Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-20 / 247. szám
2012. OKTÓBER 20., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Munka nélkül marad a reménytelenség megfogyva Elöregedés és elvándorlás: az egykori gazdag sváb faluból mára kihaltak az őslakosok A somogyi aprófalvak legnagyobb gondja az elöregedés és az elvándorlás. A szebb napokat látott településekre az egyik legjobb példa Gadács: akadt idő, amikor több mint négyszázan éltek a faluban, ma viszont az egykori népesség negyede sem. Vas András Mintha az időjárás is készült volna ránk: vastag ködben gurulunk be a faluba, a somogyszi- li elágazástól befelé vezető útról nemhogy a felsőfalu, de az árokpart sem látszik. Tipikus régi, sváb házak előtt zötyög az autó. Évszázada még hat híján négyszázan laktak a Kaposvártól harminc kilométerre fekvő zsákfaluban, s mindössze nyolcán magyarok, a többiek a tolnai betelepült németek legnyugatibb vetülete- ként éldegéltek a 18. század eleje óta, amikor is a török hódoltság során kihalt pusztát ismét benépesítették. A dombok közé ékelődött két utcácska maga a megtestesült nyugalom. - Mit csinálnának itt a fiatalok? - válaszol kérdésre kérdéssel a buszhoz rohan- tában egy negyvenesforma asz- szony. - Nincs munka, a segélyből meg nem lehet megélni, hát persze, hogy elmegy, aki teheti. Végigautózva a Fő utcán kiderült, nemcsak munka, de bolt, kocsma, presszó sincs, az egyre sáro- sabb út mentén mindinkább dü- ledező házak következnek... Visszaindulunk a központba, árva lelket sem látni, a templom is zárva, az oldalán a második világháború helyi áldozatainak emléket állító táblán harmincegy nevet számolunk össze- ma alig duplaennyien élnek a településen. - Kihaltak innen az öregek - jön elő az idegen láttán az üvegajtó mögül egy nyugdíjas asszony, aki kéri, ne írjuk le a nevét. - Akik tudtak dolgozni, már mind kint vannak a temetőben, vagy már nem bírják a főiddel bajlódást. Az a kevés fiatal pedig, aki még itt lakik, nem tud, de nem is akar a mezőgazdaságból megélni. Pedig itt másból nem lehet. Legyint, aztán a szomszéd porta felé int, mintegy bizonyítékként. - Nézzék meg ezt a házat- folytatja -, ledőlt a sarka, megrepedtek a falai, fel lehetne sá- rozni, de hozzá sem nyúlnak. Inkább hagyják, hadd dőljön össze, aztán továbbállnak. Mint ahogyan a többség: idejönnek, aztán néhány év múlva elmennek, mert nem így képzelték a vidéki életet. A hatvan esztendeje a településen élő asszony szerint a mai összkép alapján elképzelhetetlen, milyen gyönyörű falu volt egykor Gadács. Tiszta, rendes, igazi sváb falu, dolgos emberekkel, megművelt földekkel és kertekkel, de a korabeliek még az árokparton sem hagyták megnőni a gyomot.- A második háború után sok családot kitelepítettek - emlékszik vissza -, akkor megcsappant a létszám, majd szép lassan elkezdtek meghalni az öregek. A helyükre pedig Pestről jöttek egyre többen új, másfajta életre vágyva, de nem értettek a földhöz, a munkához, ráadásul igénytelenek voltak, Telakták a portákat, s elkezdett pusztulni a falu. Korábban óvoda, bolt, kocsma is Ködbe burkolózó, kihalt Gadács. Az egyetlen nagyobb embercsoportról kiderül: németek működött itt, no meg tanácsháza, Az egykori italbolt és a vegyes- a barátságos fatáblákat kikezdte most pedig nézzen körül... bolt ajtaja is zárva, a homlokzaton az időjárás. Az ablakon belesve Kis somogyi lélekszámtan; ahány statisztika, annyiféle szám a táblázatban ► Folytatás az 1. oldalról A kormányhivatal által lapunknak küldött statisztikában Ádándon például 2199-en éltek januárban, a gadácsi polgár- mester által hivatkozott adatsorban pedig 2221 Ádánd lakossága. Nálunk Kaposvár mellett 67 686 lakos szerepel, a szintén 2012. januári másik statisztikában 66 478, azaz 1208 a különbség. - Az adatok a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által kiadott számok alapján, a kormányhivatal honlapjáról tölthetők le - közölte a kormányhivatal. előbbiben hagyományos, bortá- rolós pult árválkodik, rajta törött pohár, a szomszédban viszont minden bútor a helyén, még mérleg is akad. Csak az áru hiányzik a polcokról, s egy eladó a pult mögül. No és a vevők... A községháza hirdetményeiből kiderül, egy hétig az orvos sem rendel, göllei kollégája helyettesíti, s a havi egyszeri rendőrségi fogadóóra sem erre a napra esik. Egyre reménytelenebből keresünk újabb beszélgető- partnert, amikor egyszer csak a ködből farecsegés és kutyaugatás hallatszik. Előbbi az árokpart felől, ahol valaki a mederszéli el-, vadult akácost tördeli, s vagy hatvan métert kellene térdig érő sárban bucskáznunk, ha szóba akarnánk elegyedni vele, így inkább az eb és gazdája felé fordulunk. - Imádom ezt a nyugalmat - mondja az időjáráshoz és a hely aurájához képest meghökkentően vidáman Wolfgang Wiederer. A német férfi éppen a csend, a jó levegő miatt választotta pihenőhelyéül a falucskát. Mint még vagy féltucat holland és német família: nagyjából húsz külhoni élvezi az apró zsákfalu nyugalmát. - Kölnben lakunk a családdal, tíz éve vettünk itt egy házat, s ide járunk pihenni. Szinte már relaxál- ni. Igencsak stresszes munkánk van, itt feltöltődünk. Kifejezetten örülök, hogy ilyen kihalt minden, persze tudom, a helyieknek erről más a véleményük, s meg is értem őket. Munka nélkül nagyon nehéz lehet élni, így nem csodálom, hogy egyre kevesebb a fiatal, s öregszik a falu. Kár érte, de mit lehetne tenni? A kérdés megválaszolatlanul ellebegett a ködben... Kaposvári festmény a világ egyik legizgalmasabb kiállításán kikölcsönözve A Gertrude Stein-kollekcióból készült kiállításon San Franciscóban és New Yorkban járt a Perlrott-kép ► Folytatás az 1. oldalról A múzeumunk festménye a két amerikai tárlaton kapott helyet - mesélte csütörtöki előadásán a képet a tengerentúlra elkísérő művészettörténész, Géger Melinda. - A kilencvenes évek óta évente tízesével kérik ki képeinket kiállításokra, akár külföldre is - tette hozzá, majd elmesélte, hogyan is került a Perl- rott-festmény kétszáz műalkotás, köztük olyan világhírű festők, mint Picasso, Matisse, Re- noir, Cézanne vagy Maurice De- nis alkotásaival egy tárlatsorozatra. Gertrude Stein és testvérei, Leó és Michael a múlt század elején Párizsban éltek, s olyan művészek képeit vásárolták előszeretettel, akik akkoriban a hivatalos műkritika páriáinak számítottak. így került hozzájuk jónéhány Reno- ir vagy Cézanne festmény, míg Picassót igazából Gertrude, Ma- tisse-t pedig valójában Michael Stein fedezte fel: a stílusa miatt a szakma által kiközösített művészt képei megvásárlásával támogatták, egyúttal megerősítették törekvéseiben. Michael felesége, Sarah ráadásul arra biztatta Matisse-t, nyissa meg akadémiáját, ahová özönlöttek az avantgárdra fogékony művészek Európából. Mint a kaposvári születésű Galimberti Sándor, vagy éppen Perlrott Csaba Vilmos.- A kiállítás-sorozaton a szervezők egy külön szobát szenteltek az akadémia tagjainak - magyarázta Géger Melinda -, világszerte keresték a szóba jöhető művészeket és alkotásaikat, s így került képbe Perlrott is. Akinek kaposvári festményéről Bárki Gergely művészettörténész derítette ki, hogy a Matisse-aka- démián készült: az iskolában ugyanis volt egy furcsa szekrény, mely szerepelt több képen is, mely ott készült. S a perlrotti akton is látható.- A pécsi múzeumban is látható egy aktja a festőnek - folytatta Géger Melinda -, mely talán első ránézésre művészibbnek tűnik, ám a mienk festőileg erősebb, vadabb, vélhetően ezért ezt választották az amerikaiak. S láthatta San Francisco és New York műértő közönsége. ■ Vas A. Méltóképp őriznék meg Nagy Imre emlékét JAVASLAT ÉS FELVONULÁS Nagy Imre mártír miniszterelnökről nevezzen el utcát vagy közteret a kaposvári önkormányzat: a helyi szocialisták ezt kezdeményezik rövidesen a városi közgyűlésen. Pintér Attila, a szocialista párt városi elnöke pénteken kaposvári sajtótájékoztatóján kiemelte: több hazai városban utcát, teret neveztek el Nagy Imréről. Az MSZP célja, hogy az ön- kormányzat a somogyi megye- székhelyen is jelöljön ki egy olyan helyszínt, amely a néhai miniszterelnöknek méltó emléket állít a meglévő park mellett, mely a Csokonai közben található. - Az intermodális, belvárosi közlekedési csomópont kialakításakor vélhetően kínálkozik majd olyan terület, amely alkalmas erre - hangsúlyozta. Egy másik lehetőség szerint a mártír miniszterelnökről nevezhetnék el a Fő utcának azt a szakaszát, ahol szülőháza található. Bár ez - az utcanév változás miatt - kellemetlenséget okozhat az ott lakóknak. A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy október 22- én, hétfő délután Kaposváron a fáklyás felvonulást tartanak. Nagy Imre szülőházától a belvárosi szoborig megy a menet, az ünnepségen Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is beszédet mond. ■ Harsányi Miklós Természetfotók. Dolgozói képeiből fotókiállítást rendezett a SEFAG. A kaposvári Együd művelődési központban láthatják az alkotásokat Megegyezés: a városházán lesz a járási hivatal ► Folytatás az 1. oldalról Nem az a lényeg, hogy az új ön- kormányzati törvénnyel, az államigazgatás átalakításával erősödnek vagy gyengülnek-e az önkormányzatok - hangoztatta Szita Károly. - Hanem az, hogy a rendszer átalakításával a településeken élők hatékonyabban tudnak-e ügyeket intézni az eddigieknél vagy sem. Hiszem, hogy az új, egyablakos rendszerrel egyszerűsödik az ügyintézés. Egy rendszer átalakításának lényege ugyanis csak az lehet, hogy a lakosok legyenek annak a haszonélvezői. - Az államigazgatási reform célja az állampolgárok szolgálata - erősítette meg Juhász Tibor kormánymegbízott. A járási hivatalok 2013. január elsejétől működnek majd, s 2013. harmadik negyedévétől kezdik meg munkájukat az egyablakos ügyintézők. Somogybán nyolc járásban működik majd járási hivatal. Ezen felül négy járási kirendeltség, 13 kormányablak és 55 ügysegédi iroda segíti az ügyfeleket. A járási hivatalokban hat szakigazgatási szerv kezdi meg működését jövőre: járási gyámhivatal, építésügyi hivatal, népegészségügyi intézet, állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, munkaügyi kirendeltség és földhivatal. ■ M. K.
