Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-09 / 262. szám

2012. NOVEMBER 9., PÉNTEK

AKTUÁLIS

5

professzor Irigylik, mert „az egyetlen szabad ember a Fidesz-frakcióban” Nem állna be Csányi Sándor sertéstenyészetébe, azt üzente neki, hogy „tocsikolás helyett fizessen többet a tenyésztőknek”

ÁNGYÁN RENDSZERVÁLTÁST SÜRGET

Karácsonyra ígéri a somogyi földbérleti ügyekkel kapcsolatos vizsgálata befejezését Ángyán József ex agrárállamtitkár, egyetemi tanár.

A gödöllői egyetem professzora a napokban a földtörvénynyel kapcsolatos „csatáját” vívja a parlamentben. Attól tart: a nagy állattartó telepekkel és élelmiszeripari kapacitásokkal rendelkező érdekeltségek igénye győz, ami „a dél-amerikai tőkés nagybirtokrendszer kialakulása felé visz: a föld kevesek kezén koncentrálódik, az emberek pedig tömegével szorulnak ki a földművelésből.”

Fónai Imre- Az oligarcha visszalőtt? Beáll- na Csányi Sándor sertéstenyészetébe? (Amikor Orbán Viktor meglátogatta a Csányi-farmot, akkor és ott mondta az egyik leggazdagabb magyar: szívesen alkalmazná az import miatt őt bíráló Án- gyánt valamelyik sertéstenyészetében, „mondjon egy összeget és azt megadja neki, fizetésnek” a szerző).

Az ember annyit ér, ameny- nyit használni tud másoknak, és nem annyit, amennyi a vagyona - felelte Ángyán József.- „Sikerdíjat” a bankár úr már korábban is ajánlott nekem, ha szerzek a cégei számára sertést Magyarországon. Ez akkor történt, amikor a dioxin- botrány kapcsán kiderült, hogy részben külföldi (éppen német) alapanyagból állítják elő „hun- garikum” húsipari termékeiket egyes cégek. Ákkor azt üzentem vissza, hogy a „tocsikolás” helyett fizessen inkább egy kicsivel többet a tenyésztőknek, s lesz majd újra magyar sertéshús is. Egyébiránt azt hiszem, elégséges Csányi úrnak, ha Benedek Fülöp volt szocialista államtitkár tanácsait hallgatja. Csányi úr egyébként nincs egyedül az „eladó az egész világ”, vagy a „mindenki megvehető” mentalitásával és világlátásával. A politika hátterében több, hasonlóan erős tőkeérdekeltség áll, amelyek egymással szoros kapcsolatban vannak. A három legnagyobb, a Csányi-, a Leisz- tinger- és a Nyerges-féle agráripari birodalom évi több mint tízmilliárd forintot emel ki az agrárkasszából. Csak ez a három érdekeltség ötvenezer hektár körüli területre vesz fel területalapú támogatást. Nos, ezek a körök nem érdekeltek a számomra fontos gazdálkodó családok, a helyi gazdaság és a helyi közösségek megerősítésében. Ők maguk tartanak igényt az erőforrásokra, a támogatásokra és a fejlesztési pénzekre. Lehet persze itt politikai „színezeteket” is kötni az egyes csoportokhoz, de sokkal erősebb az a tőkeérdek, ami ezeket egymáshoz köti. így lehet az MSZP-kor- mányok (jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt) államtitkára a polgári oldalhoz sorolt Csányi Sándor főtanácsadója. A gazdasági háttérérdek a legerősebb szál, ami összeköti ezeket a köröket, és ennek érvényesítésére együtt használják a politikát. Ehhez én nem akarok és nem is fogok asszisztálni!- Milyen érdekes: egy fideszes képviselő ex államtitkárt az ellenzéki sajtó „nyilatkoztat", a kormánypárti média meg támadja.

A Magyar Nemzet azt írta a minap, hogy „Ángyán azokat az adatokat veszi figyelembe a koncepciós eljárás szabályainak megfelelően, ami a prekoncepciójának megfelel. Azt mondja, Fidesz-kö- zeli oligarchák kapják a földeket, miközben az MSZP nagybirtokosai piros traktorjaikon ülve röhögnek a markukba...”- A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) honlapján közzétett hivatalos adatok alapján három megye valamennyi földbérleti pályázati eredményét válogatás nélkül és teljes körűen feldolgoztam, így a következtetéseimet az eddig bérbe adott földterület 55 százaléka alapján fogalmaztam meg. Nem az én vizsgálataim, hanem a Simics- ka-féle Magyar Nemzet megrendelt irománya alapul bediktált prekoncepciókon. Egyébként ettől függetlenül egyetlen porcikám sem kívánja, hogy visszajöjjenek a szocialisták, mert súlyos bűnöket követtek el a vidék, a parasztság ellen. Kétezerötben a gazdákkal én is ott tüntettem három héten keresztül a Kossuth téren Gyurcsány ellen, ott álltam a platón, és a bőrömet vittem én is a vásárra. Ha akkor azt mondom annak a negyvenezer embernek hogy gyerünk, akkor betörtek volna a Parlamentbe is. Végtelenül sajnálnám hát, ha az lenne ennek a mostani földrablásnak a következménye, hogy valóban megint ezeket a „senkiházi- kat” hozná helyzetbe. De a mások bűne nem jogosít fel bennünket arra, hogy mi is vétkezCsaládja, édesapja is mellette áll, szíikebb, somogyi pátriája biztatja vagy óvja

szűkebb, somogyi pátriája biztatja vagy óvja, ha meglátogatja édesapját Siófokon, nem mondja, hogy fiam, jobb a békesség? - kérdeztük Ángyán Józseftől, aki azt felelte: -Jobb lenne persze a békesség, de ez nem lehet azonos a vidék, a falvak, a helyi közösségek pusztulásának végső nyugalmával. Abban a modern kétpártiság- ban, amelyben az egyik oldalon a spekuláns tőkeérdekek, a másik oldalon pedig a helyi közösségek értékei és érdekei állnak,

én ez utóbbiak pártján vagyok, és ha harcolni kell ezekért az értékekért, akkor én sem maradhatok tétlen. Érti és megérti ezt a kuláklistára került parasztcsaládból származó, első generációs értelmiségi édesapám is. És - bár természetesen féltengem - támogat ebben a küzdelemben, mintahogyan testvéreim, drága feleségem és gyermekeim is ugyanezt teszik. E nélkül a szeretetteljes háttér, környezet nélkül azt hiszem, esélyem sem lenne a sikerre.

szerűen nem fajulhatnak a dolgok. Túléltünk tatárt, törököt, olyan helyzet nincs, amelyből ne lenne kiút. Ehhez persze meg kell szerveződnie a gazdatársadalomnak és a vidéknek. Ezt a folyamatot siettetni nem, de segíteni annál inkább lehet. Ami pedig az én lehetséges szerepemet illeti: ha az ember elmúlt hatvan éves, és szép családja, öt felnőtt gyermeke van, kétszer is meggondolja, hogy ezen a mai politikai terepen egy olyan kalandra vállalkozzon, mint amilyen egy valóban rendszerváltó mozgalom elindítása. Ez az emberpróbáló feladat már valószínűleg másra vár.

zünk! Ám ha ezt szóvá teszem, akkor meg azt mondják, hogy „lám, összenőtt, ami összetartozik, a Népszabadság meg a 168 óra hozzák Ángyán anyagait és nyilatkozatait!” De hát hogy lenne másképp, ha a kormány- oldalon szilencium van elrendelve, tiltólistán vagyok, szóba sem lehet hozni a földügyeket...- Ezek a „támadások” nem veszik el a kedvét? Mit gondol, meddig maradhat a Fidesz-frak- ció tagja? A parlamenti üléstermen kívül, amikor más nem látja, akad, aki frakciótársai közül hátba veregeti?- Nem magamért, hanem a gazdatársadalomért, a vidéki közösségek és a magyarság megmaradásáért, egyúttal a saját gyermekeimért, unokáimért, az ő jövőjükért küzdők, ezért a támadások - azzal a sok szeretettel együtt, ami minden irányból felém árad - megsokszorozzák az erőmet. A frakció - úgy tapasztalom - megosztott. Az egyik képviselőtársam egyenesen azt mondta nekem: „De irigyellek professzor úr, te vagy az egyetlen szabad ember a frakcióban.” Jó néhányan nem értenek egyet azzal, ami történik, és - akárcsak az emberek - ők is pontosan azt gondolják, amit én mondok, csak nem mernek kiállni vele a párt vagy a frakció nyilvánossága elé. Másrészt viszont a frakció egy része kifejezetten ellenségesen viszonyul hozzám, mintha nem maguk a fóldügyek, hanem én lennék a baj okozója. A Magyar Hírlapban megjelent cikk, amelyhez Bayer Zsolt adta a nevét, már ennek a helyzetnek a kivetülése. Ezzel az akcióval feltehetőleg előkészítik a kizárásomat, ugyanis előtte az embereknek el kell magyarázni, hogy mi a baj velem. A lejárató kampány egyébként már

korábban, az MTI nyári akciójával elindult. Értesültem arról is, hogy az egyetem rektora, dékánja is kapott velem kapcsolatban „feladatot”.- Fazekas Sándor miniszter is csupán szerénységre intette önt egy interjúban, de próbálta-e már valaki megcáfolni állításait a földbérleti pályázatokról? Persze utódja, Budai Gyula is megmondta: az unokaöccse apósa nem rokon...- Az interjúban miniszter úr egyebek mellett „a szerénység erényére” hívta fel a figyelmemet, ezért az ugyanebben a lapban megjelent válaszomban csak „halkan és szerényen”, ám tényszerűen cáfoltam néhány bántóan valótlan állítását. Egyúttal „az igazmondás erényére és a tények tiszteletére” valamint arra hívtam fel szíves figyelmét, hogy a hamis állítások a makacs ismételgetéstől sem válnak igazakká, még akkor sem, ha az ismételgető a végén már maga is kezdi elhinni azokat. Az állami földbérletekkel kapcsolatos megállapításaimat mindezidáig sem részleteiben, sem egészében nem cáfolta senki. Az emberek a jelentéseim nélkül is látják, hogy változatlanul a Nyergesek, a Csá- nyik, a Leisztingerek, a Forgácsok és Raskók használják, az új pályázati rendszerben pedig a Mészárosok, az Antalf- fyk, a Zimmermannok, a •Fiierek és Kanyokok kapják ezer hektár számra az állami földeket. A „keveseknek sokat, sokaknak keveset vagy semmit” elv gyakorlati érvényesülését jól szemléltetik a vizsgálataim eredményei. Ez egy olyan tudatos pályáztatási stratégiára utal, amely a területek nem több mint 15-25 százalékát sok apró egységben kis érdekeltségeknek szétszórja, miközben- a jelek szerint előzetes megállapodás alapján - a területek 75-85 százaléka egy szűk kör nagy érdekeltségeihez kerül. A sajtó nyilvános propaganda és a népnek szóló kommunikáció eközben a sok kicsit mutatja, és hallgat a nagy, erős érdek- érvényesítő képességű nyertesekről, előnyben részesített érdekcsoportokról. A tragikus a dologban egyebek mellett az, hogy a valamihez azért hozzájutott kicsik még ezért is hálásak az „uraiknak”, és hajlandóak az egész rendszert nyilvánosan védelmükbe venni.- Professzor úr, mi lesz a vidékkel, azokkal a gazdákkal, akik újra csalódtak? Jöhet-e egy új szervezet, egy új párt, amelyik fölvállalja a vidék képviseletét? El tudja képzelni magát egy ilyenben, netán egy ilyennek az élén?- A tőkés nagybirtokosi érdekkörnél van a gazdasági erő, képviselőik a mai politikában is erőteljesen jelen vannak. A másik kör az európai léptékkel mért kis- és közepes egyéni, családi gazdaságok. Ennek a kisgazda társadalomnak ma nincs tisztességes képviselete, mert felmorzsolta a politika. A Fidesz láthatóan e két kör között próbál lavírozni. Ahhoz, hogy a szavazóit megtartsa, a vidékstratégiában megfogalmazott célokról kell beszélnie, ám a háttérből irányító gazdasági érdekkörök igényeinek kell igazából megfelelnie. Ilyen igény a nagy állattartó telepekkel és élelmiszeripari kapacitásokkal rendelkező érdekeltségek részéről a gyakorlatilag korlátlan birtokméret. Ez azonban a gazdatársadalom és a vidék pusztulásához, és ezzel ez egész társadalom megnyomorodásához vezet. Ezt nem lehet hagyni, idáig egy- Valóban komolyan gondolja, amit mondani szokott, hogy „ha a jog nem az erkölcsön alapul, akkor nagyon nagy a baj”? A jog még csak-csak, de a politika...- Számomra döbbenetes cikk jelent meg a minap a polgári napilapnak mondott Magyar Nemzetben. Azt fejtegeti a szerző, hogy a politika maga a hazugság, aki pedig ezt nem fogadja el, az ne is próbálkozzon ezen a terepen. Ázt sugallja, hogy ebbe bele kell törődnünk, Én nem akarom elfogadni, hogy a politikának így kell működnie. Én hiszek egy olyan új világ eljövetelében, amelyben a politika és a jog alapja is az emberség, az igazság, a jóság, a szépség és a szentség, a közös értékeink és az erkölcs lesz. Erre mondhatják, hogy naivitás, de hazugságra, csalásra, a másokon átgázoló, mohó, zsákmányszerző erőszakra nem lehet jövőt építeni. így a köz által fenntartott állam is érdekcsoportok kijárójává silányodik. Lehet, hogy én már nem érem meg, de szerény eszközeimmel mindent megteszek azért, hogy ez ne így legyen. Bogár László ide vágó fontos tételmondata 2009-ből: „Két éven belül eldől, hogy a következő rezsim egy eltűnő, bukásra ítélt világ utolsó, vagy egy új‘ világ első kormánya lesz.” Én komolyan azt hittem, hogy egy új világ első kormányához szegődöm, de ma már nem vagyok erről meggyőződve, máshoz viszont semmilyen módon nem akarok asszisztálni. Nem az úgynevezett „rendszerváltó elitek” cserélgetésére, hanem valódi rendszerváltásra van szükség! Ha ennek eljön az ideje, és én ezt megérem, akkor erőmhöz mérten én is ki szeretném még venni a részem a változtatásból.