarat. Ezek a terhek marakodnak, ölik egy­mást. Nincsenek és soha nem is lesznek egyensúlyban. Mire az út végére ér leszakadnak a ke­zei, de nem is ez a fontos. Most inkább az út. Unalmas. Mégis barátságos és szívélyes. Hisz út. Igaz, hogy nem repülhet mint madár, de járhat az úton. Ez az út nem ad akkora szabad­ságot, de testvére azoknak az utaknak melyek megadhatják a felszabadulás élményét. S ezért szereti, mert a testvér szeret di­csekedni bátyja tudásával s az idősebb az öccse tehetségével. Ő mindig hallja ezt az utat be­szélni. Meséli milyen szép lehet a céltalan bolyongás. Biztos, de most nem hallgat rá. Mert tud­ja, veszélyes is lehet s most van egy célja. Arra tart. Állj meg! Várj! Érzed? Valami megváltozott. Eddig szürke volt, most zöld lett. Meg sárga és kék valamint piros. Kevés fe­hér és lila is pislog rá ezen az úton. A lába alatt agyag és ka­vics ropog. Ezt az utat is szereti. Zöld fű, színes virágok, büszke fák. Ez az út gyönyörű. Szereti mert felvidítja. Itt minden pe­zseg. Lassan lépdel, hogy min­den másodpercét élvezhesse az útnak. Mélyeket lélegzik, hogy érezhesse az illatokat. Nyitott szemmel jár, hogy láthassa a színeket. Halkan lép, hogy hallhassa a madarakat. Mind­ez megvan. Most fütyörészik. Beszáll a madarak kórusába. Részese akar lenni. Részt akar venni ebben az üdítő szépség­ben, békében. Ennek az útnak mindjárt vége. Behunyja sze­mét. A madarak befogadják és leszállnak mellé. A földről cso­dálják: „Milyen békés, pedig nem fű, nem fa, nem virág, de még csak nem is madár.” Most vége ennek az útnak. Nem csalódott, hisz nem hagyta el. Még vissza fog térni. Most a célra összpontosít. Mindjárt el­éri. Csak pár lépés. Megáll egy pillanatra, de rögtön tovább áll. Ismét megáll, most már végleg. Itt a cél. Vár a tűző napon nehéz csomagjaival. Izzad. Szörnyen perzseli a bőrét a Nap. Alig lát az erős napsütésben. Az orrá­ba is bekúszott valami. Először szúrja az orrát, majd harapja a torkát, végül szorítja a tüdejét. Úgy érzi mindjárt elájul. Szerencsére pont befut a busz. Csomagjait belöki a jármű ol­dalába, felszáll s kiszabadul a dohányfüst fogságából. Megve­szi a jegyet, leül. Az ablakból jól látszik a pékség, ahol az előbb vette a pogácsát. Szereti, itt különleges íze van. Kipördül a busz a pályaudvarról. Elhalad a park és a hosszú járda mellett. Kanyarodik és még látszik az internátus - ma már csak kol­légium - oldala. Most megy a legvidámabb úton. Hazafelé. ■ Kálmán Attila, Munkácsy gimnázium Az oldalt szerkesztette: Gáldonyi Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mail: magdolna.galdonyi@axelspringer.hu írjatok! Jelentkezz, nyerj! Szerezz dicsőséget a sulidnak! Ismét meghirdetjük a média­vetélkedőt, amelyet 2005-ben indított útjára az Axel Springer Kiadó LADIK (Lapot a diákok­nak) elnevezéssel. Csatlakozott a Pannon Lapok Társasága és az Inform Média Kiadó, amelyek szintén megyei lapokat adnak ki. A verseny három megyei fordu­lóból áll, ezek feladatait a 7. és 8. osztályközösség közösen oldhatja meg. A megyei döntőbe a legtöbb pontot elért csapatok öt taggal ve­hetnek részt, és az ott legsikere­sebbek mérik össze tudásukat az országos találkozón. Az országos döntőn komoly pénzjutalmakat nyerhetnek. A 7. és 8. osztályok jelentkezhetnek felkészítő taná­rukkal a médiavetélkedőre. Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát. A római légiósok, Július Caesar vezetésével, megtámadják Britanniát. Egy kis falu azonban hősie­sen ellen tud állni, de ezzel napról napra gyengébb lesz. A brit királynő ki­küldi hősi alattvalóját, Anticlimaxot, hogy segítséget kérjen a galloktól... Lüktetés s* 5^' Kiléptem az ajtón ^ egy másik világba, még a nap is mosoly- gott a búcsú szavá- ^ ra. Ez a te napod, suttogta a szellő, amiért harcoltál vég- re eljött. . Léptem lebegés volt, szemem ragyogott, u- _ gyan mi ronthatná el ezt a gyönyörű na- _ pot?Még a forróság sem riaszthat el,hát "* megyek, ha mennem üü*- kell! Hív a varázslat, hív az ismeretlen, vár- nak az új kalandok, új helyek.Szívem dobbanása most más lett,szinte ér- zem, hallom ahogy ^ lüktet. Édes szabadság, ze- ne és fény hívogat,s én rohanok, hisz vár rám egy nagy ka- land.Őrültként ciká- zok a városon át,s ismerősök mosolyog- =a* nak rám. De rohanok tovább, hív a mindenség,az =a* ilyen rohanás nekem mindig szép. A bol- dogságtól két sze- mem is ragyog, hisz , a világ nekem ennyit még nem adott, mu..... Németh Vivien Lapot a diákoknak! Felkészít tanár neve: ______^ l 1 : Felkészítő tanár aláírása: Iskolaigazgató aláírása: Beküldési határidő: 2012. november 12. P.H. Címünk: Somogyi Hírlap, 7401. Kaposvár, Pf. 31. • Email: agnes.kalman@axelspringer.hu A borítékra kérjük ráírni: MÉDIAVETÉLKEDŐ 1111rijjliilinMjééh

Next

/
Oldalképek
Tartalom