Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-03 / 232. szám
2012. OKTÓBER 3„ SZERDA ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK 5 Polgármesterre sem lesz már szükség a lelépő Marczali Tamás úgy vélekedik, hogy a látszatdemokráciához is hozzá lehet szokni Akár jóra is vezethet a most kezdődő „tűzoltás”, de előbb súlyos veszteségekkel jár - mondja a lapunknak nyilatkozó Marczali Tamás kőröshegyi polgármester, aki tavaly, az önkormányzati reform körvonalainak napvilágra kerülésekor nyilvánosan bejelentette: 2012 végén lemond. Fónai Imre- Közeleg a december. Vannak már állásajánlatai?- Semmilyen ajánlataim nincsenek - felelte Marczali Tamás. - Főleg nem, amit egyesek beszélnek, „zsíros” állás- ajánlataim, már csak azért sem: a közigazgatásban ez nem létező fogalom.- Tavaly ilyentájt jelentette be: ha az akkori tervek szerint alakul a közigazgatási reform, az önkormányzatok jövője, akkor 2012 után nem látja értelmét, hogy polgármester maradjon Kőröshegyen. Nos, lemond?- Tartom magam ahhoz, amit mondtam, két fenntartással. Egyrészt még ma, a januári változások előtt néhány hónappal is jósnak, vagy időutazónak kell lenni ahhoz, hogy valaki meg tudja mondani, mi hogyan működik majd. Másrészt bizonyos, hogy legalább február 28-ig dolgom lesz még, nem hagyhatom el addig a süllyedő hajót, mert a ma érvényes menetrend szerint januárban állnak fel a járási hivatalok és onnantól hatvan nap lesz a közös önkormányzati hivatalok megszervezésére. Ez utóbbi érinti majd Kőröshegyet is, vagyis az új szisztéma márciusra alakulhat ki.- A jelenlegi állás szerint megszűnik az önálló hivatal Kőröshegyen; egyszerre távozna munka nélkül maradó kollégáival? túl sok a 3200 helyhatóság. Ráadásul semmilyen szakmai feltételt nem állítottunk egy ön- kormányzat megalakulása elé, a polgármesterséget sem kötöttük a mai napig semmilyen végzettséghez. Azért tán, mert minél iskolázatlanabb, annál jobban megfelel a politikának? Mert így kevesebb az ellenérv? Mert az ilyeneknek a száját alamizsnával is be lehet tömni?- Nem lesz túl népszerű, ha ilyeneket mond...- Húsz éve dolgozom a köz- igazgatásban, mindig is hangot adtam a véleményemnek, s általában nem arattam vele sikert, mert rengeteg érdeket sértettem vele. Amúgy pedig én bízom abban, hogy ez a most elinduló változás a köz- igazgatásban végül jóra vezet.- Nocsak, hirtelen mitől lett ilyen optimista?- Változásra szükség van, már régen szükség lett volna, ez nem vitatható. Ma az első számú szempont, hogy miképpen lehet olcsóbb. A következő szempont, remélem, az lesz: hogyan lehet jobb. Most tűzoltás kezdődött, ami tudjuk, veszteségekkel is jár. Nagyon régen bele kellett volna kezdeni, Bokros Lajos már a kilencvenes évek közepén feszegette, hogy miképpen kellene a rendszerváltást követő kezdeti lelkesedés után ésszerűen újraépíteni a nagy rendszereket, az egészségügyet, az oktatást, a közigazgatást. A politika azonban felülkerekedett az észérveken, a politika, ami ugye rólunk kéne hogy szóljon, de nem rólunk szól. Huszonkét év sok idő, de ahogy az önállóságot meg lehetett szokni, vissza lehet idomulni a járási struktúrához is, amikor megint mindent „odafönt” mondanak meg. A magyar embernek amúgy is az egyik legfőbb, mi több, mára talán egyetlen megmaradt erénye az alkalmazkodás...- Ma még két variáció lehetséges, az egyik, hogy meg tudunk egyezni valamelyik szomszédos kistelepüléssel és mégiscsak közös hivatalt működtethetünk itt, Kőröshegyen. Erre látszik ma kevesebb esély, a valószínűbb az, hogy nekünk kell egy nagyobb közös hivatalhoz csatlakozni. Az, hogy ez esetben hány ügyintéző maradhat helyben, nem tudni. Valamennyi biztos tart majd fogadóórát itt a hét bizonyos napjain, de már a leendő közös hivatal lesz a munkáltatójuk, nem a kőröshegyi. Ezért aztán helyben jegyzőre, pénzügyesre, adósra sem lesz szükség, s az is bizonyos, hogy mint most, a hét minden napján nem térhetnek be a kőröshegyiek ügyeket intézni. Mivel ezt a lakosság az elmúlt huszonkét évben nem így szokta meg, nálunk a változás visszalépéssel jár a szolgáltatás színvonala tekintetében. Azokon a helyeken, ahol már eddig se volt önálló hivatal, ott szinte semmit sem fog észlelni a lakosság a változásból, de a hozzánk hasonló településeken igen. Ez visszalépés, leépítés; aki mást mond, az nem tudja, miről beszél, vagy szándékosan beszél félre. S igen, akik a hivatalunkból, a község szolgálatát követően munka nélkül maradnak, azoknak segíteni kell, azoknak előbb meg kell találni a helyét, e nélkül nem lehet „lelépnem”. Marczali Tamás: Szakemberként abban bízom, hogy a most induló változás jóra vezet- Az új felállásban, önálló hivatal híján tehát már nem látja a saját helyét a rendszerben...- Nem, mert lényegesen szű- j= kül a mozgástér. Ha kikerül a : kézből a költségvetési gazdái- 1 kodás, az adópolitika, minden döntést másutt, „felettünk” készítenek elő és hajtanak végre, az már csak látszatdemokrácia, ott már nincsen szükség polgár- mesterre sem, oda elég egy elöljáró, mint a régi tanácsi rendszerben. Aki ezt mégis vállalja, annak kívánok sok erőt hozzá.- Márpedig kollégáinak a többsége nyilván vállalja...- Sokan mondják ugyanazt, amit én, de persze nem mindenki teszi, vagy teheti meg, amit én. Én nem „elöljárószerepben” képzelem el a jövőmet. Szakembernek tartom magam elsősorban és nem politikusnak, már 1994-ben, amikor először bekerültem a képviselő-testületbe, úgy gondoltam, megtanulom ezt a szakmát és el is végeztem másoddiplomás képzés keretében az államigazgatási főiskolát. Már a kilencvenes években is úgy láttam, hogy szakmaiat- lan, elhibázott döntések követték egymást az önkormányzati szektorban, azt például gyorsan be kellett volna látni, hogy Önkormányzatok „kivéreztetés” után: Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök szerint nem kell tartani az önállóság feladásától a változások előkészítésének két esztendejét a változás két éve követi az önkormányzati rendszerben, két év alatt kell lebonyolítani akkora horderejű változást, amire normál esetben legalább kétszer-háromszor ennyi idő kellene - véli Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere. Hozzányúlt végre a kormányzat a közigazgatáshoz, Schmidt értékelése szerint most, a félidőnél ez a legnagyobb pozitívum, az meg majd - teszi hozzá - a gyakorlatsorán elválik, hogy mi működik jól, s mi kevésbé.- úgy tovább nem mehet, ahogyan eddig - szögezi le a TÖOSZ-elnök. - 2010-re már „ki voltak véreztetve" az önkormányzatok, saját bevételeik majdnem száz százalékát a működésre kellett fordítaniuk, s akkor ott volt még az oktatás, az egészségügy, a szociális ágazat. Ezeregyszáz-milliárd forintnyi adóbevételt kapott a szféra az államtól, miközben két és félezer milliárdot költött. Több mint egymilliárd forintot kellett tehát adóból beszedni. A vagyonukhoz képest még így sincsenek túlságosan eladósodva a helyhatóságok, 1100 milliárd forint az adósságuk úgy, hogy mint ismert, a megyei önkormányzatok tartozását az állam átvállalta. A kormányzat célja a polgár- mester szerint jól tetten érhető abban, hogy a jövő évtől nem lehet működési hiányos költségvetést elfogadni. Azaz: „Nem azt kell megtervezniük, milyen célokat tűznek ki és ehhez mekkora forrásra van szükség, csak azt lehet eldönteni, hogy a rendelkezésre álló keretből mit lehet megcsinálni.” Igaz, a mai napig sem tudható pontosan, hogy milyen feladatok maradnak az önkormányzatoknál és ezekre menynyi pénz áll majd a rendelkezésükre. Schmidt Jenő úgy látja, sokkal kevesebb feladatuk nem lesz, az tehát nem igaz, hogy az önkormányzatok „kiüresednének”. - Ami elkerül az önkormányzatoktól, nem kell sajnálni, mert eddig amúgy is az volt a szlogen, hogy íróasztal íróasztalt szül, vagyis minden feladat egy új íróasztal. Az iskolák is úgy mennek hogy maradnak, a béren kívül minden más költség az önkormányzaté, ha vállalni tudja. Az alapfokú oktatás egyébként, akárki fizeti, így is, úgy is 7-800 milliárd forintba kerül évente. a tabi polgármester amondó: sem az önállóság feladásától, sem a jelentős mértékű elbocsátástól nem kell tartani az önkormányzati hivatalokban, ez utóbbi legfeljebb néhány „túlméretezett" nagyot érinthet. - AZ tény, hogy a most kezdődő változás tíz évre feladatot, teendőt ad a köz- igazgatásban - állapítja meg végül az önkormányzati érdekvédelmi szövetség elnöke. uF.I. Schmidt Jenő (jobb oldalon): Ami elkerül az önkormányzatoktól, azt nem kell sajnálni Kalapot le! kalapot kell emelni azok előtt (polgármesterek, jegyzők stb.), akik az elmúlt huszonkét évben az önkormányzati szektort működtették, mert kihozták belőle a maximumot - ez Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök véleménye, hozzátéve: szép volt, jó volt, de a jövő évtől másként kell gondolkodni. Ehhez a másként gondolkodáshoz kíván erőt a maradóknak Marczali Tamás kőrös hegyi polgármester, aki 2013 márciusára teszi lemondását, mert „nem elöljárószerepben képzeli el a jövőjét”. sólyom László volt köztársasági elnök mondta idén nyáron az aszófői jalunapow „Ha az alkotmányos kultúra hanyatlását az jelzi, hogy a kormányzati hatalom mértéktelenül központosít és igyekszik jelentéktelenné tenni ellensúlyait, akkor belátjuk annak jelentőségét, hogy a helyi önkormányzatok is ellensúlyt képeznek Ennek a szerepnek a megőrzéséért állandóan küzdeni kell” a magunk részéről ehhez kívánnánk erőt - és belátást (fi) KOMMENTÁR
